2025. március 28., péntek

Nemes Levente színházjellemzése és az elolvasható világfa

Nemes Levente Kossuth díjas erdélyi magyar színész beszélt nemrég az M5 tévécsatornán a színház fogalmáról. Azt mondta, hogy tévedés a színházat a szórakoztatás eszközének tekinteni, mert a színház a megismerés eszköze. 



Nemes Levente

Igazat kell adnunk neki. A színház ugyanis az ősvallási szertartások szerepjátékaiból alakult ki. S az ősvallásnak (a korabeli tudománynak) ugyanaz volt a feladata, mint amit ma a modern tudománytól várunk. Le kellett írnia, érthetővé kellett tennie a bennünket körülvevő világot. Adnia kellett egy erkölcstant is, azaz meg kellett mondania, hogy mit kell tennünk az életben maradáshoz, mikor járunk el helyesen és mikor helytelenül. E feladatokat a színház napjainkig megőrizte. A legjobb színházi alkotások ma is megpróbálnak válaszolni e kérdésekre.

A magyar írástörténeti kutatás számára ez azért érdekes, mert az ősvallás a legfontosabb mondanivalókat nem csak a szertartások cselekményével, hanem hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) segítségével is megfogalmazta. Az ősvallási szertartások szereplőin (az istenábrázolásokon, a csodaszarvason, a turulon, a világfán és a világmodelleken) ezért jelentek meg az őket jellemző képszerű szó- és mondatjelek. Ezek segítették a nézőt a szertartások szereplőinek felismerésében és a darab cselekményének a megértésében. E képszerű jelek és jelmontázsok napjainkig megmaradtak a magyar hieroglif írásban, valamint a belőle kialakult székely írásban, meg a világ többi jel- és írásrendszerében. A magyarságnak - a hieroglifikus írásemlékek alapján - meghatározó szerepe volt az ősvallás létrehozásában. A székely rovásbetűk akrofóniájának rekonstrukcióját is elvégeztük a 90-es években (ennek eredménye olvasható a Magyar hieroglif írás c. kötetben). Ennek köszönhetően van lehetőségünk az ősvallási jelhagyaték, közte a világfa ábrázolások elolvasására. (1)

Ezért adhatjuk meg azt a döntő választ, amit a nemrég Pócs Éva cikke nyomán az akadémikus tudomány kebelében kialakult világfa vita hozzászólói nem tudtak megfogalmazni. Pócs Éva ugyanis kétségbe vonta a honfoglalók világfa hagyatékának létezését, vagy annak értelmezhetőségét. A honfoglalóktól ugyan százszámra maradt ránk világfa ábrázolás, ám azokat a "szakma" képtelen értelmezni, mert természethű világfát vár, holott a világfa jelszerű. A jeleinkhez azonban nem értenek, mert a rovásírás is, meg az ősvallás is évtizedeken át tabutéma volt a számukra. Ma is csak azok kapnak fórumot e "tudományos" körben a nézeteik előadására, akik akár a tények ellenében is vállalkoznak a "merjünk kicsik lenni" és a "mindent másoktól vettünk át" prekoncepció képviseletére. A "tudományos konszenzus" képviselői és fórumai ma is elzárkóznak e kérdéseknek a nyílt tudomány elveinek megfelelő megtárgyalásától. 

Ilyen körülmények között fennáll a lehetősége annak, hogy az akadémikus "tudomány" dokumentumaiban Pócs Éva téves álláspontja fog rögzülni tudományos álláspont gyanánt. Hiába látja sokkal intelligensebben a világ dolgai közötti összefüggéseket már a magyar értelmiséget képviselő színész is. Ha a magyar identitást lefokozni szándékozó akadémikus "tudomány" valamit nem akar meglátni, akkor azt - az elefántcsonttornyára hivatkozva - nem is fogja észrevenni. Akkor a színház sem lesz több a szórakoztatás eszközénél.

A most szerveződő Elolvasható világfa konferencia a fenti írástörténeti kérdésekre kívánja megadni a kor tudományos eredményeinek és a nyílt tudomány elveinek jobban megfelelő választ.


Jegyzetek

(1) Akadhat olvasóm, aki megütközik azon, hogy - a hieroglifikus írásemlékek alapján - a magyarságnak tulajdonítom a kőkori ősvallás, a világfa képzet és az első írás megteremtését. Az ő figyelmébe ajánlom azt, amit Oláh Zoltán idéz Mario Alineitől: „A magyar embereket tanulmányaim révén ismertem meg, és megdöbbentett kreativitásuk, intelligenciájuk, valamint különleges képességeik, amelyek ugyancsak tükröződnek nyelvükben és kultúrájukban. Azt a felfedezésemet, hogy a mai magyarok azon kurgános temetkezésű népek örökösei, akik Magyarországot a bronzkorban árasztották el, és örökösei az ősi etruszk civilizáció megalapítóinak, a hivatalos tudomány még nem fogadta el. Ám nincs kétségem a felől, hogy végül el kell fogadnia, és a magyarokat el fogják ismerni, mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit.” ... "Lásd Alinei 2005. További részletek: Mario Alinei: Magyar nyelvemlék Etruriából. 2012. jan. 13. https://www.youtube.com/watch?v=fGLctziOc3w. Alinei 2003." 

Ez a kép jól egyeztethető a világfával kapcsolatos ősvallási jelhasználatról megismertekkel.


Irodalom

Pócs Éva:  A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében. rekonstrukció, konstrukció, dekonstrukció. In Bárdos Dániel–Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában, 283–324. Budapest: Typotex Kiadó. 2023. 

Berze Nagy János: Az égigérő fa, magyar mitológiai tanulmányok, Pécs, 1958. 


Oláh Zoltán: Nem vagyunk nomádok utódai.Mi következik ebből? Acta Historica Hungarica Turiciensia - 38. évf. 1. sz. [2023]

Mátéffy Attila: A honfoglaló magyarok világfája Pócs Éva illúzióinak fényében: Prekoncepció, koncepció, miszkoncepció – avagy a képmutatás módszertana 

Varga Géza: Honfoglalás kori világfa

Varga Géza: A világfa vita

Varga Géza: Hoppál Mihály álláspontja kapcsán a világfa a csodaszarvas és a rovológia rendszerszerű összefüggéséről










Az egyik legszebb és legjobban felszerelt őrségi szállás, a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján tekinthető meg a





2025. március 26., szerda

Asko Parpola indus írásról alkotott álláspontja és a magyar hieroglif írás

Bevezető

Az írástörténetnek van néhány kevéssé ismert szereplője, mint az egymással valamiképpen összefüggő protoelámi írás, a legkorábbi sumér képírás, a Tepe Yahja-i jelkészlet, az indus írás stb. Ezek közül is az érdekesebbek közé tartozik az indus írás. Az utóbbi időben felmerült néhány új körülmény, ami miatt az érdeklődés homlokterébe került ez az alig ismert indiai írásrendszer. 

Futótűzként terjedt el egy hír a sajtóban, miszerint Tamil Nadu kormánya 1 millió dolláros jutalmat ajánlott fel annak, aki meg tudja fejteni az Indus-völgyi civilizáció, a világ egyik legrégebbi városi kultúrájának írását. MK Sztálin főminiszter egy új tanulmány nyomán tette ezt a bejelentést. 

Az említett tanulmány ugyanis feltűnő hasonlóságokat mutatott ki az indus írásjelek és az ókori tamil jelek között. Dr. Asko Parpola sok évtizedes munkájának összefoglalója, Az Indus forgatókönyv megfejtése a Cambridge University Press gondozásában jelent meg 1994-ben. A cikk rövidebb változata magyarul is hozzáférhető

Dr. Asko Parpola eredményeit azzal egészíthetem ki, hogy felmutatom az indus írás jeleinek, a tamil kerámiajeleknek, valamint a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írás jeleinek néhány egyezését. Úgy gondolom, hogy ez erősíti az indus-völgyi kultúra tamil kapcsolatának lehetőségét, mert a magyar és a tamil nyelv is rokonságszerű kapcsolatban áll egymással. A magyar-indusvölgyi-tamil kapcsolatokat az Asko Parpola által bemutatott tamil írásemlékeken található magyarazonos jelek is alátámasztani látszanak. 

Szentkatolnai Bálint Gábor már 1888-ban közzétette A tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja c. munkáját, amelyben a magyar és a tamil nyelv kapcsolatáról tájékoztatott (1). A magyar, az indus-völgyi és a tamil írástörténeti kapcsolat, amelyet alább néhány példával illusztrálok, lehetőséget ad egy részletgazdagabb álláspont megfogalmazása mellett és az indus írás jobb megértésére is. 



1/a. ábra. Néhány formai párhuzam az Indus-völgyi és a székely írás jelei között (Varga/2017/464)




1/b. ábra. Néhány formai párhuzam a Tepe Yahja-i (dél-iráni) és a székely írás jelei között (Varga/2017/464), a sok hasonlóság jellemző a környezet általános írástani rokonsági viszonyaira, a magyarhoz való kapcsolódására



Az 1/a. ábrán látható magyar jeleknek jórészt ismert a képi tartalma, a jelentése és a hangalakja, amit a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre 2017-ben. Ezekből következtetni lehet a hozzájuk hasonló indus és tamil jelek jelentésére is. Feltehetően szó- és mondatjelekről van szó. 

Az 1/a. ábrán lévő táblázat jobb alsó sarkában látható indus jel - a magyar jelpárhuzamok alapján - a Magas sar kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondatot rögzíti. E jellegzetes ligatúra előfordul többek között egy kínai neolitikus tálon (1/c. ábra) és az amerikai indiánoknál (1/d. ábra) is. Így - az Amerika benépesüléséről hangoztatottak alapján - ez a mondatjel (a véle rokon, kb. 40 darabból álló székelyazonos jelkészlettel együtt, amelyek szintén elkerültek Amerikába is) legalább 12 000 éves. A véletlen egyezés a Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján kizárt (Varga/1993/189).



1/c. ábra. Kínai neolitikus tál, a belsejében lévő istenábrázolás fején ugyanaz a Magas sar kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondat olvasható, mint az indus jeleket bemutató 1/a. táblázat jobb alsó sarkában



1/d. ábra. Jeddito edény a Magas, jó sar kő (mai magyarsággal: Magasságos jó úr köve) mondattal, az indus jeleket bemutató 1/a. táblázat jobb alsó sarkában lévő mondatjel párhuzamával, az alsó sorban a párhuzamos székely "m" (magas), "j" (jó), "s" (sar "sarok, úr") és "harmadik k" (kő) rovásjelek


Indus-magyar írástörténeti kapcsolatok

Számunkra az igazi érdekességet az jelenti, hogy az Indus írásnak sok jellemzője megtalálható a székely írásban és szójeleket használó előzményében, a magyar hieroglif írásban. Néhány hasonló jelet korábban is bemutattam (1. ábra és Varga/2017/454).  

- A székely jeleket ismerőknek első pillantásra szembetűnik, hogy az Indus írás sok jele formailag azonosítható a székely írás jeleivel. Ideje lenne ezeket számba venni. Annál is inkább, mert a magyar hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) segítségével több Indus jel értelmét is megközelíthetjük. Az 1/a. ábra táblázatában néhány indus-magyar jelhasonlóságot mutatok be. Hasonló számú formai párhuzamot a környezet legkorábbi írásaiban mindenütt ki lehet mutatni. Például a legelső sumér képjeleket legalább 21 azonos jelforma köti a magyar jelekhez (Varga/2017/437). A hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írást és a székely írást 20 azonos jelforma köti össze (Varga/2017/449). Az 1/b. táblázat pedig azt illusztrálja, hogy a mezopotámiai-anatóliai kultúrterületet és az Indus-völgyet összekötő dél-iráni tájakon is nagy számban otthon voltak a magyarazonos jelek. Ezért az Indus-völgyi írás kutatásakor a magyar hieroglif írás figyelembe vehető.

- Asko Parpola szerint "a vallás tükröződik az indus írás ikonikus jeleiben". Nos, a magyar hieroglif írás elnevezést azért kellett választanom e nemrég felfedezett kőkori eredetű írásrendszer megnevezésére, mert a magyar szójelek szinte kivétel nélkül ősvallási kötődésről árulkodnak. Még a jelsorrendet (a latin jellegű ábécék jelsorrendjét) is a magyar szójelek ősvallási jelentősége határozta meg (Varga/1998/30).

- Az Indus írás jellemzője, hogy sok nyúlfarknyi szöveg maradt ránk. Ennek megfelelően a magyar hieroglif írás szövegei is feltűnően rövidek. A magyar eseteket az magyarázza, hogy szójelekkel írt rövid ősvallási szlogeneket rögzítenek. Ez lehet a helyzet az Indus írás esetében is.

- Asko Parpola szerint "fokozatosan fejlődött az emberi képesség, hogy elemezze a nyelvet és azt írott szimbólumokkal ábrázolja. ... Kezdetben szinte kizárólag a lexikális jelentést hordozó gyökmorfémákat jelölték meg írásban, míg a nyelvtani toldalékokat, amelyek a gyökérnek adott kontextusban előfordult, kihagyták a forgatókönyvből, az olvasóra bízták a kitalálást." Nos, a száznál is több magyar hieroglifikus írásemlékre (a legkorábbi magyar nyelvemlékekre) éppen ez az eljárás jellemző. A szavakat azonosítani tudjuk, a ragozás és a mondatszerkezet azonban jórészt az olvasóra van bízva.

- Egyre pontosabb lesz a magyar hieroglif írás kialakulásáról és elterjedéséről kirajzolódó történeti-földrajzi kép. Érthetőbbé válik a lehetséges történeti kapcsolat, amelyik a magyar írást az Indus íráshoz köti. A 2017-ben kiadott Magyar hieroglif írás c. kötetben már feltételeztem, hogy a székely írás előzménye az Éden területén alakulhatott ki 100 000 és 50 000 évvel ezelőtt. Az újabb összefüggések a sumér kort megelőző szabír-hurri jelhasználat jelentőségére mutattak rá. Ez a szabír-hurri írás csak töredékeiből ismert és sok részletét még fel kell tárni. Ám az kellően erős adat, hogy a kor és a környezet írásaiban szinte mindig találunk 20, vagy több székelyazonos jelformát. Ezek mellett nyelvi összefüggések is támogatják a feltevést. Például Elám neve a magyar állam szó rokona. Szubartu vidékéről kiindulva feltételezhetően ez a szabír-hurri írás terjedt el Egyiptomtól az Indus-völgyig (Eurázsia északi írásairól és az amerikai indiánok népi jelkészletéről nem is beszélve). Eközben hátrahagyva az óelámi írást, a Tepe Yahja-i jelkészletet és más töredékeket. Ennek az egykori szabír-hurri íráshasználatnak lehet egyik hagyatéka, vagy rokona az Indus írás is. 

Az alábbi fejezetekben az Asko Parpola által bemutatott indus jelek magyar és egyéb párhuzamait mutatom be.


Hármas halom

Asko Parpola dolgozatának Az Indus-jelek képi értelmezése c. fejezetében összehasonlítja a hármas halom alakú szójel előfordulásait (2. ábra). Képi értelmezésről beszél, mert a jelek képi tartalma segít a jelentés megismerésében. Megnézi, hogy a képszerű szójeleket használó írásokban mi a jelentése a hasonló jeleknek. Ezek alapvető és fontos lépések. Azonban elmulasztja a heraldikában megőrződött és jól ismert magyar hármas halom és előzményeinek megemlítését (2). Ez pedig fontos nyom lenne, mert a magyar jelkészletet sok szál köti a sumért évezredekkel megelőző szabír/hurri jelekhez, amelyekből az indus írás is kialakulhatott.


2/a. ábra. Az Asko Parpola által bemutatott hármas halom változatok (a magyar hieroglif írás alapján az alsó sorban lévő két indus jel közül az elsőnek "ország, hegy", a másodiknak "magasba vezető út" a jelentése)



2/b. A magyar címer hun és avar eredetű hármas halma és kettős keresztje legalább ezer éve a magyar királyság jelképe


Halmokon álló, kettős kereszt alakú világfa látható az egyik hatti (a Kr. e. 6100-5400 között virágzó Halaf kultúrából származó) fémplaketten (Varga/2017/453). Azaz a hármas halmon álló kettős kereszt alakú világfa is igen régi anatóliai-mezopotámiai gyökerekre visszamenő jelkép. A 2/a. ábrán látható táblázatot kiegészíthetjük a hun-avar-magyar hármas halommal, amely a sztyepp földrajzi helyzete miatt összekötő kapocs a szabír/hurri halmok, valamint a sumér és a kínai hármas halom között. A sumér nun "herceg" és a kínai wang "uralkodó" szójel (mindkettő hegyen álló kettős kereszt) ugyanúgy hatalmi szimbólum, amiképpen a magyar királyság címerének hármas halmon álló kettős keresztje is. Ez a három jel azért lett a királyi hatalom jelképe, mert közös ősvallási, államszervezési nézetrendszerből, azonos kulturális gyökerekből fejlődtek ki. 

A közös ősvallási képzetek, amelyek e jeltörténeti rokonságot megmagyarázzák, korábbiak a suméreknél és az őket évezredekkel megelőző hatti és szabír-hurri jelkészletre mutatnak. A székelyazonos jelformák ugyanis korábban megjelennek a Mezopotámiát övező hegyes-dombos szabír-hurri tájakon a sumér írás legkorábbi jeleinél. E 20-50 jelből álló székelyrokon jelkészlet végső soron azzal a kb. 50 000 évvel ezelőtt az Éden területén kialakult jelkinccsel azonos, amely már a paleolitikumban elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig. Ennek az ősi rendszernek lehet egyik elágazása az óelámi és az indus írás is.



2/c. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán elolvasható a középen kiemelt Ragyogó ország mondat, alatta a székely írás "r" (ragyogó) jele és az 531 táján a mervi oázisban készített magyar Szent Korona hármas halom alakú ország hieroglifája



2/d. ábra. A Gizella kincs avarok által készített turulos fibulájának Egy országa olvasatú részlete




2/e. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatján a Lyukó ten országa mondat olvasható



2/f. ábra. A Nagy Károly által az avar kincstárból rabolt, ma a 
Conques-i kincstárban őrzött jelvényen a Dana ten országa mondat olvasható



A hármas halom a sumér írásban a khur "hegy, ország" szójele. Egy szóhasadásnak köszönhetően e sumér khur szó hangalaki és jelentésbeli megfelelőjét a magyar orom és ország szavak tövében találjuk meg. 



Hal


3/a. ábra. ábra. Táblázat részlete Parpola (2008) nyomán, halat ábrázoló indus jellel és dravida magyarázattal




3/b. ábra. Szabadszállás-Józan lelőhely szkíta hal hieroglifája (balra) és párhuzamai (balról jobbra): kaliforniai sziklarajz Diringer nyomán, jenyiszeji ótürk "b" (balik "hal") rovásbetű és a székely írás "h" (hal) jele 



3/c. ábra. A sumér ha "hal" szójel


A 3/a-c. ábrákon bemutatott párhuzamok alapján a jelek halat ábrázolnak, a jelentésük is "hal". Legkorábbi ismert hangalakjuk a sumér és a székely írásjelek alapján ha/hal. Ennek változata/leszármazottja lehet az ótürk balik "hal". Ebből következően Asko Parpola a képi tartalom alapján helyesen következtetett a halat ábrázoló indus képjel "hal" jelentésére. A feltételezett dravida meen hangalak azonban "kilóg a sorból".


Zsendülő ősúr világmodell

Asko Parpola eredménytelenül találgatja az általa közölt indus pecsét bal felső sarkában lévő jelmontázs jeleinek jelentését. Ugyanakkor e szimmetrikus jelkompozíció a kínai, a sztyeppi (közte  hun és magyar), valamint amerikai indián világmodellek magyarazonos jelkészlete segítségével jól értelmezhető (3).

 


4/a. ábra. Mohendzso Daro-i pecsét Asko Parpola nyomán, bal felső sarkában a három magyar jel párhuzamából összeállított szimmetrikus világmodell (mandala)




4/b. ábra. Az indus világmodell középpontja a Tejút hasadékában karácsonykor kelő (fiatal világfaként ábrázolt) napisten jelképe, amely a magyar jelek alapján Zsen ős (mai magyarsággal: Zsendülő/újjászülető ős/isten) alakban olvasható el




4/c. ábra. Az Asko Parpola által közölt Mohendzso Daro-i indus pecsét felülnézeti világmodelljének (mandalájának) megfelelője



A felülnézeti világmodell a teremtett és rendezett világ jelekből alkotott, az Édenre emlékeztető térképe. A világmodell közepén az Isten, vagy a jelképe található, esetünkben ennek felel meg a Zsen ős "zsendülő/feltámadó ős/isten" mondatjel. A világmodell sarkaiban az égbe vezető út valamilyen (fát, hegyet, lépcsőt, folyót ábrázoló, a Tejutat szimbolizáló) jele áll. Esetünkben ennek felel meg a függőleges vonal, ami a sumér írásban és a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írásban is "fa" jelentésű. E függőleges vonal a székely írásban az "sz" betű, a magyar hieroglif írásban pedig a szár "növényi szár, úr" hieroglifa lineáris változata, azaz szintén a (világ)fa jele. 

4/a. ábrán látható Mohendzso Daro-i pecsétet Asko Parpola mutatja be az Egyéb bolygók: példák a keresztellenőrzött értékekre c. fejezetében. A pecsét első jelmontázsa jól értelmezhető a hasonló magyar jelek és párhuzamaik alapján. A 4/b. és a 4/c. ábrán bemutatott változatait a Rare Book Society of India csoport 2025. március 23-án a világhálón közölt cikkében megjelent táblázatból vettem, ahol 387-es és 388-as szám alatt szerepelnek. 

A magyar hieroglif írásban az üresen álló (kör, vagy mandula alakú) keret a lyuk/Lyukó jele és a Tejút hasadékát ábrázolja. Ugyanezt jelenti akkor is, ha pont, kisebb kör, vagy rövid vonal van benne. 

Amennyiben a keret belsejében a függőleges egyenes alakú szár "úr" jel jelenik meg, akkor a Tejút hasadékában kelő napisten ábrázolását látjuk. E jel jelentése a sumér írásban "Samas napisten", hettita hieroglif írásban "isten", a székely írásban "ős", a vámfalusi fazekasok jelkészletében "isten szeme". A székely írásban és a magyar hieroglif írásban ez az ős szójele. 

A jel változataiban eltérő istenjelkép is megjelenhet (mint a 4/b. ábrán látható indus jel esetében a háromágú villa). E változatok hangalakja eltérhet az ős-től, de erről nincs adatunk. 

Az ezek közé tartozó indus jel belsejében megjelenő háromágú villa a kínai írásban a sen "fiatal növény, hajtás" jele. A székely írásban a "zs" betű, ami a zsen "zsenge, zsendül, újjászületik, feltámad" szójeléből rövidült le az akrofónia során. Ez a zsen hieroglifa látható a jeruzsálemi Szent sír (Feltámadás) templom kapuja felett is. 

A fentiekből következően a 4/b. ábrán látható indus jel a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő napistent jelképezi. A magyar jelek alapján a Zsen ős (mai magyarsággal: Zsendülő/újjászülető ős/isten) mondatjele lehet.

A 4/c. ábrán ugyanolyan indus világmodell látható, mint amilyet Asko Parpola is közölt. E világmodell kiolvasása sugár irányban történhet. A középpontban lévő zsen ős "zsendülő, újjászülető, feltámadó ős/isten" jelhez hozzá kell olvasni a sarokban lévő szár "növényi szár, úr" hieroglifát. E módszerrel a Zsendülő ősúr mondatot olvashatjuk el négyszer. 

Az eljárás egy ősvallási ima négy ismétlődő sorának az elolvasását eredményezi, amit egykor nyilván énekelve adtak elő. Egy hasonló (világmodellek kiolvasására visszamenő) folyamat magyarázhatja meg, hogy a legkorábbi magyar népdalok miért négysorosak. 


További indus jelhasonlóságok

Rare Book Society of India csoport 2025. március 23-án közölt egy cikket az Indus írásról. Adtak hozzá egy táblázatot is néhány írásjel rajzával. Ezek közül a 375-378 és a 385-388 sorszámú jeleket a magyar hieroglif írás segítségével értelmezni lehet. A 388-as sorszámmal jelölve szerepel közöttük az Asko Parpola által tárgyalt világmodell is (4/a. és 4/c. ábra). 


5. ábra. Rare Book Society of India csoport által bemutatpott indus jelek


Tamil jelpárhuzamok


6/a. ábra. Az Asko Parpola által bemutatott tamil szövegek Sanurból, Tamil Nadu, Dél-India, (Banerje és Soundara Rajan 1959. 32. 8. ábra nyomán), gyakori közöttük az indus írásban és a magyar írásban egyaránt előforduló jel




6/b. ábra. A fenti tamil szövegek közül a 31-es sorszámúnak mindhárom jele rendelkezik pontos magyar párhuzammal, ezek alapján az olvasata: Ak vaske zsen (mai magyarsággal: Ak/patak/Heraklész vaskő/őskő zsendül) - az égi folyónak és kőoszlopnak egyaránt tekintett Tejút hasadékában karácsonykor kelő Nap/napisten születésére utal



Jegyzetek

(1) Bálint Gábor (nyelvész, orientalista, egyetemi tanár), aki beszélte a tamilt, a nyelvi hasonlóság részleteinek kifejtésén túl a következő megállapításokat is teszi:
- "azok a nyelvek, a melyek a magyar nyelvvel megegyező sajátságúak, azok turáni nyelvek és a tamul ezen nyelvek egyike. És megfordítva, ha valaki a tamul nyelv sajátságait ismeri, tudja a turáni nyelvek mivoltát." (46. oldal).
- "Én gróf Széchenyi Béla úrral 1878-ban ElőIndiát Bombaytól kezdve áthaladtunkban eme népek legtöbbjének nyelvtanát s kettőnek szótárát is átnézvén arra a meggyőződésre jöttem, hogy ezek a nyelvek nem csak a magyar nyelv és a magyar nemzet régi történelmére nézve, hanem az összes turánságra nézve is nagyon fontosok." (52. oldal)
- "minket a tamuloktól az éveknek nem százai, hanem ezrei választanak el." (54. oldal)

(2) A magyar jelkincset és előzményeit a "tudományos konszenzus" prekoncepciói és téveszméi miatt a gyakorlatban nemlétezőnek tekintik. A magyar akadémikus "tudomány" által tudatosan félrevezetett nemzetközi "szakma" a magyar jelkészletet nem ismeri és meg sem említi. A félrevezetés tudatosságára jellemző a nemrég eredmény nélkül lezajlott világfa vita

Ezt a vitát Pócs Éva azzal indította el, hogy szerinte a honfoglalóknak nem volt világfa képzetük, vagy amit világfának vélnek egyesek a honfoglalás kori leleteken, azokról a világfa voltuk nem bizonyítható. Miközben százszámra vannak szójelekből összeállított világfa ábrázolások a honfoglalás kori leleteken, amelyek az elolvashatóságuk miatt kitűnően értelmezhetőek is. Az elefántcsont toronyba zárkózó "tudományos folyóiratok" és a "tudományos fórumok" nem hajlandók sem közölni, sem megtárgyalni a finnugrista alapozású téveszméket cáfoló tényeket. Ugyanakkor minden akadály nélkül megjelenhetnek a magyar identitást romboló, pl. a hun-magyar azonosságot, meg a sumér-magyar kapcsolatokat cáfoló, vagy a székely írás idegen eredetét hirdető légbőlkapott nézetek. Annak ellenére, hogy pl. a hun-magyar azonosságot vagy 50 hieroglifikus nyelvemlék igazolja. A sumér-magyar nyelvi kapcsolatok létét pedig - 500 egyező etimon alapján - Asko Parpola is elfogadta, amikor a sumért az uráli nyelvek közé sorolta. 

Az évszázados finnugrista történelemhamisító aknamunkának köszönhetően a nemzetközi szakirodalom a magyar jeltörténeti adatokat rendszerint meg sem említi. Ezért fordulhat elő, hogy a "szakma" nem ismeri, vagy feltételezhetően túl késeinek tartja a jeleinket ahhoz, hogy az írás eredeztetésekor figyelembe vegye. Pedig ezek az előzmények segítenek jobb választ adni a jeltörténet kérdéseire. 

(3) Az alábbi (7/a - 7/d.) ábrákon az indus világmodell rokonai láthatók. Mindegyik ősvallási ihletésű világmodell székelyazonos jeleket használ, mert a magyar hieroglif írás a több kontinensen elterjedt kőkori ősvallás jelkészlete volt.


7/a. ábra. Mongóliai hun szőnyeg világmodellje középen Bél isten jelképével, a sarkokon folyó, az oldalfelezőkön pedig a világfát ábrázoló zsen "zsendül, feltámad, újjászületik" jelekkel 




7/b. ábra. A kínai "középső út" (Karlgreen 1007/) jel egy világmodell


A 7/b. ábrán lévő világmodell közepén a székely ős és hettita "isten" jel megfelelője látható. Az Istennel azonos Tejút hasadékát ábrázolja. A világmodell sarkaiban a világfát ábrázoló sen "fiatal növény, hajtás" jel, amely a székely "zs" (zsen "zsendül, feltámad, újjászületik") párhuzama, de megtalálható az indus és a tamil írásban is.


7/c. ábra. A halomi honfoglalás kori csontlemez világmodelljének közepén Bél isten X alakú jelképe, a sarkain és az oldalfelezőkön pedig a világfa ábrázolása van



7/d. ábra. Az ábra bal oldalán egy 1800-as évekből való veleméri festett láda világmodellje "folyó" jelekkel, jobbra egy La Tolita világmodell Peruból, középen Lyukó napisten, a sarkokon pedig a Tejútra utaló  "folyó" jele




Irodalom

Asko Parpola (2025): Az Indus forgatókönyv megfejtése (harappa.com)


Asko Parpola (2008): AIRĀVATI, Varalaaru.com


Szentkatolnai Bálint Gábor (1888): A tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja 

Szentkatolnai Bálint Gábor: A magyar nyelv Dél-Indiában; Szentkatolnai Bálint Gábor tamil-magyar szóegyeztető szótárát mai magyar nyelvezetre igazította és az ismertető fejezeteket írta Tharan-Trieb Marianne; Fríg, Pilisszentiván, 2008.

Varga Géza (1993): Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (1998): A székely írás eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írásÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest


Varga Géza: Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban