Varga Géza írástörténész: június 2023

2023. június 26., hétfő

Avar csat Magas isten köve mondata kínai jelpárhuzamokkal

Sorra tárul fel a hun és avar hieroglifikus írásemlékek által rögzített szövegek értelme. A kínai-magyar együttműködéssel készülő hun kiállítás szervezőinek figyelmébe ajánlom az elolvasott hun írásemlékeket és a múzeumokban porosodó többszáz társukat. A hun-magyar és kínai identitás közös gyökerei ezekkel az elolvasható hun (avarhun) írásemlékekkel illusztrálhatók a legjobban.

A csat mindkét vége egy-egy elolvasható, az ősvallás számára fontos képet idéz fel jelmontázsok segítségével (1). A csattest az Istennel (Tejúttal) azonos "magas kő" ábrázolási konvenció példája (1/a. ábra). A csat nyelve és íve pedig az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egy megvalósítása (3/a. ábra). Ezek általános leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre.

A "magas kő" ábrázolási konvenció

1/a. ábra. Avar csat a Tejútat idéző Magas isten köve mondattal (középen), az avar magas, isten (ős + ten) és kő hieroglifa (balra), valamint a székely írás magas, ős, ten és kő szójele (jobbra)

1/b. ábra. Az ős jelben szokásos szár "növényi szár, úr" hieroglifa helyén a szimmetrikus Nagy szár Isten (mai magyarsággal: Nagyságos úristen) mondat szerepel

A csattest jelei között szerepel a magas hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel), ami a kínai írás "kaptató, magasba vezető út" jelének rokona (1/a. és 2/a. ábra). A csattesten megjelenő, hegyekből rakott világoszlop (a Tejút) kétségtelenül az égbe vezető út.

Az ős jel avar megfelelője a csat legfeltűnőbb jele (1/a. ábra). Ez a jel a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor felkel a Nap. Ez fontos pillanat volt az ősvallás számára, mert attól kezdve hosszabbodtak a nappalok. Ezért őrződött meg a kínai írásban is (6. ábra). A székely ős jel közepén szokásosan csak egy függőleges egyenes (a szár "úr" hieroglifa) szerepel, amit azonban nem ejtünk. Ebben az avar jelváltozatban a szimmetrikus Nagy szár ten mondatot találjuk a helyén. Szekeres István e jelek közül a nagy hieroglifa párhuzamát megtalálta a kínai írásban. A szár jel kínai megfelelői e cikkben is láthatók a 3/b. és a 9. ábrán. Az Isten összetétel pedig egy Kr. e. 4000 tájáról való Amur-menti sziklarajzon maradt ránk (11. ábra).

2/a. ábra. A kínai "kaptató, magasba vezető út" (Karlgren 1108 d jele) az avar magas szójel megfelelője

2/b. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez magas kő mondatjele pontos párhuzama az avar csat hasonló mondatjelének

2/c. ábra. A velszi (Wales-i) Anglesey szigeten lévő sztélén nagyon hasonló "magas kő" ábrázolás van

Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció

3/a. ábra. Az avar csat másik vége az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája (középen), az avar Óg, szár "úr" és ős hieroglifák (balra), valamint a székely írás "o/ó", "sz" betűi és ős szójele (jobbra)

A csat nyelve és íve a hun és avar csatokon szokásos módon az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája, amit a csat ívének égboltot ábrázoló, meg a csatnyelv függőleges egyenes volta (ez a szár "növényi szár, úr" szójel) és a rajta lévő ős hieroglifa is igazol. Az ábrázolási konvenciónak és jeleinek látjuk a kínai párhuzamát egy tetőcserépdíszen (3/b. ábra). A szár jel feltűnik egy kínai neolitikus tálon is (9. ábra).

3/b. ábra. Kínai tetőcserépdísz, negyedeiben az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példáival

Amint azt Harmatta Jánostól tudjuk, az égboltot az ősvallási hiedelmek szerint a szél időnként felemeli és visszaejti, ami miatt az égbolt pereme csorbult. Ezt látjuk az égboltot ábrázoló székely "o/ó" rovásbetű szélein, amely a magyar hieroglif írás Óg szójeléből alakult ki (3/a. ábra). Óg király az Ószövetségben is szerepel. A görögök Heraklészként említik, ő volt a szkíták ősapja. Óg úr leszármazottai az ogur népek (azaz a hunok).

4. ábra. A hun csat három jele a Nagy Bél szár (mai magyarsággal: Nagyságos Bél úr) mondatot rögzíti

A 4. ábrán lévő hun csat íve a nagy szójele (az ég állandó jelzője). A csatnyelven pedig a Bél és a szár "növényi szár, úr" hieroglifa (az égig érő fával azonos fiúisten megnevezése) ismerhető fel. E hun csaton a szár hieroglifa lineáris változata, egy függőleges egyenes jelenik meg, amelyből a székely írás "sz" betűje keletkezett.

5. ábra. Zamárdi avar csat a Magas kő és a Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondattal

Az 5. ábrán látható zamárdi avar csat szintén a "magas kő" ábrázolási konvenció példája. A csatnyelven a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerű változatát alkalmazták. Ez utóbbi annak bizonyítéka, hogy a csatnyelv az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképe volt ezen az avar csaton is.

Ebből is következően a 3. ábrán látható avar csat nyelve nyilvánvalóan szintén a szár "úr" hieroglifa lineáris változata (miként a 4. ábra hun csatján is ez szerepel). Ezzel összhangban áll, hogy a jelen cikkben elemzett avar csatnyelven megjelenik a székely írás ős hieroglifája (3/a. ábra), amelynek megfelelője a kínai írásban a "középső út" szójele (6. ábra). A "középső út" elnevezés ugyanolyan jogos, mint a szár "úr", hiszen az Istennel azonos Tejút a Sarkcsillagig vezet. Ezáltal az Úr (akitől származunk) a kozmosz forgástengelye, azaz középen van s egyúttal az égbe vezető út is. Nyilvánvalóan ugyanazon ősvallási fogalom két oldaláról van szó. A két írásban ezért lett a Tejút hasadékát ábrázoló jelnek eltérőnek látszó jelentése (a székely írásban az ős, a kínaiban a "középső út").

6. ábra. A kínai írás "középső út" jele (Karlgren 1007/i) azonos az avar csatnyelven lévő ős jellel

A Tejút hasadékában kelő Isten jelei

A székely írás ős jelének közepén egy függőleges egyenes, a szár hieroglifa lineáris változata szokott előfordulni. A népi ábrázolásokon megtalálni a helyén a képszerű szár hieroglifát is (7. ábra). Más hieroglifikus előfordulásokban további szójel-használatot is találunk, amelyek (a csillagászati tények által meghatározott ősvallási képzetekből fakadóan) mindig az Istenre utalnak. Például a karosi tarsolylemezen a Tejút hasadékában a Ten hieroglifa jelzi a feltámadó, újjászülető napistent (8. ábra). Ez a Ten hieroglifa a Nagy szár isten, mai magyarsággal Nagyságos úristen mondat részeként megjelenik a jelen cikkben elemzett avar csat ős hieroglifájának belsejében is (1. ábra).

7. ábra. A nyárszói székelykapu Isten olvasatú tulipánjában a szár hieroglifát látjuk

8. ábra. A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez képszerkezete az Istennel azonos égig érő fa (Tejút) hasadékában karácsonykor kelő napistent a Ten "isten" szójel segítségével idézi fel

A kínai és egyéb jelpárhuzamok

Az avar csaton azonosított magyar hieroglifák közül e cikkben négyhez (a magas, a szár, az ős és az isten jelhez) találtunk párhuzamot a kínai és a Kínához közeli írásokban. Van ennél több megfelelés is a kínai és a magyar jelkincs között a 10. ábrán látható táblázat alapján, amelyben 50 jelpárhuzamot mutatok be. A sinológusok nyilván több párhuzamot is találnának, ha ismernék a székely írást és a sztyeppi népek hieroglifikus írásemlékeit. Az avarok által használt szójeleket használták a hunok is, továbbá fennmaradtak a magyar népi jelhasználatban és a székely írásban is. A puszta jelhasonlóságokon túl a "magas kő" és az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciók azonosságára is van példa (1., 3/a. és 9. ábra). E párhuzamok a közös jelkészlet ősvallási eredetének köszönhetőek. A hunok és avarok magyarul beszélő ősei évezredeken át éltek a mai Kína területén és a Kínától északra eső területeken, ahol közös ősvallási jelkészletet használtak. E jelek egyaránt megmaradtak mindegyik nép később kifejlesztett írásaiban és népi jelkészletében is. Feltárásuk, megértésük és felmutatásuk a kínai-magyar együttműködéssel készülő hun kiállítás miatt elodázhatatlan feladat. A hunokat nem lehet jól bemutatni az ismert hieroglifikus nyelvemlékeik nélkül.

9. ábra. Neolitikus tál a kínai Banpo kultúrából (középen), "magas kő" ábrázolási konvenció, ég és szár "úr" hieroglifa a tálról (balra), valamint a kínai jeleknek megfelelő székely jelek (jobbra)

A 9. ábrán látható kínai neolitikus tál peremén az Ég szár (mai magyarsággal az Ég ura) mondat olvasható. E rövid mondatnak párhuzama van a gátéri avar madaras korongon és a csúcshegyi honfoglalás kori madaras gyűrűn is. A neolitikus tál belsejében lévő szárnyas fejen a "magas kő" ábrázolási konvenció (a Magas sar kő, mai magyarsággal: Magasságos úr köve) jelzi, hogy a világoszloppal azonos istenről van szó.

10. ábra. Kínai-magyar jelpárhuzamok (a régi kínai jelek többnyire régészeti leletekről és Karlgren kötetéből származnak)

11. ábra. Amur menti sziklarajz, az emberi fejen a Szár Ak Isten ügy szár (mai magyarsággal: Heraklész isten a folyó ura) mondattal, amelynek központi tagja az avar csaton is megjelenő Isten összetétel (a képet Hoppál Mihály is bemutatta)

Jegyzet

(1) A magyar hieroglifikus írásemlékek döntő többsége nem sorokba, hanem képekbe rendezetten adja elő a jeleket. Ez nem valamiféle cáfolata a magyar hieroglif írás létének, hanem egy intés. Arra figyelmezteti a szemlélőt, hogy meg kell ismernie ezt a régi írást, amelynek sajátos szabályai vannak. Hasonló ez a képalkotási módszer a kínai írás jelmontázs-alkotó eljárásához is.

12. ábra. Székely rovásjelek hun tárgyakon (1996)

Irodalom

Bernhardt Karlgren: Grammata Serica, Script and Phonetics in Chinese and Sino-Japanese, The Bulletin of the Museum of Far Eastern Antiquities, Stockholm, 1940.

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1969.

Varga Géza: Az apahidai hun tarsolylemez mondatai

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata

Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza: Gátéri avar madár a hieroglifikus "Ég ura" mondattal

Varga Géza: A csúcshegyi honfoglalás kori gyűrű az "Ég ura" mondattal

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek

Varga Géza

Hársas-tó, az Őrség peremén

Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!

Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)

2023. június 24., szombat

Az apahidai hun tarsolylemez hieroglifikus mondatai

Évek óta porosodik a számítógépemben az apahidai hun tarsolylemez képe (1. ábra). A magyar hieroglifikus írásemlékek olvasásával kapcsolatos tapasztalat gyarapodása mostanában tette lehetővé néhány mondatának az elolvasását. A jelek nem rögzítenek olyan összefüggő szövegfolyamot, mint egy mai szerelmes levél, vagy adóbevallás. Csupán néhány korabeli ősvallási jelmondatot olvashatunk el ezekről a nyelvemlékekről. A hun tarsolylemez elolvasásához meg kellett ismerni a jelhasználat módját, a korabeli szabályokat is, mert az jelentősen eltér a ma használatos latin írás jelhasználatától. Ilyen tapasztalat volt elsősorban az, hogy a hieroglifikus írásemlékeink többnyire rövid ősvallási vonatkozású mondatok. A szöveg egyszerűségéért az írástechnológia míves volta és az írásmutatvány páratlan szépsége kárpótol bennünket.

1. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez

A tarsolylemez jelhasználata

Az apahidai hun tarsolylemez jelhasználata közbülső helyet foglal el a világmodellek szórt és képeket alkotó jelhasználata, valamint a modern soros jelhasználat között. E tárgyon már vannak sorok, de ezek még nem olyan fegyelmezettek, mint azt például a latin írásban megszokhattuk.

A tarsolylemez teljes felületét hieroglifák (ősvallási jelentőségű szójelek) borítják. Ez a sajátosság az ősvallási jelentést hordozó szójelek fontosságát emeli ki. Zsúfolt alkalmazásuk a tulajdonos világnézetéről, istentiszteletéről árulkodik. Az elkészítésükre fordított, magas művészi-szakmai színvonalról tanúskodó munka a jelek által hordozott jelentés mindent meghatározó voltáról árulkodik. A tulajdonos és környezete számára rendkívül fontos volt ez az ősvallási mondanivaló, aminek lényegét a felület legközepén lévő Magas kő mondatjel fogalmazza meg. E szerint az ősvallás központi gondolata az Istennel azonos Magas kő (Tejút) tisztelete volt (6/a. ábra). Nem véletlenül, hanem a hunhagyomány megbízható voltának köszönhetően közli azt Ipolyi Arnold, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, akkor a Tejútra tekintenek.

A jeleket hordozó felületet pontok sora keretezi és bontja négy nagyobb mezőre. Helyenként közbülső pontok a jeleket is megsértik. A pontok (körök) a lyuk/Lyukó szójelével azonosak (4/b. ábra). A hunok és az avarok napistenének egyik neve, vagy jelzője volt ez, ami fennmaradt a magyar földrajzi nevekben és a bodrog-alsóbűi rovásszövegben is. Ezen a jelentésen nem változtat az sem, ha mindegyik pont egy-egy rögzítést szolgáló szegecs.

A legfeltűnőbb, pontsorokkal elhatárolt jelmezőket a busztrofedonszerű és a központi név alatt alább külön tárgyalom.

A busztrofedonszerű mutatvány felett a nagy hieroglifákból álló sor olvasható. A sor két oldalán a jelek irányultsága a szimmetria kedvéért tükrözött. A busztrofedonszerű mező pontsoros keretétől jobbra az Ak nagy Ak, balra pedig az ügy nagy ügy hieroglifák sorakoznak három sorban. Ezek közül kettőt vízszintesen, jobbról balra Ak ügy (mai magyarsággal Heraklész folyó, Ak istennel azonos patak) alakban is lehet olvasni (értelmezni). A négy sor jelei függőlegesen is elolvashatók. A bal oldalon ez a Nagy ügy, nagy ügy (mai magyarsággal Nagy folyó, nagy folyó) mondatot adja. Jobb oldalon Nagy Ak, nagy Ak (mai magyarsággal Nagy Heraklész patak, nagy Heraklész patak) alakban olvasható.

Busztrofedonszerű jelmező

Ismételten tapasztaltuk már különféle hieroglifikus írásemlékeken, hogy a felső jelek "fejjel lefele lógnak" az alattuk lévő sor jeleihez képest. Akad ilyen az apahidai tarsolylemezen is (2. ábra). Talán köze van ennek a bustrofedon sorvezetéshez, talán más oka lehet (például, hogy az Isten nézőpontjához igazították a felső jeleket). A további hieroglifikus írásemlékek elolvasása segíthet megérteni e jelenséget. Az apahidai tarsolylemez arról nevezetes, hogy egymás alatt kétszer is megfigyelhető a "fejjel lefele lógó" és a "talpukon álló" jelekből álló sorok váltakozása. A 2. ábra mutatja ennek első előfordulását ezen a tárgyon. Alatta, a bekeretezett központi képmezőben újra találunk ilyen ellentétes irányultságú jeleket (3. ábra).

A busztrofedonszerű jelmező felső sorában háromszor jelenik meg a "fejjel lefele lógó" Ak országa (mai magyarsággal: Heraklész patak országa) mondatjel. Az alsó sorban ugyanez ismétlődik meg kétszer, ám ezen mondatjelek mindegyikét megsértette egy-egy rögzítő szegecs. Ha ezt is hozzá kell/lehet olvasnunk a mondathoz, akkor az alsó sorban kétszer is elolvasható a Lyukó Ak országa (mai magyarsággal: Lyukó patak országa).

2. ábra. A busztrofedonszerű mezőben a bekeretezett szövegmutatványnak két sora van, a felső jelei "fejjel lefele lógnak", az alsó sor jelei pedig a "talpukon állnak"

A központi jelmező

A központi jelmező (3. ábra) felső sorában két "fejjel lefele lógó" Ak országa mondatjelet látunk (4. ábra). Az alattuk lévő vízszintes sorban a szimmetrikus Dana magas köve mondat olvasható (8. ábra). A függőleges középtengelyben fentről lefele a Magas kő Dana országa mondatot rögzítették (7. ábra).

3. ábra. A hun tarsolylemez bekeretezett központi képmezője több mondatot is hordoz

Az Ak országa mondat

A tarsolylemezen nyolcszor szerepel az Ak országa mondatjel. Ebből nyílvánvaló, hogy a hun eredetű Árpádháznak nem kellett külföldről beszereznie a címerében szereplő hármashalmot. Ha tudjuk, hogy a hunok a kettős keresztet is használták, akkor a magyar államcímer bizánci eredetéről terjesztett áltudományos magyarázatokat a feledés jótékony takarója alá száműzhetjük. A mondatjel fontosságára utal, hogy az Ak országa mondatjel szerepel a szárazdi avar szíjvégen is (4/c. ábra).

4/a. ábra. Az Ak országa mondat épen maradt változata (balra) és a hun hieroglifáknak megfelelő székely Ak "patak, Heraklész" szótagjel, meg a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra)

4/b. ábra. Az Ak országa mondatnak a rögzítő csap miatt eltorzult előfordulása, ezzel együtt a Lyukó Ak országa mondatot rögzíti

4/c. ábra. A szárazdi avar szíjvég olvasata: Ak országa (középen), az avar Ak és ország hieroglifák (balra, fentről lefelé), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely Ak "patak, Heraklész" szójel és a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra)

A Nagy ügy "Nagy folyó" mondat

Eddig a szimmetrikus szövegeknek többféle olvasási lehetőségével is találkozhattunk. A talán leggyakoribb az, amikor középről valamelyik irányban elindulva olvassuk el a jelek egyik felét. Esetünkben ez a Nagy ügy (mai magyarsággal Nagy folyó) olvasat. Amennyiben az 5. ábrán idézett sorok fölötti, csupa nagy hieroglifából álló sort is ide vonjuk (elolvassuk), akkor a Nagy ügy, nagy ügy "Nagy folyó, nagy folyó" mondat adódik. Nincs érdemi eltérés és ez az olvasat a tarsolylemez központi gondolatával (az Istennel azonos Tejút tiszteletével) is egyezik.

5. ábra. A szimmetrikus Nagy ügy "Nagy folyó" mondat (balra), valamint a hun hieroglifáknak megfelelő székely "ü" (ügy "folyó") és "n" (nagy) rovásjelek (jobbra)

A Magas kő mondat

A Magas kő a világoszlop másik neve, ami nem folyóként, vagy égig érő fa képében, hanem hegyekből rakott oszlopként idézi fel a Tejutat. A rajza meglepően sok változatban előfordul a magyar nép és a rokon népek jelkincsében. Ezért is maradt ránk a magas és a kő hieroglifa leszármazottja a székely jelek körében (6/d. és 6/e. ábra).

6/a. ábra. A hun tarsolylemez Magas kő mondatjelének felső részén a képet kiegészíti egy rögzítést szolgáló szegecs (Lyukó hieroglifa)

Amennyiben a Magas kő mondatjel felső részén lévő szegecs is jel, akkor a teljes olvasat: Lyukó magas köve.

6/b. ábra. III. századi kaukázusi szarmata jelvény olvasata: Jó szár magas kő (mai magyarsággal, ragokkal kiegészítve: Jóságos urunk magas köve, vagy Jóságos urunk a magas kő)

6/c. ábra. A szarmata jogarcsúcs a kőből való égbolt modellje, hieroglifáinak olvasata: Magas ősi kő, vagy Magasságos ős köve

6/d. ábra. A korondi korsó (balra), valamint a Magas kő mondatjel a korsóról (jobbra fent) és lineáris változata a karcagi csatkarikáról (jobbra lent)

A korondi korsó hasán körben ismétlődnek az égbe vezető út különböző jelképei: az égig érő fa, az égi folyó (a Tejút) és a magas kő. Ez utóbbinak a magyar hieroglif írásban nem csak telt, képszerű, hanem lineáris változata is van a karcagi csatkarikán.

6/e. Az énlakai "m" (magas) és felsősófalvai kő (hegyekből rakott lépcsőt ábrázoló, képszerű) rovásjelek a világoszlop, a magas kő ábrázolásából keletkeztek

6/f. ábra. A szamarai világoszlop ezüsthegyekből rakott lépcsői a Magas kő mondatot alkotják, további üzenetet hordoz a hegyábrázolásokon az óramutató járásának megfelelő sorrendben, a jobb alsó sarokból indulva olvasható Bél a ragyogó égi kő mondat

6/g. ábra. Friesachi dénár előlapja a Sipos Gyula által a fészbukon megosztott kép nyomán

A 6/g. ábrán látható éremkép tengelyét az Istennel azonos világoszlop szójelekből alkotott elolvasható mondatjele alkotja (balra). A szójeleknek megfelelő székely rovásjelek: ős, ten, "ly", "m" és "harmadik k" (jobbra, fentről lefele). A világoszlop olvasata: Lyukó isten magas köve. Az érme meghatározása még nem végleges, ám az eddigiek alapján friesachi dénár lehet a XIII. század elejéről és II. András magyar királytól is van hasonló veret. Hozzátehetjük: az érem jelei jól elolvasható magyar hieroglifák.

A Magas kő Dana országa mondat

A központi jelmezőben függőlegesen olvasható a Magas kő Dana országa mondat (7. ábra).

7. ábra. A hun tarsolylemez a Magas kő Dana országa mondatjele (balra) és a mondatjel hieroglifáinak megfelelő székely "m" (magas), kő, "d" (Dana) jelei és a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra, fentről lefele)

A Dana magas köve mondat

A központi jelmezőben vízszintesen olvasható a Dana magas köve mondat (8. ábra).

8. ábra. A hun tarsolylemez Dana magas köve mondata (fent) és a mondat hieroglifáinak megfelelő székely "d" (Dana), "m" (magas), valamint kő jele (lent)

Az apahidai hun tarsolylemez hieroglifái

8. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez hieroglifái és magyar párhuzamai

Összefoglalásként az fogalmazható meg a tarsolylemez jeleinek megismerése után, hogy történeti tényt őrzött meg a magyar értelmiség, amikor még az 1500-as években is hun-szkíta írásnak nevezte a nemzeti írásunkat. Amit az akadémikus áltudomány a sémi eredeztetés érdekében megtévesztő módon átkeresztelt székely (rovás)írás névre.

Az MTA rováskorpusza ezt a magyar- és tudományellenes téveszmét adja elő még 2021-ben is. A székelyeknek és a székely írásnak e rováskorpuszban felvázolt ótürk származása semmivel nem bizonyítható, ám e hun tarsolylemez hieroglifikus mondatainak olvasatával is cáfolható.

A kínai-magyar közös szervezésben most készülő hun kiállítás megnyitójáig - ha a kiállítás rovológiai sikere fontos - fel kell használni a hunok által hátrahagyott hasonló hieroglifikus írásemlékeket. Ennek hiányában a kiállítás nem tud majd pontos képet rajzolni a hun-magyar őstörténetről, a korai kínai-magyar kapcsolatokról és a székely írás eredetéről.

Irodalom