2019. május 31., péntek

A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai

1. ábra. A Dana ten "Dana isten" mondatjel (az ábra bal szélén) párhuzamai alapján is nyilvánvaló, hogy a székely írás jelei az egykor aranyból és drágakövekből alkotott hun és avar mondatokból, a világ legszebb írásából maradtak ránk


A székelyderzsi rovásszöveges tégla (4. ábra) a székely írás egyik régen ismert emléke, amellyel már igen sok dolgozat foglalkozott, ám az olvasatok rendre elbuktak a szöveg közepén lévő Dana ten mondatjel meg nem értésén. A kudarcot az okozta, hogy a kutatók a székely írást alfabetikusnak tekintették (a szó-, szótag- és mondatjeleit figyelmen kívül hagyva) és így is próbálták meg elolvasni a téglára írt szöveget. Nem sikerülhetett és nem is sikerült, mert a székely írás nem alfabetikus, hanem - eredetileg - szójeles írás volt. S a székelyderzsi szöveg közepén is egy szójelekből összerakott ősi mondatjelről van szó (2. és 4. ábra). 



2. ábra. A székelyderzsi (balra) és a vizsolyi (jobbra) Dana ten (mai magyarsággal: Dana istenmondatjel



3. ábra. A somogyvári (Magyar Kálmán nyomán, balra) és a magyarszecsődi (Fettich Nándor nyomán, jobbra) Dana ten mondatjel, ez utóbbiból ma már csak egy kereszt látható


A kutatás eddig nem volt képes a székelyderzsi tégla feliratának helyes elolvasására, mert a szöveg közepén lévő Du/Dana (is)ten mondatjel (egy szójelekből alkotott ligatúra) megértése meghaladta a finnugrista prekoncepció által engedélyezett lehetőségeket.

A feliratot azért nem sikerült elolvasnia a kutatóknak, mert betűkként kívánták kezelni a szójeleket, az ősvallásról pedig hallani sem akartak (Szenthe Gergely ma is elkerülendő kátyunak tekinti a mitológiai vonatkozások kutatását). A tégla felirata azonban tartalmaz egy szójelekből álló ősvallási jelentőségű ligatúrát, ami dacol az akadémikus előfeltevésekkel.

Németh Gyula szerint a tégla feliratának olvasata: Miklós derzsi pap. Megemlíti, hogy Derzs nevét a környéken Dezzs-nek ejtik, ezért feltehető, hogy a feliratban nincs is „r” betű. A Derzsnek olvasott ligatúrá-ból azonban nemcsak az „r” hiányzik, hanem a „zs” is. A „zs”-nek nézett jel ugyanis egyértelműen az „nt/tn” (Ten) capita dictionummal azonos. Ezért a ligatúra Derzs alakban nem olvasható el. A kereszt alakú „d” jelformát helyesen azonosítja, az azonban itt nem betűként, hanem szójeleként szolgál.

Németh Gyula csak azt olvashatta ki e ligatúrából, amit a finnugrista dogma korlátai lehetővé tettek a számára. Mivel Du/Dana istenről és székely szójelekről nem akart tudni, az istennevet sem olvashatta el.Annak ellenére, hogy a székely szó- és mondatjelekről Weit Gailel híradásából értesült, a néprajzosok, nyelvészek és mitográfusok pedig ismerték a Dana szóhasználatot. E helyett olyan „olvasatot” adott közre, amelynek az ismert székely jelekhez és a székelyderzsi ligatúrához semmi köze.

Pais Dezső figyelembe vette az „r” hiányát, ezért szerinte az olvasat Miklós Dezs apapap. Az apapap feloldás az esperes megfelelője lenne, amely eredetileg „atya pap” jelentésű. A dolog szépséghibája, hogy az apapap kifejezés használatára nincs adatunk. Pais Dezső sem vette észre, hogy a „zs”-nek olvasott jel valójában az „nt/tn” (Ten) szójele.

Csallány Dezső a Miklós kántor papatya olvasatot hámozta ki a fel-iratból. Az általa adott rajzban szereplő „ek” jel azonban nem létezik, ezért a kántor szó nem olvasható el. Hiányzik az utolsó szóban feltételezett „ty” is, ezért az atya szó sincs a téglán. Érdeme a megfejtésének, hogy az „nt/tn” jelet helyesen értékeli, azaz nem olvassa „zs”-nek.

A sorozatosan félreértett ligatúra egyik összetevője, az „nt/tn” (Ten) jel a Thelegdi által bemutatott három capita dictionum „szavak, mondások feje” közül való. A capita dictionumok Thelegdi szerint nem tartoznak sem a betűk, sem a szótagjelek közé. Ebből következően csak szó- és mondatjel lehet, ám ez senkinek nem tűnt fel. Az általunk javasolt szójeles magyarázat egyszerre oldja meg mindkét rejtélyt: fény derül a capita dictionumok mibenlétére és a székelyderzsi tégla olvasata is pontosítható.

Sándor Klára egy minapi beszélgetésünk során ellene vetette a Miklós, Du/Dana (is)ten papp(j)a olvasatomnak, hogy egy keresztény templom papjáról nem hihető egy pogány isten tisztelete. Ez azonban csak a mai nézőpontunk visszavetítése. Az 1200-as években a pogány vallásnak olyan sok eleme forgott közkézen és vált kereszténnyé, hogy a kortársak aligha voltak képesek meghatározni, mi számít majd ezek közül kereszténynek és mit minősít pogánynak az utókor. Például az Isten szavunk is a pogány ősvallásból maradt ránk az összes jelzőjével (jó, atya, élő, úr stb.) egyetemben. Ráadásul az Isten elemeinek (az ős és a ten szónak), valamint a jó, atya, élő, úr jelzőknek is önálló jele van a székely írásban. Ezért aztán semmi okunk azt gondolni, hogy a Du/Dana név az 1200-as években pogánynak minősült volna; vagy hogy megkülönböztették volna egymástól a pogány és a keresztény Istent. 


4. ábra. A székelyderzsi tégla rovásfeliratának olvasata: Miklós, Dana ten papp(j)a


Szekeres István a vizsolyi és a somogyvári jelet a kínai írás "antilop" jelével azonosította, azaz szójelnek tekintette. A két jelforma valóban hasonló, vagy azonos. A magyar jel mégsem jelenthet antilopot. Többek között azért sem, mert az antilop szó a székelyderzsi tégla rovásjeles mondatának olvasatába nem illeszthető be. A székely jelek előzményei szinte kivétel nélkül ősvallási jelentőségű szójelek voltak s nehéz lenne belátni, hogy közöttük helye volna az antilop jelének is. A ligatúra elemeinek megfordíthatósága (5. ábra), az "us" (ős) jellel való kiegészíthetősége (6. és 7. ábra) és növényt ábrázoló volta (7. ábra) is arra utal, hogy nem az antilop jeléről van szó.



5. ábra. A Nagy Károly által az avar kincstárból elrabolt s most Conques-ben őrzött kincsek egyikén is szerepel a Dana ten ligatúra, ám fordított sorrendben, a három jel együtt a Dana ten országa olvasatot adja


Kézenfekvőbb a Dana ten mondatjelet szójelekből alkotott ligatúraként kezelni, amelynek fordított sorrendű összetétele is ismert (5. ábra). E ligatúra két összetevője azonos a székely írás és a magyar hieroglif írás két ismert jelével (1), a jelentése pedig jól beilleszthető a székelyderzsi mondatba. Nincs szükség arra, hogy más jelentést és eredetet keressünk ennek a mondatjelnek. Arra inkább van okunk, hogy a székely írás prekoncepciók gúzsában megalkotott akadémikus eredeztetését és leírását a lomtárba helyezzük.


6. ábra. A Yazilikaja-i hettita sziklapantheonban kőbe vésve jelenik meg a Dana ten vagy Da ten ligatúra (a három jel együtt Dana Isten olvasatot ad, amint az alábbi képen látható hun ékszer mondatjele is)


A bemutatott párhuzamok olyan ősvallási jelentőségű mondatjelet tárnak elénk, amelynek elemei (a magyar hieroglif írás jelei) már a kőkorban elterjedtek a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. A széles körben ismert jelekből alkotott Dana ten összetétel a közel-keleti hagyományban gyökerezhet, amely a hun alkalmazások következtében az egész Kárpát-medencében elterjedt és a magyar jelkészletben napjainkig használatban maradt.   

7. ábra. Hasonló mondatjelek az énlakai unitárius templomból (balra) és egy magyarországi hun ékszerről (jobbra), nyilvánvalóvá teszik, hogy növény (az Istennel azonos égig érő fa) szójelekből alkotott ábrázolásáról van szó, az ábra jobb szélén fentről lefelé az ős, a ten és a Dana szójelek láthatók



Jegyzet

(1) A Dana és a Ten régi magyar szavak, amelyek nemzetközi ismertségűek, például a kínai tien "ég, isten" s az etruszk főistent is Tin-nek hívják. A név eredetileg a mennydörgés hangját utánzó szó lehetett, azaz a latin ton "hang" és a magyar döng, dörög rokonságába tartozik.

A Dana "Isten" szót ma is használják Erdélyben és használhatták a honfoglalás korában is. A Dana vagy Danu kőkori eredetű, "folyó" és "istennő" jelentésű szó, amely feltehető a szkítáknál, megtalálható a keltáknál, Indiában és másutt is. E körbe tartozhat a hatti/hettita Ta/Da viharisten neve is.

- A Csíkszeredában és környékén tartott előadásaim során megkérdeztem a közönséget, hallották-e azt a Dana verjen meg! mondást, amit a magyar néprajzi-nyelvészeti szakirodalom is ismer. Az egyik hallgatóm igenlő választ adott a kérdésemre.  

- Anonymus írja, hogy amikor Árpád megmerítette ivókürtjét a Duna vizében, az összes magyarok felkiáltottak, hogy "Isten, isten!" Mivel Anonymus szövege latinul maradt reánk és nem lehet tudni, hogy a Duna partján álló magyarok pontosan milyen szóval nevezték meg a Teremtőt, a jelenet összefüggései nem mentesek minden kérdéstől. Csak akkor válik világossá, miért jutott az eszükbe a Duna láttán a Dana istennév, ha a magyarok nem az Isten, hanem a Dana megnevezést használták. Ez a gondolatmenet azt valószínűsíti, hogy honfoglaló eleink használták a Dana istennevet és a Dana ten mondatjelet. 

Az Anonymus által említett, az isteni triász neveiből álló Enedubeliánus névben Du az öregisten neve, a Dana megfelelője őrződött meg. 

A Ten az Isten "ős + ten" régi neve. A Ten szójel az égig érő fát ábrázolja, ami Berze Nagy János megállapítása szerint a magyar néphitben azonos az Istennel. E Ten szó "d"-vel kezdődő változata a Du és a Dana.



8. ábra. A kenderesi református templomban őrzött régi mennyezetkazetták sarkaiban is megtaláljuk a Dana ten mondatjel rokonát, amiben ugyan nincs benne a Dana istennév (az olvasata: sar ős ten, azaz úristen), de hasonló szerepet töltött be (szintén az Istennel azonos magasba vezető utat jelölte) egy világmodell sarkán




Isztriai későantik kőfaragvány Dana ten magas köve olvasatú részlete



Irodalom

Berze Nagy János: Az égigérő fa, Pécs, 1958.

Varga Géza: Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata





Varga Géza: A "capita dictionum" a szójellel jelölt szótő

Varga Géza: Szenthe Gergely és az MKI esete a kassa-zsebesi avar "Nagyságos ragyogó ten országa" mondattal









A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a folyamatban lévő felújítás végét a százhúsz éves pajta

2019. május 30., csütörtök

Kolumbiai váza jó "folyó" hieroglifával



1/a. ábra. Kolumbiai váza lelógó   "folyó" jelekkel (balra), egy jele helyes nézetben (2.), egy gömöri tornácoszlop-kitámasztó jó jele (3.) és a székely írás "j" betűje (jobbra)


Az amerikai indiánok népi jelkészletében a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) közel harminc jelének találjuk meg a párhuzamát. A jelen cikkben egy olyan kolumbiai vázát mutatunk be, amelyiken a székely írás "j" betűjének, a magyar hieroglif írás  "folyó" szójelének párhuzama szerepel.



1/b. ábra. A kolumbiai vázán azért vannak "lelógó" hieroglifák, mert a váza szájától, az Isten nézőpontjából kell őket szemlélni



1/c. ábra. Szarmata üst hasonlóképpen "lelógó" (az isteni nézőpontból olvasható) "jó" hieroglifákkal



2. ábra. A szentgyörgyvölgyi csupor kerületén a hieroglifikus négy jó (négy folyó) mondat ismétlődik (a négyes számot függőleges vonalak rögzítik, a "folyó" szót pedig ugyanaz a kacskaringó alakú jel, amelyik a kolumbiai edényen is látható)



3. ábra. A hohokam tál világmodellje - engedelmeskedve a világszerte érvényesülő ősvallási ábrázolási konvenciónak -  kacsakaringóval jelöli a központi forrást és az onnan négy irányba szaladó szent folyókat is


Azonban nem csak formai párhuzamról van szó. A jelek és az edény szemantikája is lehetőséget ad az indián-magyar írástani kapcsolat megállapítására. 

Eurázsiai párhuzamok elemzése alapján tudjuk, hogy az archaikus edények a Teremtés helyszínét és a Teremtőt idézik. E követelmény szellemében készült ez az indián váza is. Az edény szája az életet adó Istennek, az Éden központi forrásának felel meg. Tőle indulnak ki a Föld távoli tájaira vizet vivő folyók s ezek jelzésére szolgálnak a váza oldalán lévő "folyó" hieroglifák. (1)

Nem csak a kolumbiai váza oldalán lévő jelformák hasonlítanak magyar jelformákra, hanem a jelentések is azonosak, amennyiben nem csak az egyes jelek, hanem az edény jelentését is figyelembe vesszük. A szavunk ugyanis egykor "folyó" jelentést is hordozott. 




4. ábra. A kolumbiai váza "folyó" hieroglifája az Isten szemszögéből nézve




 3. ábra. A székely írás "j" betűjének alakja a rovástechnológia hatására lett szögletes




4. ábra. Szkíta cipőre varrt hieroglifa (balra), a gömöri tornácoszlop kitámasztójának  "folyó" hieroglifája az eredeti, kacskaringó alakot örizte meg (jobbra)


A jelformák megfelelése kétségtelen, ám az effajta összevetések láttán az akadémikus "tudomány" emlőin nevelkedettek egy része mégis meghökken. Nem mindenki képes elfogadni a korábban az írás eredetéről elfogadott álláspontokat lomtárba száműző felfedezéseket. Különösen, ha a kapcsolódó szakirodalmat még nem ismeri. Azon olvasóink számára, akik az utóbbi évtizedekben végzett írástani kutatások eredményéről még nem értesültek, elmondjuk hogy a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámítás a jelkészletek genetikus kapcsolatát nyilvánvalóvá tette.  


Jegyzet

(1) Tulajdonképpen négy jó "folyó" hieroglifának kellene lennie a kolumbiai vázán, mert az Édennek (az Eurázsia belső területeit és Amerikát benépesítő Homo sapiens sapiens csoport 50 000 évvel ezelőtti őshazájának) négy nagy folyója volt (a Halüsz, az Arakszész, a Tigris és az Eufrátesz). Az edényeken lévő jelek ennek megfelelően rendszerint négy folyóra utalnak (2. és 3. ábra), ám - mint a kolumbiai váza is - esetenként vannak kivételek. Csak találgatni tudjuk, hogy ezen a kolumbiai edényen miért van több folyó. Lehetséges, hogy nem a konkrét földrajzi területre (az őshazára), hanem csak az Isten életadó forrás voltára akart utalni az edény készítője. 


Irodalom


Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása

Varga Géza: Indián tartalom (további cikkek, amelyek az indián-magyar írástörténeti-nyelvi kapcsolatokkal foglalkoznak)

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor








2019. május 27., hétfő

Mit mond egy anaszazi bögre a székely írás R betűjéről?

Korábban már írtam a székely írás "kis r" és "nagy R" betűinek kialakulásához vezető írástörténeti folyamatról. Ez egy, a Napot  forrásként ábrázoló (Rá napistent jelképező) körbe zárt pont alakú jelből indult ki. E folyamatban előbb négyszögletessé vált, majd annak vízszintes elemeit elhagyva, egyszerű lineáris jelek alakultak ki belőle (ilyen a székely és az ótürk írás "r" betűje, valamint pl. a hettita hieroglif írás két jele is). E jelváltozatokat rendszerint az "r" hang, esetleg egy "r"-t tartalmazó szó vagy szótag jelölésére használták. A jelen cikkben tárgyalt anaszazi bögrén a székely írás "nagy R" jelének majdnem pontos megfelelője látható (1. ábra). 



1. ábra. Anaszazi bögre Mesa Verdéből a székely írás "nagy R" betűjének hieroglifikus változatával (fotógrafika)




2. ábra. Az anaszazi bögre szójele (balra) és a székely írás "nagy R" betűje (jobbra)


Az anaszazi jel középső vonalának lépcsőzöttsége azt jelzi, hogy a hieroglifa középső vonala a magasba vezető úttal azonos (2. ábra). Igazolja ezt a gondolatunkat a hettita (újabban luviai) hieroglif írás megfelelő jele, amelynek közepén egy létra (tehát szintén a magasba vezetú út jele) található. A Tordos-Vincsa kultúra megfelelő jelének közepén is a hullám alakú ügy "folyó" jelünk megfelelője található - s az égi folyó (a Tejút) szintén az égbe vezető úttal azonos (3. ábra).

A fentiekből némi joggal következtetünk arra, hogy a székely írás "kis r" betűje (amely a "nagy R" középső vonalának kivonatolása), a magasba vezető útra, a Nap és a halandók közötti kapcsolatra utalhat. A Nap esetében ilyen - elvi - összeköttetést képezhet a szikra, amelyben szerepel napisten neve. Ezt a gondolatot most az anaszazi bögre lépcsős jele megerősítette (1). 


3. ábra. A 6-8 ezer évvel ezelőtt virágzott Tordos-Vincsa kultúra ismeretlen jelentésű jele (balra), az egyiptomi hieroglif írás napistent jelölő jele (középen) és a hettita hieroglif írás ru szótagjele (jobbra)



Jegyzet

(1) A jelen fejezetben bemutatott összefüggések azt is jelentik, hogy a világ írásrendszerei lényegében egyetlen kőkori jelkészletből, az ősvallás jelképeiből alakultak ki. A kőkori jelkészlet leghívebben a székely írásban maradt meg. Mindezt a Magyar hieroglif írás c. kötetünkben tankönyvszerűen kifejtettük és bizonyítottuk.  


Irodalom

Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű


Magyar hieroglif írás

Indián tartalom (további, indián-magyar írástani összefüggésekkel foglalkozó cikkek)









A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

2019. május 26., vasárnap

Kaitag szőnyeg világmodellje a tapar "szabír" népnév említésével

A dagesztáni kaitag szőnyegek tele vannak a magyar hieroglif írás jeleivel. Nincs ez másképpen a jelen cikkben tárgyalt szőnyeg esetében sem, amelyen egy hieroglifákból alkotott, szabályos felülnézeti világmodell látható (1. ábra). A felülnézeti világmodellek jellemzője, hogy középen az Isten, a sarkain pedig az égbe vezető út jelképe látható. Az Istent (az Isten lakóhelyét, a teremtett és rendezett Föld szakrális középpontját) a Föld hieroglifa jelzi, a magasba vezető utat pedig a Tejútra utaló "folyó" jel. E szőnyegen  ismételten előfordul a tapar "szabír" népnév és rövid hieroglifikus mondatok is olvashatók.




1. ábra. Kaitag szőnyeg felülnézeti világmodellel



2. ábra. A kaitag világmodell sarkain álló  "folyó" hieroglifa (balra) belsejében ábrázolt növény arra utal, hogy a Tejút azonos az égig érő fával, tőle jobbra a székely írás "j" betűje



3. ábra. A kaitag Föld jel (balra), közepén Bél isten jelével (a hun szókincsből ismert a Bél férfinév), valamint a székely írás "f" betűje (jobbra)



4. ábra. A kaitag Bél hieroglifa (balra), Bél (a hun kereszténység idején felvett újabb nevén Nimród) fiúisten jelképe, valamint a székely írás "b" betűje (jobbra)




5/a. ábra. A kaitag égig érő fa (középen) a magyar szár "úr" szójel (balra) és a tprus (tapar us "szabír ős", jobbra) rokonok



Az 5/a. ábrán látható égig érő fa - a színezése alapján - több elemi jelből van összerakva. Ezek - alulról felfelé haladva - egyre nagyobbak, ami tervezettség, valamiféle mondat, ősvallási hagyomány jele is lehet. A legalsó elemi hieroglifának csak egy ágpárja van, a középsőnek kettő, a felsőnek pedig három (5/b. ábra). Mindegyik elemi jel megfelel egy-egy magyar hieroglifának és székely rovásjelnek. Ezek alulról felfelé: Ten, Egy és tprus (tapar us "szabír ős"). A három jel fentről lefelé olvasva Tapar Egy ten, mai magyarsággal: Szabír Egy (is)ten mondatot adja. 

A szabírok a Kaukázus mindkét oldalán jelentős szerepet játszottak az Attila halálát követő időszakban. A Tarih-i Üngürüszben megőrzött történet szerint ők segítették Irán Bizánc elleni hadjáratát 20 000 lovassal és ők adták később az Árpád-házi királyainkat. A Szent Koronát is a számukra készítették a mervi oázisban

Ezeket az ismereteinket megerősítik e dagesztáni kaitag szőnyeg jelei. Közöttük elsősorban a tapar "szabír" nevet rögzítő hieroglifa (a székely "tprus" ligatúra formai megfelelője) kiemelkedő jelentőségű, mert etnikumot jelez.




5/b. ábra. A fenti kaitag égig érő fát alkotó elemi jelek





6. ábra. A jónál jobb Isten vagy A jónál jobb Lyukó ten mondat (fent) és a székely "j", "ős" és "ten" jelek (alul)



7. ábra. Fentről lefelé: a Jó Ten sar (mai magyarsággal: Jóságos Ten úr) mondat (balra) és a székely írás "s" betűje




8. ábra. Ezen a dagesztáni szőnyegen a székely "tprus" (tapar us "szabír ős") jel kaitag változatának tetején ismételten megtaláljuk az "us" (vagy inkább a lyuk/Lyukó?) jelünk megfelelőjét (a fa tetején lévő kört, a Tejűt hasadékának jelét)




9. ábra. Kelet-európai veret (VIII-X. szd., balra) és a kaitag szőnyeg Lyukó ten mondatjele (jobbra)




10. ábra. Acoma agyagedény feltehetően Tenocs (Ten + ős) olvasatú hieroglifája az Isten szó fordított sorrendű összetételének tűnik (balra) és az énlakai mondatjel Isten szójele (jobbra), az acoma ős szó közepéről hiányzik a függőleges vonal, ezért esetleg Lyukó ten-nek is olvasható, miképpen a kaitag szőnyeg 9. ábrán lévő hasonló jele is


A székely "tprus" jelnév egy tapar + us összetételről, ligatúráról tanúskodik. Megőrizte a régi tapar "szabír" népnevünket. A képi tartalommal együtt azt is hirdeti ez a jel, hogy a szabírok istene azonos az égig érő fával. Ami felidézi a Berze Nagy János által a magyar népmesék alapján megállapítottakat, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel. 

Maga a nikolsburgi székely jelforma azonban csak a fát ábrázoló tapar szójelet tartalmazza, az ős szójel időközben lekophatott a tetejéről (1). 

A kaitag szőnyeg jelentőségét az is adja, hogy a rajta lévő, a székely "tprus" jelhez hasonló változatok tartalmazzák az ős (vagy inkább a lyuk/Lyukó?) szójelet is. Vagyis a kaitag népművészet olyan írásemléket őrzött meg, amelyik valamiképpen a hun-magyar őstörténetről árulkodik. 

Arra emlékeztet e kis ligatúra története (6., 8., 9. és 11. ábra), hogy a szabírság (Csaba királyfi népe) Attila halálát követően Dagesztán területén élt, ahonnan az avarokkal együtt a Kárpát-medencébe költözött. Az Attila halála óta a jelenlegi területükön élő székelyek emlékezete híven őrízte meg azt, hogy Csaba királyfi sztyeppére távozott népe egyszer már visszatért keletről és megsegítette őket. Ez a szabírokat csatlakoztató Baján bevonulásakor történhetett, amikor a székelyeket szorongató szomszédokat (a gepidákat?) az avarokkal egyesült szabírok valóban eltanácsolták a környékről.   


11. ábra. A kaitag szőnyeg magas kő olvasatú lépcsős toronytemplomokból rakott tornya



Jegyzet

(1) A "tprus" (tapar us "szabír ős") jelnév alapján a ligatúra redetileg egy fát ábrázoló tapar "szabír" és egy, a Tejút hasadékát ábrázoló ős hieroglifából állhatott. 

A "tprus" jelnevet ketten fejtettük meg Simon Péterrel, aki a tpr-ről derítette ki Patkanov alapján, hogy az a szabírok egyik nevének, a tapar-nak a rövidítése. A jelnév "us" végződésének ős jelentését én tisztáztam. (Bronzkori magyar írásbeliség). A hieroglifák leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. 

Ám a nikolsburgi ábécében reánk maradt egyetlen "tprus" mondatjel tetejéről már lekopott az ős hieroglifa. Csak egy Zamárdiban előkerült avar szíjvégről ismert a ligatúra eredeti, teljes változata. Ez arra utal, hogy az avarokkal bevonuló szabírok hagyták ránk ezt a szíjvéget.  A most tárgyalt kaitag szőnyegen ennek a "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjelnek a párját sikerült azonosítani. A "tprus" jel további párhuzamai szkíta és heftalita hun emlékeken maradtak fent, ami megerősíti az Aradi Éva által említetteket, miszerint a heftaliták szkíta származásúak. 




12. ábra. Zamárdi avar szíjvég részlete, a tetején megtalálható az ős hieroglifa is (fotógrafika)


Örvendenék annak, ha akadna olyan kedves olvasóm, aki a zamárdi avar szíjvég és a kaitag szőnyeg nagy felbontású fényképét meg tudná küldeni nekem, hogy a ligatúrák elemeit pontosabban ellenőrizhessem! Előre is hálásan köszönöm!



Irodalom


Varga Géza: Magyar hieroglif írás 

Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza: Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal

Simon Péter - Szekeres István - Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség 








A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta