A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sándor Klára. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sándor Klára. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 2., hétfő

A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény "Ragyogó, ős Dana" mondata

Szerencsésnek mondhatja magát Gyula városa, mert ismételten olyan honfoglalás kori lelet került elő a földjéből, amely bizonyítja a honfoglalók (hieroglifákkal való) írni-olvasni tudását. Régen foglalkoztatja a kérdés az akadémikus "tudományt", hogy Árpád népe használta-e az írást, de a választ nem sikerült kidolgoznia. A jelenleg érvényben lévő NAT tankönyvek azt terjesztik, hogy a honfoglalás és a Kr. e. 100 közötti ősmagyar kor írás- és nyelvemlék nélküli volt. Ezzel a történelemhamisítással felérő félretájékoztatással bocsátják ki a hazai egyetemek az egymást követő szakembergenerációkat. Miközben a múzeumok polcain százszámra hevernek elolvasatlanul a szó- és mondatjelekkel írt írásemlékek a szkíta, hun, avar mellett a honfoglalás korából is. Az elolvasásukra azonban nem vállalkoznak, mert az beleütközik a prekoncepciókba, ami szerint ugyanis a sztyeppi magyarság nem rendelkezhetett saját fejlesztésű írással, legfeljebb uraktól levetettel. S a "tudományos konszenzus" pártfegyelmét betartó szerzők ehhez tartják magukat akkor is, ha elolvasható honfoglalás kori leletek potyognak is az égből.



1/a. ábra. A gyulai aranyozott bronzjelvény (középen), a jelvény ragyogó, ős és Dana hieroglifái (balra, fentről lefele) valamint a székely írásban ezeknek megfelelő "r" (ragyogó) rovásbetű, ős szójel és "d" (Dana) rovásbetű, a jelvény olvasata: Ragyogó ős Dana


A régész, történész és nyelvész társadalom meghatározó része, meg nyomukban egy sor dilettáns, az írástani ismerethiány miatt sem képes a magyar nép több évezred alatt kialakított hieroglifikus írásának felismerésére. Nem sikerül megérteniük a székely írásnak egy hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket használó) írásból való kialakulását sem. Valljuk be, a magyar hieroglif írás (amelybe a jelen cikkben bemutatott írásemlék is tartozik) valóban nem hasonlít a latin írásra. S aki nem tud elszakadni ettől a kályhától, az dermedten áll előtte. Vagy akár el is bődül és osztogatja a finnugrista jelzőkészletet (a dilettánstól az elmebetegig). Pedig csak a szakismerete szorul erősítésre.   

Számukra a székely írás alfabetikus, azaz szerintük  a székely jelek csak egyetlen hangot jelölnek. A rovásbetűkön túl létező szótag-, szó- és mondatjelekkel nem törődnek, pedig erről hiteles forrásokkal is rendelkezünk, például az 1500-as években Veit Gailel is említést tett a székelyek szó- és mondatjeleiről. Ilyen jeleink száz éve ismertek a "tudomány" számára (a hímes tojások és az archaikus díszítésű fazekasedényeink készítői ma is használják őket, a címereinkben is szerepelnek), de mintha nem is léteznének. 

Vásáry István az ELTÉ-n tartott előadása után hozzá intézett kérdésemre (hány jele is van a székely írásnak) azt válaszolta, hogy lehet vagy 30-40. Amikor visszakérdeztem, hogy akkor Thelegdi János az 1500-as években miért közölt 65 rovásjelet, akkor azt az épületes választ kaptam a professzor úrtól, hogy a többi nem számít. Nos, innen lenne szép a győzelem. Az akadémikus "tudomány" azonban az elmúlt száz évben kudarcot kudarcra halmozott a székely írás eredeztetése terén.

Ezen elv ("a többi nem számít") szellemében hagyhatta ki Róna-Tas András professzor s nyomában Sándor Klára is a nikolsburgi ábécé jelsorából a "tprus"  (tapar us "szabír ős") jelet.  

A gyulai aranyozott bronzjelvényen a magyar hieroglif írás egyik jellegzetes, gondolatgazdag írásmutatványát csodálhatjuk meg. Ilyen szövegekkel fejezték ki eleink a világnézeti hovatartozásukat s e cél érdekében évezredek alatt tökélyre vitt, kifinomult jelmontázsokat eszeltek ki, amelyek nem csak szépek, hanem el is lehet őket olvasni. A vallásos tartalomhoz méltó ez az aranyozott és szellemesen megkomponált jelcsoport. Hozzánk meg az méltó, ha el tudjuk olvasni azt, amit őseink üzennek a hasonló jelvényeik által.



1/b. ábra. A gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz jelvény egy elolvasható sugaras napjelkép (fotógrafika)



1/c. ábra. Szarmata napjelkép Oroszországból a gyulai jelvény peremén látható "napsugarak"-hoz hasonló fogazással (nagy szójelekkel), a szarmata jelvény lényegét a koncentrikus körök alkotják, ami egy kőkor óta széles körben ismert napjelkép, az egyiptomi és a kínai írásban is a "Nap" jele


 1/d. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas napjelképének peremén szintén megtalálhatók a gyulai jelvény "napsugarainak" megfelelői, azaz nagy szójelei


1/e. ábra. Sárrétudvari Hízóföld, honfoglalás kori napjelkép (fotógrafika), a sugarak szintén a nagy szójelei



2. ábra. A jelvény közepén lévő nyolcágú csillag elemi jelekből van összeállítva



3. ábra. A nyolcágú csillag alakú jel változatai: a sumer dingir "Isten" jel egyik változata (balra), a gyulai Dana "Isten" hieroglifa (középen) és a magyar számrovás ezer "ősúr" jele (jobbra) formailag pontosan megegyeznek, a jelentések pedig összefüggenek


A jelvény központi helyén lévő nyolcágú csillag (3. ábra) értelmét a két párhuzam alapján Isten, vagy ezer "ősúr" szerint is lehetségesnek kell tartanunk. Ezeket azonban nehéz egyúttal olvasatnak is tekinteni, mert mindkettővel szemben felhozhatók ellenérvek. A sumer dingir jel "Isten" jelentésének egyszerű átvétele a világforradalom jelenlegi állása mellett istenkísértésnek számít a sok sumer-magyar jelpárhuzam ellenére és azonnali kiátkozást von maga után. Azonban a számjelként való elolvasása sem lehetséges, mert a mondat értelmébe és a képszerkezetbe nehezen lenne beleilleszthető egy szám. Az ezer eredeti "ősúr" jelentése és a sumer dingir "isten" jelentéssel való összecsengése azonban már megfontolandó, mert a hasonló jelvények, például világmodellek közepén jellemzően az Isten valamilyen jelképe szerepel. A konkrét ősúr kifejezést mégsem tulajdoníthatjuk a nyolcágú csillag olvasatának, mert a jelmontázsban már szerepel az ős jel s nem gondoljuk, hogy az ismétlődés elfogadható lenne. Az ősúr szó egyébként is két szótagos, amit kerülendőnek gondolunk, feltételezve, hogy a jeleinknek eredetileg egyszótagos jelentése volt. Ugyanez persze elmondható az Isten szóról is. Ezért az Isten olvasatot sem ajánlhatjuk tiszta szívvel. A jel értelme azonban "Isten" lehet, amit a jelvény napjelkép volta is lehetővé tesz, ám azt lehetségesnek tartjuk, hogy a honfoglalás korában az Isten szó helyett egy rövidebb, vagy egyszerűbb szót olvastak ki. Az Anonymusnál megőrződött és az isteni triász neveit tartalmazó Enedubelianus név alapján a Du istennévre gondolhatunk. Az erdélyi szóhasználat alapján pedig a Dana tűnik esélyesnek. Szóba jöhet az is, hogy ezek közös őse rokona a sumér dingir-nek.

A dilemma megoldását az jelenti, ha a nyolcágú csillagot (a sumér dingir "isten" jelet) és a keresztet (ami szintén istenjelkép vagy tízezer éve) egy és ugyanazon jel változatainak tekintjük. A sumér dingir jelnek valóban van sokágú, nyolcágú és kereszt alakú változata is, ráadásul a dingir és a Dana hangalakok is a jelnevek rokonságára utalnak. Ez a gyulai jelvény azt bizonyítja, hogy a sumér dingir jel és a székely írás Dana jele egymás rokonai a jelformát és a jelnevet illetően is. 

Ezt erősítik a nyelvtudomány legújabb felismerései is, ugyanis Simo Parpola finn nyelvész a sumért 500 egyező etimon alapján az uráli nyelvek közé sorolta. Ugyanez volt a véleménye Csúcs Sándornak is, aki a felismerésemet átvette, ám sem a nevemet, sem a sumér nevet nem említve elfogadta egy Ádámtól és Évától való ősi rokonság feltételezését.   




4. ábra. A nyolcágú csillag a Ragyogó ős mondatot rögzítő egységekből áll (a székely írás "r" és "us" jeleivel rokoníthatók ezek a hieroglifák)




5. ábra. A sumer Samas "a napisten neve" szójel (balra), gyulai ős hieroglifa (középen) és a székely írás ős jele (jobbra




 6. ábra. A hettita (luviai) ra szótagjel Gelb nyomán (balra), a gyulai ragyogó hieroglifa (2.), egy Szergej Botalov által közölt kazahsztáni ogur/szabír lelet a ragyogó hieroglifákkal telehintett világoszlop jelképével (3.) és a székely írás "r" betűje (jobbra)



Irodalom

Fodor István, Szatmári Imre, Vörös Gabriella (2022): Ásatás háború idején. A gyulai téglagyár területén 1941-ben feltárt temető szarmata, honfoglalás és államalapítás kori emlékanyaga. – Régészeti tárgyak a szarmata, honfoglalás és a magyar államalapítás korából, Erkel Ferenc Múzeum, Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszék, Gyula-Szeged

Simo Parpola: Etymological Dictionary of the Sumerian Language, Winona Lake, Indiana: The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 2016. Pp. xliv + 426; xxviii + 436.

Simo Parpola: Sumerian: A Uralic Language (I), in L. Kogan et al. (eds.), Language in the Ancient Near East. Proceedings of the 53 e Rencontre Assyriologique Internationale, Vol. I, Pt. 2 (Babel und Bibel 4/2, Winona Lake, Indiana): 181–210.



Varga Géza: A frankfurti botrány








A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 









A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

dátum: 5 megjegyzés:
Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben

A tényleg.com-on lehet olvasni Sándor Klára cikkét, amelyben a székely írás hun eredetéről szóló hagyományt és az azt alátámasztó újabb megállapításokat próbálja meg cáfolni, azonban a konkrétumokat gondosan elkerülve. A cikket előbb teljes terjedelmében idézzük, majd tételenként ellentmondunk neki.  Kérem az olvasót, legyen szíves elolvasni a szövegben elhelyezett linkeken keresztül elérhető dokumentumokat is, hogy felmérhesse, mennyire nincs igaza Sándor Klárának szakmailag és egyúttal mennyire etikátlanok is a kinyilatkoztatásai! 

 A hun és a székely írás azonosságát állító hagyomány ismert, az újonnan felismert tényeket is elég régen közreadtuk már. Lett volna idő a megemésztésükre, de a rövidke cikk szerzője úgy tesz, mintha ezek a eredmények nem is léteznének. Amivel persze a tudományos igényű álláspont kidolgozásához elengedhetetlen tények fölött siklik el. A finnugrista prekoncepció a számára megakadályozza ezek tudomásul vételét - így azonban tudományice semmit sem érnek a közreadott kijelentései. Sem az olvasót, sem a székely írás kutatóit nem becsüli annyira, hogy megmondja, kinek a nézetét próbálja megcáfolni. Nyilván azért, mert reméli: így elkerülheti a szembesülést a hun és a magyar írás egyezéseivel. Ez azonban csalfa remény, mert az idő a hun-magyar azonosságnak (a tény köztudottá válásának, a mellébeszélés leleplezésének) dolgozik.

 Következzen tehát Sándor Klára cikke, amiből lényegében egy szó sem igaz - ezért szó sincs a hun hagyomány cáfolatáról!
A "cáfolat"



Állítás:
A székely rovásírás a hun rovásírásból származik.

Cáfolat:
A székely írás hun eredeztetése Thuróczy János találmánya, a későbbi krónikások tőle vették át. A székely írás őse valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik.

Bővebben:
A középkori magyar krónikások nyomán elterjedt vélemény szerint a székelyek a hunoktól „örökölték” fába rótt betűiket. Ezt a hagyományt először Mátyás krónikásának, Thuróczy Jánosnak a krónikájában olvashatjuk, a többi szerző az ő véleményét vette át. Thuróczy a székelyek hun eredetével és „tiszta erkölcseivel” hozta összefüggésbe a székelyek sajátos jeleit, azaz szerinte a székelyek sok mindenben megőrizték az ősi szokásokat, megtartották őseik betűit is.

 A székely ábécé valójában több szakaszban alakult ki, az emlékekből ismert jelkészlete legkorábban a 13. században születhetett, alaprétege pedig valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik a Kazár Birodalom és a dunai bolgárok területein talált, illetve az avaroktól származó feliratok többféle írásával együtt. A közelebbi kapcsolatok egyelőre tisztázatlanok, mert az említett ábécéket egyelőre nem sikerült megfejteni.

Sándor Klára

2013. február 24.

1. ábra. 1996-ban jelent meg a Székely rovásjelek hun tárgyakon c. füzetem


Az 1. ábrán látható füzetben elsőként, vagy Szekeres István cikkeivel egyidejűleg mutattam fel a székely és a hun jelek egyezéseit. Akkor ennek a feltáró munkának az elején jártunk, ezért kevés egyezést ismertünk. Például az akrofónia-rekonstrukciókkal sem végeztünk még, ami pedig szükséges az egy hangot jelölő székely betűk és a hun szójelek összehasonlításához. Az újabb leletek meg az újabb felismerések miatt később ismételten vissza kellett térni a kérdésre. A munka eredményéről vázlatosan tájékoztattam Sándor Klárát is. 

Ő a fenti füzetem megjelenésének évében (1996-ban) azt írta A székely írás megíratlan történetei c. nevezetes cikkében, hogy a tudomány számára minden alapvető kérdés tisztázatlan. Innen kezdhetjük tehát a hun és székely írás összehasonlítását illető szakmai vitánk történetét. Amikor én letettem az asztalra a hun-magyar írástörténeti kapcsolat bizonyítékait, akkor ő is, meg a "tudománya" is a tanácstalanság állapotában leledzett a székely írás eredetét illetően, magyarán a szerző sem tudott mondani semmit a székely írás hun eredetének tárgykörében. Joggal merül fel a kérdés, hogy ugyan mitől lett ennyire okos és magabiztos a szerző, ha azóta nem csináltak semmit a hun és a magyar írás összehasonlítása terén, sőt az is nyilvánvaló, hogy olyan módszerrel sem rendelkeznek, amellyel a székely-hun íráskapcsolat eredményesen kutatható lenne? 

A fenti cikkének közreadását követően, 2021-ben jelent meg az MTA rováskorpusza, amelynek Sándor Klára az egyik szerzője. Ebben Benkő Elekkel együtt úgy foglaltak állást, hogy a székely írás eredetével adatok hiányában nem foglalkoznak. Amiből két következtetés is levonható. 
- Egyrészt elismerése ez annak, hogy a jelen cikkben bírált cáfolatát adatok ismerete nélkül írta meg. Ezért jól tesszük, ha nem vesszük komolyan a véleményét. Csupán a szakmában uralkodó magyar- és tudományellenes fanyalgást ismételgeti, aminek nincs semmi alapja. 
- Másrészt nincs igaza, amikor adathiányra hivatkozik, hiszen a fent említett füzetben is egy sor adatot adtam közre s azóta is sorra jelennek meg az elolvasható hun mondatjelek. Csupán arról van szó, hogy nem hajlandók létezőnek tekinteni és tárgyalni azokat az adatokat, amelyek a "tudományos konszenzus" rablómeséit cáfolják.
  

2. ábra. A székelység eredete c. kötetben kibővítve újra előadtam mindazt, amit a hun és a székely írás azonosságáról addig sikerült megtudnom


Ez meg itt a "cáfolat" cáfolata

"A székely írás hun eredeztetése Thuróczy János találmánya."

Szembetűnő, hogy Sándor Klára semmivel sem támasztja alá ezt az állítását. Ugyan honnan "tudja" Sándor Klára, hogy Thuróczy János találta fel a székely írás hun eredetét? Erre vonatkozóan semmiféle adat nem maradt ránk. Ő csak a finnugrista prekoncepciót próbálja meg legyömöszölni a torkunkon. Időközben ugyanis - az 1996-os bátor cikkét követő ejnye-bejnye folytán - hitet kellett tennie a konszenzushoz való igazodásáról s az nyomtatásban meg is jelent az egyik utóbbi kötetében.

Nem is lenne érdemes foglalkozni ezzel a kis cikkével, hiszen nem tudományos igényű álláspontról, hanem csak egy egzisztenciális alapot megerősítő kinyilatkoztatásról van szó, amit a jól ismert tények cáfolnak. Tudjuk, hogy a székelyek hun eredetűek s ezért a tudósaink az 1500-as években joggal nevezték a székely írást hun írásnak (például Thelegdi János a Rudimentában).  Ezt azonban nem a krónikáinkból tanulták, mint ahogy Sándor Klára reméli, hanem a székely hagyományból. Amit az is alátámaszt, hogy a krónikáinkban egyetlen szál rovásbetű sincs, a tudósok azonban valahonnan (nyilván a rovást ismerő székelyektől) mégis megtanulták azokat. S azt a legkézenfekvőbb feltételezni, hogy ahol a rovásjelekre oktatták a korabeli tudósokat, ott az írás hun eredetéről is adtak valamiféle tájékoztatást. A hun régészeti emlékeken lévő székely-azonos jelek alá is támasztják ezt a hagyományos eredeztetést (3. ábra).



3. ábra. A megegyező székely és hun jelek táblázata, amely ma már bővítésre szorul


"A székely írás őse valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik." - írja Sándor Klára. 

Csakhogy ez a "valószínűleg" már nem elegendő. Egyrészt, mert tessenek már végre bizonyítani, másrészt mert hiteltelenekké váltak a professzor urak és elvtársnők. Egy szót sem hiszünk el abból, amit írnak. Ezt a komolyan vehető módon alá sem támasztott állítást (az ótürk eredeztetést) már vagy száz éve hangoztatta az akadémikus "tudomány", amikor megjelent a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk 1993-ban. Ezt követően elsőként Benkő Elek (1994-ben), majd (1996-ban) Róna-Tas András, meg Sándor Klára (a nyomukban Ráduly János és mások is) beismerték, hogy a székely írás eredete a számukra tisztázatlan. Mivel az akadémikus "tudomány" azóta sem tett semmit a hun és a magyar írás összehasonlítása terén, a körön kívüliek eredményeit pedig a nagy mellényük miatt nem vették észre,  nem történt semmi, amitől megvilágosodhattak volna. Nincs okunk azt hinni, hogy a semminél már többet tudnak e kérdésben. Továbbra is csak a haynauista-hunfalvysta blöfföt mondják fel (hátuk mögött egy kulturális diktatúrával), azonban minden tudományos igényű alátámasztás nélkül. Sándor Klára azért nem hivatkozik bizonyítékokra (most sem), mert nincsenek olyan bizonyítékok, amelyek az idézett állítását alátámaszthatnák. Olyan azonban több is akad, amelyik cáfolja a székely írás ótürk eredetét. 

 Például az ótürk és a székely írás között létező, a formáját és jelentését tekintve is azonos jelek egyike az "n" rovásbetű (előzménye, a nagy hieroglifa a 6., 15. és 19. ábrán látható). Az "n" rovásbetű akrofóniáját a hettita (luviai) és a kínai írásban is egyező alakú "nagy" szójel segítségével rekonstruáltuk a 90-es években. Azaz a székely és az ótürk "n" betű is egy Eurázsia-szerte ismert "nagy" szójelből keletkezett, amely egy ívelt tetejű hegyet ábrázol. Csakhogy a törökök ulu-nak mondják a "nagy"-ot, ezért az ótürk "n" betű nem keletkezhetett török nyelvet rögzítő írásból, ellenben keletkezhetett a hunok magyar nyelvét rögzítő magyar írás adaptálásával.

Egyre többet tudunk meg a közös jeleinkről és a hun-magyar történetről is: 

 - A hun sar/sarok jelből kialakult székely "s" rovásjelről. 
- A "tprus" jel a hun-magyar azonosság bizonyítéka.
- Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
- Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
- Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
- A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim


 Sándor Klára nem mond igazat, amikor ezt írja: "A székely ábécé valójában több szakaszban alakult ki, az emlékekből ismert jelkészlete legkorábban a 13. században születhetett, alaprétege pedig valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik a Kazár Birodalom és a dunai bolgárok területein talált, illetve az avaroktól származó feliratok többféle írásával együtt. A közelebbi kapcsolatok egyelőre tisztázatlanok, mert az említett ábécéket egyelőre nem sikerült megfejteni."

 Az alábbi ábrákon lévő példák azt bizonyítják, hogy a székely írás jelkészlete lényegesen korábbi a XIII. századnál és az alaprétege nem a nyugati török írásokhoz, hanem a hun írásemlékekhez, vagy éppen a kőkorhoz köthető. 

4. ábra. A szalácsi (Erdély) X. századi gyűrű kétpólusú világmodellje székely jelek előképeiből áll

5. ábra. A honfoglalással egyidős Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredéken a Lyukónak szöveg olvasható kevert jelhasználattal (a szó tövét szójellel, a végét betűkkel írták)

6. ábra. A Gizella-kincs turulos fibuláján hemzsegnek az elolvasható rövid avarhun szövegek

7. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán olvasható a szójelekből alkotott Ragyogó ország mondat


8. ábra. Sarkelből származó kazár kori felirat a hieroglifikus Szár kő mondattal (az utóbbiról lásd A székely írás harmadik k jele c. cikket!)


9. ábra. Permi írásemlék a Magasságos sarok köve mondattal, a központi elhelyezésű sarok szó vegyes jelhasználattal íródott (a sar szótő szójellel, a végződése pedig betűző írással)


10. ábra. A IX-X. századból származó afrászijábi tál jelei a Jóma szár földje "Jóma úr földje" olvasatot adják




11. ábra. A gyulai honfoglalás-kori csüngő két jele Lyukó ős alakban olvasható el, a Lyukó jel közepén lévő fizikai lyuk a honfoglalók magyar nyelvének bizonyítéka




12. ábra. A gyulai aranyozott bronzjelvény jeleinek olvasata: Ragyogó ős Isten


13. ábra. A sopronkőhidai avar sótartó állatábrázolásain a magas ősi sarok mondat olvasható
14. ábra. A Dugarin Dorzs által közölt mongóliai sziklafeliratok egyike Jó ős alakban olvasható el

15. ábra. A Szergej Botalov által közölt kazahsztáni hun csat jeleinek olvasata: Nagyságos Dana


16. ábra. A hun kötődésű lomovátovói kultúra írásemléke az Isten (ős Ten) szóval


17. ábra. VIII-X. századi, jelekből összeállított, kelet-európai "eget tartó fa" Pletnyeva nyomán, az olvasata: szár Óg ős ten (mai magyarsággal: sarokisten)



 18. ábra. A budapesti hun jelvény felületét ugyan lereszelték a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a megmaradt rovásjeleket letagadták róla, a Tudomány számára azonban ez a felirat továbbra is létezik (például Erdélyi István a székely írás legkorábbi, hun kori emlékeként mutatta be)




19. ábra. Szíjvég Pécs Nagykozár Üszögpuszta hun leletei közül a szójelekkel írt Nagy Lyukó a ragyogó szár (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó a ragyogó úr) mondattal, a Lyukó jel közepén lévő fizikai lyuk a hunok magyar nyelvének bizonyítéka

A 4-19. ábrán látható írásemlékek jelei a székely jelekkel azonosak és betűzve, vagy szójelekként magyarul elolvashatók. 

 Amikor a hun jelek eredetét kutatjuk, akkor megtaláljuk a székely jelek párhuzamait a magyar és a sztyeppi népművészet emlékein, vagy korábbi népeknél, például a szkítáknál is, sőt a magyar jelek párhuzamai már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig (20. és 21. ábra). 
20/a. ábra. Székely jelek és népi hieroglifák



20/b. ábra. Székely jelek és népi hieroglifák

 Ezt a sok hasonlóságot nem tulajdoníthatjuk a véletlen egyezésnek. Róna-Tas András professzor úr az MTA dísztermében tartott előadása után a kérdésemre válaszolva ezeket a hasonlóságokat tévesen tulajdonította a véletlennek. A kérdésem arra vonatkozott, hogy miért nem beszél a szó- és mondatjeleinkről, amelyek létét Veit Gailel 1500-as évekből fennmaradt feljegyzése is tanúsítja, én pedig azonosítottam őket a népi, uralmi és vallási jelkészletünkben, meg a régészeti leleteken. A professzor úr azért tévedett, mert a véletlen egyezés lehetőségét a Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk kizárta. Lovász Lászlót, az MTA matematikus elnökét (aki az első sorban ülve hallgatta végig a kérdésemet és a rá adott választ) arra kértem előzetesen, hogy a valószínűségszámításunk ellenőrzésével ismertesse meg ezt a tudományos tényt a "szakma" rovológusaival - ám nem is válaszolt a kérésemre, sőt azt állította, hogy Róna-Tas András "a helyére tette" ezt a kérdést (a székely írás eredeztetését). Lovász Lászlónak a levelem és a matematikai szakképzettsége folytán tudnia kellett, hogy Róna-Tas András nem az elvárható tudományos igényű választ adja a felvetésemre.

 Nos, ez az MTA és ez a "tudomány" alkalmatlan a székely írás eredetének tisztázására, ezért Sándor Klára "cáfolata" is pihekönnyű.


21. ábra. A 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei közül 49 hasonlít a székely írás és a magyar hieroglif írás jeleire


 Miért nem akar tudni a felsorolt érvekről, forrásokról és írásemlékekről semmit Sándor Klára, amikor a székely írás eredetéről beszél? S ha nem tud róluk semmit, akkor hogy merészel kiállni a nyilvánosság elé egy ilyen, a magyar hagyományt tagadó és alátámasztást nélkülöző, általa és a professzora által is egyszer már megtagadott téveszme újabb (tudományos ok nélküli) felmelegítésével és kinyilatkoztatásával?
Irodalom

Sándor Klára: Hunor s Magor - két egytestvér? (video)


Varga Géza: Az MTA rováskorpusza







A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu
dátum: 1 megjegyzés:
Címkék: , , , , , , , ,
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)