Varga Géza írástörténész: Az MTA rováskorpusza

Több éves munka eredményeképpen jelent meg 2021-ben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja által kiadott rováskorpusz (1. ábra). A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötetet Benkő Elek, Sándor Klára és Vásáry István írta, köszöntőjét Fodor Pál, a BTK címzetes főigazgatója jegyzi.

Elsősorban az elismerés és a köszönet illeti meg a szerzőket és a kiadót, mert sok forrás válik így elérhetőbbé s ez egy korpusz (az érdemi tudományos célokat eleve nem képviselő leltár) elsőrendű feladata.

Azonban létezik egy második sor is a rováskorpusz hibáinak felsorolásával. Alább azon cikkeim címét sorolom fel, amelyek e rováskorpusz érdemeinek és hibáinak egy részét írják le s amelyekre kattintva az olvasó e cikkekhez eljut. Az olvasójuk meggyőződhet arról, hogy - a tudományos haladás szempontjait tekintve - a korpusz egy tendenciózus, magyar- és tudományellenes válogatás. A szerzők az előző átkos "tudományos konszenzusának" hazug prekoncepciója jegyében kizárták, a "futottak még" kategóriába sorolták, vagy tévesen mutatták be a székely írás legfontosabb, a tudomány fejlődését leginkább szolgáló emlékeit és irodalmát.

A korpusz hibát követ el, amikor a feltárt tények ellenére tagadja a hun-magyar azonosságot és a székely írás avarhun eredetét, valamint amikor elhallgatja a ma ismert rovásemlékeink szójeleinek létét. Az olvasó mégis haszonnal forgathatja a kötet lapjait, ha átlát a történelemhamisító szándékokon.

A jelek szerint egy darabig kénytelenek leszünk együtt élni egy súlyosan hiányos korpusszal. Ebből semmit sem tudunk meg a népi, uralmi és vallási szójeleinkről, vagy a szkíta, hun, avar és honfoglaló magyar leleteken olvasható hieroglifikus szövegekről, a székely írás eredetéről és típusáról, jeleinek számáról, az írásrendszerek családfájában való elhelyezéséről, rokoni kapcsolatairól.

Az MTA rováskorpuszát Fehér Bence és Zelliger Erzsébet is értékelte.