2017. december 26., kedd

A hun jelvény rendeltetése

A budapesti hun jelvényt öt régésznek mutattam meg és mindannyian hun, vagy hun kori tárgynak és vagy ketten cikádafibulának határozták meg. Ez az utóbbi meghatározás nem bizonyult helyesnek, mert a tárgy a hasonlóság ellenére sem lehetett cikádafibula (1. ábra). A cikádafibula tűszerkezetéhez két rögzítési pontra van szükség, a budapesti hun jelvényen pedig a Rezi Kató Gábor vezetése idején restaurálás ürügyével végrehajtott barbár múzeumi lereszelés után már csak egy tűcsonk maradt meg és nem lehet megállapítani, hogy a rézlemez hátoldalának felszínén volt-e másik rögzítési pont. 

Tomka Péter írja a budapesti hun jelvény rendeltetéséről: "A tárgy semmi esetre sem lehet hun kori cikádafibula. Ennek a feltételezett meghatározásnak semmi alapja nincs: sem a tárgy formája, sem anyaga, sem készítési technikája még csak nem is hasonlít a hun kori cikádákra. A tárgy nem fibula, a hátlapján nincs nyoma egykori tűszerkezetnek, felerősítésére a merev lemez téglalap alakú  alján egyetlen feltűnően kisméretű fúrt lyukba rozsdásodott vas szegecs maradványa utal. A töredékes tárgy számomra ismeretlen rendeltetésű"Tomka Péter azt állítja, hogy a lelet formája nem hasonlít a hun kori cikádákra, ám ennek az ellenkezője igaz, a budapesti hun(?) jelvény formája feltűnően hasonlít némelyik hun cikádafibuláéra (1. ábra).



1. ábra. A csömöri hun cikádafibula (balra) és a tiszavasvári hun cikádafibula (középen) a felületes szemlélők számára lehet hasonló a budapesti hun jelvényhez  (jobbra), a figyelmes szemlélő azt is észreveheti, hogy a tiszavasvári és a budapesti leleten egyaránt szerepel a sarok hieroglifa (a sarok az ősvallás kiemelt jelentőségű fogalma, mert az eget és a Földet összekötő út volt) 


Hadháziné Vaday Andrea lószerszámdísznek határozta meg a hun jelvényt, ez a feltevés azonban még nélkülözi a bizonyítást. A lószerszám persze türelmes, bármit fel lehet rá tenni, akár üzenetet hordozó jelvényt is (3. ábra), ezért ezt a gondolatot sem elvetni, sem elfogadni nem lehet. Azonban eddig egyetlen lószerszámot sem ismerünk, amelyiken ilyen tárgy szerepelne.

Amikor Tomka Gábor a szakirodalom alapján e különös tárgyak használati módján és funkcióján gondolkozik (hogy könyvzáró szalag vagy öv szíjvégei lehettek-e), inkább az utóbbi lehetőséget tartja valószínűnek. Azon az alapon dönt az övek mellett, hogy a fémkeresős műkincsrabló (akinek a zsákmányából e tárgyak többsége előkerült) a leletek tanúsága szerint középkori temetőket dúlt szét s a fémkeresős lelet-együttesben sokkal gyakoribb az övalkatrész és szíjvég, mint a könyvveret. 

Ez egy lehetséges megközelítés, amely segíthet a gondolataink rendbetételekor, azonban szintén nem elegendő ahhoz, hogy a vizsgált leleteket szíjvégnek minősítsük. Hiszen ezen az alapon bármilyen előkerülő különleges fémtárgyat a szíjvégek közé sorolhatnánk - ami nem lehet cél. A helyzet az, hogy egyetlen öv sem ismert, amelyben hasonló tárgyak szerepelnének. A most vizsgált leletek elolvasható díszek (azaz jelvények), amelyek nem alkalmasak szíjvégnek. A szíjvégek ugyanis a bujtatás segítése érdekében lekerekítettek szoktak lenni (2. és 4. ábra), miközben a mi leleteink kiugró csúcsokkal rendelkeznek, a szíj bújtatásának elősegítésére nem felelnek meg. Mivel az ismert szíjvégek ezt a lekerekített hagyományt képviselik, nem gondoljuk, hogy ezek a sarkos-csúcsos leletek is szíjvégek lettek volna.

A két szakértő megoldási javaslatának egyaránt ellene szól, hogy nem hasznosítják a tárgyakat leginkább jellemző részletet, a rajtuk lévő jeleket. Ezek elolvasását vagy meg sem kísérelték, vagy - a székely írás és a magyar hieroglif írás figyelmen kívül hagyása miatt - az elolvasás és a megértés nem sikerülhetett.


2. Ábra. Az égig érő fát ábrázoló zamárdi avar szíjvég olvasata: tapar us "szabír ős"


A temetőből való származással egyetértünk, ám véle ellentétben a kis réztárgyat jelvénynek gondoljuk (amit persze elhelyezhettek volna akár egy szíjvégen, vagy lószerszámdíszen is). A jelvény meghatározás az esetünkben azt jelenti, hogy az elolvasható hieroglifáknak (ősvallási mondanivalót rögzítő szójeleknek) köszönhetően ez a kis fémtárgy kifejezte viselőjének világnézeti hovatartozását és törekvését az égiekhez való felemelkedésre. A hasonló hieroglifikus szövegek ismertetőjele, hogy székely rovásjelekkel rokon szójeleket alkalmaznak (1-5. ábra).

A fenti szakértői véleményekkel ellentétben úgy gondoljuk, hogy a tárgy rendeltetésének tisztázását a rajta lévő jelek alapján is meg kell kísérelni. Ez esetben nem a csapongó fantáziára, hanem létező tényekre alapozható a magyarázat.



3. ábra. A mistelbachi avar boglár egy ló homlokdísze volt, az olvasata: jó Nap, vagy jó Üdő 
(Üdő a napisten neve, amint a sumereknél Utu "Idő", a szkítáknál meg Oitoszür "Idő úr")


A jelek elemzése alapján e különös tárgyakat temetési útravalónak szánhatták, amelyik a holt léleknek mutatta az utat a túlvilágra. A jelvény alsó része azért keskeny, mert az ősvallás szerint a túlvilágra vezető út is az, hiszen a boldogok országába nem könnyű bejutni. A tárgy felső, megvastagodó része ennek megfelelően az ég jelképe. Mind az alsó, mind a felső részen megtalálható a világoszlop (a Tejút) jelképe, amely az Ipolyinál fennmaradt adat szerint a túlvilág helye volt.

Az elolvasható északi sarok mondat is ennek felel meg, hiszen eleink a túlvilágot ott képzelték el. Amennyiben tehát a budapesti hun jelvény minden lehetséges elemét elemezzük, figyelembe véve a legfontosabbat, a rajta lévő szöveget is, akkor az alátámasztást nélkülöző találgatások lehetősége korlátozódik és közelebb jutunk a lelet meghatározásához. 



4. ábra. A pécsi zsibvásárban talált avar szíjvég, olvasata: Lyukó nagyságos, ragyogó király úr


Azért van mindegyik lelet eltörve, mert a sírba már eleve törötten helyezték el, hogy a halott visszafelé ne tudja használni az útmutatót, ne jöjjön kísérteni a hátramaradottakat.

A fenti szakértői véleményekkel ellentétben úgy gondoljuk, hogy a tárgy rendeltetésének tisztázását a rajta lévő jelek alapján is meg kell kísérelni. Ez esetben nem a csapongó és ellenőrizhetetlen fantáziára, hanem létező jelekre és írni-olvasni tudásra alapozódhatna a magyarázat.


5. ábra. Avar övveret Szárazdról az Ak országa (mai magyarsággal: Heraklész országa) mondattal

Az északi sarok felett, a Tejúton elképzelt túlvilág gondolatát támogatja Ipolyi Arnold azon megjegyzése is, miszerint a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, akkor a Tejútra néznek. Ezért szerepel a hun, avar honfoglalás kori emlékeken különböző jelek felhasználásával szinte kivétel nélkül a világoszloppal azonos Isten valamilyen jelképe (1. 2. és 5. ábra). Ez a nem sok figyelemre méltatott híradás csak úgy nyer értelmet, ha az elhalt hősök túlvilági otthonát a Tejúttal azonos Istennél képzeljük el. Ennek felel meg, hogy Csaba a Tejúton lovagolva tér vissza holt vitézei élén, ha a hazának segítségre van szüksége.

Az a kutató, aki nem hajlandó elolvasni a leletek jeleit és nem ismeri vagy lenézi a hozzájuk kötődő ősvallási vonatkozásokat, az nem képes a rangjelző tárgyak által képviselt szellemiség feltárására és a leletek rendeltetésének tisztázására sem.

Varga Géza



A veleméri Csinyálóház egy különleges szépségű természeti környezetben (erdő és patak között) álló 5 ágyas, két hálószobás őrségi lakosztály önálló épületben 




További cikkek


1 megjegyzés: