A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sarok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sarok. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 3., kedd

A sárrétudvari honfoglalás kori csüngő jelei

A magyar hieroglif írás mutatványai közül talán a honfoglalás korából származók a legérdekesebbek, mert a viták e korszak körül alakulhatnának ki leginkább. A honfoglalók íráshasználatának kérdése ugyanis táborokra osztotta a kutatókat és az érdeklődőket. A kutatói közvélekedés újabban mintha hajlana annak elfogadására, hogy a honfoglalók ismerték a székely írást. Ezt azonban honfoglalás kori írásemlékek felmutatása helyett inkább csak feltételezésekkel és megfontolásokkal támasztják alá. Megakadályozza ezt a felmutatást a honfoglalók hieroglifikus írásemlékeinek - a latin íráshasználaton edzett szemlélő számára - sajátos rendszere (a sorok hiánya, a jelek díszessége és szójel-volta) is. Sokak tűrésszintjét már a szójelek létének elismerése is meghaladja, ráadásul ezek az írásemlékek inkább tűnnek díszítésnek, mint írásnak. S csak kevesen emésztik meg a díszes írások és írásemlékek (például az egyiptomi hieroglif írás) létét, valamint Veit Gailel 1500-as évekből származó feljegyzését, amelyben említi a székely szó- és mondatjeleket

A sárrétudvari csüngő jól illusztrálja ezt a helyzetet, mert a tárgy csodaszép, az értelmezés  pedig (különösen az olvasat megközelítése) nem megy minden töprengés nélkül. Az égbe vezető úttal (az égig érő fával, a Tejúttal) azonos istennek állít emléket - azaz ismerni kell "legalább a konyítás szintjén", hogy Sántha Attilát idézzem -  a magyar ősvallás alapfogalmait is. 


1. ábra. A sárrétudvari csüngő felső részén az "eget tartó fa" képszerkezet egyik jellegzetes megvalósítása, az alsó részén pedig a Lyukó hieroglifa, azaz egy napjelkép látható


A sárrétudvari írásemlék egy jelmontázs, amelynek felső része (az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció) egy elemi jelekből összerakott ligatúra. A ligatúra alkotóelemeinek feltárása és azonosítása nem könnyű, de éppen az ehhez hasonló esetek segítenek megérteni a ma is ismert székely írás jeleinek és jelneveinek történetét. 



2/a. ábra. Az eget tartó fa kelet-európai ábrázolásai Pletnyeva nyomán (balra és középen), valamint a magyar királyi jogar nyelén lévő párhuzamuk (jobbra),  az első olvasata: szár Óg isten, a másodiké Isten, a harmadiké: Óg Isten



2/b. Az Iseumban előkerült sar Óg "Óg úr" olvasatú, római kori ogur/szabír jel egy vakolattöredékről  (balra), a pécsi székesegyház altemplomában olvasható Óg az egy ős mondat (középen) és az énlakai Egy isten mondatjel (jobbra) a sztyeppi íráshagyomány egyenes folytatása

Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak kárpát-medencei, sztyeppi, hun kori, hun utód, sőt hettita előzményei is vannak. A képszerkezet az ég és a fa elolvasható ábrázolásából áll. A sárrétudvari jelkompozíció elemekre szedésénél, a magyar hieroglif írás jeleivel való azonosításakor azonban szembekerülünk egy döntési helyzettel. 

A sárrétudvari jelmontázsból leginkább az ég azonosítása adja fel a leckét. Ugyanis - a leválasztástól függően - hasonlít az "o/ó" (Óg) és az "s" (sarok) rovásbetűkre is (3. ábra). Mindegyik betű az égi hegyet (az üveghez, jéghez hasonló kőből elképzelt boltozatot) ábrázolja. Abban is megegyeznek, hogy a jelek alsó vége kunkorodik: az "o/ó" (Óg) jel esetében befelé, az "s" (sar/sarok) jel esetében pedig kifelé. Ennek a kunkorodásnak ősvallási magyarázata van: a szelek időnként felemelik, majd visszaejtik az ég boltozatát, ami a peremek csorbulását eredményezi.


3/a. ábra. A sárrétudvari égbolt íve (középen) az egyik elválasztás esetén magyarázható a hettita (luviai) "ég" szójel (balra) és a székely "o/ó" (Óg) rovásbetű alapján is, ha a fa alsó ágait az égbolt befelé kunkorodó peremének tekintjük - amire lehetőségünk van



3/b. ábra. A sárrétudvari égbolt jel (középen) a másik elválasztás esetén magyarázható az "s" (sar, sarok) rovásbetű (jobbra) alapján is, amihez találunk hasonlóképpen kifelé kunkorodó hettita jelet is a yazilikayai sziklapantheonból (balra) - sajnos, e hettita (luviai)  jelnek nem ismert a jelentése
  


A 3. ábra alapján a sárrétudvari égbolt ívét a sar/sarok és az Óg jellel egyaránt azonosíthatjuk. A lelet "eget tartó fa" ábrázolási konvenciójának grafikai képe nem ad segítséget a szétválasztáshoz. Az égbolt azonosításának dilemmáját a sarok jel kialakulásának ismeretében oldhatjuk fel. A megoldás ugyanis az, hogy nem is kell őket minden áron szétválasztani. A sar és az Óg jel összetartozik, ligatúrát képez, amit sar Óg (sarok) alakban kell elolvasni - éppen ezt fejezi ki, éppen Óg úr dicsőségét hirdeti ez a szépséges ötvöstárgy. 

A sarok jel történetét úgy foglalhatnánk össze, hogy az eredeti lineáris (feje tetejéről a talpára állított V-hez hasonlító) jel a kőkortól napjainkig megmaradt. A hunok is a lineáris változatokat használták. A hun-utód időkben és a honfoglalás korában is érzékelhető egy törekvés az Óg jellel való egyesítésre, egy kacskaringókat is tartalmazó sar Óg ligatúra kialakítására (ilyen a sárrétudvari ligatúra is, 3. ábra). Ez a kísérlet formailag sikertelennek bizonyult, mert végül (az egyszerűsége és a róhatósága miatt) győzedelmeskedett az eredeti jelforma. Ennek azonban a jelneve sar-ról sar Óg-ra (sarok-ra) változhatott, vagyis a régi jelforma őrizte meg az újabban keletkezett ligatúra jelnevét.



4. ábra. Permi jelvény a Magasságos sarok köve mondattal, a sarok szó tövét a sar szójellel, a végződését pedig betűkkel írták


A hegyes csúcsú "sarok" jel hangalakja ugyanis kezdetben - egy permi szöveg alapján - csak sar "az Istennel azonos égig érő fa szára, úr" volt (4. ábra). Ez egyesült a világmodellek sarkain Óg király (sar Óg)  jelével. Óg király szerepel az Ószövetségben is. Óg úr az ogur népek ősapja, a világ sarkainak, az égbe vezető útnak az istene, akit a görögök Heraklész (her Ak am. Ak úr) néven ismertek. Ezért maradt fent, hogy Heraklésznek a világ végén oszlopai vannak. A sárrétudvari égig érő fa ennek az isteni oszlopnak egyfajta ábrázolása (5. ábra).


5/a. ábra. A tusnádi Vártető sziklába vésett Sarokisten ligatúrája (jobbra lent a székely írás "s", ős és nt/Ten jelei)



5/b. ábra. A sárrétudvari Sarokisten ligatúra (balra) és fentről lefelé a megfelelő székely ős, nt/Ten és "s" jelek (jobbra) 



6. ábra. A Napot életet adó forrásként ábrázoló Lyukó hieroglifa a regölyi hun ezüstcsatról (balra), a sárrétudvari csüngőről (középen), valamint a székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele (jobbra)

A fentiek alapján az írásemlék olvasata: Lyukó sar Óg ős ten (mai magyarsággal: Lyukó a sarokisten). 










További blogbejegyzések




A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállásmedencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!






A szállásnak nevet adó veleméri cserépmadárka





2018. június 27., szerda

A szalacsi X. századi gyűrű kétpólusú világmodellje

A szalacsi X. századi gyűrűn egy sajátos világmodell látható, amelyet két hieroglifából állítottak össze (1. ábra). Mindkét hieroglifa megtalálható a székely írásban, valamint a hun régészeti leleteken és az ótürk írás jelei között is. Ezt az írásemléket eddig nem említették a székely írással foglalkozó munkák, pedig fényt vethet az erdélyi magyar megtelepedés korára, nyelvi viszonyaira és jelhasználatára. A hagyomány szerint a hun eredetű székelyek a hun kor óta Erdélyben élnek, amiből következően a legnagyobb valószínűséggel és kézenfekvően tőlük származik ez a gyűrű. 

Egyes szerzők komoly ok nélkül kétségbe vonják a székelyek hun eredethagyományának helytálló voltát, egyúttal azt is feltételezve, hogy Árpád magyarjai is csak később jutottak el Erdélybe. A szalacsi gyűrűn azonban a legnagyobb valószínűséggel a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írás szójelei találhatók, amelyek magyarul olvashatók el, ezért ezek az akadémikus magyarázatok aligha tarthatók fent változatlanul.



1. ábra. A szalacsi 10. századi világmodelles gyűrű és a székely "d" (Dana) és "s" (sar "úr, sarok") jelekkel azonos hieroglifái



A gyűrű világmodellje ezen a képen (1. ábra) vízszintes helyzetben látszik. Helyesen (mivel a világ a sarkain fordul el) függőlegesen állna.

A szalacsi keresztet nem szükséges keresztény jelképnek tekinteni, mert azt a pogány vallások is istenjelképként alkalmazták. Egyébként is ott van mellette a székely írás "s" (sar "úr, sarok") jele, ami jól ismert pogány jelkép (2. ábra). A két jelet egységes világnézettel célszerű értelmezni, amire csak az ősvallás ad lehetőséget - mert a kereszt mindkét vallásnak szent jelképe, de az "s" (sar "úr, sarok") jel az ősvallásra jellemző. Egyébként is, ekkortájt Erdélyben még aligha számolhatunk a kereszténység általános térhódításával és mindent meghatározó meggyökeresedésével. Ez a világmodell is kereszténység előtti hagyományt őriz, nincs keresztény párhuzama. 



2. ábra. Lepenski Vir-i idol a sar (az égbe vezető úttal azonos úr) jelével


A gyűrű világmodellje egy sajátos, eddig nem tárgyalt világábrázolási mód, a kétpólusú világmodellek sorába tartozik. Az alsó és a felső végén egy-egy sar "úr, sarok" szójel van, középen pedig, az Isten szokásos helyén a kereszt alakú Dana hieroglifa található. Erdélyben ma is mondják, hogy Dana verjen meg!, az Isten verjen meg! helyett - amiből következően ez a szalácsi pogány kereszt is istenjelkép.

3. ábra. A Szergej Botalov által közölt hun csaton a szalacsi kétpólusú világmodell négypólusú megfelelője látható, ami azonos, vagy rokon ábrázolási hagyományra és nyelvre enged következtetni


A négysarkú világmodellek az Éden négyes osztásán alapulnak (azokon az Ararát környezetében található négy hegységet jelöli a sarok jel), míg a szalacsi kétpólusú világmodell forgástengelyként (északi és déli sarokként) kezeli a sarkokat

A kettősség a magyar sarok szó jelentésbokrában is tükröződik, mert egyrészt jelöli az asztal sarkát (amiből négy van), másrészt az ajtó és az ablak sarka esetében forgástengelyt jelent (amelyiknek csak felső és alsó csúcsa/sarka van).

Ez a nyelvi jelenség (a sarok szó kettős jelentése) és ugyanazon kettősség észlelhetősége a négypólusú hun és a kétpólusú szalacsi világmodellen, lehetőséget ad arra, hogy következtetéseket vonjunk le a fenti világmodellek készítőinek nyelvi hovatartozását illetően. 

Például az angolokat - ha szóba kerülnének - akkor is kizárhatnánk, mert a nyelvi logikájuk nem az ősvallási képzetek logikájára van becsavarozva. Az angolok nem a corner "sarok" szót használják az "északi sarok" (north pole) és az "ajtó sarka" (butt, strap-hingemegnevezésére. 

Ezen a nyelvi úton elindulva esetleg behatárolható azon nyelvek köre, amelyek használói a magyaron (a magyarul beszélő hunokon és székelyeken) túl számításba jöhetnek e világmodellek készítőiként. Az így megtalált nyelveket aztán meg kell rostálni a következő szempontok alapján. Az egyik az, hogy van-e olyan írásuk a szóba jöhető népeknek, amelyikben a székely "d" és "s" formai megfelelője (a fenti világmodellek jelkészlete) megtalálható. Ha ilyen betűk akadnának más népek írásaiban is, akkor azt kell vizsgálni, hogy azon a nyelven is az "isten" és "sarok" jelentésű szavakat, vagy azok kezdő hangjait jelölik-e.  A másik kérdés az lehetne, hogy az adott nép járt-e azon a tájon, ahol és amikor ezek a világmodellek készültek? 



4. ábra. Diringer ótürk jeltáblázata orhoni és jenyiszeji bontásban 


Például szóba jöhet a törökség, mert ők jártak Európa keleti tájain, ahol a hun világmodell előkerült és mert a világmodellek mindkét jele megtalálható az orhoni ótürk ábécében (4. ábra). 

A "sarok" törökül topuk és az ótürk "t6" jel alakja és jelentése (hangalakja) is ugyanúgy megfelelni látszik a követelménynek, mint a székely "s" betű. Ez a sarokjel tehát a magyar és török írásból egyaránt magyarázható.

világmodellek kereszt alakú jele is szerepel a fenti török ábécékben "d7" megnevezéssel. A török tengri "isten" azonban nem "d"-vel kezdődik, ezért - ez alapján - a világmodellek készítői nagyobb valószínűséggel beszéltek magyarul, mint törökül. Kivéve, ha a törököknek is volt "d"-vel kezdődő istennevük - de ezt pillanatnyilag nem tudom megválaszolni. Amennyiben a törököknek is volt "d"-vel kezdődő istennevük, akkor a kutatást döntetlennel kell lezárnunk.

A két világmodell elemzése így befejezetlenül is eredményes volt, mert tisztáztuk, hogy a székely "s" és az ótürk "t6" a "sarok" szójeléből keletkezett jelhasadással. Mindegyik nép kezdetben a "sarok" jelölésére használta ezt a jelet. Az akrofóniára (a szójelből egyetlen hangot jelölő betű vagy szótagcsoport-jel kialakulására) már a nyelvek és írások külön életében kerülhetett sor. Ebből a példából azt nem tudjuk meg biztosan, hogy a magyar (a hunok magyar nyelve), vagy az ótürk volt-e az átadó. Turkológus barátságát keressük a kérdés további bogozásához.









A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor ajánlhatunk egy megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Kár lenne haboznia, hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!




2018. június 17., vasárnap

Azeri szőnyeg az "us" (ős) rovásjel képszerű változatával

A kőkori ősvallás jelképei nem csak a székely írásban őrződtek meg, hanem a népművészet tárgyain is. Ezt tapasztaljuk a jelen cikkben tárgyalandó azeri szőnyeg esetében is. A székely jelek ismerői könnyen azonosíthatják is a székely írás "us" (ős) jelét, mint e keleti szőnyegmotívum magyar megfelelőjét.


1. ábra. Azeri szőnyeg a székely írás "us" (ős) jelének párhuzamával (középen), Czibor Imre tányérjáról az égig érő fa hasadékában kelő napisten jelképe (balra) és a székely írás "us" (ős) jele (jobbra)


Az azeri szőnyeg közepe a Tejút hasadékában születő napistent ábrázolja égig érő fa képében. Az ágak végén lévő virágok szintén ismert jelekre emlékeztetnek (2. ábra), amihez hasonló példát csak a gjunovkai szkíta nyeregdísz égig érő fáján tapasztalhattunk.  



2. ábra. Az azeri szőnyeg égig érő fájának virágai székely jelekkel azonosíthatóak, balról jobbra: "ek" (koponya, kebel?), "s" (sarok), "tprus" (tapar us "szabír ős"), magas kő



3. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz égig érő fájának virágai is székely jelekre hasonlítanak, a szkíta virág olvasata a magyar hieroglif írás szójelei segítségével: magas égi kő (s a virág valóban érintkezik az áttetsző kőből elképzelt égbolttal) 


Hasonló képszerkezetet (amikor a Tejút hasadékában egy fa jelenik meg) már bemutattunk Czibor Imre tányérjáról is, vagyis - e párhuzam alapján - a magyar népművészet hasonló jelképeket használ és hasonló gondolati konstrukciót követ, mint az azeri és a szkíta. Ez a szkíta és hun korszakban virágzó sztyeppi ősvallás jelképrendszerének maradéka. A magyar népművészet az azerihez hasonlóan megőrizte a sztyeppi ősvallás és jelhasználat elterjedten használt elemeit. A magyarság ebből az ősvallási jelkészletből alakította ki a székely írást.

Az 1. ábrán látható három jel nem pontosan egyforma. 





4. ábra. A nikolsburgi "tprus" (balra), a szentgyörgyvölgyi Ten (középen) és a nikolsburgi Ten hieroglifák arról ismerhetők meg, hogy az ágaik vége az égbolt súlya alatt visszahajlik, az előző két jel megfelelője szerepel az azeri szőnyeg közepén

Az 1. ábra első két példáján egy ágakkal rendelkező fa születik a hasadékban. Ezek a Ten "isten" szójel régi alakjára emlékeztetnek, amelyet a nikolsburgi ábécében már "tprus" (szabír ős) jelként ismerünk, mert a sok vonalas változat új jelnevet kapott a szabír korban (2. ábra). 




5. ábra. A szár hieroglifa egy magyarszombatfai tányérról (balra), a bajánsenyei tejesköcsögön (középen) és a székely írás "sz" betűje (jobbra), ez utóbbi jel szerepel a székely írás "us" jelének közepén


A székely "us" (ős) jel belsejében csak egy függőleges vonal van, ami a szár hieroglifából egyszerűsödött le "sz" rovásbetűvé (3. ábra) - azaz szintén egy faábrázolásra megy vissza. Hasonló (mert fát ábrázoló), de több ágpárral is rendelkező jelet találunk a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor fenekén is (2. ábra). 

Ebből a székely írás eredeztetése számára az a logikus következtetés adódik, hogy a régmúltban több vonallal rajzolt szójeleket később, a mindennapi írás egy hangot jelölő betűi céljára leegyszerűsítették. Az azeri szőnyegen az égig érő fa és az "us" jel népi változata látható. 

Az is nyilvánvalóvá válik ezekből és a további, a Magyar hieroglif írás c. kötetben tárgyalt párhuzamokból, hogy az "us" (ős) jel egy ligatúra. A kerete azonos a "ly" (Lyukó) jel keretével, ami a Tejút hasadékának rajza lehet. A kereten belül pedig vagy a Ten jel régi, többvonalas alakja (azt illusztrálja az 1. ábra első két jele), vagy a szár hieroglifából kialakult "sz" rovásbetű szerepel (ez az 1. ábra. harmadik jelénél látható).








További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra