2022. augusztus 18., csütörtök

Mongóliai hun sziklarajz "Jó ragyogó ős" mondata Obrusánszky Borbála fényképén

Obrusánszky Borbála közölte legutóbb néhány mongóliai hun sziklarajz fényképét, amelyekről korábban már egy gyors olvasatot adtam. Közülük most részletesebben is ismertetem az egyiket. 



1. ábra. A Jó ragyogó ős olvasatú hun mondat a mongóliai Khovd sziklájáról (fotógrafika, középen, lentről felfele), a hun , ragyogó és ős hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "j" és "r" rovásbetűk, valamint az "us" (ős) szójel 




2. ábra. Obrusányszky Borbála fényképének részlete


A Khovd-i sziklafalon egymás fölött kétszer is szerepel a Jó ragyogó ős mondat (2. ábra). Lehetséges, hogy ezek egy ima ismétlődő sorai voltak. A dallamot, amire ezt énekelhették, megváltozott szöveggel talán ma is őrzi valamelyik magyar és/vagy ujgur népdal. Mindenképpen egy rendszeresen ismételt, az ősvallás számára fontos mondat lehetett ez a hun korban. Az ötvösök a hasonló rövid jelmondatokat ismételték meg az amulettként szolgáló hun ékszereken is. Ezekkel az ékszerekkel (fibulákkal, ővveretekkel, jelvényekkel stb.) a világnézetüket fejezték ki és biztosították az isten jóindulatát is. 



Irodalom

Varga Géza: Magyar mondatok az Obrusánszky Borbála által fényképezett mongóliai sziklarajzokon

Varga Géza: Magyar hieroglif írás




Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...



2022. augusztus 16., kedd

Mongol sziklába vésett hun "Folyóisten" ligatúra

Obrusánszky Borbála közölte legutóbb néhány mongóliai hun sziklarajz fényképét, amelyek némelyikéről korábban már egy gyors olvasatot adtam. Közülük most részletesebben is ismertetem az egyiket, amelyet az érdekesebbek közé sorolhatunk. 



1. ábra. Jóisten, vagy - a legalsó jel értelmezésétől függően - inkább ügy isten (mai magyarsággal mindkét esetben folyóisten, vagy a folyó istene) olvasatú mondatjel Mongóliából (Khovd)


Azért érdekes ez a ligatúra, mert az Isten szavunk bukkan fel benne (1). Az istennel azonos égi folyó (a Tejút) tiszteletéről tanúskodik. Ez egy lényeges nyelvi adat napjainkban, amikor a hun identitás meghatározása egyre hangsúlyosabb és időszerűbb kérdéssé válik. Persze folyamatosan kérdéses volt ez már az eltelt százötven év alatt is. Mióta az íróasztal mellett kiagyalt finnugrista hazugságrendszer nyakon öntötte a hagyományos történelemszemléletet egy magyar- és tudományellenes következtetéslánccal, azóta ez a téma nem juthatott nyugvópontra. Most a genetikusok nagyszerű felfedezéseinek köszönhetően újra és erőteljesebben vetődött fel ez a régi kérdés. Csak igazi válasz nincs rá az akadémikus oldalról. A szakmai és etikai alultápláltsága miatt a "tudományos konszenzus" most sem képes ezt a kérdést a lehetséges színvonalon megválaszolni. Csak reménykedhetünk abban, hogy ami késik, az nem múlik s idővel talán akad egy tudós is "a tors közt kelőben". 

Az identitást nem lehet a gének alapján meghatározni. Ahhoz figyelembe kell venni a több tucatnyi, vagy inkább több százra menő, a múzeumok polcain heverő hun nyelvemléket is. E tárgyakat ugyan időnként kiállítják (2), ám nem képesek érdemben hasznosítani a nyelvemlék-voltukat akkor sem, amikor pedig éppen a hun-magyar azonosság meghatározása lenne a kiállítás célja. Erre eddig két ok miatt nem kerülhetett sor: 

- Egyrészt ezek a "szakképzettek" nem tudják, vagy nem hajlandók elolvasni a szójelekkel írt emlékeket. Az egyetemeken oktatott ostobaságok (miszerint a székely írás alfabetikus és sémi-ótürk eredetű, stb.) megakadályozzák a puszta díszítésnek vélt hun hieroglifák elolvasását. 

- Másrészt uralkodik köreikben egy - a finnugrista hazugságrendszer védelmében kidolgozott és napjainkig alkalmazott - áltudományos gyakorlat, miszerint a körön kívüliek felismeréseire nem kell odafigyelniük. Vásáry István például legutóbb elutasította a Fehér Bence által a jánoshidai avar tűtartóról adott (mellesleg hibás, mert a szójeleket betűként hasznosítani próbáló) olvasat tárgyalását. Azzal, hogy majd akkor válaszolnak neki, ha tudományos fórumon adja elő. E "tudós" társaság számára nem a múlt feltárása fontos, hanem a saját prekoncepcióik védelme. 

Ezért reszelhették le barbár módon a Magyar Nemzeti Múzeumban a náluk letétbe helyezett budapesti késő középkori jelvényt. Erről a leletről kezdetben (például a főigazgató által aláírt letéti szerződésben) azt állították, hogy hun, vagy hun kori - ezért felrémlett előttük annak a lehetősége, hogy a rajta lévő rovásjelek bizonyítják a hun-magyar azonosságot. Amit pedig százötven éve próbálnak tagadni. Így esett, hogy Rezi-Kató Gábor főigazgató-helyettes úr vezetése idején lereszelték a lelet jeleket hordozó felületét, majd Tomka Gábor főigazgató-helyettes úr a maradék rovásjeleket "rontott latin M" betűként értékelte. Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet rovológusa pedig azt is letagadta, hogy ennek a nyelvemléknek valaha lett volna rovásjelekre alapozott olvasata (pedig a figyelmét elkerülő olvasatot közlő kötetemet említi az irodalomjegyzékében). 



2. ábra. Szarvasi aranyozott ezüstjelvény a X-XI. századból az Isten szóösszetétellel (középen), a ligatúra ős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a hieroglifák megfelelői az 1400-as évekből származó nikolsburgi székely ábécéből (jobbra)


Ugyanezt (hogy nem a megismerés, hanem a presztizs fontos nekik) bizonyította a Magyar Nyelv szerkesztőségének álláspontja is, amikor a karcagi csatkarika hieroglifikus szövegének olvasatát tartalmazó cikkemet közlésre felajánlottam nekik. Részben azzal utasították el, hogy nem vállalják a minden bizonnyal keletkező vitát.  



3. ábra. Amur menti sziklarajz Isten hieroglifával (Kr. e. 4000 tájáról, balra), acoma Isten mondatjel (középen) és a kenderesi templom mennyezetkazettáján található megfelelőjük (jobbra)



Jegyzetek

(1) E mongóliai ligatúrának van néhány sajátossága:

- A jelek sorrendje lentről felfelé olvasva ős + ten. Ezzel megegyezik az Amur menti sziklarajz Isten ligatúrájának sorrendje (3. ábra). Az ellenkezője is megtalálható pl. az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak Egy Isten mondatjelében (4. ábra). 

- Az "us" (ős) szójel nem függőleges, ahogy megszoktuk, hanem vízszintes. Ennek nem tudom a magyarázatát adni. Csak annyi bizonyos, hogy ehhez hasonló jel-elfordulásra több példa is akad.

- A legalsó jel az ügy "folyó" szójele, ám a hangsúlyozott kacskaringója a "folyó" szójel sztyeppén szokásos alakját idézi. Talán azért, mert mindkét szó "folyó" jelentésű.

(2) Egyes magyarországi kiállítások rendezői az utóbbi évtizedekben hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy az előző átkosokból örökölt rovásundor és hozzá nem értés ünnepet ülhet a magyar íráskultúra megalázását jelentő alkalmakon. Sorozatosan és rendszerszerűen feledkeznek meg a hieroglifikus írásemlékek kiállításáról. Egy-egy közelmúltban megrendezett kiállítás írástörténeti kudarcát írom le az irodalomjegyzékben sorakozó cikkekben. Olyan tárgyakat sorolok fel bennük, amelyek olvasatának - tisztességes rendezés esetén - ott lett volna a helye a kiállításokon. Például a nyelvemlék-kiállításon a rovásírásos nyelvemlékeknek is meg kellett volna jelenniük.  

Ez a szégyenletes sorozat az OSZK-ban megrendezett nyelvemlék-kiállítással kezdődött, ahol a rendezők tudatosan és bevallottan elhatárolódtak a rovásírással írt nyelvemlékeink kiállításától, hivatkozván arra, hogy az MTA csak a latin betűseket rendelte meg tőlük. 

Folytatódott a Természettudományi Múzeumban megrendezett Attila-kiállítással, majd a székesfehérvári Árpádház-kiállítással. Ez utóbbiakon kiállították ugyan a hieroglifikus nyelvemlékek némelyikét, ám - szakmai és etikai hiányosságok miatt - egy szót sem ejtettek azok elolvasható voltáról. 



4. ábra. Az énlakai bilingvis (kétfajta írással írt azonos szöveg) alapján a magyar népi tulipán Isten olvasatú

A Néprajzi Múzeum földbetaposott cipősdobozra emlékeztető új épületében megnyílt kiállítás sem különb. Csak itt nem régészeti, hanem néprajzi tárgyakon vannak az elolvasatlanul maradt hieroglifikus szövegek. Igen sok népi hieroglifikus írásemlék (pl. a fazekasjelek és a hímes tojások elolvasható volta) említés nélkül maradt a kiállításon. Ez azért érdekes a most bemutatott mongóliai hun mondat értékelésekor és elolvasásakor, mert éppen az Isten szavunknak van sok népi hieroglifikus előfordulása. A magyar népművészet tulipán-motívumának is ez a magyarázata: az Isten hieroglifa alakult át virággá. A múzeumainkat bitorló ostoba és hazug banda azonban nem képes és nem is érdekelt az összefüggések felmutatására. 



5. ábra. Korondi gyertyatartó az Isten alakban elolvasható, az Istennel azonos égig érő fát idéző tulipánnal, az ábra jobb alsó sarkában a székely írás "us" (ős) és "nt/tn" (ten) szójelei



Irodalom

Varga Géza: Magyar mondatok az Obrusánszky Borbála által fényképezett mongóliai sziklarajzokon

Varga Géza: Vásáry István észre sem vette, hogy elszólta magát







Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...




2022. augusztus 13., szombat

Kazahsztáni kőszobor hieroglifái

Monoki Ibolya hívta fel a figyelmemet a kazahsztáni kőszoborra, amiért itt is köszönetet mondok (1. ábra). Az eredeti fényképét Nuray Bilgili tette közzé a facebook-on. A kísérő szöveg szerint ez egy türk sírszobor a Kazah-Alpokban. Talán pontosabb lenne a "türk kori" meghatározás? 



1/a. ábra. A kazahsztáni türk kori szobor és jelei (fotografika), az olvasat: magas kő ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő ragyogó ura)




1/b. ábra. A kazahsztáni türk kori szobor eredeti fényképe


A sérült felületű kőről készült pontatlan fénykép alapján nem volt könnyű a jelek azonosítása. Igyekeztem a legjobb tudásom szerint, a legnagyobb nagyítást felhasználva, lelkiismeretesen eljárni. A munka meglepő eredménnyel járt. Amiképpen azt Monoki Ibolya jelezte, megfelelések mutatkoznak egy velszi kőlap szójeleivel (2. ábra). Tudjuk, hogy a magyar hieroglif írás jelei már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Amerikáig, a sorra felbukkanó egyezések mégis újra és újra megdöbbentőek.

 

2. ábra. A velszi kőlap jelei Kr. e. 3000 tájáról, az olvasata: Magas kő jóságos ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő jóságos ragyogó ura)


Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Velszi kőkör olvasható jelekkel Kr. e. 3000 tájáról





Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...


2022. augusztus 12., péntek

Domonkosfa román kori templomának olvasható kapubéllete

Muraszombattól 26 kilométerre északkeletre fekszik, az Őrség nyugati szélén, a Vendvidéki-dombság vidékének északkeleti szegélyén. A Kis-Kerka patak völgyében helyezkedik el, közvetlenül a magyar határ mellett; keleti szomszédja, Kercaszomor már Vas megyéhez tartozik. A mai település Domonkosfa és Bükalja egyesítésével jött létre. Vas vármegye monográfiája szerint "Domonkosfa, magyar község, 30 házzal és 642 ág. ev., r. kath. és ev. ref. vallású lakossal. Postája Kercza, távírója Szt.-Gotthárd. Román stílű kath. temploma a XIV. századból való."



1/a. ábra. Domonkosfa román kori templomának Egy ten (mai magyarsággal: Egy isten) alakban elolvasható kapubéllete 



1/b. ábra. Domonkosfa román kori templomának Egy ten (mai magyarsággal: Egy isten) alakban elolvasható kapubéllete 



A község katolikus temetőjében található a 13. század első feléből származó Szent Márton templom. Ezt 1872-ben megmagasították és átépítették. 1971-74 között újabb rekonstrukció során belső részét az eredeti állapotokhoz közelítően újították fel. A templom déli kapuja fölött a románkori építészet és épületszobrászat szép részletét találjuk (1. ábra). A kapubéllet képi tartalma egy jellegzetes ősvallási ábrázolási konvenció, az eget tartó, Istennel azonos égig érő fa magyar hieroglifákat (ősvallási vonatkozású szójeleket) tartalmazó rajza (1. ábra). A fa szerkezete kettős kereszt alakú, ami az Egy "szent, isten" szójelnek, valamint a székely írás "gy" betűjének felel meg. A kettős kereszt vízszintes szárai tövében egy-egy ten "isten" szójel is megjelenik. Ezek együttes olvasata az Egy ten (mai magyarsággal: Egy isten).

A domonkosfai ábrázolás és a szintén elolvasható párhuzamai (2-4. ábra) azt bizonyítják, hogy az Árpád-korban a keresztény egyház felhasználta azokat az ősvallási szójeleket, amelyekből a székely írásjelek is kialakultak. E párhuzamok nem pontosan azonosak, ám néhány jellemzőjük megfeleltethető. Az általuk közvetített világkép azonos, ami értő alkalmazásra utal. Egyrészt mindegyik az eget tartó, Istennel azonos világoszlop (hegy és fa, a természetben a Tejút) ábrázolása. Másrészt az ábrázoláshoz egyaránt a magyar hieroglif írás képszerű szójeleit használták fel. E szójelek némelyikének jelentését a katolikus egyház papneveldéiben ma is tanítják az ars sacra "szent művészet" tantárgy keretében. Például tudott dolog, hogy a mandorla és a benne Szűz Máriával, vagy egyedül ábrázolt Krisztus képe a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napot, napistent idézi (4. ábra). Egy sor párhuzam támasztja alá azt, hogy a domonkosfai templom kapubélletében egy több ezer éves ábrázolási és jelhagyomány fennmaradásáról van szó (5-9. ábra). 



2. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom kapubélletében is az eget tartó világoszlop (hegy és fa) Isten országa alakban elolvasható ábrázolása van




3. ábra. A pécsi székesegyház Szent László kori faragványainak részlete az eget tartó, Egy ős alakban elolvasható, kettős kereszt alakú égig érő fával




4. ábra. A veleméri Szentháromság-templom diadalíve felett mandorlában trónoló Krisztus azonos a kettős kereszttel, az ábrázolás olvasata: Egy ős




5. ábra. Hegyen álló nesztoriánus kereszt az eget tartó isteni fa szerepében Indiából, Madras közeléből



6. ábra. Ismeretlen jelentésű urartui hieroglifa Barnett nyomán, a képi tartalom: a kettős kereszt alakú, Istennel azonos fa az eget tartja



7. ábra. Az eget tartó, kettős kereszt alakú fa egy hettita fémplaketten, a csúcsán megjelenő sugárkoszorú az Istenre (a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napra) utal



8. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz eget tartó fa ábrázolását a csodaszarvas vadászatával és elolvasható (piros színnel kiemelt) szójelekkel társították




9. ábra. A kínai lolo írás "ég" szójele az eget tartó fa ábrázolásának végletekig leegyszerűsített lineáris rajza, amely a rovástechnológia miatt fordult el jobbra



Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.




Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...


Kő- és bronzkori templomkörzetek (magas kövek és piramisok) cégtáblái

Az Acient Origins küldött egy cikket a napokban. A cikk címe: Kőbe faragott királyt találtak a 4200 éves kínai piramispalotában. Eddig is tudtunk a kínai piramisokról és azt is sejtettük, hogy lehet valami köze hozzá a magyarul beszélő hun őseinknek. Most e kínai piramisok egyikéről kaptunk hírt. Ez alkalmat ad arra, hogy röviden felvázoljam azt, amit a legkorábbi (Egyiptomon kívüli) piramisok rövid hieroglifikus írásemlékeiről eddig felfedeztem. 





 1. ábra. A totonák El Tajin piramis lépcsőjének korlátján ismétlődő ligatúra magyar olvasata: Jóma "jó magas (isten)", az indián olvasata pedig feltehetően Jomi aminek az eredeti jelentése "orvos, sámán, szakrális uralkodó, Isten" lehetett, ám a jelentés a kőkor óta devalválódott



2. ábra. A velszi Anglesy szigeten lévő kőkör írásos sztéléjén lévő, Magas kő jó ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő jóságos, ragyogó úr/ura) hieroglifikus mondat Kr. e. 3000 tájáról





3. ábra. A boszniai Viszokó piramis alakú hegyeinek alagútjában talált Magas tengely olvasatú hieroglifikus felirat (Friedrich Klára nyomán)















Irodalom 

Kőbe faragott királyt találtak a 4200 éves kínai piramispalotában (Ancient Origins)

2022. augusztus 11., csütörtök

Velszi kőkör olvasható jelekkel Kr. e. 3000 tájáról

Az Ancient Origins ma küldött cikket egy henge-ről, amit a velszi Anglesy szigeten lehet megcsodálni. A cikk címe: Bryn Celli Ddu: Ősi kőkör és átjáró sírja élőknek és holtaknak volt. A fényképek egyikén a képaláírás szerint "díszített kő" látható. A képjelekből alkotott "díszítés" a magyar hieroglif írás segítségével elolvasható. A sziklán a néhány kopásától eltekintve jól azonosítható szójelek a Magas kő, jóságos, ragyogó úr olvasatot engedik meg (1. és 2. ábra). A kőbe vésett hieroglifák (a magas kő, a "folyó" és a szár "fa") a Tejút szokásos jelképei.



1. ábra. A velszi kőkör mellé állított sztélére az istennel azonos világoszlopra (Tejútra) utaló Magas kó jó ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő jóságos ragyogó úr/ura) mondatot írták




2/a. ábra. A walesi henge sztéléjén olvasható Magas kó, jó ragyogó szár  (mai magyarsággal: Magas kő, jóságos ragyogó úr/ura) mondat




2/b. ábra. A velszi kőkör jelei és a magyar jelkészlet egyezései


A képszerű szójelek jól azonosíthatók. Már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Amerikáig és Ausztráliáig (pl. 5/b. ábra). A képi tartalmuk alapján is kétségtelen, hogy az istennel azonosított Tejút tiszteletére emelték e követ s ezzel összefüggő szertartásokat végezhettek a hengen és a környezetében. 

Jelformát érintő bizonytalanságot csak a hullámos keret kopottsága miatt lehet feltételezni esetenként. Mivel a fenti olvasatot a kereten belül lévő hieroglifák adják, ezért a keret részleteinek esetleges elolvashatósága nem érinti alapvetően az itt közölt értelmezést. A jelekből összeállítható mondat kerek egész és beleillik a korábban elolvasott hieroglifikus mondatok alkotta képbe. A hasonló jelhasználat és mondatok alapján a velszi henge ősvallási gondolatrendszere azonos a hun-avar-magyar ősvalláséval (3-6. ábra).



3. ábra. A korondi kancsó hasán körben a Tejút jelképei sorakoznak: a magas kó, a (függőleges hullámvonal alakú) folyó és az égig érő fa, jobbra fent a magas kő ligatúra, alatta a székely írás "m" és "harmadik k" betűje





4. ábra. A zamárdi avar csat ívén a magas kő, nyelvén a Bél szár (mai magyarsággal a Bél úr) mondat olvasható, a szár "úr" szójel itt is az istent jelöli, miként a henge feliratán is


 

5/a. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turlos fibuláján olvasható Ragyogó nagy ország mondatjel, a ragyogó hieroglifa ugyanúgy vízszintes, mint a walesi henge feliratában




5/b. ábra. A németországi Stadel-barlang 38 000 éves oroszlánemberének vállán ugyanaz a ragyogj/ragyogtál hieroglifa ismétlődik, mint ami a velszi kőoszlopon is szerepel





6. ábra. A mártonhelyi templom freskóján Szent Kristóf átgázol a folyón, amelyet ugyanolyan kacskaringók jelölnek, mint a walesi henge feliratán (a szó egykor folyót is jelentett s elsősorban az istennel azonos Tejútra vonatkozott)



7. ábra. Kazahsztáni sírszobor nehezen kivehető, de hasonlónak látszó jelekkel, amelyek olvasata: Magas kő ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő ragyogó ura)




Irodalom