Hun tartalom

Az alább elérhető cikkek a hun-magyar azonosságot bizonyítják írástörténeti adatok, például magyarul elolvasható hun hieroglifikus mondatok segítségével. E most feltáruló új összefüggések a közel 50 éves kutatásaim részeredményei, amelyeket a Magyar hieroglif írás c. kötetemben foglaltam össze tankönyvszerűen. E könyvet az Élet és Irodalom ismételten a hét nyelvészeti könyvének minősítette. 

A kutatást folytatom, az újabb cikkeket be fogom illeszteni az alábbi sorba. 


1. ábra. Onogesius szobor, "Inkább vagyok Itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben" (Velemér, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kertje)




A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai



Angolszász boglár hun mondatokkal



Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata




Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal





Velemi előadásom a nyugat-dunántúli hieroglifákról




Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben


A budapesti hun(?) jelvény és a hun cikáda fibulák















Néhány keresetlen szó Sándor Klára Nyelvrokonság és hunhagyomány című könyvéről

A balatonújlaki és bakui világmodellek párhuzamossága a hun-magyar azonosság bizonyítéka

















Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




A veleméri Cserépmadár szállás egyik fürdőszobája




1 megjegyzés:

  1. Török E. László (a fészbukon): Az írásjel nem nyelvemlék. Közismert, hogy az ázsiai kandzsi írásjelek akkor is hasonlóak, ha a nyelv teljesen különböző. Egy kínai és egy japán kandzsi írasjelekkel képes egymással kommunikálni, de a nyelvük teljesen más. Szóval nem értem a szerzőt, mert a szókép, vagy hieroglif írás nem bizonyíték a nyelvi azonosságra. Sok nép alkalmazta ugyanazokat a jeleket.

    Géza Varga: Figyelmesebben kell elolvasni a cikkeimet, ha szükséges, akkor többször is. Ugyanis csak elvileg igaz, hogy egy képjelet a világ bármely nyelvén el lehet olvasni, a gyakorlatban azonban ez nem így van. Például elsősorban azon a nyelven és azon írás szerint kell elolvasni, amelyikben az adott jel megtalálható. Ha például a Ten jel nincs meg a szuahéli hieroglif írásban (ilyen írás nincs is), akkor nem illik szuahéli olvasattal előállni. A székely írásban azonban fennmaradt a jel és megőrződött a hangalakból az "nt". A fazekasjelek és más hieroglifikus alkalmazások alapján az is világos, hogy a szójelet Ten-nek kell ejteni (az isten szó adja ezt az olvasatot). Azaz vannak olyan körülmények, amelyeket fel lehet használni a hangzósításhoz. Például a szentgyörgyvölgyi tehénszobron és a Gizella-kincs turulos fibuláján a nemzőszervre rajzolták a Ten jelet s - tudtommal - csak a magyar nyelvben jelenti a Ten az életet (a teng és a tenyész szavaink tövében). Ez megerősíti a Ten olvasat helyességét. S ott van a jelforma is, ami fát ábrázol. A szibériai mítoszok azt is megmondják, hogy azért görbülnek le az ágvégek, mert az égbolt súlya nehezedik rájuk. Világos tehát, hogy az Istennel azonos égig érő fáról van szó. Az Isten régi neve pedig Ten volt. Azaz tökéletesen el tudtuk olvasni a Ten képjelet. S hasonló módszerekkel és rengeteg munkával mégis csak előre lehet haladni, el lehet olvasni a hieroglifikus szövegeinket is. Mindezeket az összefüggéseket már közreadtam, aki akarta az elolvasta, megtanulhatta és értheti. Aki minderre nem vállalkozott az meg nem érti.

    VálaszTörlés