Varga Géza írástörténész: szkíta

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szkíta. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 17., vasárnap

Azeri szőnyeg az "us" (ős) rovásjel képszerű változatával

A kőkori ősvallás jelképei nem csak a székely írásban őrződtek meg, hanem a népművészet tárgyain is. Ezt tapasztaljuk a jelen cikkben tárgyalandó azeri szőnyeg esetében is. A székely jelek ismerői könnyen azonosíthatják is a székely írás "us" (ős) jelét, mint e keleti szőnyegmotívum magyar megfelelőjét.

1. ábra. Azeri szőnyeg a székely írás "us" (ős) jelének párhuzamával (középen), Czibor Imre tányérjáról az égig érő fa hasadékában kelő napisten jelképe (balra) és a székely írás "us" (ős) jele (jobbra)

Az azeri szőnyeg közepe a Tejút hasadékában születő napistent ábrázolja égig érő fa képében. Az ágak végén lévő virágok szintén ismert jelekre emlékeztetnek (2. ábra), amihez hasonló példát csak a gjunovkai szkíta nyeregdísz égig érő fáján tapasztalhattunk.

2. ábra. Az azeri szőnyeg égig érő fájának virágai székely jelekkel azonosíthatóak, balról jobbra: "ek" (koponya, kebel?), "s" (sarok), "tprus" (tapar us "szabír ős"), magas kő

3. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz égig érő fájának virágai is székely jelekre hasonlítanak, a szkíta virág olvasata a magyar hieroglif írás szójelei segítségével: magas égi kő (s a virág valóban érintkezik az áttetsző kőből elképzelt égbolttal)

Hasonló képszerkezetet (amikor a Tejút hasadékában egy fa jelenik meg) már bemutattunk Czibor Imre tányérjáról is, vagyis - e párhuzam alapján - a magyar népművészet hasonló jelképeket használ és hasonló gondolati konstrukciót követ, mint az azeri és a szkíta. Ez a szkíta és hun korszakban virágzó sztyeppi ősvallás jelképrendszerének maradéka. A magyar népművészet az azerihez hasonlóan megőrizte a sztyeppi ősvallás és jelhasználat elterjedten használt elemeit. A magyarság ebből az ősvallási jelkészletből alakította ki a székely írást.

Az 1. ábrán látható három jel nem pontosan egyforma.

4. ábra. A nikolsburgi "tprus" (balra), a szentgyörgyvölgyi Ten (középen) és a nikolsburgi Ten hieroglifák arról ismerhetők meg, hogy az ágaik vége az égbolt súlya alatt visszahajlik, az előző két jel megfelelője szerepel az azeri szőnyeg közepén

Az 1. ábra első két példáján egy ágakkal rendelkező fa születik a hasadékban. Ezek a Ten "isten" szójel régi alakjára emlékeztetnek, amelyet a nikolsburgi ábécében már "tprus" (szabír ős) jelként ismerünk, mert a sok vonalas változat új jelnevet kapott a szabír korban (2. ábra).

5. ábra. A szár hieroglifa egy magyarszombatfai tányérról (balra), a bajánsenyei tejesköcsögön (középen) és a székely írás "sz" betűje (jobbra), ez utóbbi jel szerepel a székely írás "us" jelének közepén

A székely "us" (ős) jel belsejében csak egy függőleges vonal van, ami a szár hieroglifából egyszerűsödött le "sz" rovásbetűvé (3. ábra) - azaz szintén egy faábrázolásra megy vissza. Hasonló (mert fát ábrázoló), de több ágpárral is rendelkező jelet találunk a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor fenekén is (2. ábra).

Ebből a székely írás eredeztetése számára az a logikus következtetés adódik, hogy a régmúltban több vonallal rajzolt szójeleket később, a mindennapi írás egy hangot jelölő betűi céljára leegyszerűsítették. Az azeri szőnyegen az égig érő fa és az "us" jel népi változata látható.

Az is nyilvánvalóvá válik ezekből és a további, a Magyar hieroglif írás c. kötetben tárgyalt párhuzamokból, hogy az "us" (ős) jel egy ligatúra. A kerete azonos a "ly" (Lyukó) jel keretével, ami a Tejút hasadékának rajza lehet. A kereten belül pedig vagy a Ten jel régi, többvonalas alakja (azt illusztrálja az 1. ábra első két jele), vagy a szár hieroglifából kialakult "sz" rovásbetű szerepel (ez az 1. ábra. harmadik jelénél látható).

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)

További blogbejegyzések

Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak

A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció

Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?

Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban

Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal

Mitől beavató korona a Szent Korona?

A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata

Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás

A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű

Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről

A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?

A hun jelvény rendeltetése

A budapesti hun jelvény kora

A budapesti hun jelvény jelei

A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése

Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról

A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása

Akadémikus reszelő

A temporius-téveszme diadalútja

Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt

Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula

Varga Géza írástörténész életrajza

A székely írás harmadik k jele

A székely írás eredeztetése

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

2018. június 15., péntek

Tollaskígyó jogara és a magyar király jogara egy kőkori állameszme maradéka

Tollaskígyó (az azték Quetzalcóatl) a legrokonszenvesebb indián isten. A cikksorozatban feltárt seregnyi indián-magyar jelpárhuzam után már meg sem lepődünk azon, hogy a magyar jelek párhuzamait viseli, ráadásul Ő oktatta írásra a népét. A kép alapján nyilván a magyar hieroglif írás jeleit tanítgatta nekik (1. és 2. ábra). E cikkben azt tárgyaljuk, hogy a Tollaskígyó kezében tartott jogar szimbolikája az azonos, kőkori eredetű ősvallási képzetek és állameszme következtében szervesen kötődik a magyar uralkodói jogaréhoz. Amiből persze az is következik, hogy a magyar állameszme és a magyar államiság is kőkori eredetű.

1/a. ábra. Balról jobbra: római augur botja az Iseumból, szkíta botvégi jelvény Nyíregyházáról, jó "folyó" hieroglifa a magyar királyi jogar kristálygömbjéről, Tollaskígyó azték ábrázolása, kezében az előzőekhez hasonló jogarral

Quetzalcóatl magyarul: Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, az első istenpár harmadik fia. A világ első korszakában megelégelte Tezcatlipoca hatalmát, és letaszította őt az égből. A második korszakban ő lett a Nap, de ezúttal Tezcatlipoca döntötte meg az ő uralmát. A harmadik korszaknak is ő vetett véget, amikor nagy esőt küldött a Földre, az ötödik korban pedig, miután az istenek megállapodtak, és elindították a Napot, ő teremtette meg az embereket a korábbi generációk csontjaiból. Ő állt a Nappal a legközelebbi kapcsolatban. Az aztékok neki köszönték a tudományokat, a jó erkölcsöt, a bölcs törvényeket, a mezőgazdaságot és az írást. Nem kívánt emberáldozatokat, oltárára virágokat és gyümölcsöket hordtak. Korábban valószínűleg a tolték mitológia főistene volt.

1/b. ábra. Tollaskígyó azték ábrázolása, a kezében tartott jogar az istennel azonos Tejutat (az égbe vezető utat, az égi felhatalmazást) szimbolizálja, a magyar hieroglif írás "jó" (folyó) jelének párhuzama

Tollaskígyó azték ábrázolásán négy magyar elemi jel (2. ábra) és egy magyar jelekből álló szkíta ligatúra (3. és 4. ábra) párhuzama látható.

2. ábra. Tollaskígyó elemi jelképei az 1. ábrán látható azték ábrázolásról, a jelpárok magyar jeleinek hieroglifikus jelentése fent balra: jó "folyó" ("j" rovásbetű), fent jobbra: Lyukó "a napisten neve" ("ly" rovásbetű), lent balra: ország, lent jobbra: Föld ("f" rovásbetű)

3. ábra. A Jóságos Lyukó mondat Tollaskígyó arcáról (balra), a Kr. e. V. századi szkíta kultúrából (Uljap kurgán, középen) és a Nyíregyháza Manda bokornál talált szkíta botvégről (jobbra), Tollaskígyó botja azt jelzi, hogy Ő azonos a Tejúttal, vagy a Tejúttal azonos istent képviseli

4. ábra. Az Uljap kurgán szkíta szarvasának az agancsán azért van sok jó "folyó" hieroglifa, mert az üldözői (a magyar ősvallásban Nimród, Hunor és Magor, vagyis az Orion és az Ikrek csillagkép) elől a Tejúton a Sarkcsillag felé menekülő csillagszarvas szarva megközelíti a Sarkcsillagot (az égbolt tetőpontját, a napisten palotáját) , amiből következően a szarv az égbe vezető út jelképe - ami több eurázsiai szarvasábrázoláson is visszaköszön

5. ábra. Tollaskígyó jogarának tetején a magyar hieroglif írás jó "folyó" szójelének párhuzama idézi fel a Tejúttal azonos istent (balra), szkíta botvégi kacskaringó Nyíregyháza Manda bokorból (középen), a szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén előkerült római augur-bot (jobbra)

Az augur (madárjós) hagyomány a rómaiakon kívül a görögöknél és az etruszkoknál is létezett. A jóslás során az augur a jellegzetes görbe botjával megjelölte az égtájak határait és elmondta az égtájak aktuális jelentését. Ez a szertartás megerősíti a bot Tejút-jelkép voltát. A kacskaringót ugyanis megtaláljuk több (például őrségi és perui) világmodell sarkán, ahol szokásosan az égbe vezető út ábrázolásainak van a helye (6. ábra).

6. A veleméri (balra) és perui La Tolita (jobbra) világmodell sarkain, ahol szokás szerint az égbe vezető út jelképe szokott lenni, a jó "folyó" hieroglifát, a Tejút jelképét találjuk, azért van ez a kacskaringó Tollaskígyó, valamint az etruszk augur és a szkíta sámán kezében, mert ez fejezte ki az égi kapcsolataikat

A rómaiak az augur-botot a madárjóslással együtt az etruszkoktól vették át, a görögök meg feltehetően a szkítáktól. Mario Alinei szerint az etruszkok a legközelebbi nyelvrokonaink. Hozzátehetjük, közös az isteni triászunk is: az etruszk Tin, Uni és Hercle megfelelője a magyar Ten, Enéh és Heraklész (ez utóbbit a károk Magor néven tisztelték - tehetjük hozzá a kitűnő Fáy Elek nyomán). Az ősvallások rokonságából következik az ősvallási jelképek rokonsága is, ami megmagyarázza, miért tudjuk „elolvasni” és értelmezni a székely írás segítségével a római augurbot kacskaringóját. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a saváriai augurbot-jelkép nem római, vagy szabír eredetű, hanem ősi örökség egy közös őskultúrából, amit megörököltek az etruszkok és a szkíták is.

A rómaiak az augur intézményét az etruszkoktól (Mario Alinei szerint a legközelebbi nyelvrokonainktól) vették át. Rokonnépnek (pontosabban az őseink egyik csoportjának) számítanak a szkíták is. A kezében tartott botja alapján ebbe a körbe kell sorolni Tollaskígyót is, mert az ő botja és jelkészlete kétségtelenül megfelel az etruszk-szkíta hagyománynak.

A közös hagyomány, amelynek e botok az eszközei voltak, a kőkorban gyökerezik (mert a leggyakrabban hangoztatott elmélet szerint az indiánok ősei kb. 12 000 évvel ezelőtt mehettek át Eurázsiából Amerikába). Ez azt jelenti, hogy a hatalom legitimálását szolgáló, égig érő fát (Tejutat) idéző jogar intézménye a kőkorból származik, ami folyamatosan megőrzött állameszmére és létező államra is utal, hiszen állam (hatalom) hiányában annak legitimálására sincs szükség.

7. ábra. Egyiptomi (balra) és indián (jobbra) ábrázolás, mindegyiken egy Tejútat (égig érő fát) idéző jogarszerű pálcát látunk, az egyiptomi változaton a Tejút hasadékának jele (a székely írás "us" hieroglifája) is látható

Más jogarok (7. ábra) nem tartalmazzák a jó "folyó" hieroglifát, de a további körülményekből világos, hogy a jogar ugyanazt jelenti ez esetekben is. Az egyiptomi jogar az ágak és fölöttük a Tejút hasadékának (vö. „tprus” és „us”!), az indián jogar pedig az ágak (vö. „tprus”!) ábrázolása alapján kétségtelenül az égigérő fával azonos ősapa jelképe (7. ábra).

A magyar királyi jogar kristálygömbje is tartalmazza a jó "folyó" hieroglifát (10. ábra). A magyar jogar nyelén lévő, Isten alakban elolvasható filigrándíszítés (9. ábra) az eget tartó fa képszerkezet egyik megvalósítása, szintén a világoszlop jelképének mutatja a jogarunkat. Ezek alapján a magyar jogar ugyanabba a méltóságjelvény-csoportba tartozik, ugyanannak az uralmat legitimáló elvnek az alkalmazása. A koronázási jelvényegyüttesbe tartozó Szent Koronán is szerepel a jó "folyó" hieroglifa értő alkalmazása (11. ábra).

8. ábra. A magyar királyi jogar (a Szent Koronával együtt) a heftalita Hun Birodalom hagyatéka lehet, amit a szabírhunok hozhattak magukkal a Kárpát-medencébe, amikor Baján avarjaival együtt bevonultak mai hazánk területére

9. ábra. Végig a jogar nyelén az eget tartó, Isten olvasatú fa jelképe sorakozik, ami a botot az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképévé avatja, ezt az értelmezést megerősíti a kristálygömb, aminek áttetszősége az égbolt anyagáról alkotott ősvallási elképzeléseket illusztrálja

10. ábra. A jogar kristálygömbjének oroszlánján van egy ugyanolyan, kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifa, mint amilyen a bemutatott etruszk/római, szkíta és indián botokon is van

11. ábra. A Szent Korona felülnézete (balra) és egy jó "folyó" hieroglifa a keresztpántjairól (jobbra), a keresztpántokat azért hintették tele hasonló kacskaringókkal, mert ezzel jelezték, hogy a keresztpántok a négy szent folyó jelképei

Az 531 táján a szabírhunok vezetője, Zabergán "szabír kán" számára a mervi oázisban készített Szent Korona felülnézete egy világmodell (a Föld hieroglifa legszebb megvalósítása). A felülnézet egy körbe zárt kereszt, amit Tollaskígyó pajzsán is megtalálunk (1. és 2. ábra). A teremtett és rendezett világ szakrális középpontjának jelekből alkotott térképe ez. A kereszt közepén lévő kis kör (a magyar hieroglif írás Lyukó jele) ama isteni forrást jelöli, ahonnan a négy szent folyó kiindul, hogy az életet és az isteni törvényeket közvetítse a világ négy tája felé. A Szent Korona felülnézetének közepén ezt a forrást egy Krisztus-zománc helyettesíti. Az ősvallási gondolat a kereszténység felvételének köszönhető csere ellenére változatlanul működik tovább.

A klasszikus kultúrákban, Tollaskígyótól a szabírokig mindenütt magyar-azonos jelképeket találunk és a jogarhasználatban felismerhető a kőkori állameszme maradéka is. A Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunknak köszönhetően tudjuk, hogy ezek nem véletlen egyezések, hanem egy szerves etnokulturális folyamat máig fennmaradt törmeléke, a kőkori eredetű magyar állameszme bizonyítéka.

Irodalom

Varga Géza: A szarmata jogar csúcsdísze egy kőből rakott hieroglifikus égbolt-modell

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

Írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

2018. június 10., vasárnap

"Lyukó a Heraklész-folyó, az Idő atyja" szöveg egy okunyevi szkíta sztéléről

Az okunyevi szkíta kultúra a Minuszinszki-medencében virágzott és egy sor, fantasztikus lények rajzaival és jelekkel ellátott sziklát hagyott maga után. Nem meglepő, hogy ezek a jelek is a székely írás jeleire emlékeztetnek, a magyar hieroglif írás szójeleivel pedig megérthetők és el is olvashatók. A magyar értelmiség az 1500-as években joggal nevezte hun-szkíta írásnak a székely rovásírást.

1. ábra. Az Okunyevi kultúra szkíta sztéléje magyar jelek párhuzamaival

2. ábra. A szkíta sztélé Lyukó az Ak ügy mondata (mai magyarsággal: Lyukó napisten a Heraklész-folyó), a három jel székely megfelelője (balról jobbra) az Ak, a "ly" és a hullám alakú "ü"

A sztélé jelei két csoportra oszthatók.

Az első három jel az ábrázolás fő helyén, az isten homlokán jelenik meg (2. ábra). Ebből az elhelyezésből sejthetően ezek a jelek rögzítik a sztélé legfontosabb mondanivalóját, benne az Isten nevét. A magyar hieroglif írás jeleivel a Lyukó (az) Ak ügy mondanivaló hámozható ki belőlük. Ebből Lyukó a napisten neve, amely azt fejezi ki, hogy tőle árad felénk minden jó: életerő, rend és törvény. Középen helyezkedik el az Ak (patak, Heraklész) és ügy "folyó" jelek között. Ez a jelhármas egy szokásos íráshasználati mód volt a sztyeppi népek némelyikénél. A jelhármas rendje szerint középen az Isten neve, vagy jelzője szerepelt, a két szélső jel pedig a Tejút megnevezése (Ak ügy am. "Ak folyó"). Az Ak értelme legkönnyebben a patak és a Heraklész szavakkal adható vissza. Ezeket nem "vagy kapcsolat" választja szét, hanem "és kapcsolat" fűzi egybe (Heraklész volt az égi folyóval azonos isten).

A másik két jel az arc mellett, oldalt kapott helyet (3. és 4. ábra), amiből sejthetően nem az isten nevét, hanem csak egy, az alakjához fűződő kiegészítő értelmezést rögzíthetnek. Ez a két jel a magyar hieroglif írásban az Üdő és az atya jele. Mivel a szójelek nem rögzítik a szó pontos hangalakját, megengednek néhány olvasási változatot. Elolvashatjuk Üdő atya-ként is (ez esetben az Istennek két neve is van, a Lyukó és az Üdő - ez utóbbi Utu "Idő" sumer napisten nevével rokon). Amennyiben e két jelet (az) Üdő/idő atyja mondatként olvassuk el, akkor nem az Isten másik nevéről van szó, hanem az egyik tevékenységéről, ősvallási szerepéről - s ez tűnik valószínűbbnek.