Kalotaszegi nagyírásos világmodell hieroglifikus mondatokkal

Kalotaszeg Erdélyben, a Kalota patak és a Körös szegletében mintegy 34 falut magában foglaló tájegység. Az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően. A kalotaszegi nagyírásos hímzés színeiben, motívumaiban hasonlóságot mutat a mezőségi, a torockói és az udvarhelyi hímzésekkel, mégis különbözik tőlük. Az elnevezés azt bizonyítja, hogy a készítői egykor még tudták, miszerint a hímzett mintáik elolvasható képjelek (a magyar írás szó ugyanis rajzolást is jelent). Szakértők szerint Ázsiában találhatóak hasonló technikával készült hímzések. A jelen rovológiai blog számára az a leginkább figyelemreméltó, hogy a nagyírásos motívumok esetenként jól olvashatók a magyar hieroglif írás szójeleivel. E cikkben egy kalotaszegi világmodell mondatjeleit (1/a. ábra), meg ezek néhány párhuzamát mutatom be (1/b., 1/c., 3., 4/c. és 5. ábra). E kalotaszegi világmodell minden részletében elolvasható. Ez nyilván a felülnézeti világmodellek ama szabályának köszönhető, hogy elolvasható jelekből kell állnia. Az indiai mandalák (világmodellek) némelyike szintén elolvasható imádságokat rögzít.

1/a. ábra. A kalotaszegi felülnézeti világmodell (középen), a világmodell Lyukó a ragyogó jó magas ősi kő olvasatú, sugár irányú mondatjele (balra), valamint a mondatjel hieroglifáinak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "r" (ragyogó), "j" (jó "folyó"), "m" (magas), "us" (ős) és "k" (kő) jelei (jobbra, lentről felfele), valószínűbb olvasata a három mondatból álló szimmetrikus istenidéző szertartási szövegkönyv: Lyukó, ragyogj, ragyogj folyó! Magas ősi kő. Lyukó, ragyogtál, ragyogtál, folyó 

1/b. ábra. Hun eredetű, vagy ihletésű meroving korong (fent) sugár irányú, magyar jelekkel írt és magyarul elolvasható mondatokkal (lent balra), alul jobbra a meroving hieroglifáknak megfelelő magyar jelek (fentről lefele): a székely írás "ly" (Lyukó), "us" (ős), "nt/tn" (ten) jele, valamint a heraldika ország szójele

1/c. ábra. Avar korong a zamárdi temetőből, sugár irányban elolvasható Lyukó ős sar (mai magyarsággal: Lyukó ősúr) mondatokkal, az ábra jobb szélén (alul) az avar hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "us" (ős) és "s" (sar "sarok, úr") jelek (fentről lefele), a köriratban a nagy hieroglifa, a székely ítás "n" betűjének megfelelője ismétlődik

A felülnézeti világmodell a világ szakrális középpontjának jelekből alkotott, leegyszerűsített térképe. Ténylegesen létező táj (az Ararát és a négy szent folyó vidéke), a Homo sapiens sapiens 100-50 000 között volt őshazája. Az innen kiinduló csoportok népesítették be Eurázsiát, Amerikát és talán Ausztráliát is. Ez volt az Éden, ahol az emberiség kidolgozta a természettel és a társadalommal való együttélés szabályait egy ősvallási világnézet keretében. E kőkori ősvallás jelképei napjainkig megőrződtek a világ írás- és jelrendszereiben, közte leghűségesebben a magyar népi jelkészletben és a belőle kialakult székely írásban. Az egyik népszerű, kőkori eredetű "irodalmi" műfaj volt a felülnézeti világmodell. A világmodell közepén szokás szerint az Isten jelképe szerepel. Ennek megfelel a Lyukó szójel, ami a hunok és avarok istenének egyik nevét rögzíti. A világmodellek sarkain (esetünkben az oldalfelezőkön is) az égbe vezető út valamilyen jele szokott szerepelni. A kalotaszegi világmodell sarkain ennek megfelel a szár "úr" szójel, amely az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképe.

2. ábra. A kalotaszegi világmodell Lyukó magas köve az isteni nagy szár (mai magyarsággal: Lyukó magas köve az isteni nagyúr) olvasatú hieroglifikus mondata (középen), a mondatot alkotó hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "m" (magas), "harmadik k" (kő), ős, ten "n" (nagy), valamint "sz" (szár "úr") rovásjelek (jobbra, lentről felfele)

3. ábra. A kalotaszegi világmodell Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr) mondata és annak párhuzama egy kusán függőn (jobbra) az ég boltozatát alátámasztő fa elolvasható rajza ez 

4/a. ábra. A kalotaszegi világmodell itt látható részlete több mondatból álló istenidéző szertartási szövegkönyv

 

4/b. ábra. A kalotaszegi világmodell Zsendülő jó ős magas köve részmondata az istenidéző szertartás középső szakaszának, az epiphaniának, az Isten megjelenésének állít emléket a Tejút hasadékában születő Isten jelképekkel való ábrázolásával

4/c. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez szintén az égig érő fa (a Tejút) hasadékában karácsonykor megjelenő Istent idézi, ám egy másik szójellel: a hasadékban a székely írás Ten "isten" jele olvasható, az ábra jobb alsó részén a székely írás ős és ten szójele

Azt, hogy a 4/b. ábra az epiphaniának, az Isten megjelenésének állít emléket, több körülmény is alátámasztja:

- A középpontban lévő mandula alakú jel, a székely írás "us" (ős) jelének változata azt a pillanatot ábrázolja, amikor a Tejút hasadékában karácsonykor felkel a Nap, azaz megszületik, megjelenik az Isten. Az Istent itt a "magas kő" jelpár jeleníti meg.

- A jelmontázs csúcsán szerepel a székely írás "zs" betűjének hieroglifikus megfelelője, a zsenge, zsendül "feltámad, újjászületik, kinő" szójel. 

- A jelmontázsban szereplő "magas kő" és jó "folyó, Isten" jelek az ősvallás által az Istennel azonosnak tekintett Tejút elnevezései.

4/d. ábra. A kalotaszegi világmodell két szimmetrikus részmondata közül a Lyukó folyó ragyogj, ragyogj megelőzi, a Lyukó folyó ragyogtál, ragyogtál pedig követi az epiphaniát

5. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum egyik hímes tojásán szintén a ragyogó folyó rajza (elolvashatóan: ragyogó Jóma) jelenik meg, akár a 4/c. ábrán

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás 

Varga Géza: Magyar hieroglifikus mondatok Tillia Tepe kusán függőjén 

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza: Őrségi világmodellek

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár

Varga Géza

Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 

3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy

Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben)

2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy

Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...

Video a szállásról és környezetéről 

Nagy úr, nagy ég, nagy Óg és nagy ország mondatjelek

A magyar hieroglif írás rövid szövegmutatványaiban gyakran találkozunk azonos, vagy hasonló alakban visszatérő mondatokkal. Ezek az ismétlődő mondatok gyakran használt vallásos szólások lehettek, ezért remélhetjük és tapasztaljuk, hogy a mai napig kimutathatók a magyar nyelvben. A hasonló jelekből alkotott hasonló szerkezetű mondatjelek egy kőkori ősvallás jelképrendszerének maradékai. A képszerűen szerkesztett mondatokban megjelenő nagy jel az égbolt ívét ábrázolja. A képszerkezetek az "eget tartó Tejút" ábrázolási konvenció változatai. E cikkben a Nagy úr, Nagy ég, Nagy Óg és Nagy ország mondatok néhány előfordulását mutatom be.

.  

1. ábra. A Néprajzi Múzeum azték edénye a hieroglifikus Ragyogj nagy jó Szár (mai magyarsággal: Ragyogj nagy jó Úr) mondattal (középen), az azték ragyogó, nagy, jó és szár "úr" hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "r", "n", "j" és "sz" rovásjelek (jobbra)

2. ábra. Sztyeppi ihletésű(?) római katonai csat az I-II. századból (középen), a csat Nagy Óg, Ten és "Isten" hieroglifái (balra), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely jelek (fentról lefelé: "n", "o/ó", "sz", "nt/tn" (Ten) és az ezres számjel)

3. ábra. A lomovátovói kultúra csatja a Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr) mondattal 

4. ábra. A zamárdi temetőből előkerült avar szíjvég részlete a Nagy jó sar (mai magyarsággal Nagy jó úr) olvasatú szembőlnézeti világmodellel ("eget tartó folyó" ábrázolási konvencióval), nagyon hasonló az azték edényen is láthatóhoz, az égbolt ívét ez esetben is a ragyogó hieroglifák csoportjai kísérik

5. ábra. A Gizella kincs avar készítésű turulos fibuláján lévő Ragyogó nagy ország mondatjel már nem képszerű kompozícióba szervezve, hanem sorokba rendezve adja elő a jeleket

6. ábra. Az Aranka partjáról származó Árpád kori bronzgyűrű pecsétlapján egy szembőlnézeti világmodell van, amelynek hieroglifikus olvasata: Nagyon nagy Bél szár a zsenge ten (mai magyarsággal: A nagyon nagy Bél úr a zsenge Isten)

7. ábra. A nagybaracska - kisbaracskai török kori ezüst övcsatrész grafikai rekonstrukciója 

8. ábra. Veleméri világmodell Varga Sándor fazekas hagyatékából (egy festett láda közepéről), ahol a sarkokban az "eget tartó folyó" rajza olvasható Nagyságos Jó alakban, ugyanazzal a két jellel, mint amelyeket fentebb az azték edényen is láthattunk

A baracskai ős, nagy ég és ragyogó hieroglifák az ábrán balra, fentről lefele láthatók. A hieroglifáknak megfelelő székely ős szójel, valamint az "n", "g" és "r" rovásbetűk az ábra jobb szélén szerepelnek. A jelvény peremének hullámaiban ismétlődik a Ragyogó nagy ég mondat. 

9. ábra. Az őriszentpéteri helytörténeti múzeumban kiállított tányér a Nagy Zoltántól kapott szíves szóbeli tájékoztatás szerint nem őrségi, hanem erdélyi szász munka, azonban az alsó sorokban másodiként bemutatott Nagy Óg "nagyságos Heraklész" jelpár beleillik a cikkünkben tárgyalt ábrázolási konvenció példatárába

Irodalom

Varga Géza: Wicker Erikával beszélgetünk a nagybaracskai török kori övkapocs hieroglifáiról

Varga Géza: Árpád kori bronzgyűrű hieroglifákkal az Aranka partjáról

Varga Géza: A lomovátovói kultúra csatja a "Nagy szár" (mai magyarsággal "Nagyúr") mondattal

Varga Géza: Az őriszentpéteren kiállított erdélyi szász tál jelei

Varga Géza: Veleméri világmodell

Bíró András és Bernert Zsolt rovológiai téveszméket terjeszt

Világszenzációnak számító leletek erősítik a türk magyarságeredet-elméletet – Magyarországra érkeztek a legrégebbi sztyeppei rovásírás emlékek - mond jó nagyot a pestisracok.hu Füssy Angéla tollából származó cikke. A cím kellően bombasztikus és ehhez, valamint a cikkben felvonultatott "szakértők" rovológiai tudásához illően tudománytalan magának a cikknek a mondanivalója is. 

1/a. ábra. A székely, az ótürk és a germán jelek összehasonlító táblázata, sok hasonló jelük van (ahogyan az megszokott az írásrendszerek világában), mégis mindegyik egy önálló írás 

1/b. ábra. A Kína területén használt jelek és a magyar jelkészlet néhány egyezése

Biztosan akad értelmes ember, aki ezt a zavaros blöfföt beveszi? A jelek szerint akadhat, mert szégyenletesen nagyfokú a hozzá nem értés még a nyelvészek, régészek és történészek között is. Az Amur menti sziklarajz hatezer éves, magyar jelekkel írt, magyarul elolvasható mondata (2. ábra) mellett mit is akarnak ezzel a most előkerült, évezredekkel későbbi, ótürk jelekkel írt és ótürk szöveget rögzítő kőemlékkel? Nyilván csak azokra lehetnek hatással, akiknek ugyanilyen semmit sem érő zavaros fogalmai vannak a szakterületről. Bernert Zsolt egy ez év január 24-én kelt levelében arról tájékoztatott, hogy "a Magyar Természettudományi Múzeum működési területei közé nem tartozik történeti korú nyelvemlékek vizsgálata". Úgy tűnik, hogy ez a korlát csak a szakmailag megalapozott tömegtájékoztatást akadályozza meg.

Mert ez a híradás és a benne szereplő "szakemberek" is nehezen vehetők komolyan. Bíró András volt az, aki kitiltotta a Kurultájról a legjobb, rovásírással foglalkozó könyveket. Bernert Zsolt pedig úgy mutatott be egy kiállításon avar leleteket, hogy a rajtuk lévő, elolvasott rovásszövegekről említést sem tett. 

A rovásírás szó használata is pontatlan e cikkben. Egyrészt a székely írásnak, amit minden ok nélkül az ótürkkel boronálnak össze a riportalanyok, egyetlen rótt (rovásboton fennmaradt) régi emléke sincs szép hazánkból és pláne nincs a sztyeppéről. Ezért indokolatlan a rovásírásként való emlegetése (ezt az elnevezést csak az akadémikus tudomány ragasztotta rá vagy 80 éve, azt megelőzően hun-szkíta írás volt a neve). Másodszor azt sem lehet tudni, hogy a "szakértők" írástechnológiát értenek-e rovásírás alatt, vagy csak egy meghatározatlan keleti íráskatyvaszt? Ez utóbbira gondolhattak, de az - természetesen - úgy sem helyénvaló, mert a türk korban a magyar és az ótürk írás már egyértelműen külön írás volt. A rovásírás szó alatti egybemosása az ótürk és a székely (meg a többi sztyeppi) írásnak csak azt jelzi, hogy a "szakértőknek" nagyjából fogalma sincs a szakterületről. Így azonban a magyar-ótürk közösség hangsúlyozására nem alkalmas az egyébként is zavaróan pongyola rovásírás kifejezés. Mellesleg ez a most előkerült ótürk szöveg is kőbe van vésve, tehát nem rovásírás. 

A magyarság és a türk nép közös hagyatéka a sztyeppei rovás - állítja a cikk, pedig ilyen írásrendszert (sztyeppi rovást) még senki sem írt le tudományos igénnyel. Bár a "tudományos konszenzus" képviselői rendszeresen beszélnek sztyeppi rovásírásról, tudjuk, hogy ők azok, akik 150 éven át folyamatosan a hozzá nem értésüket bizonyították, vagy kifejezetten hazudtak a székely írás eredetéről. Jellemző, hogy az MTA 2021-ben kiadott rováskorpuszának szerzői sem értenek egyet a székely írás eredetét illetően. Csak abban látszanak egységesnek, hogy valótlanságokkal etetik az olvasóikat (például tagadják a székely jelek hun és avar eredetét, valamint a szójeleink létét).

Sztyeppi rovásírás nevű írásrendszer nincs. Ilyen írásrendszert tudományos igénnyel leírni sem lehet, mert a sztyeppén használt, jobbára megfejtetlen rendszerek egymástól eltérőek. Az 1/a. ábrán bemutatott jelhasonlóságok nem elegendőek az ótürk és a székely írás közeli rokonságának kimondására, mert más rendszerekkel is van hasonló nagyságú párhuzamunk. Például az amerikai indiánok népi jelrendszerével 30, a kínai jelkészlettel pedig 50 egyező jelünk is van (1/b. ábra). 

A székely és az ótürk írás kapcsolata sokkal összetettebb annál, mint ahogyan ezek a "szakemberek" kezelik, pontosabban elmaszatolják. A székely írást ugyanis az alfabetikus (tehát egy hangot jelölő betűkből, á-bé-cé sorendben sorakozó jelekből álló) rendszerek közé, a föníciai-latin írásfolyamhoz sorolják. Ebből annyi igaz, hogy ennek a rendszernek az őse a magyar hieroglif írás volt, mert ennek a szójel-sorrendje (a magyar isteni triász névanyaga) adja a "latinos" jelsorrendet. A = anya, B = Bél-pel-pil-pi-fiú, (a C későbbi jövevény), D = Dana. 

Ugyanehhez az írásfolyamhoz az elsősorban szótagjeleket és - amennyire ismerjük - eltérő jelsorrendet alkalmazó ótürk rendszer nem csatlakoztatható. Ha a latinos jellegű alfabetikus jelsorrend már a Kr. előtti évezredekben is létezett (legkorábban az ugariti írásban jelentkezik), akkor miként lehet a jóval későbbi és eltérő sorrendű ótürk szótagírást ezzel együvé gyúrni? Csak úgy, ha az emlegetőknek semmi szakmai alapjuk nincs, az arcukon azonban vastag a bőr. 

Ádámról és Éváról (a kőkori ősvallás jelrendszerétől) lényegében minden írásrendszer rokona minden más írásrendszernek. Ennek az ótürk-székely rokonságnak is talán még a szkíta korban, vagy azt megelőzően kell keresni a közös gyökerét egy szójeleket is használó írásban. Ilyen korai időkből azonban az ótürk népekről még semmi adatunk sincs, feltehetően csak később születtek meg. Magyar nyelvemlék ugyanakkor több is akad, például a hatezer éves Amur menti sziklarajzon  (2. ábra) és a hétezerötszáz éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron (3. ábra).

Árulkodó az is, hogy az amerikai indiánok népi írásemlékeit a magyar hieroglif írás segítségével sorozatosan el lehet olvasni (meg lehet érteni), miközben egyetlen jellegzetes ótürk jelet sem lehet találni Amerikában. Amiből következően az ótürk írás sokkal később született meg. Ezt a két rendszert nem lehet összemosni a megtévesztő módon használt és etikai-szakmai alultápláltságról árulkodó rovásírás kifejezéssel. 

Annak - természetesen - örülünk, hogy a türk népekkel szorosabbra fűzzük a kapcsolatainkat, a politikának azonban nem lehet áldozata a rovológia. Azt ennél komolyabban kellene venni, mert rendkívüli nemzeti értékről van szó. Más nemzeteknek márványból faragott szobrai és palotái maradtak fent a régi korokból, nekünk meg ez az írás. Erre kell vigyáznunk. 

Az ázsiai hunok kezdettől magyar nyelvűek voltak, amit pl. az Isten szavunk és a Jóma "jó magas, jó mágus" ligatúra néhány előfordulása, az Amur menti sziklarajz szövege is alátámaszt (2. ábra). A keleti népkonglomerátum csak azt követően vált törökké és mongollá, hogy a hunok nyugatra vonultak. 

S egyáltalán, mit is jelent ez a türk magyarság-eredet? Valami motoszkál a "szakértők" fejében az ugor-török háborúról, csak az nem világos a számukra, hogy abban mindkét oldal tévedett?

Az mindig gyanús, ha valahol azt állítják, hogy a "legrégebbi rovásírásos szöveg" került elő. Ilyesmit nagyjából negyedévente jelentenek be, ám mindig megalapozatlanul. Mi van akkor a Stadel barlang idoljának 38-42 000 éves, vagy a szentgyörgyvölgyi tehénszobor 7500 éves "rovásszövegével"? 

Van néhány - a kutatás számára ismert, de el nem olvasott - szövegünk a messze keletről is. A többek között a Hoppál Mihály által is közölt, Kr. e. 4000 tájáról származó Amur menti sziklarajzon van egy jól olvasható magyar mondat (2. ábra). Minden jele azonos a hun-székely írás valamelyik jelével, ám szójelekként kell elolvasni őket. Ez az, ami a "szakértőknek" nem megy, mert nem ismerik a szakirodalmat (például Veit Gailel híradását a székelyek szó- és mondatjeleiről), valamint a székely írás jeleit sem. Ilyenek például a nikolsburgi ábécé "us" (ős), "nt/tn" (ten) és "tprus" (tapar us "szabír ős") jelei is. Továbbá a kreativitással és az etikával is hadilábon állhatnak. Amikor a világ a sémi íráskultúrából vezeti le a sztyeppi írásokat, akkor sokkal könnyebb az aktuálpolitika előtt hanyatt fekve tájba simulniuk, mint igazat mondaniuk.

2. ábra. Az Amur menti sziklarajz szimmetrikus szövegében a Szár Ak ős ten ügy szár (mai magyarsággal a Heraklész isten a folyó ura) mondat olvasható

Irodalom 

Füssy Angéla: Világszenzációnak számító leletek erősítik a türk magyarságeredet-elméletet – Magyarországra érkeztek a legrégebbi sztyeppei rovásírás emlékek (pestisracok.hu) 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Az ótürk és a székely írás összehasonlítása

Varga Géza: Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza: A németországi Stadel-barlang 38 000 éves oroszlánemberének jelei

Varga Géza: Félsikerű kiállítások

Varga Géza: Kiállítás: Attila örökösei - A hunoktól az Árpád-házig

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: A Magyarságkutató Intézet rovológiai teljesítménye

Varga Géza: Bíró András áltudományos cenzúrája a Kurultájon

Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái

Varga Géza: A németországi Stadel-barlang 38 000 éves oroszlánemberének jelei

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza: Amerikai indián népi írásemlékek elolvasása a magyar hieroglif írás segítségével

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Tubay Tiziano találgatja, miért maradt ki a nikolsburgi ábécé az OSZK nyelvemlék-kiállításából

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)

Nyugat-Ukrajnában talált rovásjeles övcsat 430 tájáról

Azzal szoktak vádolni a tisztelőim, hogy képes vagyok bármit elolvasni. Nos, ezzel az újonnan előkerült, talán valamilyen germán nyelvet rögzítő alfabetikus rovásfelirattal mégsem boldogulok. Ám azt megtehetem, amit a lelet közzétevői tettek, hogy én is továbbadom. Hátha valakinek sikerül. 

A szerzők így írják le a lelőkörülményeket az academia.edu-n megjelent dolgozatukban:

"2015-ben Nyugat-Ukrajnában egy övcsatot (2a. és 2b. ábra) fedeztek fel, hátulján rúnaszerű felirattal. A csatnak nincs ismert kontextusa, de a lelethely az ukrán Sukhodil és Shydlivtsy (Husiatyn járás Ternopil megye) falvai között található. A csat illegális ásatás része volt, és magánkézben van. Sajnos a holléte ismeretlen. Az anyag és a felirat alapos vizsgálata ezért nem volt lehetséges. Mégis helyénvalónak tartottuk közzétenni ezt a leletet. A csat stílusa szerint az 5. század elejére tehető. Ebben a cikkben a csatot más kelet-európai csatokkal (Szabadbattyán, Bar, Jalta) és más európai párhuzamokkal (Sösdala, Airan/Moult, Untersiebenbrunn) hasonlítjuk össze. Minden csat i.sz. 420-440-re keltezhető. Az 1. részben a régészeti hátteret Maxim Levada régész írja, míg a 2. részben a rúnaszerű jeleket Tineke Looijenga runológus írja le és tárgyalja. Bár az átírás javasolt, az értelmezés még mindig hiányzik."

Varga Géza

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)