Levél Kásler Miklós miniszter úrnak a Magyarságkutató Intézet munkaprogramjáról

Dr. Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterének

Tisztelt miniszter úr!

Gratulálok a munkaprogramhoz, amelyet az Új időszámítás jön a kutatásban c. riportban fejtett ki (Demokrata, 2018. 12. 08.)! Kérem, engedje meg, hogy segítsem a megvalósítását!

1. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettájának sarkaiban ugyanazt a mondatot szójelekből alkotott mondatjellel is leírták, ez az írásemlék is bizonyítja, hogy van szó- és mondatjeleket használó hieroglifikus írásunk, ahogyan az Veit Gailel tollából az 1500-as években írt feljegyzésben is fennmaradt

A cikk szerint „a Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges.” Fel is sorol néhányat a tudományterületek közül, amelyekkel a „szakma” eddig foglalkozott, vagy amelyet a Magyarságkutató Intézet művelni fog, azonban a magyar írástörténet kutatása egyik listában sem szerepel. Pedig az írástant a legfontosabb területek egyikének kellene tekintenünk, mert a jelhasználat változásai ugyanúgy azonosítanak egy kultúrát, mint a régészek által e célra felhasznált cserepek, sőt szerencsés esetben a jelek segítségével a nyelvet is meg lehet határozni. Az írástan háttérbe szorulásának oka, hogy az egyetemeken a mai napig tanított megalapozatlan prekoncepció szerint a magyarság nem örökölhette írását a magyarul beszélő hunoktól, hanem azt az ótürk írásból kellett átvennünk. 

E tételt azonban száz év alatt sem sikerült bizonyítaniuk az akadémikus „tudomány” kutatóinak. Sőt egy sor új adat és összefüggés is felmerült, ami kizárja ezt az akadémikus eredeztetést (ezek egy részét az egy éve közreadott Magyar hieroglif írás c. kötetben fejtem ki). Az 1993-ban megjelent Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk hatására 1996-ban Róna-Tas András, Sándor Klára és a nyomukban mások is beismerték, hogy a tudomány nem ismeri a székely írást, véle kapcsolatban minden alapvető kérdés tisztázatlan. Ezzel az akadémikus „tudomány” felemelte a kezét és átadta a terepet azoknak, akiket nem kötnek a száz éve hangoztatott, de sohasem bizonyított magyar- és tudományellenes dogmák. Javaslom ezért, hogy az Intézet fő feladatai között szerepeljen a magyar írástan kutatása! Új megállapításokat elsősorban új ismerethalmazra lehet építeni. S az eddig mellőzött írástan gyors és döntő fontosságú ismeretekkel szolgálhat, ha az Intézet hatékonyan szervezi meg a kutatást.

2. ábra. A budapesti hun jelvény három rovásjele, amelyet Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr latin M betűként, az édesapja, Tomka Péter régész pedig latin AK monogramnak határozott meg, holott (a feje tetejéről a talpára állítva) a rovásjelekkel írt éSZAKi szó van ott

Ez nem könnyű, mert sok munkáról van szó. Fel kell mérni a világ összes írás- és jelrendszerének ismérveit s azokat össze kell hasonlítani a magyar jelhasználat körülményeivel. Ehhez olyan nyelvészek, régészek, történészek kellenek, akik hajlandók ezzel foglalkozni. Az Intézet költségvetése véges, de nem ez a legfőbb nehézség, hanem az, hogy a szakma az ellenségképzőként működő egyetemekről téveszméket, sőt a magyar őskultúra kutatóival (a másként gondolkodókkal) és a székely írással szembeni gyűlöletet is magával hozta s ennek megfelelően működik. Sándor Klára például közreadta 1996-ban, hogy azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással foglalkozni. Zsirai Miklós óta az akadémikus „tudomány” módszertanának legfontosabb eleme a szimpla jelzőosztogatás (a dilettánstól az elmebetegig), az érdemi kérdések kikerülése mellett. Holott az akadémikus tudomány álláspontja az írástan területén pillanatnyilag egyenlő a „minden alapvető kérdés tisztázatlan”-nal, ami miatt a segítséget igénybe kellene vennie (a párbeszédre hajlandónak kellene lennie), ha a célja nem a magyar múlt letagadása, hanem tisztázása.

3. ábra. A budapesti hun(?) jelvény Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt felületének részlete a vascsap csonkjának maradékával, a múzeum úgy tájékoztatta az államtitkár urat, hogy a vascsap kiálló maradéka a rozsdásodás miatt veszett el (miért nem őrizték meg?), a múzeumban mikroszkóppal készített fényképen azonban a vascsap csonkja fémtiszta és jól látszik rajta a leletpusztító reszelő nyoma, a képtelen múzeumi mese szerint a reszelőnyomokat egy restauráló folyadék hívta elő 

Ám a párbeszéd helyett inkább hajlanak a bűncselekményt képező leletrongálásra és a felelősök mentegetésére, csak ne derüljön ki a magyar jelkészlet szkíta, hun és avar eredete. A Magyar Nemzeti Múzeumban ezért reszelhették le barbár módon a korábbi főigazgató és további öt régész által hun leletnek minősített budapesti hun(?) jelvény magyarul elolvasható rovásírásos szövegét (az ezzel kapcsolatban Önnek és az államtitkár úrnak írt újabb leveleimre választ sem kaptam). A lelet kora lehet későbbi is, ám a rajta lévő szöveget a múzeumnak a letéti szerződésünk szerint egy tudományos folyóiratban le kellene írnia. E helyett csak egy magánkiadványban jelent meg Tomka Gábor elképesztő tanulmánya, amelyben a 2. ábrán látható rovásjeleket a fejük tetejére állítva latin M betűként határozta meg. Bármelyik nem debil általános iskolás fel tudja mérni, hogy ez nem igaz.

Az édesapa, Tomka Péter régész a múzeum kérésére írt szakvéleményében még a talpán állva latin AK monogramnak vélte ugyanezeket. Csak a rovásjelek felismerésére nem volt hajlandó egyikük sem. A múzeum pedig kizárta a feladat elvégzéséből azokat a saját munkatársait, akik felismerték volna a rovásjeleket. A 10 éve folytatott párbeszéd során a Magyar Nemzeti Múzeum ismételten valótlan állításokat tett és egy wikipédiás szerkesztő szerint a budapesti hun jelvény szócikkének törlését is támogatta – holott feladata a közművelődés támogatása és nem a létező adatok letagadása, elhallgatása és megrongálása lenne.

4. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán olvasható hieroglifikus Ragyogó ország mondat

Javaslom, hogy a minisztérium rendelje el a közgyűjteményekben lévő rovásírásos, vagy az eddig díszítésnek vélt hieroglifikus írásemlékek közzétételét a neten és a nagyközönség ellenőrzése, hozzászólása és értékelése mellett végzett leírásukat! Az akadémikus „tudomány” e téren száz év alatt előadott szégyenletes teljesítménye nem ad kellő alapot az arisztokratikus elzárkózásukhoz. Nem túlzás, hogy a rovásírással foglalkozó netes rovatokban többet tudnak a magyar írásokról, jobban ismerik az írásrendszerek összehasonlításának módszertanát és inkább mondanak igazat, veszik figyelembe a tényeket, mint az MTA-ban, az egyetemeinken vagy a múzeumainkban (vagy ezek nem a mi intézményeink, hanem egy arctalan ellenségé?). Az egyetemek vegyenek részt a múzeumok leletleíró munkájában és oktassák a magyar írástörténetet! Amelyik intézmény nem hajlandó elvégezni ezt a feladatot, ott az állami apanázs csökkentése mellett a vezetői helyekre új pályázatot kellene kiírni. Egyúttal pályázatot kellene hirdetni a székely írás leírására, különös tekintettel az eredet, a magyar szó- és mondatjelek, valamint a világ összes jelrendszerével fennálló kapcsolat és hasonlóságok kérdésére (a klasszikus írásrendszereket a kőkori monogenezis miatt ősrokonság fűzi egymáshoz, ahogyan azt a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk is kimutatta). A munka alakulását a sajtó folyamatosan közvetítse a nagyközönség felé!

5. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibulája több hieroglifikus mondattal (alul középen a Ragyogó, nagy ország mondattal) 

Ezt a munkát alacsony költségvetés mellett is azonnal el kell és el lehet kezdeni. Kérem ezért, hogy személyesen adja ki az ehhez szükséges utasításokat! A munka elvégzését szívesen támogatom értékeléssel és tanácsokkal, valamint a Magyar hieroglif írás c. könyvem felajánlásával minden egyetem és múzeum számára, amennyiben erről tarthatok náluk előadást, amelyen a diákok, a munkatársak és a nagyközönség kellő részvételét biztosítják, az előadást rögzítik és felteszik a netre.

6. ábra. Magyar zászló a Képes Krónikából a hieroglifikus Egy országa (mai magyarsággal: Isten országa) mondattal, miért kell eltűrnünk, hogy az akadémikus "tudomány" e téren képzetlen (félreképzett) képviselői közpénzen hazudoznak nekünk a jelkultúránkról?

A szíves figyelmét megköszönve üdvözli: Varga Géza írástörténész

***

A blogom látogatóinak javasolt olvasnivaló, magyarázattal

- Szittya mese vagy az új magyar őstörténet? Itt a Magyarságkutató Intézet teljes háttere

A cikk írója az akaratán kívül is elárulja, hogy nem sokat tud a magyar írástörténet tényeiről, de az általános írástan alapfogalmairól sem. Nem ismeri a vonatkozó szakirodalmat és a felfedezéseimet sem, de egyébként is pontatlanul, indokolatlanul ellenségesen és gúnyosan fogalmaz (idézőjelbe teszi a magam választotta írástörténész titulusomat, érezhetően kiakad a hieroglifa szón és azt is sugallja, hogy szerintem a muzeológusok titokban tartják a hieroglifikus szövegeinket, pedig csak a szimpla hozzá nem értésük miatt nem tudják elolvasni őket). Abban azonban egyetértünk, hogy Szabados György és Hoppál Mihály kitűnő tudósok, akik hozzájárulhatnak az Intézet munkaprogramjának beteljesítéséhez. 

- "Tudományos" cenzúra a Kurultájon?

Isten őrizz attól, hogy Bíró András Zsolt biológiatanár és cenzor úr szerepet kapjon a Magyarságkutató Intézet vezetésében. Előbb meg kellene indokolnia tudományos igényű érveléssel, hogy miért tiltotta ki a Kurultájról azokat a könyveimet (a hírek szerint egy konkurrens könykereskedőnek engedelmeskedve), amelyeket a Kurultáj fővédnöke, Lezsák Sándor támogatott? Ugyan mi a jó abban, ha a dilettantizmus, a cezarománia és a korrupció ül tort a nemes célok és a tudományos eredmények sírja felett? 

- Vásáry István megismétli a székely írás egyszer már feladott eredeztetését

- Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben

- Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban 

- Mit jelent Róna-Tas András professzor úr szájából a véletlen?

- A temporius téveszme diadalmenete

- Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről

A fenti kritikákat más aligha tudta volna megírni, mert másnak nincs meg hozzá a tudása, mert nem foglalkozott ezzel a témával annyit, mint én. Ugyanezért tudományos igényű cáfolatot sem lenne képes adni senki ezekre, vagy az írástörténészi tevékenységem lényegére. A jelzőosztogatáson nem is lép túl senki. A fenti cikkeket és a könyveimet pedig meg kellett írni és figyelembe venni is érdemes, ha komolyan gondoljuk azt, amit a Magyarságkutató Intézet alapítói kitűztek maguk elé. Az írástan az egyik legfontosabb, lényegében feltáratlan, máig felhasználatlan tudományterület a magyar őstörténet kutatása terén és e terület tanulságaira szükség van az Intézet célkitűzéseinek gyors eléréséhez. A jelek ugyanis nyelvet bizonyítanak, miközben igen sok hieroglifikus szöveg hever olvasatlanul a múzeumok polcain.

- Magyar hieroglif írás

A könyvemet az Élet és Irodalom 2018. szeptember 7-én a hét nyelvészeti köteteként mutatta be. Ebben egyébként nem azt bizonyítom be 48 éves kutatásaim összefoglalásaként, mint amit a cikkíró megérteni vélt (hogy a székely írás bronzkori), hanem azt, hogy előzménye már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ezért az És tulajdonképpen tévedett, mert nem a hét nyelvészeti, hanem az évszázad írástörténeti kötetéről van szó. Úgy gondolom, hogy aki elolvasta és megértette, az csak igazat adhat nekem. 

- A borjú elbődülése, a finnugrista jelzőosztogatás és a tudományos igényű kritika

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szálláshely 5 fő számára két hálóval. önálló épületben

További cikkek

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

 Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

További blogbejegyzések

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció

Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?

Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban

Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal

Mitől beavató korona a Szent Korona?

A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata

Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás

A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről

A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?

A hun jelvény rendeltetése

A budapesti hun jelvény kora

A budapesti hun jelvény jelei

A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése

Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról

A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása

Akadémikus reszelő

A temporius-téveszme diadalútja

Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt

Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula

Varga Géza írástörténész életrajza

A székely írás harmadik k jele

A székely írás eredeztetése

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra