Lovász László MTA elnök garanciát szeretne arra, hogy az akadémia függetlensége nem csorbul

Azt írja az infostart, hogy a "jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja a jövő évi költségvetési tervezetet és az MTA-törvény módosításait a Magyar Tudományos Akadémia. A rendkívüli elnökségi ülésen elfogadott határozat szerint a testület ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához. Az MTA elnöke azután hívta össze a tanácskozást, hogy a kormány tervei szerint az innovációs tárca koordinálná az állami intézmények kutatásra fordítható pénzeinek az elosztását. Ez alapján az akadémia éves költségvetésének mintegy fele, mintegy 28 milliárd forint kerülne a minisztérium kezelésébe. Az ülésen Palkovics László tárcavezető az egységes koordináció szükségességével indokolta a módosítást. Lovász László MTA elnök ezt nem vitatta, de azt mondta: szeretnének garanciát arra, hogy az akadémia függetlensége a jövőben sem csorbul. A tárgyalások hétfőn folytatódnak." 

A qubit.hu is említést tett a dicsőséges nagyurak kiakadásáról.

Palkovics László tárcavezető szerint az új költségvetési tervezet célja, hogy a magyar tudós közösség állapodjon meg abban, mely területeket tartja fontosnak, de legyenek olyanok, amelyek valamilyen módon a közösség érdekeit szolgálják. 

1. ábra. Finnugrista naplemente?

Nyilván sok dologban egyetértünk az elnök úrral, de ebben a most felmerült kérdésben bizonytalan vagyok. Félő, hogy nem vagyunk igazán egy oldalon. Az MTA és az általa valamiképpen képviselt és meghatározott akadémikus "tudomány" tevékenységében ugyanis mintha csorbulna a közösség érdekeinek szolgálata (a rovológiai téveszmék terjesztését, a forrás meghamisítását és az írásemlék megrongálását ugyanis aligha tekinthetjük a nemzet érdekében állónak). S ezt illik jelezni feléjük, ha maguktól nem akarják tudni.

Az lenne persze a szerencsés, ha szép hazánkban csupa boldog intézményvezető létezne s az MTA elnöke is közéjük tartozhatna. Ez azonban - mint tudjuk - csak egy gyermeteg ábránd, mert a világforradalom jelenlegi állapotában nem lehet mindenki felhőtlenül boldog. Néha valakiknek meg is kell szívniuk, hogy a világ kerek legyen. S nyilván akkor fordul jó irányba a világ, ha azok szívják meg, akik miatt a világ eddig nem volt igazán kerek. Ezért én ezt a pénzmegvonást hajlamos vagyok derék dolognak minősíteni és ünnepelni.

2. ábra. Mi akadályozta meg eddig - a szakmai impotenciáján kívül - az akadémikus "tudományt" abban, hogy észrevegye a hun írás tényeit, például ezt a nagy ügy szár "nagy folyó úr" mondatot?

Nem ismerem igazán az akadémiát. Talán túlzás is ismeretségről beszélni, bár az szemet szúrt, hogy Hunfalvy képe ma is főhelyen lóg a székházukban. A kapcsolatunk laza s a minősítése azon áll, vagy bukik, hogy az MTA és az általa szimbolizált akadémikus "tudomány" segíti-e, vagy hátráltatja a magyar írástörténet kezdeteinek tisztázását. Nos, bevallhatom, nem vagyok igazán elégedett az akadémikus "tudomány" által az utóbbi száz évben e téren előadottakkal. A nagy mellényű képviselőik tudománytalannál tudománytalanabb téveszmékkel állhattak elő a székely írás eredeztetése terén - s nem történt semmi. Mindezt szabadon megtehették, sőt időnként busásan díjazták is az önellentmondó és komolyan vehető alátámasztást nélkülöző agyalmányaikat. 

Száz éven át hirdették az akadémikus áltudomány papjai a székely írás sohasem bizonyított ótürk eredetét, míg az első kötetünk, a Bronzkori magyar írásbeliség megjelenése után Róna-Tas Andrástól Sándor Kláráig és így tovább minden ismert kutató bevallotta, hogy a székely írás eredete ismeretlen, számukra "minden alapvető kérdés tisztázatlan".

Időközben felismertem ugyan a magyar hieroglif írás létét (azt, hogy a székely jelek a magyar népi jelkincsből alakultak ki), de erre Róna-Tas András professzor úr volt szíves azt kinyilatkoztatni az MTA dísztermében, hogy véletlen egyezésről lehet szó (ő ugyanis nem hajlandó ismerni az e tárgyban elvégzett valószínűségszámításunk eredményét, amely kizárja a véletlent). 

Az MTA most tiltakozó matematikus elnökének adtam egy lehetőséget arra, hogy ezt a valószínűségszámítást újra elvégezze és helyére tegye a székely írás akadémikus eredeztetését. Nem élt vele. A tudományos igényű előrelépés matematikai igazolása helyett inkább a tudományos fokozatok és beosztások vak tiszteletét, a további bekötött szemű botorkálást választotta. Sőt, még vállon is veregette az MTA dísztermében téveszméket terjesztő professzor urat. Vagyis az MTA - e példa alapján - alkalmatlannak tűnik a legegyszerűbb tudományos bizonyítások megértésére és elvégzésére is, ha az ellenkezik a prekoncepcióikkal(?). Az indokolatlan akadémikus gőg még a levelemre adott válaszban is megakadályozhatta az elnök urat. Fontosabbnak ítélhette a téveszme és a rosszul értelmezett mundérbecsület fenntartását a tudomány haladásánál és a nemzet ez általi szolgálatánál? 

Amikor az a kérdés, hogy továbbra is dönteni kell-e hozzájuk a közpénzt, akkor én nemmel szavaznék - amennyiben bárki megkérdezné a véleményemet.

3. ábra. A rovásundorukon túl ugyan mi akadályozta meg az akadémikus "tudományt" abban, hogy észrevegyék: a fa ágai közé oda van írva a magyar hieroglif írás szójeleivel a jóságos ős mondat?

Pedig az MTA elnökeinek és elnökségeinek - ahogyan azt egy hozzám hasonló átlagpolgár elképzeli - jó keretet kellett volna teremtenie az írástörténeti kutatás számára is. Azonban nem ez történt. Nem volt itt semmiféle becsületes szabályrendszer, semmiféle tudományos minőségbiztosítás. Csak a Haynau óta divatos magyar- és tudományellenes prekoncepció kiszolgálása és a másként gondolkodók gyalázása folyt majdnem minden akadémikus csapból. Az elnök úr legfőbb gondja legutóbb is a tudománytalan jelző kiosztásának intézményesítése volt, pedig az MTA-nak sohasem volt és most sincs tévedhetetlen pápája (amint módszere sem a székely írás eredeztetésére).

4. ábra. Az akadémikus áltudomány miért terjeszti folyamatosan az ősgeszta mesét, miért hallgat a honfoglalók könyvtárairól és a IX. században az egyházi szertartásokon használt avar és magyar szent könyvekről?

Azt is jó lenne tudni, mit ért Lovász László elnök úr az MTA függetlensége alatt? Mitől akar továbbra is független lenni az akadémia? A társtudományok eredményeitől? A magyar értelmiség véleményétől? A hun hagyománytól, a tényektől és a becsülettől? A Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűség-számításunk eredményétől, amely bizonyítja a hun és a magyar jelkincs rokonságát? Ezek a korántsem méltányolható függetlenségi törekvések nem képezhetnek igazi okot a korábbi apanázs fenntartására. 

5. ábra. Az elnök úr azt a Róna-Tas Andrást tekinti a mérce felső fokának, aki a nikolsburgi ábécé jeleinek felsorolásakor a kisiskolás bakira alapozott Máté Zsolt-féle tévedést elfogadván kihagyta a jelsorból a "tprus" (tapar us "szabír ős") jelet, a hun-magyar azonosság bizonyítékát (MZs nem tudta, hogy a nikolsburgi ábécé sorvezetése jobbról balra halad)

  

Bevallom, nem vagyok igazán bánatos, sőt ünneplem a kormányzat régóta esedékes döntését, mert a kevesebb pénzből remélhetőleg nem fog olyan hatékonysággal működni az akadémikus reszelő, mint eddig. 

A Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE mikor kerül sorra?

6. ábra. Ami összetartozik, az egymás mellé is kerül: az akadémikus áltudomány által tagadott énlakai Egy Isten mondatjel és az MTA által gáncsolt Petőfi-temetés

Abból a szép Duna-parti épületből nem kellene ezt a társaságot az indokolatlanul nagy mellényével együtt egyszer s mindenkorra elzavarni? Nincs semmi ok arra, hogy Széchenyi István álmát a továbbiakban is zavartalanul megcsúfolják. Ezt a magyar- és tudományellenes tevékenységüket nem lehetne áthelyezni egy garázsba, vagy deszkabódéba, esetleg végleg abbahagyatni velük?

***

UI: A Kormány törje le LovászLászló MTA elnökének a szarvát, javasolják a Reális Zöldek: 

„Mára a tudomány, jelentős hanyatlása következett be. Az akadémikusok sincsenek megvédve hibás prognózisoktól. Nálunk az Akadémia a rendszerváltás előtt nagy részben azonosult a kommunista ideológiával. A rendszerváltás után a helyzet semmiben sem változott, a kommunista ideológia helyére a tudományos igényesség nélküli, a kritikus szemlélet elvetése, a kutatási források megszerzése vált dominánssá, akár külföldi támogatások begyűjtése céljából is."

 Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

További blogbejegyzések

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció

Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?

Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban

Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal

Mitől beavató korona a Szent Korona?

A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata

Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás

A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről

A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?

A hun jelvény rendeltetése

A budapesti hun jelvény kora

A budapesti hun jelvény jelei

A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése

Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról

A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása

Akadémikus reszelő

A temporius-téveszme diadalútja

Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt

Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula

Varga Géza írástörténész életrajza

A székely írás harmadik k jele

A székely írás eredeztetése

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két  tanulságos rovológiai nevezetessége is van

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

81 Indián-magyar kulturális kapcsolatok

Az indián-magyar kulturális kapcsolatok kutatásának az irodalma lassan már betöltene egy polcot. Vizsgálták már a népzenei, a nyelvi és a díszítőművészet terén létező összefüggéseket is, amihez hozzátehetjük az írástörténeti és az építészeti (a piramisépítés és -ábrázolás terén létező) párhuzamokat is. A magyar és az indián kultúrában feltárt hasonlóságok oly nagyszámúak, hogy az aligha magyarázható mással, mint a kultúra közös eredetével. 

1. ábra. A totonák El Tajin piramis lépcsőjének korlátján ismétlődő ligatúra magyar olvasata: Jóma "jó magas (isten)", az indián olvasata pedig feltehetően Jomi aminek az eredeti jelentése "orvos, sámán, szakrális uralkodó, Isten" lehetett, csak devalválódott

Zenei párhuzamok

Ördögh László népzenekutató perui hangfelvételeit hallván volt olyan általa lejátszott indián dal, aminek azonnal énekelni tudtam (a párhuzamos magyar népdal alapján) a "magyar szövegét" is. Az általa feltárt zenei párhuzamokhoz más kutatók azt tették hozzá, hogy nem egy-két véletlen egyezésről van szó, hanem a magyar és az indián népzene azonos gyökereiről, mert az egész rendszer lényege egyezik. Valahol - talán Juhász Zoltántól - azt is olvastam, hogy a Középső-Andok népzenéjének a legközelebbi párhuzama a magyar népzene.

Juhász Zoltán népzenekutató A magyar népzene Eurázsia és Amerika zenei térképén című akadémiai székfoglaló előadásában 36 kultúra 36 000 dallamára kiterjedő vizsgálatukról számolt be. Elmondta, hogy kutatásuk során először meghatározták azokat a dallamvonal-típusokat, melyek változatai egyszerre több kultúrában is előfordulnak. Ezután először ezek között a dallamvonal-típusok között kerestek olyan csoportokat, melyek együtt, egyszerre több kultúrában is honosak.

Öt ilyen jellegzetes csoportot találtak. Ezek közül három csoport lényegében földrajzi közelségben és történelmileg igazolt kulturális kölcsönhatásban élő kultúrák közös zenei kincsének bizonyult, kettő azonban nagy földrajzi távolságban élő és egymással már igen régen biztosan nem kölcsönható kultúrák közös örökségének látszik. Pontosan e két csoportot lehetett kimutatni a magyar népzene dallamvonal-típusai között is, méghozzá olyan meghatározó számban, hogy népzenénket e feltételezhető zenei ősnyelv egyik legközelibb leszármazottjának kell tekinteni.

Ezután megváltoztatták vizsgálatuk kiindulópontját, és közös kultúrákban élő dallamvonalak helyett közös dallamvonalakkal rendelkező kultúrákat kerestek. Az így kapott, a kultúrák kapcsolatát mutató térképszerű hálózaton jól azonosíthatónak bizonyultak azok a kultúrkörök, amelyeket az első vizsgálati módszer kimutatott, így ebből az irányból is igazolást nyert az általuk kimutatott zenei nyelvcsaládok és zenei ősnyelv hipotézise.

„Jó lenne, ha ezeket a tisztán zenei adatokból levont következtetéseket más területek (nyelvészet, régészet, folklór és tárgyi népművészet, stb.) kutatói is érdemeseknek tartanák a saját eredményeikkel való összevetésre." - összegezte az előttünk álló feladatokat Juhász Zoltán.

Nyelvi párhuzamok

Többen is kutatták már az indián-magyar nyelvi kapcsolatokat és többször is szárnyra keltek magyarul, vagy a magyarral közeli rokonságban lévő nyelven beszélő indiánokról szóló ellenőrizetlen mendemondák. Ezek jórészt eltúlzott híradások, amelyeket el kell osztani tízzel. Vannak azonban jobban dokumentált kutatási eredmények is, mint például Csőke Sándor, vagy Otto von Sadovszky ismert dolgozatai. 

Csőke Sándor: 

PERUI AYMARÁ ÉS QUECHUA NYELVEK URALALTÁJI NYELVI ROKONSÁGA

Shamans and Cultures, eds. M. Hoppál, O. J. von Sadovszky and M. Hoppál, Istor 5 (Budapest and Los Angeles, 1993). “Linguistic Evidence for the Siberian Origin of the Central California Indian Shamanism,” in Hoppál and Sadovszky, pp. 165-184 (1993). 

Sadovszky Ottó állapította meg azt, hogy a penut indián nyelvek a magyar nyelv rokonai s ő kezdte el használni az erre utaló kalugor "kaliforniai ugor" kifejezést is. 


Jelpárhuzamok

2. ábra. Indián-magyar elemi jelpárhuzamok (ezeken felül 5-10 közös ligatúránk és ábrázolási konvenciónk is van

Az indián-magyar jelkészlet egyezései olyan nagyszámúak, hogy az bizonyosan egy közös kőkori kulturális azonosságra vezethető vissza. A Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk alapján ilyen fokú véletlen egyezésről nem lehet szó, a jelek egyezése genetikus kapcsolatnak köszönhető. Ez tehát a tudomány jelenlegi állása. Ezt az eredményt eddig - nyilván a speciális felkészültséget igénylő feladatra való alkalmatlanság, az írástani ismeretek tragikusan alacsony szintje és az általános érdektelenség miatt - senki sem próbálta tudományos igénnyel vitatni. 

Arra a kérdésre, hogy a jelek genetikai kapcsolata miképpen magyarázható, a matematika már nem adott választ, ezért erre nekem kellett megtalálnom a magyarázatot. A jelek és az íráshasználat elemzése alapján az vált nyilvánvalóvá, hogy a magyar és az indián jelek is az ősvallás szolgálatában álltak. Az ősvallás elméleti tételeinek illusztrációi voltak és ebből fakad nak e hieroglifikus írásnak a korlátozott lehetőségei. Ezzel az Eurázsiában és Amerikában széles körben elterjedt írással, amit magyar hieroglif írásnak neveztem el, csak rövid, egy-két mondatos ősvallási szövegeket lehetett leírni. 

Az írást elsősorban ragozó nyelvű népek használták, a szójelek azonban nem adják vissza a szó alakját. Ez vezetett el előbb a vegyes jellegű alkalmazásokhoz, ahol a szó tövét egy szójellel rögzítették. A szó végződését ugyanazon jelekkel írták le, de itt a jelek már csak egyetlen hangot jelöltek. Az ilyen vegyes rendszerű írásra csak Eurázsiában találtam példát, Borbola János pedig az egyiptomi hieroglif írásnak a Holtak Könyvében tapasztalt gyakorlata alapján mutatta ki ugyanezt az íráshasználatot. Ez az eljárás ismeretlen Amerikában, ami arra utal, hogy az indiánok őseinek Amerikába költözése után alakult ki.    


Konklúzió

Az indián-magyar kulturális kapcsolatokat tanúsító bizonyítékok hosszú sorát nem lehet összeegyeztetni az akadémikus áltudomány megalapozatlan dogmáival. Ez tehát egy megoldatlan, megválaszolatlan kérdést jelent a tanult szakemberek számára. Aminek örvendenünk kell, mert a hasonló kérdések megoldása rejti a Tudomány előrelépésének lehetőségét. 

Ilyenkor elvileg két úton léphetünk tovább: vagy tovább tanítják egyetemeinken az akadémikus "tudomány" bukott dogmáit (amivel együtt jár az ellentmondások egyre szaporodó halmaza), vagy tovább folytatjuk az indián-magyar vonatkozások feltárását és komolyan vesszük az elért eredményeket (ami szükségszerűen vezet az ellentmondások csökkenéséhez, a tudásunk gyarapodásához). 

A világforradalom jelenlegi állása miatt sokan még úgy tudják, hogy az indián-magyar kulturális kapcsolatoknak a megemlítése is tudománytalan, ám - a fentiek alapján - ők tévednek.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szálláshely) bejárata

A nagytótlaki körtemplom a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháztól csak 15 km-re van


Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó szolgáltatást (például magyar írástani beszélgetéseket) is kapni? Ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi és megismételhetetlen (legfeljebb egy következő alkalommal, mint visszatérő vendég). Az általunk ajánlott őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére és a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők  aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!

69 Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Évtizedek óta minden előadásomon, amikor a székely írásjelek időben és földrajzilag is távoli párhuzamairól beszélek, hálával és köszönettel említem meg Nemetz Tibor matematikus nevét egy általa elvégzett valószínűségszámítás miatt. Azt a kérdést döntötte el ugyanis ez a számítás, hogy rokonságban vannak-e a sumer és az indián jelek a székely rovásjelekkel, vagy sem. 

Az interneten az alábbiakat lehet megtudni Nemetz Tiborról: Balatonújlak, 1941. ápr. 12. - Budapest, 2006. aug. 13. Matematikus, kriptográfus, egyetemi tanár. Szülőfalujából 1955-ben Csurgóra került gimnáziumba, ahol matematikatanára, Horváth Lajos szerettette meg vele a matematikát. Az ELTE matematika- fizika tanári szakán végzett. Negyedéves korában már publikálhatott két dolgozatot. Mindkettő megjelent a Matematikai Lapokban. Az információ elméletet választotta szűkebb kutatási területének. Ehhez alapvető volt a kombinatorika, valószínűség számítás, statisztika tanulmányozása. Kandidátusi és akadémiai doktori dolgozatai is ezekkel a témákkal foglalkoztak. Az MTA Matematikai Kutató Intézetének volt tudományos főmunkatársa és egyetemi tanár az ELTE Természettudományi Karának Valószínűségszámítási és Statisztikai Tanszékén. Aktívan figyelemmel kísérte a matematika, különösen a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika középiskolai oktatását; oktatási konferenciákon vett részt, tanulmányokat publikált, tankönyveket írt ebben a témában. Összes publikációinak száma több, mint 100.

1. ábra. Egy Nemetz Tibor által írt tankönyv

Évtizedek kellettek ahhoz, hogy felmérjem annak az önzetlen és nemes segítségnek a tudományos jelentőségét, amit tőle kaptam, amikor a székely írás eredetének kutatásában szükségét éreztem egy kis matematikai támogatásnak. Eleinte csak azt gondoltam, hogy találkoztam egy derék emberrel, aki első szóra segített nekem egy valószínűségszámítás elvégzésével. Azóta tudom, hogy ennél jóval többről van szó: segítségével az írástudomány tett egy lépést előre.

A számítástechnikai tanulmányaim során engem is tanítottak valószínűségszámításra - igaz, nem sok eredménnyel. Csak annyit jegyeztem meg ezekből a tanulmányaimból, hogy mire is lehet használni. Úgy gondoltam ezért, hogy a matematikai feladattal érdemes szakemberhez fordulnom. Szerencsére, éppen a legkitűnőbb emberhez fordultam.

2. ábra. Nemetz Tibor

Ez a számítás azért bizonyult fontosnak a számomra, mert a mániám volt és maradt a székely rovásírás eredetének a kutatása s el kellett dönteni valamiképpen, hogy a székely jelek mindenütt megjelenő párhuzamai a véletlennek tulajdoníthatók-e, vagy a genetikus kapcsolatnak. Nemetz Tibor ezt egy érdekes alkalmazásnak tekinthette és szívesen segítette. 

Amikor - a sokat bírált szokásomnak megfelelően - bejelentés és előzetes tájékozódás nélkül betoppantam a Matematikai Kutatóintézet lépcsőházába, az első szembejövő embert megtámadtam azzal a kéréssel, hogy segítsen nekem egy valószínűségszámítás elvégzésével. Mondanom sem kell, hogy Nemetz Tibor volt az s ő a legtermészetesebb dolognak vehette, hogy egy utcáról belépő ismeretlen embernek (vagy inkább a tudományos haladásnak?) a rendelkezésére álljon.

Ma már - a folyamatos áltudományos acsarkodás közepette - az is nyilvánvaló, hogy ezzel akkor egy tudományos forradalmat hajtottunk végre. Nem a matematika számára volt ez jelentős lépés, hanem a magyar és nemzetközi írástörténet számára, mert az íráshasználat kezdetei kitolódtak általa a kőkorba. 

3. ábra. Indián-magyar elemi jelpárhuzamok; az indiánok ősei még a kőkorban mentek át Amerikába

A nyelvészek, régészek és történészek nem, vagy nem nagyon tanulnak matematikát és ezért azt nem is igen alkalmazzák - pedig néha szükségük lenne rá. Ezért aztán, ahogy nekem is hosszú idő szükségeltetett a számítási eredmény valódi jelentőségének megértéséhez (bár azt én kezdeményeztem), a "tudós világ" számára sem bizonyult ez gyorsan elfogadhatónak. Egészen pontosan: az akadémikus áltudomány nem hajlandó észrevenni az elvégzett valószínűségszámítás eredményét. A nagy tekintélyű és mellényű akadémikus, meg professzor uraknak rangjukon aluli lehet az általam már levont konzekvenciák tudomásul vétele. 

Előzőleg átolvastam a rendelkezésemre álló írástani szakirodalmat és nyolc szerző véleményét volt szerencsém megismerni, akik a különböző írásrendszerek közötti hasonlóságot a véletlennek tulajdonították (bár véletlen valójában nincs is és a tudományban a véletlenre való hivatkozás súlyos illetlenség).

Levélben megkértem Lovász Lászlót, az MTA matematikus elnökét, hogy ugyan legyen szíves és ellenőrizze az általunk elvégzett valószínűségszámítást, az elnök úr azonban válaszra sem méltatott. Nem azért kértem ezt, mert nem voltam biztos a  valószínűségszámításunk eredményében, hanem azért, mert ha az MTA elnöke is elvégzi és ugyanarra az eredményre jut, akkor attól kezdve az akadémikus "tudomány" is elfogadta volna létező tudományos ténynek és elkezdték volna felhasználni azt a székely írás eredeztetésekor. 

A Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk 1993-as megjelenése óta az akadémikus "tudomány" illusztris képviselőinek nincs komolyan vehető álláspontja a székely írás eredetéről. Például Róna-Tas Andrásnak 1996-ban az a véleménye, hogy a székely írás eredete tisztázatlan, ugyanabban az évben Sándor Klára is azt írja, hogy minden alapvető kérdés tisztázatlan. Horváth Iván pedig azt sugallta az ELTE honlapján megjelent tanulmányában, hogy a székely írás a humanisták kitalációja. Zsupos Zoltán ezzel szemben a germán rúnákból vezette le az írásunk eredetét (Valóság, 2017. augusztus). Azaz szabad a gazda, minden komolyan vehető alátámasztást nélkülöző kóbor ötletet közre lehet adni a "szakirodalomban". Ennek az akadémikus káosznak az eloszlatását segítené, ha a körön kívül végzett számításunk jelentőségét sikerülne megérteniük és az eredményét felhasználnák. Az MTA azonban - a jelek szerint - akkor sem hajlandó tanulni egy parasztlegénytől, ha arra beismerten rászolgálnak, mert csődöt mondtak. Az MTA elnöke nem válaszol.

A finnugrista blöff számára - ha olyan kérdést tesznek fel neki, amelyiken csak rajtaveszthet - aligha van járhatóbb megoldás a csendben maradásnál. 

Ugyan mégis - morgolódhatnak magukban - hogy jön ahhoz a puszták egyszerű gyermeke, hogy csak úgy a marhalegelőről beleszóljon a nagyok dolgába? Ha nincs tudományos fokozata a suttyónak, akkor hiába van igaza, az jottányit sem változtat az MTA, az ELTE és a hasonszőrű társaságok álláspontján. Hozzátehetjük: egy el nem túlzott becsületű világban.

Csupán remélni lehet, hogy azért titokban mégis csak megvakarják a fejüket, hiszen a dolog (hogy ostobaságot beszélnek tudomány helyett) lassan kiszivároghat és egy idő után ez egzisztenciális problémájukká fajulhat. Ha például a választások előtt a pórnép rákérdez a hatalomra, hogy miért is tartjuk el ezt a tudósnak alkalmatlan társaságot, akkor a látszatintézkedések egyike lehet az akadémikus tudomány megújítása. Azaz - ha ezt végiggondolják - néhányan már sejthetik az akadémikus "tudomány" berkeiben is, hogy valamit mégis tenniük kellene (nem ezzel, hanem a mandátum lejártával van összefüggésben Lovász Lászlónak a jelen cikk megjelenését követően bekövetkezett lecserélése az MTA elnöki székében). Persze ennek a változó mondani- és tennivalónak a számukra veszélytelen formáját nem könnyű kitalálniuk. Nehéz ugyanis olyan megoldást találni, ami elkerülhetővé teszi a korábbi téveszmeterjesztés beismerését. Inkább lapulnak, mint az a bizonyos lepény az említett marhalegelőn.

4. ábra. Az 1993-ban megjelent Bronzkori magyar írásbeliség c. kötet, amelyben bejelentettem a közösen elvégzett matematikai valószínűségszámítás eredményét, a kötet ma is kapható a Püskinél

Amikor a közösen elvégzett valószínűségszámításunk "tudós világ" általi fogadtatásáról szeretnék beszámolni, akkor a társadalomtudományok képviselői és az akadémikus áltudomány posztjait bitorlók részéről csak a legelképesztőbb fogadtatásra tudok példát mondani. 

Előre kell bocsátanom ennek a magyarázatát is, mert e nélkül esetleg azzal vádolhatnak meg, hogy "savanyú a szőlő". Ez persze csak azoknak tűnhet jogosnak, akik nem a tudományos eredménnyel, hanem a hivatali előmenetellel és az egzisztenciális biztonsággal mérik a sikert. A tudományos eredményt ugyanis e téren (a székely írás eredeztetése szakterületén) nem az akadémikus "tudomány" könyvelheti el - hála Nemetz Tibor segítségének.

Az olyan hazai oktatási intézményekben, ahol a régészet, nyelvészet és történelem szakokon - a jelek szerint - a valódi magyar magyar kultúra letagadása a legfontosabb vezéreszme, ezrével bocsátják ki a szakképzettnek gondolt "szakembereket". Ezek valójában egy tudományellenes agymosáson átesett, az önálló gondolkodásra csak csökkent mértékben képes, hazulról eleve magyargyűlölettel telve az útjukra bocsátott szellemi robotok (Veres Péter kutatásaiból tudjuk, hogy a kutatóknak is csak 4%-a kreatív). Ezek - a rovológia terén - nem képesek a tudományos párbeszédre, mert egyrészt a tudásuk is hiányzik hozzá, másrészt azonnal lelepleződne a prekoncepciójuk. Mindössze a legalább Zsirai óta kötelezővé vált "finnugrista szókincs" kiosztása a válaszuk a kritikára (a "dilettáns"-tól az "elmebeteg"-ig). Gondosan ügyelve arra, hogy a tudományos igényű párbeszédnek még a lehetősége se alakulhasson ki. A magyar kultúra letagadására képezték ki őket s ezt a feladatukat sokuk szégyenletes alapossággal el is végzi.

5. ábra. A neolitikus Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelkészletének és a magyar jelkincsnek az egyezései

Érthető, hogy ez a "tudós világ" nem tud hozzászólni a Nemetz Tibor segítségével elvégzett valószínűségszámításunk eredményéhez sem. Például ebből fakadó új tudományos axióma, hogy az indián népi jelkészlet és a magyar jelkészlet 23 elemi jele genetikai kapcsolatban van egymással (3. ábra). Ezt a bármikor ellenőrizhető tényt a tanult nyelvész, régész, történész szakemberek többsége képtelen elfogadni. Miért? Mert nem illik bele az egyetemről hozott hibás világképükbe, ahol - a jelekből ítélve - a matematika egy bizonytalan létjogosultságú függelékként lehetett tudomásul véve. 

Amikor ezt a valószínűségszámításunkat elmeséltem egy nagy mellényű "szakértőnek" a neten, képes volt azt válaszolni, hogy ez egy tudománytalan nézet. Azt persze nem érezte hibának, hogy a kérdés érdeméhez hozzá sem szólt, csupán egy jelzőt osztott ki a prekoncepciói alapján. S persze nem is nézetről volt szó, hanem egy tény (az indián és a magyar jelkészlet hasonlóságának) felismeréséről.

Hogyan lehetne tudománytalan a nézet, amikor a matematika egy tudomány s ezt a számítást egy tudós végezte? - kérdeztem vissza. Azt válaszolta, megrendíthetetlen magabiztossággal, hogy ez a matematika tudománytalan alkalmazása volt. 

Mintha ilyesmi létezhetne. Mintha a tudományos eredményre, a legjobb szakember által, ellenőrízhető tények (létező jelhasonlóságok) alapján elvégzett korrekt valószínűségszámításra elegendő lenne puszta jelzőosztogatással válaszolni. Az a bajuk, hogy nyilvánvalóvá válhat a tévedésük. A prekoncepcióik semmit sem érnek, ködként foszlanak a semmibe egy korrekt és nyilvános párbeszéd esetén. Az így is nyilvánvalóvá lett, hogy az effajták számára - a saját presztízsük mellett - nem szempont az igazság, nem fontos a múlt megismerése. 

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei, Simon Péter - Szekeres István - Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Kiadó őrségi lakosztály

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!