2018. február 25., vasárnap

Sumer-magyar jelpárhuzamok

Néhányan még ma is rokontalan szigetnyelvnek gondolják a sumert, annak ellenére, hogy ez a "rokontalan szigetnyelv"-műfaj elvileg sem létezhet. A különböző népek és kultúráik nem egymástól elhatároltan, hanem - ha a genetikusok igazat mondanak - végső soron egyetlen családból alakultak ki a Homo sapiens sapiens diadalmas története során. Ezért aztán szegről végről minden nép rokona minden más népnek s ez nem csak genetikai értelemben, hanem nyelvi-kulturális tekintetben is igaz. Kulturális téren nem csupán az ősi örökség lehet közös, hanem a felülrétegeződések is eredményezhetnek rokonságszerű jelenségeket. Az ősrokonságról alkotható nem közismert álláspontot aÍgy írtok ti magyar őstörténetet c. kötetben, a Csúcs Sándor és a nyelvtudomány megtermékenyült c. cikkben adtam közre másodszor, örömmel könyvelve el a neves nyelvész egyetértését. Első ízben A finnugor elmélet alkonya c. kötet Pánmagyar megoldás c. fejezetében írtam le, hogy "Ádámról és Éváról minden nép rokona minden népnek, minden nyelv rokona minden nyelvnek ... csupán a nyelvtudomány nem ismeri a változások folyamatát és semmilyen módszerrel sem rendelkezik, amellyel ez kideríthető volna". A nyelvészet módszereivel ugyanis - úgy tűnik - nincs mód (vagy a nyelvészek nem hajlandók) olyan időbeli mélységekbe bepillantani, mint amilyenek szükségesek lennének a sumer-magyar nyelvi és írástörténeti kapcsolatok megértéséhez. Bár erre kitűnő lehetőséget kínálnak a létező sumer-magyar jelpárhuzamok is (1. ábra), a jeltörténetünk terén mégsem folyik komolyan vehető kutatás a sumer irányban sem. 

Javaslom a nyájas olvasónak, hogy ha valamelyik neves nyelvészünk, vagy írástörténészünk közelébe kerülne, vesse fel neki a székely írás (vagy a magyar hieroglif írás) sumer kapcsolatának kérdését és figyelje meg, lesz-e a válaszban az ingerültség mellett bármi nyoma a szaktudásnak is (a jelzőosztogatást nem tekintve a szaktudás jelének).

A magyar jelkincs és kapcsolatainak feltérképezése valamilyen meg nem magyarázott és tudományos alapon meg sem magyarázható ok miatt meghaladja a hazug és ostoba prekoncepciók által szoros gúzsba kötött akadémikus "tudomány" lehetőségeit. Talán éppen azért nem hajlandók reagálni sem az e téren ismételten közreadott felismerésekre, mert akkor hivatalice is észre kellene venniük a sumer-magyar egyezéseket. 



1. ábra. Néhány formailag egyező, vagy hasonló sumer és magyar írásjel



A közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötet tárgymutatójának szerkesztése közben döbbentem rá, hogy ehhez a "rokontalan szigetnyelv"-séghez képest milyen sok és egyértelmű megfelelés van a sumer jelek formája és egyúttal a hangalakja között is. Amihez hozzá kellett tennem, hogy ennél több feltáratlan megfelelés is lehet, de nem vagyok sumerológus, még a magyarul hozzáférhető sumer jelszótárak megértése és használata is nehézséget okoz. Azonban a feltáratlan párhuzamoknak nem csak az én sumerológiai képzetlenségem lehet az oka, hanem a szótárszerkesztők tudásának bizonytalansága is. Ha ők is bevallják, hogy egy sumer szónak akár 20-50 jelentése is lehet, akkor ember legyen a talpán, aki megtalálja közülük a megfelelő hangalakot. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a sumer jel jelentéseit kifejező 20-50 sumer szó közül csak egy, vagy néhány rendelkezik magyar jelnév-megfelelővel. Kérdés, hogy mennyire várható el a magyarul esetleg nem is beszélő, a székely jelekről soha nem is halló szótár-szerkesztőktől, hogy ezeket a közös jelneveket kiemeljék a többi közül? Nekünk pedig elsősorban az egyezésekre van szükségünk, mert azok árulkodhatnak a közös ősjel jelentéséről és hangalakjáról. A finnugrista elhallgatás- és hazugságözönben fel sem merül, hogy az írástörténeti és nyelvi összefüggések feltárása érdekében a sumer jeleket a magyar jelekhez, a sumer szavakat a magyar szavakhoz illene párosítaniuk.

A sumer-magyar jeltörténeti kapcsolatok korára enged következtetni, hogy a sumer írásnak két, egymástól megkülönböztethető megjelenése is van s közülük a korábbi rokonítható a magyar jelekkel. (Mellesleg ugyanez a helyzet a kínai írással, ahol a korai jelek hasonlóak a magyar jelekhez, míg a késeieket az ecsethasználatra alapozott kínai írástechnológia eltorzította.)

Számunkra legérdekesebb az első sumer írás: a képírás, amelyhez az agyagfelületbe karcolás írástechnológiája tartozik. Ez a technológia nem torzította el az eredeti jelformákat, ezért ezek között meg lehet találni a magyarral formailag (esetenként a jelentést és a hangalakot tekintve is) rokon jelpárhuzamokat. 

Az újabb sumer jeleket az ékírásos technológia (az agyagba nyomott, ék alakúra faragott pálcavég alkalmazása) már olyannyira megváltoztatta, hogy közöttük nem, vagy csak kivételesen találhatunk magyarhoz hasonló formájú jelet.

A párhuzamok közül elsőként a sumer tar - magyar sar megfelelést mutatjuk be (1. és 2. ábra). Ez esetben a magyar hangalakon egy időközben bekövetkezett szóeleji t-s hangváltozás figyelhető meg, a legkorábbi sumer jelforma az ékírásos technológia ellenére is felismerhető maradt.  

A többi jel-egyezés esetében is nyilvánvaló a jelek rokonsága. Ebben a cikkben nem mutatjuk be mindegyik összevethető jelpárt, mert nem lehetett a célunk a sumer-magyar jeltörténeti kapcsolat kimerítő alaposságú feltárása. Csupán a székely írás eredetét kutattuk és arra kívántunk rávilágítani, hogy a sumer és a magyar írásrendszerek kapcsolódnak egymáshoz.

Nyilvánvaló, persze, hogy az olvasó választ vár az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseire: 

- Elsősorban arra, hogy ezek az egyezések a véletlennek köszönhetők-e? Nos, a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk alapján, amelyet a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben adtam ki, ezek a hasonlóságok nem véletlenek, hanem a jelrendszerek rokonságának köszönhetők. A Nemetz Tibor segítségével végzett valószínűségszámításról itt olvashat bővebben az olvasó.

- A második kérdés az lehet, hogy mi a történeti magyarázata a sumer-magyar kulturális rokonságnak? Ezt a jeltörténeti kapcsolatot megmagyarázhatja egy közös, kőkori örökség is. Álláspontunk szerint a közös jeleket az Éden tágabb környezetében, vagy 50 000 évvel ezelőtt alakította ki a Homo sapiens sapiens s az még a kőkorban elterjedt az egész világon. A sumerek a helyben megmaradt jelekkel rendelkeztek, a magyarok pedig az Éden területéről továbbvitt jelkészlettel. A sumerek és a magyarok között a későbbiekben is lehettek kulturális érintkezések (erről Götz László kitűnő, Keleten kél a Nap c. könyvét érdemes elolvasni. A Rene Labat kötetéből származó jelmásolaton látható kézzel írt megjegyzés Götz Lászlótól való.A sumer kultúra nagy hatása miatt a szavait és a jeleit sok más nép is átvette. Ezek a szó- és jelátvételek nem feltétlenül bizonyítanak etnikai- vagy nyelvrokonságot (ennek a cikknek nem is célja az etnikai, vagy nyelvi rokonság kérdésének tisztázása). 

Az azonban könnyen belátható tény, hogy a sumer és a magyar jelkészletben azonosítható közös jelek lényegében kőkori eredetűek és világszerte elterjedtek. Az lenne a különös, ha ez az ősi jelrendszer (amelynek jelei lényegében azonosak a székely írás jelkészletével), bár megtalálható már a kőkorban a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, éppen a sumerből hiányozna. Nos, nem hiányzik, a legkorábbi sumer képjelek hasonlóak a székely jelekhez. Mivel ezeket a kőkori eredetű közös jeleket az elvégzett akrofónia-rekonstrukció eredményeként magyar szavak rögzítésére találták ki s jóval a sumerek előtt már elterjedten alkalmazták is őket, nem lehet őket sumer eredetűnek tekinteni. Az eredendő hasonlóság a legegyszerűbben úgy magyarázható, hogy a magyar nyelv ősének rögzítésére a kőkorban feltalált magyar hieroglif írás néhány jelét felhasználták a sumer írás megalkotásakor is. Ugyanez történt a többi ismert klasszikus írás születésekor is. 



1. ábra. A sumer tar "törvény" szójel időben változó formái; a bal oldalon látható legkorábbi jelforma hasonlít leginkább a magyar "zászlós s" rovásbetűhöz, pedig már ez is egy ékjelekkel írt forma; a törvény szavunknak nem csak a jelentése azonos, hanem a szó tövében a sumer hangalak "tr"-je (a gyökszó) is megtalálható



2. ábra. A székely írás "zászlós s" jele a sarok (korábban a tar, majd a sar "úr") szójele volt, amely hangalak a szóeleji t-s-elhalkulás hangváltozás során jött létre



3. ábra. A sumer tar és a magyar sar ("zászlós s") jelforma egyaránt a világoszlop, az égbe vezető út rajzából alakult ki; ennek az ősvallási képzetnek felel meg a sztupák alakja is



4. ábra. A sumer kur/hur "hegy, ország" jelnek nem csak a formája ismert a magyar heraldika és a népi jelhasználat jelkészletéből, hanem az ország és orom szavaink tövében a sumer szó megfelelőjét is megtaláljuk








6. ábra. A palóc tányér ország jele a magyar népművészet többi jelével együtt avar eredetű lehet, mert az avarok is használták a hármas halmot




7. ábra. A Magyar hieroglif írás c. kötet tárgymutatójában név szerint is megemlített nyolc sumer jelből hétnek a neve egyeztethető a magyar jelnévvel 




8. ábra. Sumer Naab "isten, napfelkelte, naplemente", Mul "Nap" (L129, fent) és a néhai Papp Vilmos magyarszombatfai fazekas által készített szárnyas napkorong minta napábrázolása (lent)





9. ábra. Sumer sar "növényzet" (L152, balra) és a magyar hieroglif írás szár "növényi szár, úr" jele (a székely írás "sz" betűjének képszerű változata) egy magyarszombatfai tányérról (jobbra)



10. A magyarszombatfai tányéron is a lyuk/Lyukó jelből (egy napjelképből) nő ki a szár hieroglifa, aminek az az ősvallási képzet adja a magyarázatát, mely szerint a napisten az életerő forrása




11. ábra. A sumer "a" (atya, áradás, tenger, L579, balra), székely Ak (patak, Heraklész, középen) és Oertelius székely "a" betűje (jobbra)




12. ábra. A sumer gis "fatörzs" (L296, balra) és a székely "sz" (szár) jel (jobbra)




13. ábra. A sumer (L565) hum "vizesárok" jel és a székely írás "ü" (ügy "folyó") jele




14. ábra. Egy Jemdet Nasr kori tábla és a székely írás kettős keresztje



15. ábra. A sumer sila "út" (L062, balra) jelformája megegyezik a karcagi csatkarika magas szójelével (középen) és hasonló a székely írás "m" betűjéhez (jobbra) is - mert ezek a magasba vezető út, a magas kőnek nevezett lépcsős toronytemplom ábrázolásának bal oldalából keletkezett rokon jelek

Varga Géza






További cikkek

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció






Amennyiben a kedves olvasó elszánta magát rovológiai beszélgetés folytatására, amit összekapcsolna egy őrségi szálláson eltöltött huzamosabb idejű nyaralással, akkor ez könnyen megvalósítható! Az esetben, ha őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn jeligével keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor e sorok írója tud ajánlani egy kedvező megoldást. Ön, mint az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek képviselője aligha választhat jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelyeknél. Ugyanis rovológus által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg egy szál sincs.





Csak megsúgom: addig érdemes lecsapni e páratlan lehetőségre, amíg a nagyközönség rá nem mozdul!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése