Kovács Zoltánt, az És főszerkesztőjét még az elmaradt rendszerváltás előtti időkből ismerem. Becsültem a cikkeiben megmutatkozó bátorságáért.
Amikor az És főszerkesztője lett, egy nyulfarknyi kis írásom (talán csak egy hozzászólásom?) meg is jelent a lapban. Mégis, az ismeretségünk ellenére sem sikerült egyetlen cikket sem áterőszakolni a szerkesztőség védelmi vonalain a székely rovásírásról. Szomorúan konstatáltam ezt, mert a székely írás eredetének tisztázásával múlattam az évtizedeimet és egy sor különös jelenségre figyeltem fel, amiről úgy gondoltam, hogy a közönségre is tartozna.
Azzal az indoklással tért ki a főszerkesztő úr a közlés elől, hogy a téma túlságosan átpolitizált. Ezt persze hibás indoklásnak gondoltam és gondolom ma is, hiszen a politika a ballib hatalom kénye-kedve szerint alakult, amiről sem az írásunk, sem a kutatója nem tehetett s arra hatással sem rendelkezett. Egyébként sem politikai, hanem tudományos kérdésnek tekintettem a dolgot. A szerkesztőségnek persze joga van önálló arculat kialakítására s eközben néha tévednie is szabad. Mégis úgy éreztem, hogy cenzúra alá esett a magyarság jelentős kulturális értéke.
Most azonban, mintha megtört volna a jég. Az És 2018. szeptember 7-én, nagyjából egy évvel a könyv megjelenése után, a hét könyvei között említi a Magyar hieroglif írást, a székely írás előzményét. Bejött volna a névváltás? Érdemes néha feltalálni egy-egy új írást, hogy a cenzúrát kijátszhassuk? Talán mégis megírhatom a lap számára azokat az érdekes dolgokat, csak a székely írás helyett a magyar hieroglif írás nevet kell használjam?
A könyvek listáját persze egy könyvesbolt, az Írók Boltja, tehát hozzáértő állította össze, remélhetőleg a kötet elolvasása és forgalma alapján. A főszerkesztő úr talán észre sem vette, hogy valami hiba csúszott az eljárásba, erőtlennek bizonyult a védelem. Mégis, a dolog megtörtént s ezt ünnepnek tekintem.
Kedves Zoltán! Köszönöm a halovány reménysugarat is!
Ui: További képek.
Ui: További képek.
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Cserépmadár szállás egyik fürdőszobája
A veleméri Cserépmadár szállás egyik fürdőszobája
