Az énlakai Egy Isten mondatjel

Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettájában látható nevezetes írásemlék összetett, mert az ismert betűző Egy az Isten írásmutatvány (3. ábra) mellett van a mennyezetkazetták sarkaiban egy szójelekből alkotott Egy Isten mondatjel is (1. ábra). Az énlakai írásemlék jelentőségét az alábbiak adják:

– Hunfalvy korában ez volt az egyedüli ismert és hiteles rovásemlékünk, amely a székely írás létének bizonyságául szolgált. A székelyek írásáról ugyan Kézai krónikája is hírt ad, de azt – a többi krónikánkkal együtt – megpróbálták hiteltelennek beállítani. Nemzeti írásunk létének letagadását a kicsiny énlakai rovásfelirat akadályozta meg.

– Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta a fenti betűző írásmutatvány és az Egy Isten mondatjel mellett további szójeleket is tartalmaz. A szójeleink létezését ma ugyanúgy tagadja az akadémikus „tudomány”, amint száz éve magának a székely írásnak a létezését vonták kétségbe.

– Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta egy felülnézeti világmodell, amely a fenti betűző és mondatjeles írásmutatványon túl is tartalmaz hieroglifákat. Mivel ezek a világ szerkezetéről alkotott ősvallási elképzelést tükrözik, egyfajta írásnak tekintendők ezek is. A szójelekből alkotott énlakai világmodell az írás legkorábbi műfaját képviseli. A neolitikus írásemlékekkel tart rokonságot, és az írás kialakulásának folyamatát, a székely írás természetes, szerves kifejlődését világítja meg. 

A többrétegű énlakai írásemlék kézen fogva vezeti a székely írás kutatóit a különböző íráshasználati módok, jeltípusok és történelmi korok felé. A kazetták sarkaiban az egy, az ős és a ten jeléből összeállított, virághoz hasonló Egy isten mondatjel található. Aki ezeket el tudja olvasni,[3] annak nem okoz leküzdhetetlen nehézséget az archaikus népi fazekas edényeinken, a hímes tojásainkon vagy a neolitikus írásemlékeken lévő hasonló jelek megértése sem.

1. ábra. Az Egy Isten mondatjel felbontása szójelekre, jobbra fent az egy, az ős és a ten hieroglifák (ősvallási kötődésű, képszerű szójelek), alattuk a székely írás ma (félre)ismert "gy", "us" és "nt/tn" jelei

A betűző feliratot kezdő kettős keresztet a „gy” betű jeleként ismerjük; azonban itt a hangzóugratás szabályai szerint egy-nek olvasandó, azaz szójelként működik, lévén a hangzóugratás a szó-, szótagoló írás maradéka. A kettős kereszt Egy isten jelképe volt, ezért e mondatkezdő kettős kereszt ez esetben az egy szójele (1. ábra).

2. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel elterjedt jelképpé vált, szépsége és jelentése miatt az ötvösök is alkalmazzák (lásd még a székesfehérvári ezüst kulcsdíszt is!)

Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta „díszítése” egy négyzetbe zárt kereszt alakú világmodell, a székely „f” (Föld) jel és a kínai „Föld” szójel megfelelője.

A világmodell közepén egy kereszt alakú virágdísz található, amely a székely írás „d” (Du/Dana) jelével rokonítható – azaz Du/Dana isten jelképe.

A kereszt tetején is van egy tulipán, amely ős + ten alakban elolvasható. A tulipán istenjelkép a népi ábrázolásokon, amit éppen a kazetta sarkaiban lévő mondatjel alapján lehet belátni. A kereszt alakú virág Du/Dana isten elterjedten alkalmazott jelképe.

Az oldalágak végén a lyuk szójele. A kínai és az egyiptomi írásban ugyanez a jelforma napjelkép, a sumer írásban pedig a „kút, forrás” jele. A kereszt alakú virágábrázoláson azt jelzi, hogy Du/Dana isten azonos a napistennel, s ő minden jó forrása.

A kazetták sarkain az Egy Isten olvasatú égig érő fa, egy szójelekből alkotott mondatjel áll. Berze Nagy János népmesekutató írta azt az Égigérő fa c. kötetében, hogy a magyar néphit szerint a fa maga az Isten. Az énlakai ligatúra kitűnő illusztrációja e felismerésnek.

A kazetta oldalain három esetben a székely írás hullámot ábrázoló Ak "patak, Ókeánosz, Héraklész", egy esetben pedig az ügy "folyó" hieroglifa található. A világ teremtett és rendezett középpontját körülölelő óceán jelzése, vagy az Éden négy szent folyójának felidézése ez.

Az énlakai világmodell párhuzamait a neolitikumig követhetjük. E világmodellek jelkészletéből keletkezett a székely írás.

3. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta fényképe

Az írás létét ma már nem tagadhatják, ezért csupán annak magyar eredetét és/vagy ősi voltát, a szójeleink létét kérdőjelezik meg. Az ELTE diákjainak a közelmúltban is azt tanították a professzoraik, hogy a székely írást a humanisták találták ki. Erre való hivatkozással az OSZK-ban rendezett nyelvemlék-kiállításon nem jelenhettek meg a székely írással írt nyelvemlékeink. Az akadémikus áltudomány képviselői ugyanúgy a létező bizonyítékokat elhallgatva, félreértelmezve, alábecsülve, letagadva és kigúnyolva (sőt a rovásjeleket lereszelve) járnak el, mint azt Hunfalvy Pál tette volt. Az akadémikus dogmákat cáfolók egyik fontos érvét újra az énlakai rovásfeliratos mennyezetkazetta kínálja.

4. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel elolvashatóságát, szójelekből való megalkotását  (a székely szójelek létét) e sorok írója fedezte fel és elsőként is tette közzé az önálló képét 1993-ban a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötet címlapján, ebből vette át és tette ismertebbé Varga Csaba

Nyilvánvaló, hogy a mennyezetkazetták sarkaiban virágot alkotó három jel nem betűként, hanem szójelként olvasandó (azaz a székely írás a szó-szótagoló, ám betűkkel is rendelkező antik hieroglifikus írásrendszerek sorába tartozik). 

A ligatúrát nem lehet csupán virágdísznek tekinteni, mert nincs olyan virág, amelynek a szára kettős kereszt alakú lenne. Ráadásul világosan székely jelekből van összerakva, amely csak szójelekből alkotott ligatúraként értelmezve ad érthető olvasatot. Ezt a mondatot Muzsnai György ugyanezen a kazettán egyszer már leírta rovásbetűkkel; ezért nem képzelhető el, hogy ne tudta volna, mit ír a sarkokra. A sarkok "díszítése" tehát nem virág; hanem virág alakú, magyar szójelekből összerakott Egy Isten mondatjel.

5. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel kovácsoltvas változata megjelent a veleméri Cserépmadár szállás bejárata felett is, a felkelő Nap minden reggel rávetíti a jelképet a falra

Ha az eddigieket meg tudtuk emészteni, akkor nincs elvi ok a megtorpanásra. Nem olyan nehéz levonni az önként kínálkozó következtetéseket. Különösen, ha az agyunkat e téren nem mosták át valamelyik egyetemen.

Az énlakai Egy Isten mondatjel segít megérteni, hogy a magyar népművészet jeleinek, valamint az uralmi és vallási jelképeknek a jó része is az énlakaihoz hasonló szójel vagy mondatjel. Felmérhető, hogy a székely írásnak sokkal több emléke vagy hieroglifikus rokona van (hímzéseken, cserépedényeken, fejfákon és hímes tojásokon), mint amennyit eddig nyilvántartottak. Az énlakai ligatúrának párhuzamai találhatók a sztyeppi népek és a déli magaskultúrák jelkincsében is. A párhuzamok nem kevesebbet bizonyítanak, mint hogy a magyar jelkincs és a székely írás több évezredes előzményekre megy vissza, és azt az egész magyar nép használta. A magyar írás a hettita, szkíta stb. íráskultúra szerves folytatója vagy ötletadó őse.

Ebből következően az is természetes, hogy a székely írás eddigi leírásai nem megfelelőek. Például felmérhető, hogy a legrégebbi írásemlékeken nem volt szokásban a jobbról balra haladó sorvezetés (az csak a rovástechnológia következménye), amiből kifolyólag a mostanában állított településtáblák sorvezetése hibás.

Ez az írásrendszer sokkal régebbi és összetettebb, mint azt korábban gondolták. Az énlakai írásemlék ma is eleven cáfolata az akadémikus „tudomány” nevében történő évszázados rovológiai téveszme-terjesztésnek.

6/a. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel azt is segít megérteni, hogy a nikolsburgi "nt" jelet valójában nem jobbról balra, hanem balról jobbra: Ten jelként kell olvasni

6/b. ábra. Az énlakai Egy isten mondatjelnek kitűnő, de már szinte teljesen virággá változott párhuzama van a veleméri rajzos sindük (tetőcserepek) között is (Sindümúzeum)

Az énlakai Egy isten mondatjel része a Ten jel is, amelyik "nt"-ként szerepel a nikolsburgi ábécében. A jelek rajza azonos, de a nikolsburgi alá jelnévként az "nt" van írva, miközben az énlakai mondatjel csak akkor ad értelmes olvasatot, ha ezt a jelet Ten-ként olvassuk. Mivel az énlakai mondatjel archaikusabb ábrázolás a nikolsburgi ábécénél, joggal gondoljuk azt, hogy az énlakai mondatjel őrzi az eredeti hangalakot és a helyes olvasatot. 

Joggal merül fel persze a kérdés, hogy mi történhetett, miért fordult meg a hangok sorrendje a két emlékben? Különösen érdekes ez azért is, mert ezt az "nt"-ként olvasott újabb értelmezést felhasználták pl. az Antal név leírásakor is. 

A magyarázathoz akkor jutunk el, ha felismerjük a magyar hieroglif írás és a székely írás sorvezetésében történt változást és valamelyest rekonstruáljuk a jel történetét is, de ez már egy másik cikkbe kívánkozik. Itt és most elegendő annak előadása, hogy a magyar hieroglif írás Ten jele egy fát ábrázol, mert az égig érő fával azonos Istent jelképezte.

Amikor aztán a székelyek megpróbálták tudományosan leírni a betűző íráshasználatot, akkorra elfeledhették, hogy a Ten jelnek mi lehetett az eredeti, hun kori jelentése, csak a jelformát és a hozzá kötődő, akkor már nem értett hangalakot őrizték meg. Nyilván azért nem értették már meg a Ten szót, mert addigra a jelzős szerkezetből kialakult és összeforrt Isten alakot és a Dana istennevet használták helyette. 

Amikor azonban a reneszánsz korban elkezdődött a jelkészlet tudományos vizsgálata, azt hitték róla, hogy a Ten jel a "t" és az "n" ligatúrája, amit "természetesen" a rovástechnológia bevezetésekor elterjedt új írásiránynak megfelelve jobbról balra olvastak el. Ez az eljárás (egy tudós tévedés) eredményezte az "nt" olvasatot, amit aztán alkalmaztak is az idegen eredetű és kései Antal név leírásakor is.

7. ábra. A krími szkíta korona ős és Ten jele

Az Isten szavunk azonban a legrégebbi magyar szavak közé tartozik, ezért, ha választanunk kellene (de komolyan fel sem merülhet, hogy az Antalnak higgyünk az Isten helyett) mi inkább az Istenben bízunk. Annál is inkább támaszkodhatunk az utóbbira, mert az Isten ligatúra szerepel egy krími szkíta koronán is (s a szkíták használták az isten szót a Borüszthenész "Bor isten" szóban).  Mészáros Gyulát igazolja (aki a szkítákat a hattiak utódának tartotta), hogy a hatti Estan napisten nevét a Yazilikaja-i sziklapantheonban pontosan ugyanúgy írták le, mint ahogyan az Énlakán is történt.

8. ábra. A Yazilikaja-i hatti/hettita sziklapantheon Da ős Ten mondatjele jelzi, hogy az énlakai Egy Isten mondatjel több évezredes hagyományt őriz

Irodalom

Varga Géza: A nyest.hu és Fejes László "Hamis beszéde"

 

Varga Géza: Válasz Csúcs Sándor nyelvész "Viszonyunk az alternatív nyelvrokonításhoz" c. cikkére

 

Varga Géza: Keresztes László és Csúcs Sándor mesél a magyar nyelv eredetéről

Varga Géza: Az akadémikus áltudomány parnasszusára emelkedett légyszarról a wikiwandos hazudozás kapcsán

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szállás) konyhája

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Amennyiben az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson