2018. február 22., csütörtök

52 A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor

A népek történeti hagyománya meglepően távoli korokból származó információkat őrzött meg. Rövidek ezek és mesének is tűnnek – a bennük megőrzött információ mégis hiteles.

A magyar krónikákban rögzítettek sem képeznek ez alól kivételt. Krónikáink a magyar nép vándorlását Babilonból (az Éden közeléből) indítják, és a sztyeppén keresztül vezetik a Kárpát-medencébe. Ez a történet nem az Ószövetség másolása, ugyanis attól esetenként eltér és inkább Berosszosz pogány pap tudósításával egyezik meg.

A magyar jelkincs tartalmaz is olyan elemeket (például hieroglifikus birtok- és nemzetségjeleket), amelyek e régi kapcsolatokat illusztrálják (1. és 2. ábra).




1. ábra. A néprajztudomány által feljegyzett, több száz éves, esetenként sejthetően honfoglalás előtti eredetű birtokjeleink között vannak olyanok, amelyek azonosak a székely írás és a magyar hieroglif írás jeleivel, a néprajz kutatói azonban ezt nem hajlandók tudomásul venni, talán mert akkor el kellene ismerniük, hogy a székely írás a magyar nép alkotása; a képen egy szinessel megrajzolt "ős" birtokjel, felette a sumer és székely, benne a hettita (luviai) és indián megfelelők, alatta a megszemélyesített "ős" a világ különböző tájairól 



2. ábra. A sumer Samas napisten szójele a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistent ábrázolja; a napistent a függőleges egyenessel jelképezi, ami a magyar hieroglif írásban a szár "úr" jele, a sumerben pedig "fa" jelentésű, összefüggésben azzal, hogy az égig érő fát (a Tejutat) azonosították az isteni ősünkkel


Számunkra ez azért fontos, mert ugyanazt a vándorlási útvonalat találjuk e krónikás leírásban is, mint amelyet a magyar hieroglif írás is végigjárt a fennmaradt emlékek szerint.

A föníciaiak emlékezete pedig azt őrizte meg az Éden közelében, hogy az írást Taautosztól (azaz a magyar ősvallás tátosától) kapták.
Ami azt is jelenti, hogy az emberiség legkorábbi írásrendszere lényegében azonos a székely írás ősével: a magyar hieroglif írással. A különböző írásrendszerek ebből vagy egy hozzá hasonló, kb. 50 000 évvel ezelőtt kialakult írásrendszerből különültek el – amikor a Homo sapiens sapiens Közel-Keleten élő csoportjai elindultak Európa, Ázsia belső területei és Amerika benépesítésére.
A fenti nagyívű történet az akadémikus tudomány képviselői részéről – óvatosan fogalmazva is – nem általánosan elfogadott. Ez persze nem különösebben érdekes, hiszen a tudományos bizonyítás és cáfolat nem népszavazással történik.

A „tudós visszafogottság” nem meglepő, hiszen a történetírás nagyjai sem hagytak ránk sok adatot a magyar hieroglif írásról. Éppen ezért fontos Veit Gailel híradása a szó- és mondatjeleinkről vagy Sze Ma Csien tájékoztatása a kultúrhéroszok, a Xia-dinasztia és a hunok kapcsolatáról.[1] 

Ez azonban mégis kevés, mert sokkal többet kellene tudnunk az írásunk eredetéről. A forráshiány érthető, hiszen az írás kezdetei a modern történetírás kora előtti időkbe nyúlnak vissza. Az a természetes, hogy csupán néhány bizonytalan ismeretfoszlány maradt ránk a kőkor történetírói hagyományából,[2] – mert a régmúlt jó része visszavonhatatlanul elveszett.

Mégsem nyugodhatunk bele a veszteségbe, mert a tudomány még nem derítette fel a felderíthetőket. Sokkal többet is megtudhatunk az írás eredetéről – ha felhasználjuk a rendelkezésünkre álló ismeretfoszlányokat. Ilyen felhasználható adat például az ősvallási eredetű, a különböző vallások által megőrzött tudás.

E körbe tartozik, hogy a világ benépesedése a Közel-Keletről történt; valamint hogy a népek eredetileg egyetlen nyelvet használtak, s csak később következett be a nyelvek összezavarodása. A magyar krónikák (és Berosszosz) meg azt az adatot őrizték meg, hogy Nimród ősapánk építtette Bábel tornyát. Írásunk eredetét kutatván ezek az emlékezetmorzsák is felhasználandók.

A téves prekoncepciók rabságában dolgozó áltudomány képviselői ezeket a történeteket többnyire mesének tartják, holott csak meg kell érteni őket. A tudomány egyre inkább igazolja a hagyományt.[3]

Szőcs István említi, hogy ókeresztény szerzők tudnak egy „Babilon előtti” világkorszakról, amit ők Szkütizmosznak neveznek. Justinos pedig, aki Trogus Pompeius elveszett világtörténetének egy kivonatát őrizte meg, tudósít az egyiptomiak és a szkíták vetélkedéséről, amelynek eredménye szerint a szkíták a Föld legrégebben kialakult népe. Hozzátehetjük: Josephus Flavius római történetíró szerint a szkíták hatalma egykor kiterjedt Európára, egészen az Atlanti-óceánig.

A magyar hieroglif írás jeleinek elterjedtsége ezt az ősi hagyományt illusztrálja. Ami e jelkincs segítségével kibontakozik előttünk, az nem mese, hanem meseszép.




[1] Sze-ma Csien szerint a hun Xia-dinasztia az írást megteremtő kultúrhéroszok egyikének utóda.

[2] Néprajzi példák alapján tudjuk, hogy a történelem megörökítésének szándéka és gyakorlata a kőkori viszonyok között élő természeti népeknél is kimutatható. Ez a kezdeti történetírás hieroglifákat használt, s a történetírói alkotások olyan formákat ölthettek, mint egy totemoszlop, fejfa, esetleg festett kavicsok vagy pajzsok sora egy közösségi térben (amit persze kiegészített a szájhagyomány). Így őrződhetett meg az Éden és az onnan való szétvándorlás, a vízözön, a piramisépítés (a magasba vezető út tiszteletének) és a valaha létezett nyelvi egységnek az emléke.

[3] A nyelvészek szétaprózott törzsi nyelveket tételeznek fel, mondván: a kőkorban összefüggő, nagy nyelvi egység nem alakulhatott ki. Ezzel szemben áll az az újabb felismerés, hogy a Homo sapiens sapiens egyetlen családból alakult ki, ezért kezdetben egyetlen nyelvet használt, amelynek a mai nyelvek a leszármazottai.

Varga Géza



További cikkek

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése






Tavasszal eggyel több a gondunk, mert el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Néhányan azt is szeretnénk, ha a szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó szolgáltatást (például magyar írástani beszélgetéseket) is kapnának. Amennyiben a kedves olvasónak is ez utóbbiak (a legjobbak) közé tartozik, akkor nem kell komoly búnak eresztenie a fejét, mert máris megtalálta! Az általunk ajánlott őrségi szálláson rovológiai eszmecserére is van lehetőség az itt eltöltött nyaraláson. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az olyan, írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Ha én lennék az Ön helyében, egy percig sem haboznék, hanem hívnám a 06(20)534-2780-as telefonszámot a szállásfoglalás végett!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése