Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

A jelen cikk egyetlen feladata ismételten közreadni és szájba rágni azt a fontos adatot, ami önmagában is bizonyítja, hogy volt és van szó- és mondatjeleket alkalmazó írásunk. Illene ezt tudnia minden embernek, aki magát értelmiséginek, pláne, ha magyarnak tartja, a helyzet mégsem rózsás. Szakismeret helyett csak a pofája nagy minden finnugrista képzettségű baromnak, aki könnyen osztogatja a "tudománytalan", vagy akár a "futóbolond" és az "elmebeteg" jelzőt is, a szakirodalmat azonban sohasem olvasta kellő gondossággal, vagy ami még rosszabb: lehazudja az égről az ismert adatot, hogy egy magyar- és tudományellenes akadémikus blöfföt hangoztathasson. /1/

1. ábra. Németh Gyula nevezetes füzete (cikkének különlenyomata), amelyben  közreadta Veit Gailel adatát a székelyek szó- és mondatjeleiről 

A magyar szó- és mondatjeleket a néhány hónappal ezelőtt megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben jórészt felsoroltam és a lehetőségeknek megfelelően teljes körű leírását is adtam. 

Nincs tehát igaza azoknak, akik Sándor Klára szíves szóbeli véleményéhez hasonlóan (ő ezt egy ELTÉ-n tartott előadása után közölte velem) foglalnának állást, miszerint egy adat (mármint Veit Gailel híradása) nem adat s különben is hiányoznak mellőle maguk a szó- és mondatjelek. Ugyanis egy adat is adat. Az előadásában maga Sándor Klára is hivatkozott Kézai magányos adatára, miszerint a székelyek a blakoktól vették át az írásukat (vagyis ezt az indokolatlanul szigorú ítéletet és tudományellenes eljárást csak akkor alkalmazza, ha azzal a finnugrista prekoncepciót szolgálhatja). Ráadásul nem hiányoznak a szó- és mondatjelek sem, a kötetemben vagy ezer ábrán mutatom be őket. 

Ráadásul ezeket a hieroglifáinkat máig használjuk is (ilyen pl. a címerünk kettős keresztje és hármas halma), csak nem kéne letagadni a létezésüket és a jelentésüket.

2. ábra. Németh Gyula rövid, de tövig tudományos híradása Veit Gailelről és a székelyek szó- és mondatjeleiről

A fontos hír tehát, amit illene figyelembe vennie mindenkinek, aki e tárgyban szóra nyitja az ajakát, a következő:

A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551–53), a bécsi Nationalbibliothek–ban lévő kéziratos művében a következőket mondja: „…in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten”. Magyarul: „Az ő (a székelyek) írásában vannak olyan karakterek, amelyek közül némelyek egész szót vagy mondatot jelentenek.” Közli Németh Gyula: A magyar rovásírás, A magyar nyelvtudomány kézikönyve. MTA, Budapest, 1934. 2. oldal.

Jegyzet

/1/ Cizellált lelkű olvasóimtól elnézést kérek a szóhasználat férfiassága miatt! Nem örülök én sem az alkalmazásának, ám azt két ok miatt mégsem tartom indokolatlannak. 

- Egyrészt eltúlzottnak tűnik a "finnugrista szókincs" életen át tapasztalt osztogatása, ami azt jelenti, hogy legalább Zsiray óta az akadémikus áltudomány számára meg volt engedve, sőt napjainkig módszertani előírás lehet a tudományos igényű párbeszéd helyett alkalmazott gyalázkodás, a megalapozott kritikával élők, a jelentős felfedezéseket tevők útszéli mocskolása és felfedezéseik kirekesztése. Az akadémikus banda számára ez egy alkalom a tükörbe nézésre. 

- Másrészt világosan érthetővé kell tenni, hogy amit ez az akadémikus "tudomány" a magyar írástan, nyelv és őstörténet terén tesz, az inkább érdemel egy büntetőjogi elbírálást, mint vállveregetést.  

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Bikfalva festett hieroglifái

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy százéves parasztház, a hiteles helyreállítás és berendezés után ma egy korszerűen felújított őrségi szálláshely (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy), amelyet elsősorban kb. 10 fős csoportoknak ajánlunk, de szobánként is kivehető

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Vannak-e-szó- és mondatjeleink?

A székely rovásírást ismerők számára sem minden esetben kézenfekvő, hogy az egyetlen hangot jelölő betűink mellett vannak szó- és mondatjeleink is, a "szakértők" meg kifejezetten le is tagadják a létezésüket (tisztelet a kivételnek, ha van olyan). Ezért aztán érdemes ezzel a kérdéssel külön is foglalkozni. Megírtuk ugyan már ezt a néhány hónappal ezelőtt közreadott Magyar hieroglif írás c. kötetben és a turistaszezonban szinte minden nap több előadást (tárlatvezetést) is tartunk a Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy autentikus őrségi szálláshely) portáján díjmentesen látogatható veleméri Sindümúzeumban, de a liberális képzettségű tahó ellenszélben sem a könyvterjesztés, sem a köznevelés nem olyan könnyű, mint azt a téma megérdemelné. Más, szerencsésebb sorsú nemzetek talán táncot járnának örömükben, ha egyetlen saját ősírással rendelkeznének, nekünk meg kettő is van (a székely írás és a hieroglifikus). Az Országos Széchenyi Könyvtár mégis arról tájékoztatott a napokban, hogy az új írásunk bejelentésében nem tud velem együttműködni. S ezzel korántsem áll egyedül. A tapasztalataim szerint minél magasabb rangú a "nemzeti" intézmény, annál merevebb az ellenállás a magyar írásokkal szemben. A magyar- és tudományellenes kulturális diktatúra nagyobb dicsőségére.

A helyzet fonákságát jellemzi, hogy a szójeleink létét nem csak e sorok írója állítja, hanem Németh Gyula turkológus is írt erről, még 1934-ben. Azaz valójában arról van szó, hogy azok az akadémikus képzettségű barmok, akik első böfögésre ki tudják mondani a "tudománytalan" jelzőt (szinte csak ilyennel találkozom), valójában a saját iskolai tananyagukat sem ismerik eléggé, mert a végzettségüket nyilván a másolt diplomamunkájuknak és a korrupciónak köszönhetik, a tanult szakterületükhöz valójában nem is értenek. Az érvelés és az adatok semmit sem számítanak azoknak, akik nem kívánják tudomásul venni a tényeket. 

Ezért aztán - a gyengébbek és a finnugrista szellemben félrenevelt magyargyűlölők kedvéért - ismételten fel kell sorolnunk és elérhetővé kell tennünk azon érveket, amelyeket a kötetben már előadtunk.

Az írástörténeti ismeretek alacsony színvonala, a kreativitás hiánya és a finnugrista tévtanok hatása[1] együttesen eredményezik, hogy szinte nincs olyan ember, aki képes lenne a magyar szó- és mondatjelek létének elfogadására. (Ezt a kötetben megjelent álláspontomat szerencsére ma már ki kell javítanom, mert azóta jelentkezett egy derék magyar ember a neten és jelezte, hogy legalább egy honfitársam van, aki egyetért velem, mert ő igen. Feltételezhetem, hogy több más olvasóm és hallgatóm is ugyanígy van ezzel, csak még nem jelezték a véleményüket. Isten éltesse őket!).

Szükségszerűnek látszik a szó- és mondatjeleink létét bizonyító érvek felsorolása. Alább csak egy felsorolást kap az olvasó, azonban minden tételhez írunk egy bővebb kifejtést is egy külön cikkben, hogy aki alaposabban után akar nézni egy-egy állításomnak, az ezt megtehesse.

– A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551–53), a bécsi Nationalbibliothek–ban lévő kéziratos művében a következőket mondja: „…in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten”.[2]

– A magyar jelkészlet többhangértékű jeleinek tisztázott képi tartalma a jelnévvel összefüggő szó vagy mondat: pl. az „us” (ős) és a „tprus” (tapar us „szabír ős”). Ami azt jelenti, hogy az "us" jel a Tejút hasadékát ábrázolja, ahol a napisten ősünk születik (karácsonykor kél), a "tprus" jel pedig az égig érő fát ábrázolja, amivel az isteni ősünk azonos.

– A betűző íráshasználattal írt énlakai Egy az Isten rovásfeliratban a kettős kereszt szabályosan Egy-nek olvasandó. Mellette az énlakai Egy Isten ligatúra ugyanezen mondatot szójelekkel megismétli (1. ábra). Ugyanez a kettős kereszt az Egy országa olvasatú hármas halmos címerfelünkben is Egy-nek olvasandó. 

1. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettája egy bilingvis, azaz kétnyelvű (pontosabban: két írással írt), de azonos szöveget rögzítő írásemlék, az ismert rovásbetűs szöveg az Egy az isten mondatot betűzi, míg a sarkokban szójelekkel az Egy Isten mondatjelet találjuk

– A magyar írástani irodalomban ismert a capita dictionum „szavak, mondások feje” fogalom. Ez nem jelenthet sem betűt, sem szótagjelet (azokat Thelegdi János Rudimentája külön felsorolja), csak szó- és mondatjelet. Annál is inkább, mert a bemutatott példák mindegyike az.

- A nikolsburgi ábécében több szó- és mondatjelünk van: a Ten, az "us" (ős) és a "tprus" (tapar ős "szabír ős"), csak ezen jeleink műfaját nem merik néven nevezni, hanem a magyargyűlölő polkorrekt szakirodalomban szemérmesen mellébeszélnek és furcsa bogárjeleknek, capita dictionumoknak vagy többhang-értékű jeleknek mondják őket.

– Ismertek olyan írásemlékeink (például a karcagi csatkarika, valamint a berekböszörményi gyűrű felirata), amelyek nem betűzhetők ki, szójelekkel olvasva azonban értelmes szöveget eredményeznek.

– Szójelekkel megérthető, esetenként el is olvasható a cserépedényeinken lévő archaikus népi díszítések jó része, de hasonló a tapasztalat a festett bútorokkal és a hímes tojások díszítésével is. 

– A székely betűknek a csukcs, hettita, kínai, sumer és egyiptomi írásokban (meg a népi jelmagyarázatokban is) szójelek felelnek meg. Például Rá napisten hieroglifájából alakult ki a székely és az ótürk "r" betű.

– Az egyes hieroglifák feltárható jelentése összefügg a képi tartalmukkal. Például az "us" (ős) szójelről belátható, hogy a Tejút hasadékában kelő isteni ősünket ábrázolja.

Jegyzet

[1] Tudományos érvekkel nem támasztható alá, hogy a finnugrista őstörténeti képben nem volt és valójában ma sincs helye a magyar ősvallásnak; a magyar nép őstörténetét az indokolhatónál rövidebbre szabták; őstörténetünk lehetséges színtereit szűk korlátok közé szorították; az ókori magaskultúrákkal való kapcsolat lehetőségét is kizárták; művelődésünk majd minden elemét idegenből való átvételnek minősítették; a magyar írást kutatásra méltatlan, gyűlöletes dologként kezelték és kezelik. Az egyetemeinken, amelyeken e képtelen ostobaságokat komoly arccal oktatják, valójában a magyar őskultúrával szembeni ellenségképzés folyik. 

[2] Magyarul: „Az ő (a székelyek) írásában vannak olyan karakterek, amelyek közül némelyek egész szót vagy mondatot jelentenek.” Németh Gyula: A magyar rovásírás, A magyar nyelvtudomány kézikönyve. MTA, Budapest, 1934. 2. oldal.

Irodalom

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy százéves parasztházból kialakított hiteles hangulatú őrségi szálláshely (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, 11 ágy)

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson