2018. április 26., csütörtök

Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban

A veleméri Sindümúzeum a magyar írástörténet egyetlen múzeuma. A kiállított tárgyak és a tárlatvezetés segítségével belátható, hogy a székely betűk a magyar hieroglif írás kb. 50 000 éves szójeleiből keletkeztek. E cikkben a Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által erdélyi minta alapján készített boroskancsó szó- és mondatjeleit olvassuk el. 



1. ábra. Az égig érő fa törzsének olvasata: magasságos üdőisten köve, az ágaké: Isten országa



2. ábra. Az égig érő fa törzse és olvasata



3. ábra. Az égig érő fa ága és olvasata



4. ábra. A boroskancsó Üdő (Idő) jelének változatai és előzményei (balról jobbra): Czibor Imre kancsójának Üdő jele, a székely írás "ü" betűje, a minuszinszki medence szkíta sztéléinek napjelképe (Hérodotosz szerint a szkíták a napistent Oitoszür-nek hívták, ez magyarul Idő szár, mai magyarsággal Idő úr), a hettita (luviai) hieroglif írásban Utu "Idő" sumer napisten jele


Amikor a kiskanász a magyar népmesében felmászik az égig érő fa csúcsára az aranyalmáért, akkor a fának olyan nagy ágai vannak, amelyiken elfér egy-egy ország. E kancsó elolvasható díszítése jól illusztrálja ezt a népmesénket. 

A kancsó igazolja Veit Gailel híradását is, mely szerint a székelyeknek nem csak egyetlen hangot jelölő betűi, hanem szó- és mondatjelei is vannak. A fa azonos a Tejúttal, amit abból is láthatunk, hogy a hasadékában ragyog fel a Nap. A Tejútnak ugyanis tényleg van egy hasadéka és abban éppen karácsonykor kél a Nap. 

Ez a boroskancsó egyfajta felidézése a karácsonynak, amelynek időpontját már a kőkorban is ezzel a csillagászati eseménnyel határozták meg. Ez okozta, hogy a Tejút hasadékában kelő "us" (ős, Isten) jelünknek már a kőkorban is voltak párhuzamai a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás azt mutatta ki, hogy ezek a hasonlóságok nem a véletlen egyezésnek, hanem a jelek és a jelrendszer genetikus kapcsolatának, egy központból való elterjedésének köszönhetőek. 







veleméri Csinyálóház egy 5 ágyas, két hálószobás őrségi lakosztály külön épületben, hatalmas kerttel és terasszal áll a nagyérdemű, pihenni vágyó közönség rendelkezésére




A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett



Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

2 megjegyzés:

  1. Örülök a népmesékben megjelenő organikus, szakrális műveltséggel összefüggő megjegyzésnek, mert a szakrális hieroglifák is a néplélekből fakadtak, ahogyan hagyományaink mindegyike. És e gazdagság, akár a nyelvi, akár a mesekincs, a népdalainkkal együtt párját ritkítja a világon. Ahogyan a Tulipa Hungarica is a Vaskapunál természetes körülmények között fejlődik, úgy virul a magyar népi hagyományok gazdag sokszínüsége Énlakától, Velemérig.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Alex!

    Köszönöm a figyelmedet! Nagyon jogos az észrevételed, hogy ez a jelképekben és nyelvben is megmutatkozó gazdagság páratlan a világon. A történelmünk szkíta-hun kezdeteivel függ össze. Mi ezt örököltük.

    VálaszTörlés