Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal

A merovingok őse, Merovech a hun udvarban nevelkedett túszként, majd a száli frankok vezetője volt körülbelül 447-től 458-ig. Attila (410-453) udvarában elsajátíthatta a hun ősvallás és állameszme alapjait. Ezzel függhet össze, hogy a merovingoknál és a szentistváni magyar királyságban is egyaránt nagy szerepe volt Savaria-i Szent Márton (316-397) tiszteletének. A szent munkásságának gerincét a királyság ideológiája alkotta (1). A merovingok Attila halála után sem szálltak szembe a hunokkal. A meroving sírok a fentieknek köszönhetően néznek ki úgy, mint a hun sírok, a meroving cikáda fibulán pedig ezért találunk a magyar hieroglif írás jeleivel rögzített magyar szöveget. 

1. ábra. Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula a Nagy Lyukó a ragyogó szár (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó a ragyogó úr)

2. ábra. A hun fibula nagy hieroglifája (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra)

3. ábra. Apahidai hun Lyukó jel (balra), a hun cikáda Lyukó jele (középen) és a székely írás "ly" betűje (jobbra)

 

4. ábra. Apahidai hun ragyogó szójel, a meroving cikáda ragyogó szójele és a székely "r" betű

5. ábra. A meroving sár/szár jel (középen) egyaránt bemutatja a háromszög alakú sar(ok) és a fát ábrázoló szár jel jellegzetességeit, összefüggésben azzal, hogy a sar(ok) és a szár szavak és szójeleik közös eredetűek, a székely írás "s" (sarok) jele balra, a muraszombati köcsögön pedig magyar hieroglif írás szár jele jobbra (ez utóbbi hieroglifából lett a székely írás függőleges egyenes alakú "sz" betűje)

6. ábra. A "sarok hegyén, égig érő fa csúcsán a Nap" ábrázolási konvenció a merovig tulajdonba került hun fibulán (balra) és a kismákfai hun kori tálról (jobbra), a magyar népmesék királyfija azért ugrat fel lovával az égig érő fa csúcsáig, hogy ezt az "aranyalmát" lehozza s ezzel elnyerje a királyleányt és a királyságot

Jegyzet

(1) Darai Lajos (Az ősi magyar állam, Árpád Atila örökén – a magyarok őseikútjánI. Atila és utódai) különféle szerzőkre hivatkozva a frank államrezonra gyakorolt hun hatást említi. 

"Igen megfontolandók a Gregor Kristóf–Móricz Leó szerzőpár meglátásai, amelyek a történelem meghamisítása sorában Atila és utódai emlékének kiiktatására vonatkoznak. Ennek két területe szerintük az államrezon és a közvetlen családtagok sorsa. Az előbbi területen Nagy 196 Mesterházy (1998), p. 170. V. ö. Bakay (2004) Kornél: Kik vagyunk, honnan jöttünk? Püski Kiadó. pp. 37-40. 197 Mesterházy (1998), p. 171. V. ö. Baráth (1988), III. p. 149. 198 Mesterházy (1998), p. 171. V. ö. Nagy (1999) Gyula: Az ellopott magyar őstörténet II. Budapest-Zürich, 1999. ISBN 963 85684 4 5 és Acta Historica Hungarica Turiciensia XIV. évfolyam 6. szám, ISSN 2297-7538, p. 36. http://mek.oszk.hu/06700/06783/06783.pdf. Badinyi Jós (1984), p. 436. 199 Mesterházy (1998), p. 171. V. ö. Nagy (1999), p. 82. Padányi (1989), Csomor (1996). 126 Károly alakjába a forrás, a minta megnevezése nélkül vonták be az Atila-féle államszervezési elveket, eljárásokat. És ezeket Gregor és Móricz szokásosan Atilának keleti, jellegzetes ’lovasnomád, szteppei’ állameszme hagyományaiból származtatja. Dümmert Dezsőt idézve: „Minden idegen, aki meghódol, már hunnak számít, s közben akadálytalanul megtartja saját nyelvét, faji különállóságát is. Csak egy a feltétel: engedelmeskedjen a hun uralkodónak, és az ő oldalán vonuljon hadba. Ez volt a magyarázata, miért sikerült a hunoknak olyan meglepő gyorsasággal hatalmas birodalmat alkotniuk, ami egységes fajú, nyelvű népeknek sohasem sikerült. De ez a magyarázat arra is, miért nem lehettek tartósak az ilyen birodalmak, s milyen nagymértékben voltak kiszolgáltatva az uralkodó személyes alkalmasságának, tetterejének.”200 Így tehát Nagy Károly birodalma, mint soknemzetiségű állam és kozmopolita közigazgatási szervezetrendszer, „sokkalta jobban hasonlít a hun birodalomra és a későbbi magyar királyságra – királyi vármegye-rendszerével együtt – mint a Károly után 50-100 évvel létező német államalakulatra és annak struktúrájára.” Mert „az erős központosítást végrehajtó és grófságokat alapító Károly államának az a német-római császárság lesz majd az utóda, melyben a tényleges hatalom a választófejedelmeké, s ahol a császári méltóság nem sokkal több, mint puszta cím… Franciaországban több, mint fél évezredig, Németországban pedig több mint egy évezredig nyomát sem látjuk a Nagy Károly féle államszervező hagyományoknak. Kérdés tehát, hogy miként sikerülhetett a frank Nagy Károlynak szinte egy csapásra az, ami ’utódainak’ fél, illetve egy teljes évezredbe tellett, illetve, hogy az ’utódoknak’ – minden törekvésük ellenére – miért nem sikerült kissé korábban a nagy ’előd’ nyomdokaiba lépni, és legalábbis a töredék területeiken egységes birodalmakat létrehozni.”201" 

A kibontakozó kép alapján a hunok és nyomukban Nagy Károly birodalmának alapozása sokkal demokratikusabb és "modernebb" volt, mint a Nagy Károlyt követő germán és francia gyakorlat. A hun hatást Szent Márton tanításai és a hieroglifikus szövegekkel illusztrálható vallásos világszemlélet is közvetíthette a meroving, majd a frank állameszmébe. Ez a hun állameszme illik egy keresztény szenthez is, egyúttal könnyen magyarázható a sztyeppi katonai demokrácia viszonyaival is. A lovasnomád államban ugyanis a csatlakoztatottakat a gazdaság követelményeinek megfelelően lóra kellett ültetni és fenyvert kellett a kezébe adni, máskülönben nem lehetett hasznát venni. Azaz rabszolga helyett családtagot csináltak a legyőzöttekből. Ez a vérré vált demokrácia jelent meg Szent Márton nézeteiben, valamint Attila meg Nagy Károly államszervezési gyakorlatában és Szent István Intelmeiben. 

Javasolt irodalom

Kovács-Magyar András : A hun Attila és a Merovingok 

(youtube video) 

Darai Lajos (Az ősi magyar állam, Árpád Atila örökén – a magyarok őseik útján I. Atila és utódai)

Dr. Somos Zsuzsa: Hunok a brit trónon (youtube video) 

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 

A tóka részlete

Ragaszkodjon az eredeti minőséghez! Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi Cserépmadár szállást! Valódi cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy hangulatos és korszerű őrségi szállás) bejárata

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

A csömöri hun cikáda fibula hieroglifikus "Lyukó él az égben" mondata

1/a. ábra. A csömöri hun cikádafibula és jeleinek székely megfelelői

A csömöri cikáda fibula arany és indiai almadingránát felhasználásával készült a hun korban, 420-455 táján (1. ábra). Jellegzetes hun ötvöstárgy, az ékkőberakásos rekesztechnika szép példája. Ez a kis tárgy is azt bizonyítja, hogy a magyar hieroglif írás a világ legszebb írása.

1/b. ábra. A csömöri hun cikádafibula olvasata: Lyukó él az égben (fotógrafika)

Az indiai almandingránát kereskedelmét hosszú évszázadokon át a hunok tartották a kezükben, így azokról az ékszerekről, amelyek ezt a drágakőfajtát tartalmazzák, nagy valószínűséggel eleve feltételezhető a hun eredetük. Jelentősége van annak, hogy a székely jelek előzményét, a magyar hieroglif írás három jelét látjuk rajta és a segítségükkel egy magyar mondat olvasható le róla. A hasonló, olvasható hun ékszerekkel együtt nem kevesebbet bizonyít ez a szép ékszer, mint hogy a hunok magyarul beszéltek s az 1500-as évek magyar értelmisége helytállóan tekintette hun írásnak a ma székely írásként emlegetett "rovásírásunkat" (1). 

Ez az elolvasható hun cikádafibula is segíti a budapesti hun(?) jelvény leírását, amelyre a Magyar Nemzeti Múzeum (a székely írás és a hun-magyar kapcsolatok terén tapasztalható tartózkodása és tudáshiánya miatt) az elmúlt kilenc év alatt sem volt képes.  Ez a csömöri cikáda fibula ugyanis segít belátni azt, hogy a hasonló, cikáda alakú fibulák és jelvények rövid magyar nyelvű szöveget rögzítenek a székely írás és a magyar hieroglif írás segítségével s hogy ez a szokás (a középkori jelvénytípus) a hun korban gyökerezik. A cikáda alakú jelvények alkalmazásának hagyománya Közép-Európában a középkorig fennmaradt. Egy kései, cikáda alakú jelvény még a visegrádi palota kertjében is előkerült (Tomka Gábor régész tanulmánya szerint, amelyben ugyan a cikádákhoz vezető formai-gondolati kapcsolatot nem említi, de az szemmel látható, vagy a hieroglifák segítségével belátható). Igaz, e hosszú idő alatt a tárgytípus némi változáson ment át: egyszerűsödött, fibulából kitűzővé vált és gót(?) betűk is megjelentek rajta. 

A csömöri cikáda fibula jelei

2/a. ábra. A csömöri hun cikáda fibula Lyukó hieroglifája (balra) és a székely írás "ly" betűje

 

2/b. ábra. Az apahidai hun csat szintén ékkőberakásos technológiával "írt" hieroglifikus szövegeket hordoz, cikkünk szempontjából most az érdekes, hogy a csömöri Lyukó jelhez hasonló napszimbólum található rajta

A csömöri Lyukó jel egy napjelkép. A Lyukó szó a magyar földrajzi nevekben maradt fent. A körbe zárt pont alakú jel a sumer írásban a "kút, forrás" jele (a térképeken máig ezt a jelet alkalmazzuk a források jelölésére). A jel a székely írásban a "ly" hang jele, ami legnagyobb valószínűséggel egy lyuk/Lyukó hieroglifából (vallásos jelentőségű szójelből) alakult ki az akrofónia során. A bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvókán a Lyukónak szó maradt ránk, a szó tövét a Lyuk szójelével, a ragozását betűkkel írván. 

Az egyiptomi hieroglif írásban és a kínai írásban a körbe zárt pont alakú szójel a "Nap" jele. 

A jelentések látszólagos ellentmondását, kettősségét az oldja fel, hogy a szibériai ősvallásban (Kőhalmi Katalin kutatásai alapján, amelyről az Írástörténeti Kutató Intézet előadássorozatában számolt be) a Napot az életfolyó forrásának tekintették.

3/a. ábra. A csömöri hun cikáda fibula Élő hieroglifája (balra) és a székely írás homoródkarácsonyfalvi "l" betűje (jobbra)

3/b. ábra. A filippovkai szarmata szarvas testén három példányban is megtalálható a fenti székely "l" betű gazdagabb változata (jobbra fent), a jelnek van indián változata is (jobbra lent)

3/c. ábra. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás "város" szójele (balra) és "la" szótagjele (jobbra)

A székely írás "l" betűjének akrofóniáját eddig még nem sikerült megnyugtatóan rekonstruálni. A nehézségeket és eredményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze (a csömöri hun mondat elolvasására e rekonstrukció befejezése tehetné fel a koronát). 

A székely írás eredetéről eddig megtudottakból tudjuk, hogy a székely betűk ősei egy szótagos szójelek voltak, amelyek az ősvallás jelképeiként szolgáltak. Az "l" esetében az eredeti szó "l" betűvel kezdődött, vagy az "l" volt az első mássalhangzója. 

A keresett szó jelentését és részben a hangalakját is a hettita hieroglif írás két hasonló alakú jele segít megközelíteni (3/c. ábra). Ezek alapján a középső csömöri hieroglifának "település, falu, lak" lehet a jelentése. A lak szó hangalakja közel áll a hettita formai megfelelő la hangalakjához (3/c. ábra) - ám a lak ősvallási kötődését még keresni kell (a lyuk/luk változata lenne és a lak eredetileg a napisten palotájára vonatkozott volna?).

Az eredeti képjel egy lakódombot (tellt) ábrázolhat, annak vízszintes lakórétegeit is jelölve (3/a. és 3/c. ábra). A későbbi jelváltozatokban az "l" betű vízszintes vonalai a rovástechnológia miatt ferde "segédvonalakká" változtak - mert egy fapálcába bicskával nem lehet vízszintes jeleket róni (3/d. ábra).

3/d. ábra. A székely "l" további változatai, láthatóan nem tudtak mit kezdeni a két "segédvonallal"

Szekeres István a ló, Friedrich Klára pedig a lélek jelentést tulajdonítja a székely "l" betű ősének, ám ezek sincsenek meggyőzően alátámasztva. A lélek jelentés mellett szólna, hogy a székely jelek jellemzően ősvallási kötődésűek s ebbe a sorba ez a lélek (illetve annak egyszótagos elődje) beleillene. 

Ugyanez elmondható az él, élő szóról is, amelyet a magyar hieroglif írás c. kötetben valószínűsítettem, mint eredeti jelentést. Ez a falu/polisz/Pula szavakban kapcsolódhat a "település" jelentéshez, ha azok a fa és az élő szavak összetételéből keletkeztek. 

A három csömöri jel akkor is értelmes mondatot ad, ha a középső jel a lak, lélek vagy ló jelentést hordozza. Például egyaránt értelmes a Lyukó laka az égben, vagy a Lyukó a lelke az égnek mondat. A Lyukó lovagol az égben szintén lehetséges (a Nap járására utalhatna).(2) 

Ezt és a hasonló olvasási dilemmákat a múzeumok polcain heverő több száz hieroglifikus szöveg elolvasásával oldhatjuk fel - ha szerencsénk is van és több olyan szöveggel találkozunk, amelyben a székely "l" megfelelője megtalálható.

4. ábra. A csömöri hun cikáda fibula Ég hieroglifája (balra) és a székely írás "g" betűje, a jel a jól ismert "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája

Jegyzet

(1) A "rovásírás" szót azért tettem idézőjelbe, mert bár közel száz éven át rovásírásként emlegettük a hun/székely írást, valójában régi rótt emlék nem maradt ránk, amint ez a hun cikáda fibula is az ékkőberakásos írástechnológiával készült. 

(2) A szójelek nem jelölik a szó ragozását, ami az elolvasójának bizonyos szabadságot ad. 



Irodalom

Varga Géza: Hun tartalom (hun-magyar írástörténeti kapcsolatokat taglaló további cikkek)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A veleméri Cserépmadár szállás egy parasztházból alakult át hagyományőrző őrségi vendégházzá 

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

A veleméri Cserépmadár szállás egyik fürdőszobája