Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?


Amennyiben megkérdeznénk az akadémikus tudomány tanult képviselőit arról, hogy mit tudnak mondani az 50 000 évvel ezelőtti írásrendszerekről a hasonló korú nyelvi adatokra támaszkodva, akkor - tartok tőle - nem sokra megyünk majd a válasszal. Nem rendelkeznek olyan módszerekkel, amelyekkel a 4-8 ezer évnél korábbi nyelvi viszonyokról tájékoztatást adhatnának, de a rövid távú módszereik is nélkülözik a valódi tudomány megalapozást. Hozzátehetjük: azért nem képesek a kőkori nyelvi viszonyok felvázolására sem, mert nem támaszkodnak a korai írástörténeti adatokra, sőt a rovásírásnak az emlegetésétől is feláll a szőr a hátukon.  

Tőlem sem várható alapos és a témát teljesen kimerítő ismertető. Az elmúlt évtízezredek alapos pusztítást végeztek az eleink által hátrahagyott emlékeken s nem sokat hagytak, amiből ezekre a korai időkre következtethetnénk. A dolgot mégsem intézhetjük el egy legyintéssel, mert a legkorábbi jelek segítségével valamit azért mondhatunk erről a dologról s annak is hasznát vehetjük.  



1/a. ábra. Az ősvallás istenasszonyát (a Fáy Elek szerint Tehennu néven is tisztelt Athénét?) jelképező 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor ten hieroglifáját a tenyésztés szervére tették, ami lehetőséget ad a magyar, vagy egy magyarral rokon nyelv azonosítására



1/a. A Gizella-kincs avarok által készített turulos fibuláján ugyanazt a jelenséget látjuk: a ten jelet a tenyésztés szervére tették - amiből egyértelmű, hogy a jelkészlet és a nyelvi hagyomány évezredeken keresztül életben maradt a Kárpát-medencében élő magyarságnál 


Bár az 50 000 évvel ezelőtti nyelvi állapotokról nincs elegendő és biztos értesülésünk, mégis elengedhetetlen az e téren rendelkezésünkre álló adatok és megfontolások számbavétele. 

Ha például tudjuk, hogy a Ten jel már a kőkorban is ismert volt (mert pl. szerepel a 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i kavicsokon is) s a szó el van terjedve a fél, vagy majdnem az egész világon (az etruszk Tin főisten nevétől a kínai tien "isten" szón keresztül az indián Tenochtitlán város nevéig), akkor jogunk van arra gondolni, hogy a jel a kőkor óta a Ten hangalakhoz kötődött és "isten/élet" jelentésű volt/maradt (vö. sumer tin "élet", a magyar teng, tenyész töve is "élet"!). S van néhány szójel (szár, atya stb.), amelyek esetében hasonlóképpen eljárva mégis csak megsejtünk valamit a kőkor nyelvi viszonyaiból.

A népesedéstörténészek szerint a Homo sapiens sapiens egyetlen családból alakult ki. Ebből következően a ma ismert nyelvek is egyetlen nyelvből keletkeztek. Ezért valószínű, hogy a kőkori nyelvek ősei az időben visszafelé haladva egyre jobban hasonlítottak egymáshoz. S ugyanez mondható el a kultúra többi ágáról is: 50 000 évvel ezelőtt élt eleinknek a vallása, a vallásos jelkészlete és a jelek megnevezésére használt szókészlete is azonosabb, vagy hasonlóbb lehetett. 

Korábbi megfontolásainkból már tudjuk, hogy a székely írás (pontosabban annak őse, a magyar hieroglif írás) 50 000 éves előzményekre tekint vissza. Ha tehát sikerül rekonstruálnunk a jeleinkhez tartozó akrofóniát (azaz megtudjuk, milyen szavak jeléből alakultak ki a rovásbetűink) és ennek során magyar szavakhoz jutottunk el, akkor az 50 000 évvel ezelőtti magyar nyelv szavait kaptuk meg, mert 50 000 évvel ezelőtt mindenki magyarul beszélt. 




2. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i jelek közül a fenti 20 db. székely jelekkel azonos


Hozzá kell tennünk, persze, hogy mindez csak akkor igaz, ha nem volt időközben nyelvcsere. A nyelvcserét persze nem elég feltételezni, hanem bizonyítani is kellene, ám egyelőre csak a magyar szavak 50 000 évvel ezelőtti létére van valamilyen fokú logikus gondolatmenetünk és közbülső bizonyítékunk. Nyelvcserére semmilyen adatunk, vagy megfontolásunk nincs. Ha azonban valaki valószínűsíteni tudja mondjuk a 40 000 évvel ezelőtti nyelvcserét, akkor szíveskedjen előállni a bizonyítékaival, mert jó lenne többet is tudnunk a székely írás és a magyar nyelv korai állapotáról! 



3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt jelei közül 49 egyezik a magyar jelekkel; minderről mit sem tud a nemzetközi "írástudomány": Dispilio tablet deciphered – a proof of the oldest script in the world? 


A kőkori írásemlékek (a szentgyörgyvölgyi tehénszobor Ten, szár, ég és sarok szójele, a tatárlakai táblák szár és atya szójele, valamint a Jóma ligatúra) elolvasásakor magyar szavakhoz jutottunk (ezekről a nemrégen megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben számolok be). E szójelek rokonait találtuk meg a legkorábbi antik írásrendszerekben és nyelvekben is (vö. sumer sar „növényzet” L152!). Ezekből a kezdetek korára visszafelé interpolálva az következik, hogy 50 000 évvel ezelőtt az írást alkotó nép magyarul vagy a magyarral rokon nyelven beszélhetett.

Egyes nyelvészeti hipotézisek - előttem nem ismert gondolatmenetek (nyilván főképp hasraütés) alapján - a finnugor nyelvcsalád kezdeteit 100 000 évvel ezelőttre teszik. Mivel finnugor nyelvcsalád sohasem létezett, behelyettesíthetjük ezekbe az elméletekbe a legnagyobb finnugornak tekintett népet, a magyart. Azaz a magyar nyelv és a magyar nép lehet olyan régi, mint amilyen réginek az írásunkat gondoljuk a létező kőkori írástani-nyelvi adatok és megfontolások alapján.

Összefoglalva: a nyelvészek számára is fontos lenne a szempont, hogy a székely betűkön elvégzett akrofónia-rekonstrukciók régi magyar szavakat eredményeztek, mert ez azt jelzi, hogy a magyar hieroglif írást a magyar nyelv rögzítésére magyarok teremtették meg vagy 50 000 évvel ezelőtt.




További cikkek




Amennyiben ezt a veleméri utat szépnek találja, akkor az azért van, mert tényleg szép ez a veleméri út


Szeretne egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson megtekintheti az ország egyetlen Onogesius-szobrát, ezen felül a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés, a múzeum meg a szobormegtekintés is) teljesen díjtalan. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a hun-magyar romantika mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az Onogesius vezér, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs egy fél sem. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett




Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések