A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pécsi avar szíjvég. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pécsi avar szíjvég. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. május 28., hétfő

Alán amulett a Lyukó országa mondattal

A neten bukkantam a magyar hieroglif írás jeleivel olvasható alán amulettek képeire (sajnos, ma már nem találom a forrást). Ezek egyikének olvasatát teszem közzé e cikkben. A többi amulett bemutatását további cikkekben tervezem.

A szobor alakú írásemlékek megdöbbentően szokatlannak tűnhetnek azok számára, akik a latin alapú írásunkhoz hasonló írást várnának a hun sztyeppéről is. Ezek az eltérések a végső soron kőkori eredetű ősírásunk sajátosságai, amelyeket tankönyv jelleggel leírtam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ez az írás a vallásos nézetek illusztrálására született meg, éppen arra találták ki, amit ez esetben is látunk. 







1. ábra. Alán amulett a Lyukó országa mondattal, fején a napistent jelképező Lyukó hieroglifa, törzsén az "ország" jelentésű hármas halom



2. ábra. A pécsi vásárban felbukkant avar szíjvégen hasonló gömb alakú fejdíszt (a napistent jelképező Lyukó hieroglifát) viselő uralkodó képe látható, a törzse elolvasható jelekből áll



3. ábra. A Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának Egy országa olvasatú részletén megtaláljuk a hármas halmot is


Az apró (3-4 cm-es) fémtárgyak magyar jelhasználata és olvasata vagy azzal magyarázható, hogy e tárgyakat magyarok (a magyarul beszélő korai hunok) készítették, vagy azzal, hogy azon a tájon és abban a korban a magyar hieroglif írás (az ősvallás jelképrendszere) széles körben elterjedt volt. Ez a két magyarázat nem zárja ki egymást. 

A kérdést különösen érdekessé teszi, hogy az alánok az Alföldre költözvén a magyar parasztság egyik összetevőjévé váltak s az alföldi parasztság által használt birtokjelek hasonlóképpen elolvashatók a magyar hieroglifák segítségével. Nyilvánvalóan erős kapcsolatokkal rendelkeztek a honfoglalás előtti magyarsággal, sőt a honfoglalókhoz csatlakozó kabarok egyik összetevői voltak. 

E sokrétű magyar-alán kapcsolatokba engednek bepillantást az "alán" amulettek.


4. ábra. A Szergej Botalov által közölt kazahsztáni ogur/szabír lelet előlapján a Lyukó a Nap mondat olvasható, míg a hátoldalán egy önálló Lyukó jel van, közepén egy fizikai lyukkal (a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció a magyar nyelvet azonosítja, mert ez a kör alakú szójel csak a magyar jelkészletben "lyuk" jelentésű) 


A wikiwand alapján az alánokról. 

Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt. E nevet az ászik az i. e. 130. év után vették fel, amikor a kangarok hűbéresei, alárendeltjei, alanyai lettek, és ez okból – miként kínai források, illetve Ammianus Marcellinus is hírül adja – szövetségük korábbi nevét Masszagéták (Masszagetai: Μασσαγεται) elvetették, megváltoztatták. Az ászik – nevük később jazig, jász alakban is felbukkan – a szkíta népek közé, a közép-ázsiai szkíták (szakák) csoportjához tartoztak. Gyakran, bár helytelenül, szarmatáknak is nevezték, illetve nevezik őket. A közép-ázsiai ászik a 3. században egy időre visszanyerték függetlenségüket. A Keleti-Kaukázusban letelepedett csoportjukat a 3. század elejétől a 4. század közepéig latin, armeniai stb. források ez okból újólag masszagétamaszkut névvel is illették. 

Az ászik (iazügesz: ιαζυγες; asii, astacae; jászok) – a régészek nevezéktana szerint szarmaták – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsia lakói voltak, amelyet évezredekig a sztyeppi lovasnomád népei uraltak. A lovasnomád életmód következménye volt a hatékony a hadviselés, ezért a sztyeppék lovasaiból lettek a világ katonailag legerősebb népei. 

A közülük származó ászoknak három törzsét ismerjük: ászik, aorszok, rhoxolánokA névadó ászik a Szir Darja, az aorszok pedig az Amu-Darja alsó szakaszánál, Khoraszmia oázisának területén laktak. A harmadik törzs, a rhoxolánok először a kelet-európai pusztán tűntek fel. Elsőként Sztrabón ad hírt róluk az i. e. 1. században. 



5. ábra. A Kismákfán előkerült V. századi jelvény olvasata: Lyukó a sarok (az alsó sorban a hun jelek székely írásban meglévő párhuzamai, a "ly" és "s" rovásjelek), a világoszlop csúcsán trónoló napistent jelképezi

Az ászi nép szövetségének neve kezdetben – görögösen –Masszagetai (Μασσαγεται) volt. Egyik törzsük neve – az aorszoké – perzsa királyi sziklafeliratokon Sakâ tigraxaudâ, azaz hegyes fövegű szakák.

Az ászik a jüecsik, utóbb kusánok vándorlása (i. e. 166–129.), s ennek kapcsán Görög Baktria összeomlása, valamint a kangarok hódításai nyomán függetlenségüket (i. e. 130. táján) elvesztették. Szövetségük nevét ekkor megváltoztatták (Alanoi: Αλανοι), és egy részük Európába költözött. Alföldünket időszámításunk második évtizedében érték el.
A hunok szövetségébe betagozódott ászik részt vettek az Onogur-bolgár Birodalom és a Kazár Birodalom megalapításában is. A Kaukázus északi előterében tanyázó alánok ezzel szemben megőrizték a függetlenségüket, s bár később szorongatták őket a türkök, a kazárok és az arabok, országuk a mongol hódításig fennállt.



6. ábra. A Savariai (szombathelyi) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori jelvény olvasata: Lyukó ten országa (mai magyarsággal: Lyukó isten országa)

A Kárpát-medencében letelepedett ászik egy része a 401. évben kivált a hunok szövetségéből, és csatlakozván a hunok elől menekülő vandálokhoz, Nyugat-Európába vonult. Egy részük letelepedett Nyugat-, illetve Délnyugat-Európában, más részük a vandálokkal Észak-Afrikába költözött.
A 830. év táján vallási belháború ütött ki a kazárok országában. A lázadásban részt vevő ászik, közelebbről aorszok – arab forrásokban nevük al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – elpártoltak a kazároktól, kavaroknak (καβαροι) nevezték magukat, és csatlakoztak a szabarok egy csoportjához, kik ugyanekkor szakadtak el a kazároktól. A két csoport szövetsége magyar (arab forrásokban al-Maggariya, badzsgird, bajdzsirt, basgird, basgurd stb.) néven írta be magát a történelembe, a bizánciak azonban leginkább csak türköknek (tourkoi) nevezték őket.

Az alánok kaukázusi országát végül a mongolok számolták fel a 13. században.
Az i. sz. 4. század közepén a hunok megszállták az ászik közép-ázsiai birtokait, valamint Szogdiát. Az alánok egy része ekkor már jó ideje a kelet-európai pusztán, a Havasalföldön, illetve a Kárpát-medencében lakott. A Don és a Dnyeper vidékén letelepedett alánokat – elfoglalván a Dnyeper vidéki pusztákat a 2. század második felében – a keleti gótok hajtották volt iga alá.
A 375. évben az európai hunok megjelentek Kelet-Európában, uralmuk alá vonva az ott élő alánokat, valamint germán stb. népeket. A Kaukázus északi előterében élő alánok ellenben megőrizték függetlenségüket. Országuk nagyjából a Dariel-szorostól a Kubány folyó forrásvidékéig terjedt. Arab és perzsa forrásokban jobbára alan vagy as néven szerepelnek. Nevüket örökölte a Dariel-szoros: Alánok kapuja (arabul Bab al-Lan, a perzsák nyelvén Dar-i Alanan).
Az 568. évben a nyugat felé terjeszkedő türkök elfoglalták az alánok kaukázusi országát is. Nem sokkal ez után, a 630. évben a türkök birodalma összeomlott, és ekkor a Kaukázus vidékén élő népek (szabarok, alánok stb.) szövetsége megalapította a kazárok országát.



7. ábra. Lyukó isten tisztelete (az Isten Lyukó jelzőjének használata) a honfoglalás idején is megjelenik a bodrog-alsóbűi fúvóka vegyes rendszerű (a szótövet szójellel, a végződést betűkkel) rögzítő LYUKónak feliratában

A kaukázusi alánok a 7–10. században a Kazár Birodalom szövetségesei voltak. Az alán uralkodó Krisztus híve lett, s példáját alattvalóinak egy része is követte. Forrásaink szerint a Bizánci Birodalom keresztény térítői már a 6–7. században eljutottak Alániába.
A 9. század első felében a Kazár Birodalom erejét vallási belháború rendítette meg. A kaukázusi alánok ekkor visszanyerték önállóságukat, és a 10–11. században királyságuk megerősödött. A 10. századtól keresztény templomokat építettek Alániában, és önálló püspöki székhelyet is alapítottak.
A 830. év táján lezajlott háborúságban részt vevő aorszok – e helyen nem a kaukázusi, hanem a kazárok kötelékében élő alánokról van szó – elpártoltak a kazároktól, s velük egy időben a szabarok egy csoportja is. E szerint az elmélet szerint az újsütetű nép – szabarok és kavarok szövetsége – magyar néven írta be magát a történelembe. A 9. század közepe táján a Dnyeper alsó szakaszánál – a levédiai pusztán – ütöttek tanyát, azután pedig, a század második felében, egyik csoportjuk a Kárpát-medencébe költözött, és az ott élő avar stb. népesség ura lett.
A hun és a szkíta népek szoros kapcsolataira utal a magyar ősmonda, mely többek között a magyarok származására ad meglehetősen világos magyarázatot. Az elbeszélés szerint Hunor és Magor, két hun vitéz, elveszi feleségül Dula alán király leányait, s a névadó Magor házasságából származik a magyarnak nevezett nép.
A wikiwandból származó fenti ismertetésben csak a hunok nyelvére tett megjegyzéseket javítottam ki. A wikiwand szerzője ismételten töröknek nevezte a hunokat, bár erre nincs semmi ok. A hunokat ugyan többnyire töröknek tartják az akadémikus szerzők, de egyúttal azt is elmondják, hogy a hun nyelvet nem ismerik.  Ebből következően a hunokat töröknek tekintő szerzők nem vehetők komolyan. 

Mivel a magyar hieroglif írással írt, valamint a más forrásokból ismert hun szavak magyarul jól érthetőek (például: Onogesius vezér neve "Hun Győző/Géza"), nincs okom ennek az akadémikus téveszmének a követésére. 


veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt! 


További cikkek





A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 






veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

2018. január 23., kedd

Pécsi vagy szajki avar szíjvég hieroglifikus felirattal




1. ábra. A Pécsi (szajki?) avar szíjvég a hieroglifikus Lyukó nagy ragyogó király szár mondattal, amelyet mai magyarsággal a Lyukó nagyságos, ragyogó király úr mondat ad vissza, a Lyukó jel kivételével (a kör alakú jel a fej fölött látható), a szíjvég hieroglifái a kép bal oldalán, a székely megfelelők és a zalavári "király" hieroglifa a kép jobb oldalán láthatók


Nagyszerű emberek nagyszerű avar tárgyakat mentettek meg a nemzet számára Pécsett - azonban helytelenül értékelték a rajta lévő keresztet és tévesen püspöknek mondják a szíjvégen ábrázolt avar uralkodót. 

Az eltérés a magyar jeltörténeti oktatás és tudás igen alacsony szintjének tudható be. Szép hazánkban az egyetemeken és az akadémián, de a múzeumokban sincs olyan ember, aki alaposan ismerné a magyar jelkincset. Jellemző hiba például, hogy ha régészeink egy keresztet látnak egy honfoglalás-kori, hun-kori, vagy avar-kori tárgyon, akkor - csak némi joggal - rögvest kereszténységre gondolnak (amit az Iseumban és Pannonhalmán 2017-ben kiállított, vagy a kiállítás kapcsán publikált keresztek sorsa is illusztrál). 

Pedig a székely írás "f" (Föld) jelében is van egy kereszt, valamint a "d" (Dana "isten") jelünk is kereszt alakú. S az Éden ábrázolása sem képzelhető el az egyetlen forrásból négy irányba futó szent folyók, vagyis a kereszt ábrázolása nélkül. 



2. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvég "király" jele


Ha ez a kereszt egy boltívhez, vagy sarokhoz hasonló szerkezet (égbolt, vagy az égi hegy íve) alatt van (2. ábra), akkor az a hettita "király" jel alapján az avaroknál és a magyar népi jelkincsben is "király" jelentésű. A jel képi tartalma azt fejezi ki, hogy az isteni eredetű uralkodó tartja a fejünk felett az eget. Ilyen jelünk van a regölyi hun ezüstcsaton, a zalavári avar leletek között és egy szilágysomlyói fibulán is (3 - 5. ábra). Nem közismert ez a jelünk, de attól még a szíjvég ábrázolása nem lesz püspök. Az avar korban bizonyára voltak keresztény papjaink, akik sok ősvallási jelet át is vettek a pogányságtól (mert így értették meg a mondanivalót a tömegek), de meg kell tudnunk különböztetni a keresztény keresztet a pogány kereszttől. Erre lehetőség is van, esetünkben a keresztet övező keret ad rá módot. Nem keresztről, hanem eget tartó keresztről van szó, ami nem ugyanaz. Ez utóbbi egy ősvallási képzetet illusztráló ábrázolási konvenció. A magyar hieroglif írás ábrázolási konvencióit a most megjelent Magyar hieroglif írás c.  kötetben mutatom be.




3. ábra. A regölyi hun ezüstcsat jelmontázsában is szerepel a "király" hieroglifa




4. ábra. A zalavári avar szíjvég egy "király" hieroglifa




5. ábra. A szilágysomlyói hun kincs fibuláján is szerepel a "király" hieroglifa


A szíjvég jelei Lyukó nagyságos, ragyogó, király úr alakban el is olvashatók (pontosabban az úr helyett az avarok még feltehetően szár-t olvastak).

A lelet képe és leírása elsőként a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar által 2016-ban Egy jobb világot hátrahagyni ... tanulmányok Koriner László tiszteletére címmel kiadott kötetben jelent meg. A Korinek-gyűjtemény tárgyait Gábor Olivér mutatja be a Három régészeti emlék a Kr. u. VII. XII. századból c. cikkében. 

Mint írja, "a leletek abból a korszakból valók, amelyikből még több a régészeti ismeret, mint az írásos emlék".  Szomorú, hogy mindezt egy írásos emlék kapcsán írja le, amelynek a jeleire fel sem figyelt. Az avarok ismerték a magyar hieroglif írást, amit a régészeinkről - sajnos - nem lehet elmondani.

A lelet vaslemezből készült, ezüst tausírozással és vörösréz álgranulációval. A pécsi ócskapiacon bukkant fel, de lelőhelyként Szajk község neve is felmerült. Magyarországról három hasonló lelet ismert, Németország területéről (alemann és bajor területről) azonban több is. A párhuzamokon többnyire hasonló személy-ábrázolások láthatók. Sajnos a közölt képek annyira rossz minőségűek, hogy a párhuzamokról nem tudok jeleket azonosítani. A szerző azonban megemlíti, hogy néhány hasonló képen előfordul az X vagy a kettős kereszt. Azt már nem teszi hozzá, hogy mindkét jel megtalálható a székely írás és a magyar hieroglif írás jelei között. Az utóbbiban az X alakú jel Bél isten jelképe, a kettős kereszt pedig Egy istené.

A szerző ismételten foglalkozik a lelet sapkájának ponponszerű tetejével, de nem említi, hogy ez a székely írás "ly" betűje, amelynek a magyar hieroglif írás Lyukó hieroglifája felel meg. Ezt az istennevet említi a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvóka Lyukónak szövege is, valamint a Lyukó név előfordul a földrajzi neveink között is.

A technika és az ábrázolásmód annyira sajátos a különböző párhuzamok esetében, hogy a szerző szerint feltehetően egy műhelyben készültek. Azt feltételezi, hogy a leletek bajor-alemann területen készültek és onnan kerülhettek Magyarország területére a kereskedelmi forgalomban. Hozzátehetjük, hogy ennek ellentmondanak a szíjvég jelei, amelyek inkább keleti eredetűek lehetnek. Hacsak nem tételezzük fel, hogy bajor-alemann területen is használták a magyar hieroglif írást - ami a német területekre gyakorolt hun és avar hatás miatt korántsem lenne elképzelhetetlen.  

A szerző szerint Attila népei közül leginkább a germánoknak és talán a szarmatáknak volt némi affinitása a kereszténységhez. Ezt a korabeli viszonyok tökéletes félreértésének tekinthetjük, mert közismert, hogy a hunoknak keresztény püspökségeik voltak a mervi, a heráti és a gurgáni oázisban s a hun (hun-utód) keresztények a heftalita Hun Birodalom 558 táján bekövetkezett bukása után nagy hatással voltak Európa nyugati részére a keleti hagyományok közvetítésével. Például a szkíta Dionysius Exiguus is a keleti hagyományokat közvetített Rómába. Ebbe a helyesebb képbe beleillik az, hogy a hunok és az avarok által használt magyar hieroglif írás jelei tűnnek fel VII. századi tárgyakon a Kárpát-medencében és e tárgyak párhuzamai megjelennek bajor-alemann területeken is

Érdekes, hogy a budapesti hun(?) jelvényen is megtaláljuk a székely jeleket és a magyar hieroglif írás egyik jelét s ennek a leletnek is vannak németországi párhuzamai. 


Nincs okunk alábecsülni a kor avar (hun-utód) népeinek kultúráját, mert ekkor készül számukra az első (Quardusat-féle) magyar nyelvű bibliafordítás és ekkor születik meg "szkíta" szerző tollából a Dionysiana is, egy másik keresztény munka s ekkor készül a mervi oázisban a magyar Szent Korona is. Igaz, hogy erről a keletről érkező jelentős kulturális hatásról az egyetemeinken Világos óta nem hajlandók komolyan vehető módon beszámolni a professzor urak (tisztelet a kivételnek), ettől azonban ez a keleti (hun) kultúrhatás még létezik és egy korrekt dolgozatban nem illik ezt elhallgatni.

Hogyan hagyhatunk jobb világot magunk után, ha meghajolunk a magyar- és tudományellenes finnugrista téveszmék súlya alatt?

A cikk szerzője szerint a szajki(?) szíjvégen kerettel kiemelve szerepel a kereszt, ezért felvetődik annak lehetősége, hogy a kis szíjvég egy püspököt ábrázol. Azt azonban nem állítja biztosan, hogy a szíjvégen ábrázolt személy germán vagy avar volt.

A Gábor Olivérnek írt levelemben megemlítettem a lelet jeleinek olvasatát: "A szíjvégen ... jelek vannak az emberalakon és körülötte, amelyek "Nagyságos, ragyogó, király úr/szár" alakban elolvashatók. Ezek a jelek a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írás szójelei." 

A szerző a válaszában arról tájékoztatott, hogy "A püspök meghatározás kérdésében igaza van, mivel az valóban bizonytalan, csupán feltevés. Magán a szíjvégen sajnos nem találok írásjeleket."



6. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "király" szójele


A fentiekhez és a 6. ábrán látható hieroglifához csak annyit teszek hozzá, hogy a hettita (luviai) hieroglif írásnak 20 jele egyeztethető formailag, közülük 12 pedig tartalmilag is a székely írás jeleivel - ami okot ad arra, hogy a hettita szójel alapján hasonlóképpen értelmezzük a hun, avar és magyar jeleket.


A pécsi avar szíjvég ábrázolási konvenciói

Az ősvallási jelhasználat egyik sajátossága az ábrázolási konvenció, amelynek feladata egy-egy ősvallási képzet illusztrálása, amit jellemzően olyan jelek segítségével ér el, amelyeknek párhuzama van a székely írásban. Másként fogalmazva a székely írás az ősvallási ábrázolási konvenciókból származó jelrendszer.

A pécsi avar szíjvégen két ábrázolási szokást ismerünk fel: az egyik a "jel antropomorf alakon" (ezen belül a fejen), valamint a "szimmetrikus szöveg" létrehozására irányuló törekvést.


7. ábra. A nagyszentmiklósi kincs Isten ("us" + "nt/tn") hieroglifája az emberalak fején


A szíjvég csúcsán, a fejfedőn elhelyezett kör alakú jel (a "ponpon") a magyar hieroglif írás Lyukó jele a napistent ábrázolja. Az avar nagyszentmiklósi kincsen az egyik emberalak fején az Isten szójele jelenik meg (7. ábra), a pliszkai bolgár sziklarajzon pedig egy lovas fején a kettős kereszt látható. Mindhárom jel istenjelkép, azaz dokumentálható avar kori szokás az, hogy az Isten neve, jelzője, vagy méltóságneve a fejen kerül elhelyezésre. Ebbe a sorba beleillik a pécsi avar szíjvég jelhasználata is.


8. ábra. Amur menti sámánábrázolás sziklarajzon, a fejen szimmetrikus felirat, korabeli olvasata: szár Ak Isten ügy szár, amit mai magyarsággal a sarok isten a folyó ura vagy Heraklész isten a Tejút ura alakban adhatunk vissza


A szimmetrikus jel-elhelyezés is ősi szokás, amelyet több példa igazol (bővebben erről a Magyar hieroglif írás c. kötetben!).










További cikkek

A székely írás eredeztetése



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!