A veleméri Sindümúzeum elolvasható sindüket ábrázoló fotógrafikái

1/a. ábra. Veleméri rajzos sindük fotógrafikái

A magyar írástörténeti és néprajzi kutatás egyik csendes szenzációja volt a veleméri Sindümúzeum állandó kiállításán néhány évvel ezelőtt bemutatott és ott azóta is megtekinthető rajzos sindük sora. 

1/b. ábra. A székely írás "ü" (ügy "folyó") jelének hieroglifikus megfelelője egy veleméri rajzos sindün

A magyar néprajztudomány számára ez a népművészeti ág eddig - Nagy Zoltán néhány cikkét leszámítva - ismeretlen volt. Ám a veleméri rajzos sindük felbukkanásáról a Néprajzi Társaság olajozottan működő eljárásban tájékoztatta a szakmát a Veleméri rajzos sindük c. dolgozatomnak a szakma számára elérhetővé tételével. A magyar néprajz méltán világhírű s korántsem véletlen, hogy a mai Kínában nagy erőkkel folytatott népzenei gyűjtés a magyar népzenekutatók módszerét követi. A magyar népi kultúra a leggazdagabbak közül való és ennek megfelelően a magyar néprajzkutatásnak is kialakult gyakorlata van sok területen (esetünkben az amatőr gyűjtők munkájának hasznosítása terén). Van mit átvennie bármelyik több évezredes  kulturális nagyhatalomnak is.

A valójában nem is létező magyar írástudomány azonban nem is reagált a székely jelkincs népi párhuzamainak (hieroglifikus előképeinek) felbukkanására. A rovológia szerzői megmaradtak a korábbi - a megszületésükkor is téves - irányvonalaik mellett, bár e veleméri jelek lehetetlenné teszik a korábbi magyarázatok fenntartását (például a székely írás eredetéről). A sindük jelei rokonai a székely jeleknek, de szavakat jelölnek.

A mítográfia, vagy a nyelvészet számára is fontos adalékot jelentenének ezek a sindüjelek (például segítenek tisztázni az isten szó eredetét), de ilyen irányú felhasználásukról nem tudok. Ezen a méltatlan helyzeten szeretnék változtatni e cikkel, bemutatva néhány sindüt, amelyeknek a képét megpróbáltam grafikai úton feljavítani. Nem egyformán sikerültek, bár átlagosan egy hetet dolgoztam rajtuk. A kedvenceimet az 1.  és a 11. ábra mutatja.

Veleméren az 1800-as években és az 1900-as évek elején házilagosan készítették a tetőcserepet (helyi szóval a sindüt). Ez a sindü a római megszállás idejéből közvetlenül a latin scindul "tetőcserép"-ből származik. A sindükön ősvallási eredetű óvó-védő rajzocskákat jelenítettek meg, közte olyan hieroglifákat (vallásos jelentőségű szójeleket) is, amelyek a székely betűk előképei, népi párhuzamai voltak. Mivel a sindürajzoknak a székely írásban meglévőkön kívül hun és nepáli magar megfelelői is vannak, ez a leletcsoport gyökeresen más megvilágításba helyezi a székely írás eredetét. Azt bizonyítja, hogy a magyar nép a saját jelkészletéből alakította ki a székely írás jeleit, nem kellett az ótürk, germán,  glagolita, sémi vagy bármely más nép írását átvennünk. "Érthető", ha az akadémikus "tudomány" ezt a leletcsoportot nem kívánja tárgyalni sem. 

A Néprajzi Társaság is - miután megkapta a Veleméri rajzos sindük c. tanulmányomat, óva intett attól, hogy magyarázzam ezt a jelenséget. Vajh miért? A levelüket a Magyar hieroglif írás c. kötetben tettem közzé.

2. ábra. Dana szár sarok (mai magyarsággal Dana úr a sarok) mondatjel

3/a. ábra. Egy Lyukó a Nap

3/b. ábra. A Lyukó és az Egy hieroglifa

4/a. ábra. Egy Isten

4/b. Ennyi maradt az eredeti tetőcserépből

4/c. Az énlakai Egy Isten mondatjel megmagyarázza a tulipán "Isten" (ős + Ten) jelentését

5. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") rovásjel veleméri változata

6/a. ábra. A Lyukó magas köve mondat virággá változik

6/b. ábra. A magas, a Lyukó és a kő hieroglifa

7. ábra. Egy szár sarok (mai magyarsággal Egy úr a sarok) mondatjel hun párhuzammal rendelkezik egy nagyszéksósi szíjvégen

8. ábra. A Lyukó hieroglifákból és a vizet ábrázoló vízszintes hullámvonalakból álló minta az árpádsávok párhuzama (Lyukó napisten jele a vörös, a hullámvonal pedig az ezüst/fehér sávnak felel meg)

9/a. ábra. Velemér, 1931 és egy keleti szőnyegekről ismerős jel a madár mellett

9/b. ábra. A fenti sindügrafika tükrözve

10/a. ábra. A magasságos Lyukó-Nap köve

10/b. Ugyanaz a sindü fehér kontúrvonal nélkül

11. ábra. "Lelógó" szár (úr) hieroglifa

12. ábra. Átmenet a szár és a "tprus" (tapar us "szabír ős") jelforma között?

13. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") hieroglifa egyik veleméri változata

14. ábra. A székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelének egyik veleméri változata

15. ábra. Az "us" (ős) hieroglifa veleméri előfordulása

16. ábra. A szár (úr) hieroglifa az égig érő fa (az Istennel azonos Tejút) egyfajta ábrázolása

17. ábra. Szár (úr)

18. ábra. Szár (úr)

19. ábra. Szár (úr)

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Veleméri rajzos sindük

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 

A tóka részlete

Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus "Egy úr" mondatjellel

Az őrségi Velemér Sindümúzeuma a magyar írástörténet egyetlen múzeuma, amely egy őrségi szállás portáján létesült. A kicsiny múzeum mintegy 150 veleméri rajzos sindüt őriz, közte a jelen cikk tárgyát képezőt is, amely a sarok hegyén álló, Istennel azonos égig érő fát ábrázolja - a főbb ágait tekintve - kettős kereszt alakjában (1/b. ábra). 

1/a. ábra. A hun, bolgár és veleméri jelváltozat a lakosság és a jelképek hun kor óta folyamatos továbbélését bizonyítja

A sindü szó az őrségi Veleméren tetőcserepet jelent s a római megszállás idejéből származik. Csak a Dunántúlon ismert (esetleg sindül, vagy sindő változatokban). A sindü közvetlenül a latin scindul "tetőcserép" szóból, a véle rokon zsindely a germán sindel közvetítésével alakult ki (ez utóbbi azonban az egész magyar nyelvterületen elterjedt). Velemér nem is olyan régen még fazekasfalu volt s a házilag készített sindükre az ősvallásból ránk maradt ábrázolásokat rajzoltak. A veleméri rajzos sindük az ősvallás tételeit illusztráló archaikus ábrázolások. A sindük a "szent témákhoz szent jelek tartoznak" elv alapján a magyar hieroglif írás jeleit is felhasználják. 

1/b. ábra. Az egy sar (mai magyarsággal Egy úr)  mondatjelet hordozó veleméri sindü (fotógrafika)

2. ábra. A székely írás "s" és "gy" betűje a magyar hieroglif írás sar "úr" és Egy szójeléből alakult ki (bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben!)

Berze Nagy Jánostól tudjuk, hogy az égig érő fa azonos az Istennel. Ezzel függ össze, hogy a természetben a Tejúttal egyeztetett égig érő fa kettős kereszt alakú jelet kapott, amely egyrészt a Tejút ábrázolása, másrészt az Isten állandó jelzőjét, az Egy szót rögzíti. 

Az őrségi velemériek - az itt található tűzálló agyagra alapozott fazekasság kultúramegtartó erejének köszönhetően -  ismerték a hun korból örökölt (eredetileg ősvallási) jelképeket, köztük a kettős kereszt Egy (azaz "Isten") jelentését is.  Ezt a hun kettős kereszt ábrázolások is bizonyítják (4. ábra), amelyek közvetlen tartalmi-formai kapcsolatot mutatnak a jelen cikkben tárgyalt sindü rajzával. 

A hunoktól a korai kereszténység is átvette a jelképet s például a veleméri Szentháromság-templomban a Tejút hasadékában (mandorlában) ábrázolt Jézus Krisztus alakját kettős keresztté egészítették ki az 1200-as években készült freskókon (3. ábra).  Ez is a hun kori jelképek továbbélését igazolja. Velemér neve is a hun kor emléke, mert ezen a tájon volt Attila halála után Valamárnak, a hun uralkodó gótok fölé kinevezett alkirályának kicsiny országa. Azaz sok jel utal arra, hogy a lakosság és az iparos tevékenység folyamatos továbbélésének köszönhetően a veleméri rajzos sindük ókori (római és hun) örökséget őriznek. Ugyanezt tapasztaltuk a szombathelyi (szaváriai) Iseumhoz kötődő jelkincs esetében is. Aminek jelentősége van a hun-magyar azonosság és a székely jelek hun eredetének tárgyalásakor is. Ez a jeles sindü az Őrség lakosságát (általában a magyarságot) és a székely írást is hun eredetűnek mutatja.

3. ábra. A veleméri Szentháromság-templom és jelképes ábrázolásai

4. ábra. Hun nagyszíjvég az Istennel azonos sarok hegyén álló kettős kereszttel (Nagyszéksós)

5. ábra. A Gizella kincs avar eredtű turulos fibulájának kettős keresztje egyrészt azt igazolja, hogy a kettős keresztet lehet növényként ábrázolni (mert azonos az égig érő fával), másrészt azt is, hogy az avarhun kettős kereszt kötődik a hármas halomhoz és genetikusan összefügg a magyar címer hármas halmon álló kettős keresztjével (mert ez az Isteni eredetű királyság, vagy királyi hatalom ismert jelképe az ókor óta)

6. ábra. A pliszkai bolgár kőrajz azt bizonyítja, hogy a hun eredetű bolgár dinasztia is ismerte a hegyen álló kettős kereszt jelkép "király, királyság" jelentését

7. ábra. A sumer nun "herceg" és a kínai wang "uralkodó" jelek azt bizonyítják, hogy az ókorban ez a jelkép legitimálta a királyi hatalmat, mert azt az Istennel azonos égig érő fától (a Tejúttól) származónak mutatta

8. ábra. Osztrogót tulajdonba került hun cikáda fibula a magyar hieroglif írás jeleivel írt Sarok szár "Heraklész úr" mondattal, amelynek képjelei a sarok hegyén álló égig érő fát ábrázolják, akár a fentebb tárgyalt veleméri sindü

9. ábra. Dunaszentgyörgyi avar veret, felső részén az égig érő fával és Istennel azonos Tejútra utaló Lyukó szár az Ak ügy "Lyukó úr a nagy folyó" mondattal, alul a sarok jelével 

10. ábra. A koronázó palástba hímzett Ten országa "Isten országa" mondatjel a hegyen álló égig érő fával azonos Istent jelképezi, a fenti példákkal illusztrált hun eredetű "hegyen fa/folyó" ábrázolási konvenció egyenes folytatása

11. ábra. A magyar címer kettős keresztes hármas halmos címerfelének Egy országa mondatjele a hun állameszme folyamatos továbbélésének bizonyítéka

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben nem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a súlyos nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson