Szergej Botalov kazah régész adott hírt a sztyeppi "bajszos kurgánok" létéről. Ez az adat magyarul (az olvasatukkal kiegészítve) a Magyar hieroglif írás c. kötetben jelent meg első ízben. Azonnal el tudtam olvasni őket és felismertem, hogy ezek a kácsi Lyukaskő sziklájába vésett Óg jel keleti megfelelői. Geoglifát Kínából is ismerünk, vagyis ez a különös írástechnológiát alkalmazó írásemlék, a "bajszos kurgán" végső soron a hun-magyar íráshagyomány képviselője, ami a jelek szerint eljutott a Kárpát-medencébe is. Ezeket a kazahsztáni geoglifákat a hun-utód onogurok/szabírok emelték, azaz a magyarul beszélő őseink írásemlékei. Ők voltak az Ószövetségben is említett Óg úr (a görögöknél Heraklész, a károknál Magor) leszármazottai, ezért nevezték el őket ogur népeknek. Érthető, hogy miért ajánlották elhunytjaikat az isteni ősapa figyelmébe.
1. ábra. Két hieroglifából álló bajszos kurgán fényképe Kazahsztánból, a ligatúra olvasata: Lyukó az Óg (mai magyarsággal: Lyukó napisten az ég)
2. ábra. Az elolvasható párhuzamok alapján tudjuk, hogy a hun csatokon a csat íve az égboltot jelképezi (ez az Óg jel, a székely írás "o/ó" betűjének előképe), amit középen alátámaszt a csat nyelve, az Istennel azonos világoszlop/Tejút/égbe vezető út jelképe, amit ebben az esetben egy lépcsős toronytemplomra, hegyek sorára emlékeztető formában adtak elő
3. ábra. Bajszos kurgán Szergej Botalov nyomán Kazahsztánból, a jelmontázs olvasata: Óg a Lyukó (a bőség forrása) és a Nap
4. ábra. Az Óg, vagy Lyukó az Óg olvasatú kazahsztáni bajszos kurgán grafikai rekonstrukciója Szergej Botalov nyomán
5. ábra. Óg, vagy Lyukó az Óg olvasatú kazahsztáni bajszos kurgán rajza Szergej Botalov nyomán
6. ábra. Kazahsztáni bajszos kurgán Szergej Botalov nyomán, az olvasata: Lyukó napisten az Óg
7. ábra. A hettita Yazilikaya-i sziklavésetek részlete a világhegy által középen alátámasztott égbolttal (1.), a pécsi székesegyház Óg az egy ős olvasatú mondatjele (2.), a Gozó szigetén lévő Ggantija templom főoltára előtti lépcsőbe vésett Óg hieroglifa (fent 3.), a hettita (luviai) hieroglif írás "ég" szójele (fent 4.) és a székely írás "o/ó" jelei lent jobbra (ezek a rovástechnológia miatt fordultak függőlegesre, mert egy pálcába bicskával nem lehet vízszintes jeleket róni
8. ábra. Az őriszentpéteri tál (fent) hieroglifái (középen) a székely megfelelőkkel (lent), a balról második mondatjel olvasata: nagyságos Óg
9. ábra. A szombathelyi (savariai) Iseumban hiteles ásatáson több példányban is előkerült a fenti, római kori vakolatdarabra festett mondatjel, amely a fentebb bemutatott, kőbe vésett hettita változathoz hasonló, az olvasata kintről befele Óg sár a Lyukó (mai magyarsággal Óg úr Lyukó napisten), írásos bizonyítéka annak, hogy az ogur őstiszteletnek a római időkben díszes helyiség állt a rendelkezésére
Az égboltot ábrázoló Óg jel pereme azért görbült, mert a szelek néha felemelik, majd visszaejtik az üveghez, jéghez hasonló anyagból lévőnek gondolt ég boltozatát és az ettől kicsorbult. A szintén az égi hegyet ábrázoló sarok (korábban sar) hieroglifának szintén görbült a pereme, de a megkülönböztethetőség miatt ez a görbület kifelé irányul.
A kácsi Lyukaskő sziklájába vésett Óg jel alapján tudjuk, hogy a "bajszokat" milyen nézőpontból kell értelmeznünk. Ugyanezt a nézőpontot erősíti meg az is, hogy az ősvallás elméleti tételeinek maradékai alapján az Isten helye az égbolt tetőpontján van. Obi-ugor mítoszok szerint a napisten hazaérkezvén az égig érő fa csúcsához köti a lovát. Mivel az égig érő fa (a Tejút) csúcsa a Sarkcsillagnál, az égbolt tetőpontjánál van, az Óg hieroglifa pedig az égbolt ívét ábrázolja, érthető, hogy eleink miért az Óg jel tetejéhez temették a halottaikat (ahol más ábrázolásokon az égig érő fa csúcsa, az Isten lakhelye van).
A temetéssel összefüggő hun és hun-utód ősvallási elmélet egy maradékát Ipolyi Arnold is előadja, amikor arról tájékoztat, hogy a Csabára és Attilára emlékező székelyek a Tejútra tekintenek.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: IX. századi magyar függő hátlapja a hieroglifikus "Ős Óg a nagy, ragyogó úristen" mondattal
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése