2018. március 3., szombat

57 Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében

A hun kort követően a legjelentősebb hun-utód népeket ogurként (felváltva a szabírral) emlegetik a források. Az ogur szót gyakran valamilyen összetett népnévben alkalmazzák (pl. onogur "tíz ogur"). Az onogur előtagja a magyarban "tíz" jelentésű és máig megtalálható a számneveink végén (negyven, ötven, hatvan stb.) és a vonás szavunk tövében (mert a régi számjelölésekben a vonás "tíz" jelentésű). 

Egyes szerzők  az ogurok alatt bolgárt, vagy török keveréknépet szeretnek érteni, erre azonban nincs okuk. 

A kérdéssel azért foglalkozunk a jelen írástörténeti cikksorozatban, mert előkerült az ogur népnév két korai változata a Kárpát-medencéből, amelyek a magyar hieroglif írás segítségével elolvashatók és kár lenne ezt a két kitűnő adatot az asztalfiókban tartani. A nyelvészek, régészek és történészek hasznosíthatják ezeket a mással nem pótolható írásos adatokat - ha összeszedik az ehhez szükséges szakismeretet, becsületet és bátorságot. 

A nyelvemlékek azzal a magyar hieroglif írással (székely szó- és mondatjelekkel) olvashatók el, amelyről az 1500-as években Veit Gailel pozsonyi honfitársunk is megemlékezett.




1. ábra. Ócsai fémlelet a középső bronzkorból (a Kr. e. II. ée. első fele) az Óg és sár "úr" hieroglifákkal, az írásemlék olvasata a sorrendtől függően kb. sarok, vagy Óg sár "Óg úr", a képjel a világhegy által középen alátámasztott égbolt ábrázolása


Mi köze van a magyar és ogur népnévnek az Óg hieroglifához?


Az ogur (onogur) nép azonos a magyarsággal, ezért is alkalmazzák ránk ezt a népnevet és származékait az idegen nyelvekben a mai napig. Ezt a megfeleltetést támasztja alá a népnevünkben szereplő ager változat is, amennyiben Muagerisz  szabír királyfi neve a magyar népnév egyik korai előfordulása. Ezt többen feltételezték már s nincs is okunk kételkedni benne. Bíborbanszületett Konstantin is a szabírokkal azonosítja a magyarokat és sok további forrás és összefüggés (például a Szent Korona mervi születése), a Quardusat-féle bibliafordítás és a Tarih-i Üngürüszben emlegetett, Iránnak kölcsönadott 20 000 lovas története is összeköti a magyar "őstörténetet" a szabírokkal. 

Az őstörténet szót azért tettem idézőjelek közé, mert az őstörténet fogalma az írás nélküli történelemre vonatkozik, miközben - mint látjuk - vannak írásos forrásaink, sőt miénk a világ legrégebbi ismert írása, a magyar hieroglif írás. Lehetséges, hogy változtatni kellene a bevett szóhasználaton, mert most - tévesen - a honfoglalás előtti történetünket tekinti a "szakma" őstörténetnek, bár a korai történelmünkről maradtak fent írott források és a honfoglalóknak is voltak könyvtárai. A "szakma" azonban inkább elharapja a nyelvét, semhogy beszéljen róluk.

Az ogur népnévnek a népnevünkkel való összefüggéseiről szól a Czeglédi Katalin a sezserékről és a népnevünkről c. cikkem (Így írtok ti magyar őstörténetet, 2010. 109. oldal). Az ogur népnévnek a hieroglifikus írásunkkal való összefüggéseire, valamint az Óg hieroglifa előfordulásaira a Magyar hieroglif írás c. kötet tartalmaz példatárat.  


2/a. ábra. Huszka József közli az egyik yazilikajai sziklavéset rajzát, amelyiknek a két oldalán a világoszlop által tartott égbolt jelmontázsa (az 1. ábrán látható bronzkori kép pontos megfelelője) támasztja alá a szárnyas napkorongot


Az ogur népnév egy Óg úr értelmű, magyar szavakból álló összetétel. Az Ószövetségben Óg királyként emlegetett Óg úr azonos Heraklésszel, az ogur népek ősapjával (her Ak am. Óg úr). A görög források szerint Heraklész a szkíták ősapja, akit a szkíták utódai Óg úr-ként emlegetnek. Az önelnevezésükben is utalnak erre a származásra, amikor magukat ogur népként, Óg úr leszármazottjaként azonosítják. 




3/a. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "ég" szójele, a régiek az égboltot egy áttetsző kőből való félgömbnek gondolták, amit a szél időnként felemel és leejt - ettől görbültek befelé a szélei; 


3/b. Magyar népi Óg hieroglifa az őriszentpéteri tálról (balra) és a székely írás "o/ó" jele (jobbra), az eredetileg vízszintes jel függőlegesre állítását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert vízszintes jelet nem lehet bicskával fapálcába róni 


Mit jelent a boltívszerű jel?

A hettita (luviai) "ég" jel alapján ismerjük a boltozat alakú, nemzetközileg elterjedt hieroglifa jelentését. A hettita szójelek jelentését figyelembe vehetjük a székely betűk akrofóniájának rekonstruálásakor, mert a két írásrendszert kb. 20 formailag azonos jel köti össze s ezek közül 12 esetben tartalmi kapcsolat is mutatkozik (Magyar hieroglif írás, 447. és 449. oldal) . 

A székely írásban ennek a nemzetközileg elterjedt jelnek a formai megfelelője az "o/ó" hang jele (3/b. ábra). 

A fenti összefüggésekből adódott, hogy olyan szó lehetett a boltívszerű jel magyar jelneve (értelme és hangalakja), amelyik "o/ó"-val kezdődött és "ég" volt a jelentése. Ennek Óg király neve felel meg legjobban, aki feltételezhetően égisten volt (ezért hasonlít neve az ég szóhoz, a jele pedig az ég boltozatának ősvallási leírásához). 

Az antik írásokban külön jele van az isteneknek, így pl. Samas napistennek a sumer írásban, Utu sumer istennek a hettita (újabban luwiai) hieroglif írásban, Ahuramazdának pedig az óperzsa ékírásban. Ennek megfelelően a magyar hieroglif írásban is van Ak és Óg jel. Ezek eredetileg az ősapánk két nevének rögzítésére szolgáltak. Az Ak változatlan alakban megtalálható a klasszikus székely írás jelei között is. Nem is tudnak vele mit kezdeni a szakértők, mert "k" betűként akarják tárgyalni, miközben arra ott van az "ek", sőt a "harmadik k" rovásjelünk is. 

Az Óg hieroglifából a székely írás megszületésekor kialakult az "o/ó" rovásbetű. 


Mit jelent a háromszög alakú jel?

A napjainkban érthetővé váló hieroglifikus írásemlékeinkben (1. ábra) ismételten előfordul az Óg úr (korabeli kiejtés szerint: Óg tár, vagy Óg sár) mondat és ennek változatai is, ahol a háromszög alakú jel jelöli a tár/sár szót. Ebben a fejezetben azt a gondolatmenetet vázoljuk fel, ahogyan erre az eredményre eljutottunk.




4/a. ábra. Huszka József által közölt hettita pecséthenger rajza a világoszloppal, a világoszlop melletti kecskefejet ábrázoló hettita (luviai) hieroglifa a tar szót jelölik, amiből következően ez a világoszlop neve (Szibériában turu)





4/b. Az égboltot alátámasztó, istennel azonos világoszlopot (hegyet) ábrázoló Yazilikaja-i hettita sziklavéset, amelynek a hangalakja tar (balra) és a székely írás "s" (sar/sarok) jele (jobbra), nyilvánvaló, hogy a háromszög alakú székely jel a világoszlop hieroglifájából alakult ki, a hangalak pedig egy tar-sar hangváltozáson ment keresztül

4/c. A hettita Tarkumuwa-pecsét egy bilingvis (két nyelvvel/írással írt szöveg), mivel ismert volt a hettita ékjelek hangalakja, ebből tisztázódott a kecskefej alakú hieroglifa tar hangalakja is (a szarv az égbe vezető út jelképe, az Ószövetség szerint "király" jelentésű), a kecskefej alakú hieroglifa Tarkumuwa király nevében a "király" méltóságot jelölte (az akkád sar "király" jelentésű, amint Szár László nevében is a királyi családhoz való tartozást jelzi)




5/a. ábra. Permi jelvény, közepén a sarok szóval (a peremekkel ábrázolt jelekkel együtt a teljes olvasata: magas sarok kő országa), a sarok szó tövét a sar szójellel, az utótagot az "o/ó" és a "k" betűkkel rögzítette (a permi ábra Szaveljeva nyomán), ez az írásemlék azt bizonyítja, hogy a székely írás "s" betűje, amit most sarok jelként emlegetünk, eredetileg csak a sar szójele volt



5/b. A Przemisl-i honfoglalás-kori világmodell sarkain az antropomorf sar Óg ten "sarok(is)ten" jelmontázst találjuk; a hasonló sarokjelképek vezettek a sar és az Óg jelnevek és jelformák egyesüléséhez, a sarok szavunk kialakulásához 


A hieroglifikus szövegek elolvasásakor sorozatosan tapasztaljuk, hogy a sár, vagy szár szavak helyett az úr szót kell olvasni ahhoz, hogy a szöveg a mai magyar nyelvben is értelmes olvasatot adjon. Ennek az az oka, hogy az úr szavunk a sár/szár szóból alakult ki s a székely írás megszületésekor még a sár/szár szót használtuk az isten, vagy az uralkodó megnevezésére. Ennek időpontjára nézve figyelemre méltó, hogy a kaukázusi hunok istenének még Khuar volt a neve, ami félúton van a sár/szár és az úr között. A hangváltozást bizonyítja, hogy Urhida nevét kezdetben még Hurhida alakban írták. 

A felsorolt nyelvi párhuzamok kirajzolják egy szóeleji t-sz-kh-h-elhalkulás hangváltozás történetét egy nemzetközivé vált szócsaládban, amelyhez a Taru, Thor, Tórem, Teremtő istennevek is tartoznak. Ez az isten azonos volt a turu nevű világoszloppal és tőle származik a királyi hatalom (eredetileg nyilván maga a királyi dinasztia) és a törvények is.




6. ábra. Vakolatra festett hieroglifák az Iseum területéről a római korból, az olvasata kívülről befelé haladva: Óg sár (Óg úr), vagy - ha a kör alakú jelet is hozzáolvassuk - Lyukó (napisten) az Óg sár/úr


Az 1. ábrán látható bronzkori mondatjelnek pontos párhuzama került elő az Iseum területén folytatott hiteles ásatáson. A vakolatra festett jelképnek több példányát is megtalálták egy római kori gödörfeltöltésben, amelyek ma ki vannak állítva az Iseumban.  Mivel az Iseumban látható kiállításon tucatnál is több jól elolvasható magyar jel szerepel és Savaria nevében is a magyarok régi nevét, a szabírt lehet azonosítani, szükségképpen felmerül a kérdés, hogy mióta is élnek szabírok és ogurok a Kárpá-medencében? 

Sosztarics Ottót, a múzeum vezetőjét kértem meg a válasz megadására a vonatkozó tanulmányom elküldésével, de az eltelt egy év alatt az ígérete ellenére sem kaptam feleletet. 

A mondatjel most elolvasott bronzkori változata még veszélyesebbé teszi a válaszadást a "szakértők" számára, hiszen nem csak a hunokat azonosítja az ogurokkal és a magyarsággal, hanem az őshonosság híveinek is érvet szolgáltat. Attól azonban nem kell tartanunk, hogy az őshonosság hívei kapni fognak ezen a kínálkozó bizonyítási lehetőségen, hiszen a szentgyörgyvölgyi tehénszobor említésétől is tartózkodnak. Ugyanolyan gyanakvással tekintenek ők is minden hieroglifikus írásemlékre, mint az akadémikus "tudomány" képviselői, hiszen a szójelekkel írt szövegek megértéséhez munka és elmeél szükségeltetik.










Amennyiben a kedves olvasó éppen búnak adná a fejét, mert úgy véli, hogy a fenti témákban folytatandó rovológiai beszélgetést össze kellene kapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással, de nincs hol - akkor ezen segíthetünk! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.




A porta bejáratánál lévő Boronaház ad helyet a Sindümúzeumnak, a magyar írástörténet egyetlen múzeumának, ahol meggyőződhet a magyar hieroglif írás 50 000 éves múltjáról

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése