"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján

Czibor Imre a legszebb régi fazekasedények másolatait készíti, ebből következőleg az ő árukészlete is különlegesen szép. Számomra, aki a népi jelkészletet kutatom, megkerülhetetlen a munkássága, mert a régi edények tele vannak jól értelmezhető, esetenként el is olvasható magyar hieroglifákkal (amelyeket a közelmúltban megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben ismertetek). A jelen cikk Czibor Imre egyik másolt tányérján lévő jeleket mutatja be (1. ábra). Közülük is legérdekesebb a székely írás "tprus" jelének népi változata, mert e körül szép kis kalamajka alakult ki az akadémikus "tudomány" szerzőinek köszönhetően (bővebben A temporius téveszme diadalmenete c. cikkben). 

1/a. ábra. Czibor Imre tányérjának jelei, középen a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének népi megfelelője

1/b. ábra. Czibor Imre "tprus" jeles tányérja

Az 1/b. ábrán látható tányéron két ábrázolási konvenció jellemzőit is megtaláljuk. Ezeknek az archaikus rajzi hagyományoknak a jelentkezése garantálja a tányér jeleinek valaha volt ősvallási alkalmazását és származását. Maga a kompozíció azonban lehet kevert is. A jeleket alkalmazó fazekasok feltehetően már régen nem értik (vagy nem az eredeti módon értik) azt, amit rajzolnak. Az ízlésüknek és a tehetségüknek megfelelően jórészt véletlenszerűen rakhatják össze a hagyományból örökölt elemeket. Amint az is lehetséges, hogy a tudásunk kevés az ábrázolási konvenciók minden részletének megértéséhez (nem tudjuk, hogy az ilyen kevertnek tűnő kép- és jelszerkezetek milyen régiek).

1/c. ábra. Veleméri és La Tolita (Peru) világmodell, mindegyiknek a sarkán megtalálható a kacskaringó alakú "jó" hieroglifa, az égbe vezető út egyik jelképe

Egyrészt szerepel a tányér sarkain a jó "folyó" hieroglifa, ami a felülnézeti világmodellek sajátja (1/c. ábra), mert ott szokásosan az égbe vezető út valamilyen jele van. Az egyik ilyen jel a jó hieroglifa, amely folyóként ábrázolja Tejutat.  

1/d. ábra. A miskolci tál (Czibor Imre által készített másolat) szintén az égig érő fa egyfajta ábrázolása, csúcsán megjelenik a Nap jelképe (obi-ugor mítoszok szerint a napisten, ha hazamegy, a fa csúcsához köti a lovát)

Másrészt a cikkünk témáját képező tányér központi témája az égig érő fa, csúcsán az Istent szülő hasadékkal, ami a szembőlnézeti világmodellekre jellemző (1/d. ábra). Ez is Tejút-jelkép, csak ez esetben égig érő fa formájában jelképezik az Istennel azonos Tejutat. Ebből a szembőlnézeti ábrázolásból annyi bizonyosan kiderül, hogy a "tprus" jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten egyik jelképe. Ez rendkívül fontos tanulság annak, aki a székely jelek eredetére kíváncsi.   

Az "us" (ős) jel

2. ábra. A tányér "us" (ős) jele (balra) a székely írás "us" (ős) jelének egyfajta változata (az "us" jelet lásd a 3. kép jobb szélén!), a fenti ábrán látható hímes tojás égig érő fájának a hasadéka felett jól látható a sztyeppi zikkurat két lépcsője: a magas és a kő hieroglifa, Czibor Imre tányérján (a párhuzamok alapján) a Tejút hasadékában (a Nap helyén) az égig érő fa, a szabírok isteni ősének a hieroglifája jelenik meg 

A 2. ábra bal oldalán látható jel az "us" rovásjel népi hieroglifikus változata. Valójában egy szójelekből álló, több rétegű olvasatot lehetővé tevő jelkompozíció. Elsősorban az ős szójele (mert ovális keretben, egy fa csúcsán mutatja fel az Isten jelképét). Amennyiben azonban a többi jel-összetevőjét (a keret lépcsőzöttségét) is figyelembe vesszük, akkor a magasságos szabír ős köve olvasatot is megengedi. A magas kő annak a lépcsős toronytemplomnak, szent körzetnek a neve, ahol a szabírok égig érő fával azonosított istenének/ősének áldozatot mutattak be.

3. ábra. A Magyar hieroglif írás c. kötetben az "us" jel fenti változatait közöltem: a felső sorban az írásemlékek részlete (az első kettő honfoglalás-kori tarsolylemezekről, a harmadik a veleméri templomból), az alsó sorban pedig a hasadékban megjelenő Isten jelképeinek székely megfelelői (a Ten, Dana, Egy és szár "Úr" hieroglifák) láthatók

A jel a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Nap (napisten) kőkori eredetű és szinte az egész világon elterjedt ábrázolása. Karácsonykor ugyanis a Tejút hasadékában kél a Nap és ezt már a kőkor óta megfigyelték, le is rajzolták a naptár híján a csillagok megfigyelésére kényszerült népek. Ezek a rajzok különfélék lehetnek, a lényegük azonban azonos: a kör, vagy ovális keretben ábrázolt isten, vagy istenjelkép. Ezen a tányéron a keret lépcsőzött, talán azért, hogy egyúttal a "magas kő" ábrázolási konvencióra is utaljon. Ez az istenjelkép a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelének változata. 

A jó "folyó" hieroglifa

4. ábra. Jó hieroglifák (balról jobbra): a jelen cikkben tárgyalt tányérról, egy szentgyörgyvölgyi csuporról, egy bronzkori tiszalöki edényről, a csukcs "jó" szójel Diringer nyomán, valamint a székely írás "j" betűje 

A kacskaringó alakú "jó" hieroglifa az égig csapó hullámtarajt ábrázolja és az égi folyó, a Tejút egyik jelképe. Ebből az ősvallási vonatkozású szójelből alakult ki az akrofónia során a székely írás "j" betűje. Érdemes megjegyezni, hogy ebből ered a magyarok Istenének jó jelzője. Ő volt a folyóval azonos Isten s ha a folyót egykor jó-nak mondtuk, akkor ez a jelző tapadt Istenünk nevéhez.

A "tprus" hieroglifa

5. ábra. A "tprus" (tapar us "szabír ős") jel és párhuzamai (balról jobbra): a jelen cikkben tárgyalt tányérról, a zamárdi  és a zalavári avar nagyszíjvégen, valamint a székely írás "tprus" jele

A "tprus" jel az égig érő fát ábrázolja az égbolt terhe alatt visszahajló ágakkal. A meggörbült ágak emléke a Berze Nagy János által közölt szibériai mítoszokban maradt fent. Ez az összefüggés kétségtelenné teszi, hogy a Czibor Imre tányérján jelentkező ábrázolási hagyomány a magyarság több ezer éves múltjából (kézenfekvően: a hun korból) maradt ránk.

A tulipán

6/a. ábra. Czibor Imre tányérának tulipánja (balra) az égig érő fa és az Isten jelképe lehet, akár a korondi gyertyatartóé (jobbra)

6/b. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel felső része a régen önállósodott, tulipánhoz hasonló Isten ligatúra

Az énlakai Egy Isten mondatjel alapján tudjuk, hogy a tulipán az Isten jelképe (6/b. ábra). A korondi gyertyatartó alapján pedig az is nyilvánvaló, hogy a tulipán az égig érő fa jelképe (6/a. ábra).

A jó Nap ligatúra

7. ábra. A tányéron lévő Jó Nap ligatúra (balra), egy népi napjelkép a debreceni csigatészta csináló bordáról (középen) és egy Tordos-Vincsa napjelkép (jobbra)

A jó Nap ligatúra kerete egy sugarakkal ellátott kör alakú napjelkép, a keretben lévő jó hieroglifát fentebb már ismertettük. A "Nap és folyó" képzettársítás a Tordos-Vincsa kultúra jelkészletében is dokumentálható. A 7. ábrán látható Tordos-Vincsa napjelkép keretében a jó "folyó" jel helyett az ügy "folyó" jele szerepel, mert ezek az azonos jelentés miatt felcserélhetőek. A két ligatúra egyaránt a Szibériában Kőhalmi Katalin kutatásai alapján ma is élő gondolatra utal, miszerint a Nap az életfolyó (az életet jelentő, az Istennel azonos, vagy az Istentől kiinduló folyó) forrása. Ezek az összefüggések is azt bizonyítják, hogy a magyar népi jelkészlet és a székely írás végső soron egy kőkori eredetű ősvallási jelkészlet leszármazottja.

Varga Géza

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

A Csinyálóház egy különleges szépségű őrségi szállás

100 Magyar hieroglif írás és területfejlesztés

Rokonszenves és hasznos törekvés a múlt kulturális értékeinek, például a népi hieroglifáinknak a felmutatása, mert az is erőt adhat az okos örökösnek. Kercaszomor és Budakalász példát mutat abból más magyar településeknek, miként kell megbecsülni a régi írásemlékeinket. Kell ez a turizmus fellendítéséhez is, de a saját, értelmesen felfogott önbecsülésünk is ezt diktálja - már akinek van ilyesmije.

1/a ábra. Kercaszomor és a hódítókkal szembeni őrségi népi ellenállás jelképévé vált a Szerváciusz István szobrászművész által egy veleméri rajzos sindü alapján készített köztéri szobor, az égig érő fa azonos az istennel és a bőség forrásával, a lábától indulnak ki a világot életerővel ellátó szent folyók, ami esetünkben az Őrségből induló Zala által fenntartott balatoni kultúrtájat és Magyarországot is jelenti - de ki tud erről a szimbolikáról?

A kercaszomori égig érő fa úgy maradt ránk az ősvallás és a népmeséink világából, mintha az ezer éves kereszténység csak egy elsuhanó felhő lett volna a történelmünkben. A veleméri gerencsér által készített rajzos sindün őrződött meg ez a sok évezredes minta, amelynek párját az obi-ugoroknál ismeri a néprajztudomány.  A csúcsán a székely írás "us" (ős) szójelének népi változata látható, amely a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten jelképe. Azért fontos jelkép ez már a kőkorban is, mert ettől a naptól kezdve hosszabbodtak a nappalok, vagyis az égig érő fa hasadékában feltűnő Nap a boldogabb idők érkezését jelezte előre. 

Helyi adatközlők úgy tudták, hogy ez a sindü (a rajta lévő mágikus erejű rajz) megmentette Antal József portáját az 1928-as rettentő erejű vihar pusztításától. A sindü több más társával egyetemben a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg. A rajza megjelent A székely rovásírás eredete c. kötet 78. oldalán ( http://mek.oszk.hu/16200/16209/16209.pdf ). Ez alapján készítette el Szerváciusz István kercaszomori szobrászművész a köztéri változatát (1/a. ábra). 

Ha már így adódott, hogy áll az égig érő fa szobra az Őrségben, akkor illik ismernünk a szimbolikáját is. Az Istennel azonos égig érő fa a Természetben a Tejút. Az ősvallási gondolkodásban Ő tartja a fejünk felett az eget (megakadályozva az égszakadást), oda térnek meg az elhunyt hősök és ott üldögélnek az ágain a születendő gyermekek lelkei. A fa lábától indulnak el az Éden szent folyói (az őrségi fa esetében a Zala), amelyek életerőt és isteni rendet közvetítenek a világ távoli tájai felé (ezt a képet, az Éden térképét ábrázolják az archaikus díszítésű őrségi fazekasedények is). Tőle származik a királyi hatalom is, amit a magyar címerben a hármas halmon álló kettős kereszt (szintén egyfajta Tejút-ábrázolás) hirdet a hun kortól napjainkig.  

Ez a szívet-lelket melengető ősvallási gondolat éppen napjainkban kaphat lendületet a Balatoni Ökomúzeum felállításával, amelybe a vízgyűjtő terület, így az Őrség is beletartozik. E most alakuló tájmúzeumban az Őrség és a kercaszomori égig érő fa a hagyomány és az életerő ősi forrását, a Balaton és környezete pedig az általa táplált, virágzó országot jelképezheti - ha ismerjük és felmutatjuk a jelképeinket.
  

1/b. ábra. A budakalászi kocsimodell köztéri szobrán lévő hullámvonal vagy hegyeket ábrázol, vagy (a magyar hieroglif írás ügy "folyó" jelének rokonaként) a teremtett és rendezett világot körülvevő óceán jelképe, Budakalászon kitették közszemlére ezt a jeles tárgyat és nem dőlt össze a világ

2. ábra. A Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas tulajdonában lévő közel száz éves tál peremén a budakalászi kocsimodellhez hasonlóan nagy hegyek sora (a székely írás "n" betűjének hieroglifikus elődje) keretezi a teremtett és rendezett világ közepét, az Édent, amelynek teremtéséről az Ószövetség is megemlékezik, mint ahonnan négy folyó indul a világ négy tája felé

Az Őrség számára kézenfekvően kínálkozik az íráshordozó szentgyörgyvölgyi tehénszobor köztéri szobrának felállítása és az őrségi cserépedényeken, meg az Őriszentpéteren is készülő hímes tojásokon mai napig alkalmazott jelek felmutatása. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor a világ legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült és jól (ráadásul magyarul) elolvasható írásemléke. Sajnos nem ezt használjuk fel a vendégek Őrségbe csalogatására, hanem egyre inkább erősödik egy ellentétes tendencia, amely elhagyja a régiek által alkalmazott gondolatgazdag jeleket. Pedig ez adhatná a vidék különlegességét, amint Amerikában az indián fazekasok tárgyai is ennek köszönhetik a változatlan népszerűségüket. Azt még meg lehet érteni, hogy egyes magyarok a saját jeleinket nem ismerik, mert a hazai kultúrpolitika nem kedvezett a régi jelkészlet megismerésének. Jobb híján az is elfogadható, ha valaki nem tud időt szakítani a jelkincs megtanulására sem, hiszen ezer más dolgunk van állandóan. Az azonban nem helyeselhető, ha azok a jelek felejtődnek el a szemünk láttára, amelyeket az előző, vagy a köztünk élő idősebb generációk még ismertek és alkalmaztak s amelyik segíthetne a vidék felvirágoztatásában. Ha egy környezet veszni hagyja az elődei által még szentként tisztelt jeleket akkor az szégyen. Csótár Rezső bácsi még ma is megpuszilja a kemencéből kivett "szárnyas napkorong" mintát, amelyik egy kb. 4-5000 éves ősvallási jelkép, mert ezt tanulta az apjától és a nagyapjától. 

3. ábra. A régi jeddito (Észak-Amerika) váza is tele van a magyar hieroglif írás jeleivel, itt például a "Jó sarok magas köve" mondat olvasható (a sarok a sarkok istenének felidézése), ez persze csak egy magyar jelek segítségével adható olvasat, az indiánok feltehetően nem pontosan ugyanezt olvassák ki belőle, ha még ismerik a jeleik jelentését

A legjobb őrségi mesterek, mint például Csótár Rezső Szentgyörgyvölgyön,  Zsohár Gyula Magyarszombatfán szerencsére még ma is alkalmazzák ezeket a régi jeleket. Készül Őriszentpéteren hímes tojás is, ugyanazzal a jelkészlettel. Bár egyre kevesebben vannak az alkalmazók és a kultúrára kevésbé fogékony turisták sem ragaszkodnak a díszítésekhez. Hiszen azt el sem tudják olvasni, nem tudják, mit jelentenek. Ezen kellene segíteni  az Őrség érdekében s erre van is lehetőség. A veleméri Sindümúzeumban, ahol ezeket a fazekasjeleket meg lehet csodálni, egymásnak adják a kilincset az értelmiségi csoportok, akik ezért jönnek el a világ másik feléből (például a Pilisből évente meglátogat egy 40 fős csoport, akik ott ezeket a jeleket tanulják). S amikor megkérdezik, hogy ezt, vagy azt a tárgyat hol lehet megvásárolni, akkor a javaslatomra elmennek Alsópáhokra, Czibor Imre műhelyébe, hogy azokat megvehessék. Mert itt az Őrségben - Csótár Rezső, Zsohár Gyula és Czugh Zsuzsa kínálatán túl - ilyeneket nem nagyon lehet venni. 

3. ábra. Szeretetre méltó tupi-guarani edények Braziliából, jelek nélkül; van tehát minta, ha vissza akar fejlődni az őrségi kerámia egy jel és díszítés nélküli stílushoz (amit nem javaslok, mert ennél azért az előző fazekasgenerációknak a kisujjában is több volt s nem kellene alább adni, hacsak nincs felmentésünk szakmai önérzetből és tehetségből )

Az őrségi kerámia a "díszítés" (vagyis őseink megérthető és elolvasható üzenete) nélkül biztosan második helyezést ér el  a legolcsóbb kínai tömegáruval szemben is - ha egyáltalán megmarad. A korábban létezett fazekasképzés már megszűnt. Ugyan mire várunk? A csodára? Nem mindig jön fellendülés az eszünk felhasználása nélkül. Jelenleg csak remélni lehet, hogy megfordul a jelek elhagyásának tendenciája és az értelmiségi vásárlók egyre inkább keresni fogják a több ezer éves magyar jeleket az őrségi edényeken. Ezt elősegítenék az olyan konferenciák, kiadványok, újságcikkek és kiállítások, amelyek az Őrség népi jelkészletét népszerűsítik. Ilyen konferenciákat például a szentgyörgyvölgyi tehénszobor ürügyén is tarthatnánk minden évben. Ennek lehetséges sikerére például szolgálhat, hogy a néhány évvel ezelőtt Körmenden szervezett Móricz János konferenciára 450 fizető vendég jött el, pedig a belépő (szállással együtt) 19 000 Ft-ba került. Ezek a releváns vendégek minden vonatkozó lehetőséget kihasználtak, hogy a konferencia témájához tartozó megvásárolhatókat megvásárolják, deszkalapig tisztították, valósággal kifosztották a könyvet és tárgyakat árusító pultokat. Ez az, amitől annyira fél az Őrség vezetése? Hogy a szervezés munkát okozna és gondolkodást igényelne?

4. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor a világ legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült, jól elolvasható írásemléke, amelyen a magyar hieroglif írás jeleivel írt magyar (vagy magyarral rokon) nyelven írt szöveg olvasható, de még nincs köztéri szobra

Nem tudom elhallgatni, hogy Csesztreg önkormányzata elzárkózott a szentgyörgyvölgyi tehénszobor (a világ legkorábbi, székely jelek előzményével írt, magyarul elolvasható írásemléke) köztéri változatának felállítása elől, pedig egyébként egész régészeti parkot szenteltek a leleteknek, de a kapu két oldalára sohasem volt szörnyalakok szobrait állították a régész által kiásott jeles tehénke helyett. Akad tehát pénz, legalább időnként, de a jó felhasználásához hiányzik a gondolat.

5. ábra. Az Árpád-kori karcagi csatkarika egy ősvallási ima szövegét őrzi, amit csak a magyar hieroglif írás segítségével lehet elolvasni

Karcag önkormányzata szintén elzárkózott a karcagi csatkarika köztéri emléktáblájának elhelyezése elől, amely a magyar hieroglif írás leghosszabb, jól elolvasható írásemléke.

Az e téren analfabéták a jelekben - ha a szépségüket nem veszik észre - csak felesleges munkát és zavaró tényezőt láthatnak. Azonban aligha lenne helyes az ő szempontjaik követése. 

Az Őrség a világ számos más pontjához hasonlóan az idegenforgalomtól várja a megváltást, de a minőségi turizmus többet jelent az egyszerű szállásadásnál. Programot, értéket, a tájra jellemző kulturális látnivalót is kell ajánlani. Ahol van saját kulturális érték, azt érdemes felmutatni, mert a legigényesebb látogató nem az uraktól levetett bécsi porcelánokra, hanem a területi sajátosságokra kíváncsi. Már pedig a legigényesebb látogató adja ki a legtöbb pénzt a nyaralása során, ezért érdemes felkészülni az igényeik kiszolgálására. Az őrségi fazekasok akkor tudják növelni a bevételeiket, ha magasabb értékű cseréptárgyakat állítanak elő - s ennek egyik módja lehet egy hiteles és elolvasható "díszítés" is. Ha ezt a díszítést sem a fazekas, sem a látogató nem tudja elolvasni, akkor - az Őrség saját érdekében - érdemes őket megtanítani rá. Ez nem lehet egyetlen ember feladata, hanem a területi vezetés, az egyesületek és az értelmiség összefogása szükséges hozzá.

6. ábra. A szerbek kiásták ezt a szobrocskát Lepenski Vir-nél és dícséretes módon csináltak neki egy egész múzeumot, mert nyilván nem tudják, hogy a szobrocska mellén lévő jel a székely írás "s" betűje, a magyar hieroglif írás korábban sar (mai magyarsággal úr), később sarok jele (sar Ók am. Óg úr, vagy görögösen Heraklész), vagyis ez az idol a szkíták, hunok, magyarok ősapjának a szobra, akiről bennünket oguroknak nevez a világ

Nem elegendő a frázisok pufogtatása az együttműködés magasabb szintre emeléséről és az emelt szintű szolgáltatásokról, ha a rendelkezésünkre álló, kulturálisan talán legérdekesebb attrakciót, az őrségi jelkincset nem használjuk fel, mert akiknek ez segíthet, azok dermedten állnak az őseik által használt és valamikor még értett jelek előtt. A kulturális csemegék iránti igényt tudatos munkával is fel lehet erősíteni, de ez aligha fog sikerülni az ebből elvileg hasznot húzók akarata nélkül. Tahókkal és analfabétákkal nehéz előrelépni, ezért nagy a felelőssége a helyi értelmiségnek és vezetésnek az előre mutató kezdeményezések megértésében és támogatásában. Ez egyébként divat és a vízcsapból is ez a szólam folyik, csak amikor aprópénzre kellene váltani a blöfföt, akkor megy át a dolog a kultúra üldözésébe és az önsorsrontásba. Tisztelet a kivételnek, ahol nem ez történik! 

7. ábra. Az ausztriai Willendorf köztéri emlékművet állított az ott előkerült és Willendorfi vénuszként emlegetett  őskőkori szobrocskának, ez persze természetes, hiszen egy neten körözött (és nehezen ellenőrizhető) felmérés szerint az osztrákok átlagos IQ-ja nem 99, mint a mienk, hanem 100 

8. ábra. A Willendorfi vénusz szobrán ugyan nincs jel, de a régészeti leletek megbecsülésének eléggé szembetűnő és rokonszenves példája a néki állított köztéri szobor, mellesleg Szombathy József magyar régész ásta ki

Körülöttünk a világban az értelmesebb népek mindenütt megbecsülik annak a földnek a múltját, amelyiken élnek. Kiemelt tiszteletben részesítik azokat a kőkori leleteket és különösen az írásemlékeket, amelyeket a régészek kiástak. Akkor is szobrot, emlékművet, múzeumot szentelnek neki és megvásárolható másolatokat készítenek róluk, ha nem tudják elolvasni a rajta talált jeleket.

Mi magyarok vélük szemben abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy ma is használjuk és ezért meg is értjük azokat a jeleket, amelyek ezeken a régészeti emlékeken megtalálhatók. Teljes mértékben igaz ez a szentgyörgyvölgyi tehénszoborra, a karcagi csatkarikára és a Lepenszki Vir-i idolra - de ezekről szinte semmit sem tud a hazai közönség.

A tatárlakai táblák esetében részben igaz a magyar jelkészlet használata, mert a rajtuk lévő jeleknek csak egy töredéke található meg az ismert magyar jelkincsben. A méltán világhírnévre szert tett, a szentgyörgyvölgyi tehénszobor felfedezése óta azonban az írástani jelentőséget és az időrendet tekintve is második helyre került táblák szövegét a sok elvetélt próbálkozás után magyar ember, Záhonyi András íráskutató értette meg elsőként és a legjobban.

9. ábra. A románok állítottak köztéri emlékművet a Tatárlakai tábláknak, amelyeken csillagtérképek vannak 

A gyanútlan nézelődő némileg értetlenül meredhet a 9. ábrán látható emlékműre, mert az említett, neten keringő felmérés azt állítja, hogy a románok átlagos IQ-ja alacsonyabb a magyarokénál. Ha ez a felmérés hiteles is, ennek a sommás véleménynek akkor is ellentmond ez a derék emlékmű. Árnyalja a képet, mert arra utal, hogy az átlagtól lehetnek eltérések az egyes nemzeteken belül. Feltehetően úgy kell ezt a látszólagos ellentmondást értékelni, hogy ha igaz is a két nemzet IQ-jának említett eltérése, az emlékműállító románok értelmi szintje egyes magyarországi helyi vezetők értelmi szintjénél azért magasabb lehet. 

10. ábra. Bakó Ildikó hímes tojása (a magyar hieroglif írás jeleivel), amit bemutatott a Dobronaki hímes tojás kiállításon (fotógrafika)

 

11. ábra. A székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") és "zs" (zsenge) jele, amelyek a fenti hímes tojáson is megjelennek

12. ábra. A Pisanka Múzeum előtt az ukrajnai Kolomea (Kolomyia) városban áll egy hatalmas hímes tojás

Az egyik szállóvendégem a veleméri Cserépmadár szállásról ellátogatott a közeli, ma Szlovéniához tartozó Dobronakra, ahol minden húsvétkor hímes tojás kiállítást szerveznek és elmondta, hogy ott köztéren látott egy hatalmas hímes tojást. Sajnos, nem rendelkezem képpel erről a minden bizonnyal szép köztéri tojásról, ezért a 10. ábrán látható hímes tojással próbálom meg jelezni, hogy mit is lehet kitenni köztérre egy értelmes emberek által vezetett településen. A 11. ábrán pedig azt láthatjuk, hogy a hímes tojáson lévő jelkép (az égig érő fa egyfajta ábrázolása), milyen nyomokat hagyott a székely írásban, illetve a magyar hieroglif  írásban. A hímes tojás jelképe ugyanis egy ligatúra, amely a székely írás két jeléből áll. Az egyik a "tprus" (tapar us "szabír ős") jel, ami végeredményben egy istenjelkép, a szabírok, azaz a magyarok istenének égig érő faként történő jelképezése. A fa csúcsán a székely írás "zs" betűjének, a magyar hieroglif írás zsenge jelének változata látható. A seregnyi párhuzam alapján kétségtelen, hogy ugyanazokról a jelekről van szó, a székely írás és a magyar népi hieroglifák egyaránt a magyar jelkincs részét képezik, egymás rokonai. Az ősvallási hagyomány az ezer év kereszténység ellenére napjainkig megmaradt és ma is segíti a magyarság megmaradását. 

13. ábra. A vereckei honfoglalási emlékmű, Mati Péter munkácsi szobrász alkotása

A vereckei honfoglalási emlékmű a wikipedia szerint "a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A „kapu” nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található." Nem ismerem Mati Péter szobrász indoklását arról, hogy miért választotta éppen ezt a formát, mert a hét törzset igen sokféleképpen lehetne jelképezni. Az azonban feltűnő, hogy az emlékmű a "magas kő" (azaz a lépcsős toronytemplom) ábrázolási konvenció egyik szép példája is lehetne (az elterjedtségére és a jelekre való bonthatóságára vonatkozóan lásd a 14. ábrát!). Lehetséges, hogy a szobrász tudatosan rakta a hét magyar törzset jelképező kőtömböket az égbe vezető utat jelképező piramis alakjába. A Magyar hieroglif írás c. kötetben egy fejezetet szenteltem ennek az ábrázolási konvenciónak. E szerint a lépcsős piramis (a magas kő) ábrázolásának bal oldalából keletkezett a magas hieroglifa (abból pedig a székely írás "m" betűje), míg a jobb oldalából a kő hieroglifa és a székely írás "harmadik k" betűje. Akár tudatos volt ez a formaválasztás a szobrász részéről, akár tudat alatti, engem és talán másokat is az égbe vezető útra (is) emlékeztet. Támadhat ennél szebb gondolatunk egy honfoglalás-emlékmű kapcsán?

14. ábra. Az Éhmann-féle hun kincslelet egyik darabján is megjelenik a magas kő ábrázolási konvenció

A jelen blogbejegyzés írása közben kaptam az alábbi levelet:

"Tisztelt Varga Géza úr!

Nem biztos, hogy emlékszik ránk, de 2 évvel ezelőtt véletlenül elmentünk kerékpárral a veleméri portája előtt, és bementünk körül nézni, és teljesen ismeretlenül megmutatta nekünk a padláson lévő rovás írás gyűjteményét.

Azóta nem jártunk az Őrségben, de a táj és a múlt idők jelen korra visszaható érzései nagy hatással voltak ránk, így most a pünkösdi hosszú hétvégén, május 20-án két nagy felnőtt fiamat és párjaikat is elvisszük magunkkal ugyanarra a kerékpár útra, amit annak idején megjártunk, bízva benne, hogy őket is megfogja a táj, a természet és a hozzá kapcsolódó történelem szépsége.

Amennyiben ezen a napon esetleg Ön is ott tartózkodna, nagy megtiszteltetés lenne számomra, ha a fiaimnak is elmesélné a székely rovás írással kapcsolatos kutatásainak eredményét. Természetesen nem szeretnénk a terhére lenni, de ha úgy alakulna az időpont, hogy Önnek ez nincs terhére, nagy örömet okozna ezekkel a különleges történetekkel. 

Jó egészséget és minden jót kívánva, üdvözlettel,

P. Zs. Velencéről"

15. ábra. Az ezüstből és achátból készített kulcstartó az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban található Egy isten mondatjelnek (az égig érő fának), az Ak "patak, Heraklész" és ügy "folyó" hieroglifáknak állít emléket

A levél azt húzza alá, hogy az értelmes emberek számára vonzerőt jelent a magyar íráshagyomány. Ez egy erőforrás minden olyan térség számára, amelyik a turizmusra építi a jelenét és a jövőjét. Az okos önkormányzatok, a legjobb fazekasok, ötvösök és ajándéktárgy-készítők tudatosan is felhasználhatják a környezetük, a saját vállalkozásuk fejlesztésére.

Varga Géza írástörténész

Egy őrségi szállás esete a legnépszerűbb balatoni hallal

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház egy őrségi parasztházból kialakított falusi szálláshely. A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral. 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján megtekinthető az általam összeállított néprajzi-írástörténeti gyűjtemény. A múzeum nevét a veleméri rajzos sindük (házilag készített és írástani jelentőségű rajzokkal ellátott tetőcserepek) adják, amelyekből itt vagy 150 darab látható, míg a Néprajzi Múzeum egyetlen hasonlóval sem rendelkezik. E sindük a rajtuk lévő, ősvallási és írástörténeti vonatkozású ábrázolások miatt jelentősek az írás- és néprajztudomány számára. A sindük mellett népi cserépedények és egyéb használati tárgyak is láthatók a múzeumban, amelyek a szépségük, vagy még inkább a jeltörténeti nevezetességük miatt figyelemre méltóak.

Szerencsés esetben a tárlatvezetésem segítségével belátható, hogy a székely rovásjelek a magyar népi jelkészletből alakultak ki s hogy e jelkészlet megközelítőleg 50 000 éves. Ugyanezt el lehet olvasni a Magyar hieroglif írás c. kötetben is, de aki szívesebben hallja mindezeket élőszóban, annak turistaszezonban rendelkezésére áll a Sindümúzeum is. Amennyiben a reggel megivott kávém elég erős volt, akkor a látogatók előtt kinyílik egy addig ismeretlen új világ, a magyar hieroglif írás csodálatos világa. S attól kezdve esetleg el tudja olvasni a hímes tojásokon, fazekasedényeken és festett ládákon lévő, ősvallási jelentőségű mondatokat is.

A belépés díjtalan, de érdemes előzetesen időpontot egyeztetni, hogy otthon találjon a látogató. Ha jól érezte magát és tanulságosnak ítéli a nálunk hallottakat és látottakat, akkor adja tovább a jó hírünket a világnak!

1. ábra. A veleméri Sindümúzeum a Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy jellegzetes őrségi szálláshely) portáján található és az utcáról közvetlenül megközelíthető

2. ábra. A Sindümúzeumban azt tanulhatjuk meg, hogy a magyarságnak a latin eredetű és a rovástechnológiához kötődő írásán kívül van egy harmadik írásrendszere is: a magyar hieroglif írás; a táblázatban néhány hieroglifikus mondatjelünk látható

3. ábra. A veleméri Sindümúzeum ezen a szép akácfalépcsőn közelíthető meg

4. ábra. Egy táblázat első fele, amelynek bal oszlopában a székelyírásjelek, a középsőkben a népi hieroglifák, a jobb szélsőben pedig a hettita (luwiai) hieroglif írás jelei láthatók; kétségtelenné teszik, hogy a székely jelek egy több ezer éves nemzetközi jelszótárból alakultak ki, amelyet a magyar nép is a sajátjaként ismer és használ

5. ábra. A tégla-és cserépipar vezetői is megtisztelték látogatásukkal a veleméri  Sindümúzeumot

6. ábra. Magyarszombatfai tál a székely írás "f" (Föld) jelének képszerű változatával, a világmodell az Éden jelekből alkotott térképe

7. ábra. A lépcső aljából már látszanak a sindükről készített rajzok

8. ábra. A veleméri Sindümúzeum legizgalmasabb kiállítása tárgya az 5 kilométerre kiásott, 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, amelyen a világ legrégebbi, hiteles ásatáson előkerült, magyar hieroglifákkal magyar (vagy magyarral rokon) szöveget rögzítő írásemléke olvasható

9. ábra. Szentgyörgyvölgyi cserépedény a körben ismétlődő Négy jó (mai magyarsággal: Négy folyó) mondattal

10. ábra. Sindük sorban

11. ábra. Egy rajzos sindü az égig érő fa rajzával, amely a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelével egyeztethető

12. ábra. A rajzokra azért volt szükség, mert rajtuk jobban láthatók és megérthetők a sindük mintái

13. ábra. Berze Nagy János által közölt szibériai mítoszok szerint az égig érő fa ágai az égbolt rájuk nehezedő súlya alatt görbülnek meg; amit száz éve a veleméri parasztfazekasok is tudtak még (fotógrafika)

14. ábra. Száz éves veleméri cserépedények (kivétel a középen látható X jeles tejesköcsög, amit a magyarszombatfai Czugh Zsuzsa fazekas készített vagy 20 évvel ezelőtt, de pontosan olyanra, mintha száz éve Veleméren csinálták volna)

15. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester világmodellje is a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg

16. ábra. A boroskancsók díszítése eredetileg erdélyi bokályokon szolgált

17. ábra. Az égig érő fa tetején az ősvallási szabvány szerint ott a helye az "us" (ős) jelnek is, Csernyecov szerint hasonló faábrázolásokat lehet találni az Urál vidékén is

18. ábra. Afrászijábi (balra lent) és anaszazi indián (jobbra fent) tálmásolatok, mindkettőn megtalálható a Jóma "jó magas" mondatjel, egy kőkori isten névligatúrája

19. ábra. Így néz ki a képszerű Egy isten mondatjel egy veleméri rajzos sindün, az "egy", "ős" és "Ten" hieroglifákból alkotott mondatjel azért növény alakú, mert az égigérő fa azonos az Istennel

20. ábra. Cserepek a tetőcsúcsban

21. Ennek a sindümintának a párhuzamát Hoppál Mihály közölte a nepáli magar jelkincsből

22. Beszélgetés a Sindümúzeumban

23. ábra. A grafikai munka plasztikusabbá tette a sindü égig érő fáját

24. ábra. Az Őrség és a Dunántúl fazekasságának termékeiből

25. ábra. Czibor Imre alsópáhoki műhelyéből került ki ez a szép tésztagyúró tál, amivel a mester országos bajnokságot is nyert

26. ábra. A veleméri parasztfazekasok által ránk hagyott kultúrkincs

27. ábra. A Sindümúzeumban bemutatjuk némelyik környékbeli templom ősvallásból örökölt jeleit is, ezen a képen a nagytótlaki körtemplom látható

28. ábra. Dana ten (Dana isten) virághoz hasonló mondatjele

29. ábra. Egy szép bajánsenyei cserépedény

30. ábra. A Sindümúzeum rendelkezik egy Árpád-kori pecsétgyűrűvel is, amelyiken a Nagy szár ég (Nagy úr az ég) hieroglifikus szöveg olvasható abból a korból, amikor az ősvallás még tartotta az utolsó hadállásait (a berekböszörményi Méhes Sándor ajándéka)

31. ábra. A kertben megtalálható Onogesius hun vezér szobra, aki a Katalaunumi csatában vesztette életét az Európa hun uralom alatti egyesítéséért vívott harcban 

32. ábra. A veleméri Sindümúzeumban egyes tárgyakat (hieroglifikus írásemlékeket) csak fényképről tudunk bemutatni, ez például egy apahidai hun csat magyarul elolvasható hieroglifikus mondatokkal

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)

Varga Géza

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson