A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ország. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 23., szombat

Hopi madár olvasható üzenettel

Az eurázsiai és amerikai ősvallás "jel állaton" ábrázolási konvenciójának egyik példája látható ezen a hopi indián tálon (1. ábra). A madár teste szinte teljes egészében a magyar hieroglif írás jeleiből áll. Az alkotó szemmel láthatóan nem is törekedett az élethűségre. Elegendő volt számára, ha a lény madár voltát felismerhetővé tette. A fej helyére a kacskaringó alakú "jó" jelet helyezte, mert a jelszerűség (az elolvasható üzenet rögzítése) fontosabb volt számára a természethű ábrázolásnál.



1/a. ábra. A hopi tál madarán fentről lefelé a "Jó Nap, Jóma országa" mondat olvasható a magyar hieroglif írás jeleivel



1/b. Ábra. A szent madarat ábrázoló hopi tál



2. ábra. A "Jó Nap" (jó sarok?) ligatúra



3. ábra. Jóma a zoomorf isten neve


A Jóma ligatúra az amerikai indiánok leggyakrabban előforduló jele, ami Jóma isten egykori jelentőségére mutat. A hopi madáron szokatlan formában jelenik meg a ligatúra, mert a két jel nem érintkezik, csak a keret jelzi, hogy összetartoznak. Az isten nevének Jóma hangzósítása inkább csupán feltételezés az eurázsiai párhuzamok és a penut yomi "orvos" alapján.



4. ábra. A hopi "ország" szójel


Az ország szójel hegyeket ábrázol, az indián művész mégis a csúcsukkal lefelé ábrázolta őket. Ennek két oka is lehetett. Egyrészt a jelek nézőpontja változó is lehet (ha fentről nézi az Isten, akkor az Ő kedvéért meg is fordíthatták a hegyeket). Másrészt a fordított hegyábrázolás felidézi a madár tollait is - tehát ez esetben az alkotó mégis engedményt tehetett a természethűségnek. 


5. ábra. A hopi jelek és magyar megfelelőik, balról jobbra: jó "folyó", magas, Nap, ország


Az 5. ábra alsó sorának második helyén látható kék színű magyar Nap hieroglifa belsejében van egy kacskaringó, vagyis ez tulajdonképpen egy jó Nap értelmű ligatúra (jelösszevonás). Ugyanazt az ősvallási gondolatot és mondatot rögzíti, mint a hopi sasmadár nyaka és feje helyén lévő indián ligatúra (1. és 2. ábra). Ez azt jelenti, hogy az indián és a magyar kultúrában nem csak a jelek, hanem egyes ősvallási kifejezések és szófordulatok is hasonlóak lehettek és maradtak az elválás óta. 
Irodalom 

Indián-magyar jelpárhuzamokkal foglalkozó cikkek


 Varga Géza







További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak



A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom freskójának részlete atyaisten olvasatú hieroglifikus mondatjel



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra


dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , , , , ,

2018. június 15., péntek

Tollaskígyó jogara és a magyar király jogara egy kőkori állameszme maradéka

Tollaskígyó (az azték Quetzalcóatl) a legrokonszenvesebb indián isten. A cikksorozatban feltárt seregnyi indián-magyar jelpárhuzam után már meg sem lepődünk azon, hogy a magyar jelek párhuzamait viseli, ráadásul Ő oktatta írásra a népét. A kép alapján nyilván a magyar hieroglif írás jeleit tanítgatta nekik (1. és 2. ábra). E cikkben azt tárgyaljuk, hogy a Tollaskígyó kezében tartott jogar szimbolikája az azonos, kőkori eredetű ősvallási képzetek és állameszme következtében szervesen kötődik a magyar uralkodói jogaréhoz. Amiből persze az is következik, hogy a magyar állameszme és a magyar államiság is kőkori eredetű. 


1/a. ábra. Balról jobbra: római augur botja az Iseumból, szkíta botvégi jelvény Nyíregyházáról, jó "folyó" hieroglifa a magyar királyi jogar kristálygömbjéről, Tollaskígyó azték ábrázolása, kezében az előzőekhez hasonló jogarral 

 Quetzalcóatl magyarul: Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, az első istenpár harmadik fia. A világ első korszakában megelégelte Tezcatlipoca hatalmát, és letaszította őt az égből. A második korszakban ő lett a Nap, de ezúttal Tezcatlipoca döntötte meg az ő uralmát. A harmadik korszaknak is ő vetett véget, amikor nagy esőt küldött a Földre, az ötödik korban pedig, miután az istenek megállapodtak, és elindították a Napot, ő teremtette meg az embereket a korábbi generációk csontjaiból. Ő állt a Nappal a legközelebbi kapcsolatban. Az aztékok neki köszönték a tudományokat, a jó erkölcsöt, a bölcs törvényeket, a mezőgazdaságot és az írást. Nem kívánt emberáldozatokat, oltárára virágokat és gyümölcsöket hordtak. Korábban valószínűleg a tolték mitológia főistene volt. 


1/b. ábra. Tollaskígyó azték ábrázolása, a kezében tartott jogar az istennel azonos Tejutat (az égbe vezető utat, az égi felhatalmazást) szimbolizálja, a magyar hieroglif írás "jó" (folyó) jelének párhuzama


Tollaskígyó azték ábrázolásán négy magyar elemi jel (2. ábra) és egy magyar jelekből álló szkíta ligatúra (3. és 4. ábra) párhuzama látható.

2. ábra. Tollaskígyó elemi jelképei az 1. ábrán látható azték ábrázolásról, a jelpárok magyar jeleinek hieroglifikus jelentése fent balra: jó "folyó" ("j" rovásbetű), fent jobbra: Lyukó "a napisten neve" ("ly" rovásbetű), lent balra: ország, lent jobbra: Föld ("f" rovásbetű)



3. ábra. A Jóságos Lyukó mondat Tollaskígyó arcáról (balra), a Kr. e. V. századi szkíta kultúrából (Uljap kurgán, középen) és a Nyíregyháza Manda bokornál talált szkíta botvégről (jobbra), Tollaskígyó botja azt jelzi, hogy Ő azonos a Tejúttal, vagy a Tejúttal azonos istent képviseli 


4. ábra. Az Uljap kurgán szkíta szarvasának az agancsán azért van sok jó "folyó" hieroglifa, mert az üldözői (a magyar ősvallásban Nimród, Hunor és Magor, vagyis az Orion és az Ikrek csillagkép) elől a Tejúton a Sarkcsillag felé menekülő csillagszarvas szarva megközelíti a Sarkcsillagot (az égbolt tetőpontját, a napisten palotáját) , amiből következően a szarv az égbe vezető út jelképe - ami több eurázsiai szarvasábrázoláson is visszaköszön



  

5. ábra. Tollaskígyó jogarának tetején a magyar hieroglif írás jó "folyó" szójelének párhuzama idézi fel a Tejúttal azonos istent (balra), szkíta botvégi kacskaringó Nyíregyháza Manda bokorból (középen), a szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén előkerült római augur-bot (jobbra) 


Az augur (madárjós) hagyomány a rómaiakon kívül a görögöknél és az etruszkoknál is létezett. A jóslás során az augur a jellegzetes görbe botjával megjelölte az égtájak határait és elmondta az égtájak aktuális jelentését. Ez a szertartás megerősíti a bot Tejút-jelkép voltát. A kacskaringót ugyanis megtaláljuk több (például őrségi és perui) világmodell sarkán, ahol szokásosan az égbe vezető út ábrázolásainak van a helye (6. ábra).


6. A veleméri (balra) és perui La Tolita (jobbra) világmodell sarkain, ahol szokás szerint az égbe vezető út jelképe szokott lenni, a jó "folyó" hieroglifát, a Tejút jelképét találjuk, azért van ez a kacskaringó Tollaskígyó, valamint az etruszk augur és a szkíta sámán kezében, mert ez fejezte ki az égi kapcsolataikat


A rómaiak az augur-botot a madárjóslással együtt az etruszkoktól vették át, a görögök meg feltehetően a szkítáktól. Mario Alinei szerint az etruszkok a legközelebbi nyelvrokonaink. Hozzátehetjük, közös az isteni triászunk is: az etruszk Tin, Uni és Hercle megfelelője a magyar Ten, Enéh és Heraklész (ez utóbbit a károk Magor néven tisztelték - tehetjük hozzá a kitűnő Fáy Elek nyomán). Az ősvallások rokonságából következik az ősvallási jelképek rokonsága is, ami megmagyarázza, miért tudjuk „elolvasni” és értelmezni a székely írás segítségével a római augurbot kacskaringóját. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a saváriai augurbot-jelkép nem római, vagy szabír eredetű, hanem ősi örökség egy közös őskultúrából, amit megörököltek az etruszkok és a szkíták is.

 A rómaiak az augur intézményét az etruszkoktól (Mario Alinei szerint a legközelebbi nyelvrokonainktól) vették át. Rokonnépnek  (pontosabban az őseink egyik csoportjának) számítanak a szkíták is. A kezében tartott botja alapján ebbe a körbe kell sorolni Tollaskígyót is, mert az ő botja és jelkészlete kétségtelenül megfelel az etruszk-szkíta hagyománynak. 

 A közös hagyomány, amelynek e botok az eszközei voltak, a kőkorban gyökerezik (mert a leggyakrabban hangoztatott elmélet szerint az indiánok ősei kb. 12 000 évvel ezelőtt mehettek át Eurázsiából Amerikába). Ez azt jelenti, hogy a hatalom legitimálását szolgáló, égig érő fát (Tejutat) idéző jogar intézménye a kőkorból származik, ami folyamatosan megőrzött állameszmére és létező államra is utal, hiszen állam (hatalom) hiányában annak legitimálására sincs szükség.

7. ábra. Egyiptomi (balra) és indián (jobbra) ábrázolás, mindegyiken egy Tejútat (égig érő fát) idéző jogarszerű pálcát látunk, az egyiptomi változaton a Tejút hasadékának jele (a székely írás "us" hieroglifája) is látható


Más jogarok (7. ábra) nem tartalmazzák a jó "folyó" hieroglifát, de a további körülményekből világos, hogy a jogar ugyanazt jelenti ez esetekben is. Az egyiptomi jogar az ágak és fölöttük a Tejút hasadékának (vö. „tprus” és „us”!), az indián jogar pedig az ágak (vö. „tprus”!) ábrázolása alapján kétségtelenül az égigérő fával azonos ősapa jelképe (7. ábra). 

 A magyar királyi jogar kristálygömbje is tartalmazza a jó "folyó" hieroglifát (10. ábra). A magyar jogar nyelén lévő, Isten alakban elolvasható filigrándíszítés (9. ábra) az eget tartó fa képszerkezet egyik megvalósítása, szintén a világoszlop jelképének mutatja a jogarunkat. Ezek alapján a magyar jogar ugyanabba a méltóságjelvény-csoportba tartozik, ugyanannak az uralmat legitimáló elvnek az alkalmazása. A koronázási jelvényegyüttesbe tartozó Szent Koronán is szerepel a jó "folyó" hieroglifa értő alkalmazása (11. ábra).
8. ábra. A magyar királyi jogar (a Szent Koronával együtt) a heftalita Hun Birodalom hagyatéka lehet, amit a szabírhunok hozhattak magukkal a Kárpát-medencébe, amikor Baján avarjaival együtt bevonultak mai hazánk területére



9. ábra. Végig a jogar nyelén az eget tartó, Isten olvasatú fa jelképe sorakozik, ami a botot az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképévé avatja, ezt az értelmezést megerősíti a kristálygömb, aminek áttetszősége az égbolt anyagáról alkotott ősvallási elképzeléseket illusztrálja


10. ábra. A jogar kristálygömbjének oroszlánján van egy ugyanolyan, kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifa, mint amilyen a bemutatott etruszk/római, szkíta és indián botokon is van



11. ábra. A Szent Korona felülnézete (balra) és egy jó "folyó" hieroglifa a keresztpántjairól (jobbra), a keresztpántokat azért hintették tele hasonló kacskaringókkal, mert ezzel jelezték, hogy a keresztpántok a négy szent folyó jelképei 


Az 531 táján a szabírhunok vezetője, Zabergán "szabír kán" számára a mervi oázisban készített Szent Korona felülnézete egy világmodell (a Föld hieroglifa legszebb megvalósítása). A felülnézet egy körbe zárt kereszt, amit Tollaskígyó pajzsán is megtalálunk (1. és 2. ábra). A teremtett és rendezett világ szakrális középpontjának jelekből alkotott térképe ez. A kereszt közepén lévő kis kör (a magyar hieroglif írás Lyukó jele) ama isteni forrást jelöli, ahonnan a négy szent folyó kiindul, hogy az életet és az isteni törvényeket közvetítse a világ négy tája felé. A Szent Korona felülnézetének közepén ezt a forrást egy Krisztus-zománc helyettesíti. Az ősvallási gondolat a kereszténység felvételének köszönhető csere ellenére változatlanul működik tovább.

A klasszikus kultúrákban, Tollaskígyótól a szabírokig mindenütt magyar-azonos jelképeket találunk és a jogarhasználatban felismerhető a kőkori állameszme maradéka is. A Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunknak köszönhetően tudjuk, hogy ezek nem véletlen egyezések, hanem egy szerves etnokulturális folyamat máig fennmaradt törmeléke, a kőkori eredetű magyar állameszme bizonyítéka.


Irodalom

Varga Géza: A szarmata jogar csúcsdísze egy kőből rakott hieroglifikus égbolt-modell


Varga Géza: Magyar hieroglif írás


 Varga Géza









A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



 Írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. 




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



dátum: 8 megjegyzés:
Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

2018. május 28., hétfő

Alán amulett a Lyukó országa mondattal

A neten bukkantam a magyar hieroglif írás jeleivel olvasható alán amulettek képeire (sajnos, ma már nem találom a forrást). Ezek egyikének olvasatát teszem közzé e cikkben. A többi amulett bemutatását további cikkekben tervezem.

A szobor alakú írásemlékek megdöbbentően szokatlannak tűnhetnek azok számára, akik a latin alapú írásunkhoz hasonló írást várnának a hun sztyeppéről is. Ezek az eltérések a végső soron kőkori eredetű ősírásunk sajátosságai, amelyeket tankönyv jelleggel leírtam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ez az írás a vallásos nézetek illusztrálására született meg, éppen arra találták ki, amit ez esetben is látunk. 







1. ábra. Alán amulett a Lyukó országa mondattal, fején a napistent jelképező Lyukó hieroglifa, törzsén az "ország" jelentésű hármas halom



2. ábra. A pécsi vásárban felbukkant avar szíjvégen hasonló gömb alakú fejdíszt (a napistent jelképező Lyukó hieroglifát) viselő uralkodó képe látható, a törzse elolvasható jelekből áll



3. ábra. A Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának Egy országa olvasatú részletén megtaláljuk a hármas halmot is


Az apró (3-4 cm-es) fémtárgyak magyar jelhasználata és olvasata vagy azzal magyarázható, hogy e tárgyakat magyarok (a magyarul beszélő korai hunok) készítették, vagy azzal, hogy azon a tájon és abban a korban a magyar hieroglif írás (az ősvallás jelképrendszere) széles körben elterjedt volt. Ez a két magyarázat nem zárja ki egymást. 

A kérdést különösen érdekessé teszi, hogy az alánok az Alföldre költözvén a magyar parasztság egyik összetevőjévé váltak s az alföldi parasztság által használt birtokjelek hasonlóképpen elolvashatók a magyar hieroglifák segítségével. Nyilvánvalóan erős kapcsolatokkal rendelkeztek a honfoglalás előtti magyarsággal, sőt a honfoglalókhoz csatlakozó kabarok egyik összetevői voltak. 

 E sokrétű magyar-alán kapcsolatokba engednek bepillantást az "alán" amulettek.


 4. ábra. A Szergej Botalov által közölt kazahsztáni ogur/szabír lelet előlapján a Lyukó a Nap mondat olvasható, míg a hátoldalán egy önálló Lyukó jel van, közepén egy fizikai lyukkal (a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció a magyar nyelvet azonosítja, mert ez a kör alakú szójel csak a magyar jelkészletben "lyuk" jelentésű) 
A wikiwand alapján az alánokról. 

Alán, többes számban alánok – görög nyelvű forrásokban Alanoi: Αλανοι – az ászi nép szövetségének görögösített elnevezése volt. E nevet az ászik az i. e. 130. év után vették fel, amikor a kangarok hűbéresei, alárendeltjei, alanyai lettek, és ez okból – miként kínai források, illetve Ammianus Marcellinus is hírül adja – szövetségük korábbi nevét Masszagéták (Masszagetai: Μασσαγεται) elvetették, megváltoztatták. Az ászik – nevük később jazig, jász alakban is felbukkan – a szkíta népek közé, a közép-ázsiai szkíták (szakák) csoportjához tartoztak. Gyakran, bár helytelenül, szarmatáknak is nevezték, illetve nevezik őket. A közép-ázsiai ászik a 3. században egy időre visszanyerték függetlenségüket. A Keleti-Kaukázusban letelepedett csoportjukat a 3. század elejétől a 4. század közepéig latin, armeniai stb. források ez okból újólag masszagéta, maszkut névvel is illették. 

Az ászik (iazügesz: ιαζυγες; asii, astacae; jászok) – a régészek nevezéktana szerint szarmaták – írott történelmük hajnalán (i. e. 2. század) Közép-Ázsia lakói voltak, amelyet évezredekig a sztyeppi lovasnomád népei uraltak. A lovasnomád életmód következménye volt a hatékony a hadviselés, ezért a sztyeppék lovasaiból lettek a világ katonailag legerősebb népei. 

A közülük származó ászoknak három törzsét ismerjük: ászik, aorszok, rhoxolánok. A névadó ászik a Szir Darja, az aorszok pedig az Amu-Darja alsó szakaszánál, Khoraszmia oázisának területén laktak. A harmadik törzs, a rhoxolánok először a kelet-európai pusztán tűntek fel. Elsőként Sztrabón ad hírt róluk az i. e. 1. században. 

5. ábra. A Kismákfán előkerült V. századi jelvény olvasata: Lyukó a sarok (az alsó sorban a hun jelek székely írásban meglévő párhuzamai, a "ly" és "s" rovásjelek), a világoszlop csúcsán trónoló napistent jelképezi

Az ászi nép szövetségének neve kezdetben – görögösen –Masszagetai (Μασσαγεται) volt. Egyik törzsük neve – az aorszoké – perzsa királyi sziklafeliratokon Sakâ tigraxaudâ, azaz hegyes fövegű szakák.

Az ászik a jüecsik, utóbb kusánok vándorlása (i. e. 166–129.), s ennek kapcsán Görög Baktria összeomlása, valamint a kangarok hódításai nyomán függetlenségüket (i. e. 130. táján) elvesztették. Szövetségük nevét ekkor megváltoztatták (Alanoi: Αλανοι), és egy részük Európába költözött. Alföldünket időszámításunk második évtizedében érték el.
A hunok szövetségébe betagozódott ászik részt vettek az Onogur-bolgár Birodalom és a Kazár Birodalom megalapításában is. A Kaukázus északi előterében tanyázó alánok ezzel szemben megőrizték a függetlenségüket, s bár később szorongatták őket a türkök, a kazárok és az arabok, országuk a mongol hódításig fennállt.

6. ábra. A Savariai (szombathelyi) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült római kori jelvény olvasata: Lyukó ten országa (mai magyarsággal: Lyukó isten országa)

A Kárpát-medencében letelepedett ászik egy része a 401. évben kivált a hunok szövetségéből, és csatlakozván a hunok elől menekülő vandálokhoz, Nyugat-Európába vonult. Egy részük letelepedett Nyugat-, illetve Délnyugat-Európában, más részük a vandálokkal Észak-Afrikába költözött.
A 830. év táján vallási belháború ütött ki a kazárok országában. A lázadásban részt vevő ászik, közelebbről aorszok – arab forrásokban nevük al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – elpártoltak a kazároktól, kavaroknak (καβαροι) nevezték magukat, és csatlakoztak a szabarok egy csoportjához, kik ugyanekkor szakadtak el a kazároktól. A két csoport szövetsége magyar (arab forrásokban al-Maggariya, badzsgird, bajdzsirt, basgird, basgurd stb.) néven írta be magát a történelembe, a bizánciak azonban leginkább csak türköknek (tourkoi) nevezték őket.

Az alánok kaukázusi országát végül a mongolok számolták fel a 13. században.
Az i. sz. 4. század közepén a hunok megszállták az ászik közép-ázsiai birtokait, valamint Szogdiát. Az alánok egy része ekkor már jó ideje a kelet-európai pusztán, a Havasalföldön, illetve a Kárpát-medencében lakott. A Don és a Dnyeper vidékén letelepedett alánokat – elfoglalván a Dnyeper vidéki pusztákat a 2. század második felében – a keleti gótok hajtották volt iga alá.
A 375. évben az európai hunok megjelentek Kelet-Európában, uralmuk alá vonva az ott élő alánokat, valamint germán stb. népeket. A Kaukázus északi előterében élő alánok ellenben megőrizték függetlenségüket. Országuk nagyjából a Dariel-szorostól a Kubány folyó forrásvidékéig terjedt. Arab és perzsa forrásokban jobbára alan vagy as néven szerepelnek. Nevüket örökölte a Dariel-szoros: Alánok kapuja (arabul Bab al-Lan, a perzsák nyelvén Dar-i Alanan).
Az 568. évben a nyugat felé terjeszkedő türkök elfoglalták az alánok kaukázusi országát is. Nem sokkal ez után, a 630. évben a türkök birodalma összeomlott, és ekkor a Kaukázus vidékén élő népek (szabarok, alánok stb.) szövetsége megalapította a kazárok országát.

7. ábra. Lyukó isten tisztelete (az Isten Lyukó jelzőjének használata) a honfoglalás idején is megjelenik a bodrog-alsóbűi fúvóka vegyes rendszerű (a szótövet szójellel, a végződést betűkkel) rögzítő LYUKónak feliratában

A kaukázusi alánok a 7–10. században a Kazár Birodalom szövetségesei voltak. Az alán uralkodó Krisztus híve lett, s példáját alattvalóinak egy része is követte. Forrásaink szerint a Bizánci Birodalom keresztény térítői már a 6–7. században eljutottak Alániába.
A 9. század első felében a Kazár Birodalom erejét vallási belháború rendítette meg. A kaukázusi alánok ekkor visszanyerték önállóságukat, és a 10–11. században királyságuk megerősödött. A 10. századtól keresztény templomokat építettek Alániában, és önálló püspöki székhelyet is alapítottak.
A 830. év táján lezajlott háborúságban részt vevő aorszok – e helyen nem a kaukázusi, hanem a kazárok kötelékében élő alánokról van szó – elpártoltak a kazároktól, s velük egy időben a szabarok egy csoportja is. E szerint az elmélet szerint az újsütetű nép – szabarok és kavarok szövetsége – magyar néven írta be magát a történelembe. A 9. század közepe táján a Dnyeper alsó szakaszánál – a levédiai pusztán – ütöttek tanyát, azután pedig, a század második felében, egyik csoportjuk a Kárpát-medencébe költözött, és az ott élő avar stb. népesség ura lett.
A hun és a szkíta népek szoros kapcsolataira utal a magyar ősmonda, mely többek között a magyarok származására ad meglehetősen világos magyarázatot. Az elbeszélés szerint Hunor és Magor, két hun vitéz, elveszi feleségül Dula alán király leányait, s a névadó Magor házasságából származik a magyarnak nevezett nép.
A wikiwandból származó fenti ismertetésben csak a hunok nyelvére tett megjegyzéseket javítottam ki. A wikiwand szerzője ismételten töröknek nevezte a hunokat, bár erre nincs semmi ok. A hunokat ugyan többnyire töröknek tartják az akadémikus szerzők, de egyúttal azt is elmondják, hogy a hun nyelvet nem ismerik.  Ebből következően a hunokat töröknek tekintő szerzők nem vehetők komolyan. 

 Mivel a magyar hieroglif írással írt, valamint a más forrásokból ismert hun szavak magyarul jól érthetőek (például: Onogesius vezér neve "Hun Győző/Géza"), nincs okom ennek az akadémikus téveszmének a követésére. 


A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy százéves parasztházból kialakított igazi őrségi szálláshely) várja Önt! 


További cikkek

A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
Egy Isten olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus Magasságos Lyukó köve mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával

A "tprus" (tapar us "szabír ős")mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a velemériSindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R"rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acomaindián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogóIsten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jelközepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye anyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományosigényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiásrovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-ánfolytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontjakihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vótformula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 






A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: , , , , , , , , , , , ,
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)