2018. július 2., hétfő

Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben

A tényleg.com-on lehet olvasni Sándor Klára rövid cikkét, amelyben a székely írás hun eredetét próbálja meg cáfolni. A cikket előbb teljes terjedelmében idézzük, majd tételenként ellentmondunk neki.  Kérem az olvasót, legyen szíves elolvasni a szövegben elhelyezett linkeken keresztül elérhető dokumentumokat is, hogy felmérhesse, mennyire nincs igaza Sándor Klárának szakmailag és egyúttal mennyire etikátlanok is a kinyilatkoztatásai. A hun és a székely írás azonosságát bizonyító tényeket már régen közreadtuk. Lett volna idő a megismerésükre, de a rövidke cikk szerzője úgy tesz, mintha ezek a eredmények nem is léteznének. Amivel persze a tudományos igényű álláspont kidolgozásához elengedhetetlen tények fölött siklik el. A finnugrista prekoncepció a számára megakadályozza ezek tudomásul vételét - így azonban tudományice semmit sem érnek a közreadott kijelentései. Sem az olvasót, sem a székely írás kutatóit nem becsüli annyira, hogy megmondja, kinek a nézetét próbálja megcáfolni. Nyilván azért, mert reméli: így elkerülheti a szembesülést a hun és a magyar írás egyezéseivel. Ez azonban csalfa remény, mert az idő a hun-magyar azonosságnak (a tény köztudottá válásának, a mellébeszélés leleplezésének) dolgozik.

Következzen tehát Sándor Klára cikke, amiből lényegében egy szó sem igaz!


A "cáfolat"



Állítás:
A székely rovásírás a hun rovásírásból származik.

Cáfolat:
A székely írás hun eredeztetése Thuróczy János találmánya, a későbbi krónikások tőle vették át. A székely írás őse valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik.

Bővebben:
A középkori magyar krónikások nyomán elterjedt vélemény szerint a székelyek a hunoktól „örökölték” fába rótt betűiket. Ezt a hagyományt először Mátyás krónikásának, Thuróczy Jánosnak a krónikájában olvashatjuk, a többi szerző az ő véleményét vette át. Thuróczy a székelyek hun eredetével és „tiszta erkölcseivel” hozta összefüggésbe a székelyek sajátos jeleit, azaz szerinte a székelyek sok mindenben megőrizték az ősi szokásokat, megtartották őseik betűit is.
A székely ábécé valójában több szakaszban alakult ki, az emlékekből ismert jelkészlete legkorábban a 13. században születhetett, alaprétege pedig valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik a Kazár Birodalom és a dunai bolgárok területein talált, illetve az avaroktól származó feliratok többféle írásával együtt. A közelebbi kapcsolatok egyelőre tisztázatlanok, mert az említett ábécéket egyelőre nem sikerült megfejteni.

Sándor Klára

2013. február 24.




1. ábra. 1996-ban jelent meg a Székely rovásjelek hun tárgyakon c. füzetem


Az 1. ábrán látható füzetben elsőként, vagy Szekeres István cikkeivel egyidejűleg mutattam fel a székely és a hun jelek egyezéseit. Akkor ennek a feltáró munkának az elején jártunk, ezért kevés egyezést ismertünk. Például az akrofónia-rekonstrukciókkal sem végeztem még, ami pedig szükséges az egy hangot jelölő székely betűk és a hun szójelek összehasonlításához. Az újabb leletek meg az újabb felismerések miatt később ismételten vissza kellett térnem a kérdésre. A munka eredményéről vázlatosan tájékoztattam Sándor Klárát is. 

Ő a fenti füzetem megjelenésének évében (1996-ban) azt írta A székely írás megíratlan történetei c. nevezetes cikkében, hogy a tudomány számára minden alapvető kérdés tisztázatlan. Innen kezdhetjük tehát a hun és székely írás összehasonlítását illető szakmai vitánk történetét. Amikor én letettem az asztalra a hun-magyar írástörténeti kapcsolat bizonyítékait, akkor ő is, meg a "tudománya" is a tanácstalanság állapotában leledzett a székely írás eredetét illetően, magyarán a szerző sem tudott mondani semmit a székely írás hun eredetének tárgykörében. Joggal merül fel a kérdés, hogy ugyan mitől lett ennyire okos és magabiztos a szerző, ha azóta nem csináltak semmit a hun és a magyar írás összehasonlítása terén, sőt az is nyilvánvaló, hogy olyan módszerrel sem rendelkeznek, amellyel a székely-hun íráskapcsolat eredményesen kutatható lenne



2. ábra. A székelység eredete c. kötetben kibővítve újra előadtam mindazt, amit a hun és a székely írás azonosságáról addig sikerült megtudnom


Ez meg itt a "cáfolat" cáfolata

"A székely írás hun eredeztetése Thuróczy János találmánya."

Szembetűnő, hogy Sándor Klára semmivel sem támasztja alá ezt az állítását. Ugyan honnan "tudja" Sándor Klára, hogy Thuróczy János találta fel a székely írás hun eredetét? Erre vonatkozóan semmiféle adat nem maradt ránk. Ő csak a finnugrista prekoncepciót próbálja meg legyömöszölni a torkunkon. Időközben ugyanis - az 1996-os bátor cikkét követő ejnye-bejnye folytán - hitet kellett tennie a konszenzushoz való igazodásáról s az nyomtatásban meg is jelent az egyik utóbbi kötetében.

Nem is lenne érdemes foglalkozni ezzel a kis cikkével, hiszen nem tudományos álláspontról, hanem csak egy egzisztenciális alapot megerősítő kinyilatkoztatásról lehet szó, amit a jól ismert tények cáfolnak. Tudjuk, hogy a székelyek hun eredetűek s ezért a középkori tudósaink joggal nevezték a székely írást hun írásnak.  Ezt azonban nem a krónikáinkból tanulták, mint ahogy Sándor Klára reméli, hanem a székely hagyományból. Amit az is alátámaszt, hogy a krónikáinkban egyetlen szál rovásbetű sincs, a tudósok valahonnan (nyilván a rovást ismerő székelyektől) mégis megtanulták azokat. S azt a legkézenfekvőbb feltételezni, hogy ahol a rovásjelekre oktatták a korabeli tudósokat, ott az írás hun eredetéről is adtak valamiféle tájékoztatást. A hun régészeti emlékeken lévő székely-azonos jelek alá is támasztják ezt a hagyományos eredeztetést (3. ábra).


3. ábra. A megegyező székely és hun jelek táblázata, amely ma már bővítésre szorul


"A székely írás őse valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik." - írja Sándor Klára. 

Csakhogy ez a "valószinüleg" már nem elegendő. Egyrészt, mert tessenek már végre bizonyítani, másrészt mert hiteltelenekké váltak a professzor urak és elvtársnők. Egy szót sem hiszünk el abból, amit írnak. Ezt a komolyan vehető módon alá sem támasztott állítást (az ótürk eredeztetést) már vagy száz éve hangoztatta az akadémikus "tudomány", amikor megjelent a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk 1993-ban. Ezt követően (1996-ban) Róna-Tas András, meg Sándor Klára (a nyomukban Ráduly János és mások is) beismerték, hogy a székely írás eredete a számukra tisztázatlan. Mivel az akadémikus "tudomány" semmit sem tett a hun és a magyar írás összehasonlítása terén, a körön kívüliek eredményeit pedig a nagy mellényük miatt nem vették észre,  nem történt semmi, amitől megvilágosodhattak volna. Nincs okunk azt hinni, hogy a semminél már többet tudnak e kérdésben. Továbbra is csak a haynauista-hunfalvysta blöfföt mondják fel, minden alátámasztás nélkül. Sándor Klára azért nem hivatkozik bizonyítékokra (most sem), mert nincsenek olyan bizonyítékok, amelyek az idézett állítását alátámaszthatnák. Olyan azonban több is akad, amelyik cáfolja a székely írás ótürk eredetét. 

Például az ótürk és a székely írás között létező, a formáját és jelentését tekintve is azonos jelek egyike az "n" rovásbetű. Ennek akrofóniáját a hettita (luviai) és a kínai írásban is létező "nagy" szójel segítségével rekonstruáltuk a 90-es években. Azaz a székely és az ótürk "n" betű is egy Eurázsia-szerte ismert "nagy" szójelből keletkezett. Csakhogy a törökök ulu-nak mondják a "nagy"-ot, ezért az ótürk "n" betű nem keletkezhetett török nyelvet rögzítő írásból, ellenben keletkezhetett a hunok magyar nyelvét rögzítő írás adaptálásával.

Egyre többet tudunk meg a közös jeleinkről és a hun-magyar történetről is: 

- A hun sar/sarok jelből kialakult székely "s" rovásjelről. 
- A "tprus" jel a hun-magyar azonosság bizonyítéka.
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim


Sándor Klára nem mond igazat, amikor ezt írja: "A székely ábécé valójában több szakaszban alakult ki, az emlékekből ismert jelkészlete legkorábban a 13. században születhetett, alaprétege pedig valószínűleg a nyugati török írások családjába tartozik a Kazár Birodalom és a dunai bolgárok területein talált, illetve az avaroktól származó feliratok többféle írásával együtt. A közelebbi kapcsolatok egyelőre tisztázatlanok, mert az említett ábécéket egyelőre nem sikerült megfejteni."

Az alábbi példák bizonyítják, hogy a székely írás jelkészlete korábbi a XIII. századnál és az alaprétege nem a nyugati török írásokhoz, hanem a hun írásemlékekhez köthető. 



4. ábra. A szalácsi (Erdély) X. századi gyűrű kétpólusú világmodellje székely jelek előképeiből áll

5. ábra. A honfoglalással egyidős Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókatöredéken a Lyukónak szöveg olvasható kevert jelhasználattal (a szó tövét szójellel, a végét betűkkel írták)




6. ábra. A Gizella-kincs turulos fibuláján hemzsegnek az elolvasható rövid avarhun szövegek




7. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán olvasható a szójelekből alkotott Ragyogó ország mondat




8. ábra. Sarkelből származó kazár kori felirat a hieroglifikus Szár kő mondattal



9. ábra. Permi írásemlék a Magasságos sarok köve mondattal, a központi elhelyezésű sarok szó vegyes jelhasználattal íródott (a sar szótő szójellel, a végződése pedig betűző írással)



10. ábra. A IX-X. századból származó afrászijábi tál jelei a Jóma szár földje "Jóma úr földje" olvasatot adják



11. ábra. A gyulai honfoglalás-kori csüngő két jele Lyukó ős alakban olvasható el




12. ábra. A gyulai aranyozott bronzjelvény jeleinek olvasata: Ragyogó ős Isten


13. ábra. A sopronkőhidai avar sótartó állatábrázolásain a magas ősi sarok mondat olvasható



14. ábra. A Dugarin Dorzs által közölt mongóliai sziklafeliratok egyike Jó ős alakban olvasható el



15. ábra. A Szergej Botalov által közölt kazahsztáni hun csat jeleinek olvasata: Nagyságos Dana




16. ábra. A hun kötődésű lomovátovói kultúra írásemléke az Isten (ős Ten) szóval




17. ábra. VIII-X. századi, jelekből összeállított, kelet-európai eget tartó fa Pletnyeva nyomán, az olvasata: szár Óg isten (mai magyarsággal: sarokisten)



18. ábra. A budapesti hun jelvény felületét ugyan lereszelték a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a megmaradt rovásjeleket letagadták róla, a Tudomány számára azonban ez a felirat továbbra is létezik (például Erdélyi István a székely írás legkorábbi, hun kori emlékeként mutatta be)



A fenti írásemlékek jelei a székely jelekkel azonosak és vagy betűzve, vagy szójelekként magyarul elolvashatók. Miért nem akar tudni ezekről és többi hasonló írásemlékről semmit Sándor Klára, amikor a székely írás eredetéről beszél? S ha nem tud róluk semmit, akkor hogy merészel kiállni a nyilvánosság elé egy ilyen, a magyar hagyományt tagadó és alátámasztást nélkülöző, általa és a professzora által is egyszer már megtagadott téveszme újabb (tudományos ok nélküli) felmelegítésével és kinyilatkoztatásával?








További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció



A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése