2019. január 12., szombat

Vásáry István megismétli a székely írás egyszer már feladott eredeztetését

A székely írás eredeztetése a magyar történetírás egyik nyugvópontra nem jutó vitatémája. Gyarapszik a székely írással foglalkozó akadémikus ihletésű kötetek és írások száma, aminek örvendhetnénk is, ha a színvonaluk megütné a komolyan vehető mértéket. Azonban, mintha semmi sem történt volna az elmúlt évtizedekben e szakterületen és a pálfordulásokra, meg az újonnan feltárt tényekre oda sem kellene figyelnie a kutatónak. Mintha Róna-Tas András és Sándor Klára 1996-ban nem ismerték volna be, hogy a székely írás eredete a számukra és az egész akadémikus "tudomány" számára ismeretlen. Vásáry István is csak úgy tudja megismételni a száz évig tudományos igényű bizonyítás nélkül hangoztatott, majd a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk 1993-as közreadása után el is vetett ótürk eredeztetést, hogy elhallgatja és az ellenkezőjére fordítja az ismert források tényeit, miközben magát és tudományát - elegendő alap nélkül - a magyar őstörténettel tisztában lévőnek állítja be. 




1. ábra. A Kölked Feketekapu lelőhelyen előkerült, avarnak minősített veret, amelyet az Al-Duna mentén élő hun-utód csoportok gyártottak s amelyen székely jelek megfelelői láthatók, a középső sorban az avarhun veret hieroglifái, alattuk a székely-magyar megfelelők, a két nagyobb jel olvasata: Nagyságos Dana (Erdélyben ma is él a Dana verjen meg! mondás)


A 2018-ban kiadott, Sudár Balázs régész (1) által szerkesztett Magyar őstörténet c. könyvsorozat 6. kötetében (A honfoglalók műveltsége, Helikon, 2018.) megszólalt Vásáry István turkológus is, felmondva a lejárt szavatosságú finnugrista ötletet a székely írás ótürk eredetéről. A jelen cikkben ezt a dolgozatot elemezzük. Nem mintha érdemes lenne egy szót is vesztegetni rá. Inkább csak azért, hogy az utókor ne mondhassa el: minden magyar- és tudományellenes elmeszüleményt szó nélkül lenyelt a magyar értelmiség. Egyúttal azt is el kívánjuk érni e kritikával, hogy a jelenkor "szakirodalma" se kezelhesse tudományos teljesítményként Vásáry István konok hűségnyilatkozatát.  



2. ábra. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás "nagy" szójele Diringertől (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra), ez utóbbival azonos az ótürk írás "n" betűje is


Vásáry István 1974-es álláspontja

A szerző legutóbb 1974-ben írt e témáról (Vásáry István: A magyar rovásírás. A kutatás története és helyzete. In: Keletkutatás, 159–171.). Ezt aztán sokan idézték, köztük e cikk írója is (A székely rovásírás eredete, 1998.), mert a helyzet tisztázása érdekében át kellett tekinteni a terepet. Az eredet kérdésében például így fogalmazott Vásáry István:




3. ábra. A Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának Ragyogó, nagy Ten (balra) és Ragyogó, nagy ország (jobbra) mondatjelében is szerepel a nagy hieroglifa, a székely írás "n" betűjének előképe (a turul nyakára helyezett második mondatjel hun hagyományra mehet vissza, mert az apahidai hun turulok nyakán is egy hasonló szöveget, a Ragyogó ország mondatjelet találjuk)  


„Németh Gyula alapvető megállapításain kell továbbhaladni, s azokat a türk írás szempontjából periférikus török rovásrendszereket kell megvizsgálni, melyek a magyar rovásírás közvetlen átadói lehettek. Ily módon, apránként, minden egyes betű kritikai, összehasonlító vizsgálatával közelebb juthatunk a székely rovás-ábécé betűinek eredetéhez. ... Ez a különböző török vagy „török gyanús” rovásírások alapos ismeretét követeli. … amikor azt mondtuk, hogy a székely rovásírás a törökkel rokon, kapcsolatban áll, ez nem valami egyértelmű genetikai kapcsolatot jelent, hanem csak azt, hogy az írás létrehozója a török rovásírás egyfajta helyi változatát vette alapul, de ezt módosíthatta, új jelekkel egészíthette ki. ... alapvető, hogy megpróbáljuk az eredeti betűalakokat visszaállítani; sajnos ez nem mindig sikerül.




4. ábra. Hun csat (Beja, Portugália) a Lyukó nagy szár (mai magyarsággal a Lyukó nagyságos úr) mondattal, a hun csatok íve szokás szerint az égbolt ívét, az üvegből elképzelt nagy égi hegyet ábrázolja, míg a csatnyelv az égboltot alátámasztó égig érő fát, az Istennel azonos szárt (szár szavunkból alakult ki az úr)


A biztos alap az az öt betű, - állította Vásáry István - mely teljesen (hangérték és forma tekintetében) egyaránt azonos a megfelelő jenyiszeji török betűkkel, míg további 10-11 betű erősen valószínű. De ne felejtsük el, hogy még ha az összes egyezést is megnyugtatóan biztosnak fogadjuk el, akkor is ez a 16 betű még a felét sem teszi ki a székely rovásírás egész készletének, nem is szólva az összetett jelekről, a „capita dictionum”-ról.  Ez nyilvánvalóan mutatja, hogy a székely ábécé mennyire önálló alkotás lehetett, s nem egy török rovásábécé mechanikus átvétele. ...





5. ábra. Ogur/szabír jelvény a Nagyságos Lyukó mondattal, Szergej Botalov (2009) nyomán


Három betű a görög ábécéből van kölcsönvéve (f, h, l) ... Az e és o jele a glagolita ábécéből való átvétel.  ...

S itt felmerül a kérdés, hogy hol alakulhatott ki a székely rovásírás. ... a Kárpát-medencei haza területén is elképzelhetjük. ... nem szabad megfeledkeznünk a latin írásbeliség egyre erősödő befolyásáról sem, mely egyre kurzívabbá változtatta a betűk formáit, s a magánhangzókat is kezdték kiírni hatására.” (1974/168-176).




6. ábra. Hun veretek a Nagyságos Lyukó szár (mai magyarsággal Nagyságos Lyukó úr) mondattal (Pécs Nagykozár Üszögpuszta)


Hozzátehetjük a fentiekhez, hogy Vásáry István e régi cikkéből azt sem lehet megtudni, szerinte a székely írás az ótürk írás leszármazottja-e, vagy inkább magyar lelemény. Csupán az óvatoskodása és a semmitmondása imponáló, ám ez sem védte meg a buktatóktól. Bár turkológus, nem ment bele az általa is szükségesnek gondolt aprómunkába, amivel előre vihette volna a kutatást. Megelégedett a korábbi akadémikus mellébeszélések megismétlésével. E fentebb idézett szövegben is egy sor hibát találtunk. 




7. ábra. Merovingnak minősített hun veret a Magas szár kő (mai magyarsággal Magasságos úr köve) mondatot viselő turulmadárral


- Az általa "biztos alap"-nak tekintett, alakját és jelölt hangértékét tekintve is azonos jelek számát ugyanis Róna-Tas András lecsökkentette kettőre, az "n"-re és az "sz"-re (e jelek párhuzamait alkalmazó írásemlékeket mutatjuk be e cikk ábráin). A többi jel esetében nincs pontos egyezés (a székely betűkkel ótürk szótagcsoport-jeleket állított párhuzamba), de ez a megmaradt kettő sem igazolja a székely írás ótürk eredetét (2).

- Az "f" rovásbetű nem származhat a görög írásból, mert ott a körbe zárt kereszt alakú jel a "th" hangot rögzíti. A szerző nem magyarázza meg, hogy - ha a jel a görögből az ábécé másolása,  vagy kiegészítése végett került hozzánk - akkor miért változott meg a jelformához tartozó hangalak. Az akrofónia eltérése nem lehet magyarázat, mert az a görögben nincs rekonstruálva és az talán nem is rekonstruálható. 

A magyarban azonban elvégeztük az akrofónia rekonstrukcióját. Egyrészt a körbe zárt kereszt alakú jel a kínai írásban is, meg az asztrológusok jelrendszerében is a "Föld" jele. Másrészt a világszerte elterjedt világmodellek szintén erre a jelszerkezetre épülnek. Sikerült feltárni a jelforma képi tartalmát is: az Éden egy forrásból négy irányba induló szent folyóinak (a Föld szakrális középpontjának, a Teremtés helyszínének) a térképe ez a jel. Mindezek alapján kétségen kívült tisztázódott, hogy az "f" rovásbetű a magyar hieroglif írás Föld szójeléből keletkezett. Ezért az "f" rovásbetűnk nem származhat idegen írásból, csak a korábbi hun-magyar jelkincs Föld hieroglifájából.





8. ábra. A Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt felületű budapesti hun(?) jelvény éSZAKi szavában már nem szójelként, hanem egyetlen "sz" hangot jelölő betűként jelenik meg az általában függőleges egyenes alakú jel, a múzeum főigazgatója által aláírt letéti szerződés és Erdélyi István rováskorpusza szerint a lelet hun korú, Tomka Gábor újabb - a datálást illetően is téves - tanulmánya szerint az 1400-as évekből való (amiből az érveim hatására a levelében néhány száz évet engedett, azaz korábbi is lehet, mindenképpen a székely írás egyik legkorábbi emléke)


- Az "e" és "o" rovásbetűk glagolitából való átvételét semmi sem bizonyítja. Csupán arról van szó, hogy a glagolitában is ugyanolyan alakja van az "e" és "o" betűnek, mint a székelyben. Ám ez az egyezés semmit sem mond arról, hogy melyik írás volt az átadó és melyik az átvevő. Vásáry István minden vonatkozó adat, vagy érvelés nélkül, nyilván abból az ismert magyar- és tudományellenes finnugrista alapvetésből kiindulva döntötte el a származás kérdését, hogy nekünk magyaroknak minden kultúrjavunkat egy idegen néptől kellett átvennünk. Ebből következően - ha a két jel hasonló a székely és a glagolita írásban - akkor a székely jeleket a glagolitából kell származtatnia. Vannak ugyanakkor olyan ismert körülmények, amelyek ezt a makacs finnugrista téveszmét alapvetően cáfolják, ám ezeket a szerző nem hajlandó tudomásul venni. (3)




9. ábra. A kölkedi avar boglár világmodelljének peremén a négy szent folyót égig érő faként megidéző képjelek elolvashatók Ak szár ügy (mai magyarsággal Ak úr a folyó) alakban (a mondat a Tejutat (az égig érő fát azonosítja az Istennel, aki itt Heraklész megfelelője)


- A capita dictionum nem összetett jel, mint azt Vásáry István tévesen állítja. Önálló szójelekről van szó, amelyekről Thelegdi János kifejezetten le is írja a Rudimentában, hogy "nincsenek valódi betűkből összetéve".  




10. ábra. Makói avar gyűrű a körben olvasva ismétlődő Nagyságos Lyukó mondattal (Lyukó a napisten egyik neve)


- A székely írás kialakulásának idejéről és helyéről is csak alátámasztást nélkülöző elképzelése van Vásáry Istvánnak, pedig már 1974-ben is ideje lett volna valami bizonyítékot felmutatnia. Nem tette, mert ilyen bizonyíték nincs, a glagolita írás megalkotását követően a Kárpát-medencében kialakuló székely írásról alkotott finnugrista hipotézist nem támasztja alá semmi. Ugyanakkor egy sor lelet bizonyítja, hogy az általa az ótürk eredeztetés biztos alapjaként emlegetett azonos ótürk-székely jeleket (amelyekből végül csak az "sz" és az "n" maradt) elterjedten használták a hettitáktól kezdve a hunok és a jelhagyományt a hunoktól átvevő más népek is.




11. ábra. Merovingnak minősített hun boglár, kék színű nagy hieroglifákkal, a központi Üdő "Idő" hieroglifával (a nikolsburgi "ü" betű párhuzamával) együtt a Nagyságos Üdő mondatokat lehet körben kiolvasni (Üdő a napisten egyik neve, a sumer Utu szár "Idő király" és a Hérodotosz által megőrzött szkíta Oitoszür "Idő király" nevével van genetikus kapcsolatban)


A finnugrista ihletésű szerzők ugyanazt a bizonyítatlan feltételezést adják elő már vagy száz éve s e sorozat legújabb "gyöngyszemét" üdvözölhetjük ez új kötetben is. Vásáry István úgy ismétli meg a korábbi csúsztatásokat és semmitmondásokat, mintha 1974 óta semmi sem történt volna ezen a szakterületen. Mintha nem derült volna fény a székely írás hieroglifikus eredetére (amit a Vásáry István által is ismert Simon Péter, az ELTE tanszékvezetője is leszögezett). Mintha nem létezne egy sor hieroglifikus és alfabetikus írásemlék a glagolita írás születését megelőző időkből, amelyeken az "sz" és az "n" (vagy ezek hieroglifikus megfelelője) előfordul. 



12. ábra. Schwechat-i avar ékszer világmodellje a körben ismétlődően olvasható Nagyságos ősünk földje mondattal


Vásáry István az akadémikus prekoncepciónak megfelelő eredeztetés kifejtése közben gondosan ügyelhetett arra, hogy a ránk maradt források világos tanúvallomását elhallgassa (nem szól Veit Gailel ismert hiradásáról) vagy megváltoztassa (ellenkezőjére fordítja Thelegdi János állítását a capita dictionumokról). Nehogy kiderüljön  a székely írás eredeti szó- szótagoló volta, mert akkor nem származtatható sem a glagolitából, sem a sémi írásokból?



13. ábra. Hun szíjvég a Nagyságos Lyukó a ragyogó szár (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó a ragyogó úr) mondattal, a székelyeknek Attila halála után nem kellett megvárniuk a glagolita írás megalkotását (hogy onnan átvehessék az "n" és az "sz" betűt), mert őseik, a magyarul beszélő és író hunok már régen használták a nagy és szár hieroglifákat, amelyekből ez a két betű kialakult 


Vásáry István 2018-as álláspontja

Rátérve cikkünk céljára, a most megjelent Vásáry-dolgozat értékelésére, a szerző az alábbi érveket próbálja meg felhasználni - minden esély nélkül - a székely írás ótürk-glagolita eredeztetésének alátámasztására.

"A székely írás eredetének vizsgálatánál ... történeti okokból csak olyan keleti írásrendszerek jönnek számításba, melyeket a magyarság és a székelység elődjei ismerhettek. Hasonlóképpen, a 863 után létrejött, és Kelet-Délkelet-Európában elterjedt két szláv írás, a cirill és a glagolita vizsgálata is számba jöhet. Minden egyéb hasonlítást történeti okokból ki kell zárnunk." (34. oldal).

Azaz Vásáry István nyelvészként úgy tesz, mintha a magyarság történetének már minden részlete tisztázott lenne és e tudás birtokában biztosan kijelenthetné, hogy a magyarság az ótürkökön és a szlávokon kívül nem érintkezhetett más, írást használó néppel. Ha ez igaz lenne, akkor a kutatást abba lehetne hagyni, ám erről szó sincs. Vásáry István csak a prekoncepciót védi, amikor tiszteletben tartja a Róna-Tas András által alapos ok nélkül szűken meghatározott időbeli és földrajzi korlátokat, amelyek között szerintük a magyar őstörténet kutatása elfogadható. A kőkor homályába vesző magyar őstörténet azonban messze nincs tisztázva, ezért többek között vizsgálni kell a más népek írásaival való összefüggéseket is. Vásáry Istvánnak az sem jutott az eszébe, hogy a magyar nép a saját népi hieroglifáiból is kialakíthatta a székely írást. A száz éve hangoztatott, de sohasem bizonyított ótürk eredeztetés beismert csődje és az egymásnak is ellentmondó "tudós" elképzelések éppen azt bizonyítják, hogy a kutatás nem zárult le. Tovább kell vizsgálni a székely írás és a magyar hieroglif írás összefüggéseit a világ minden írás- és jelrendszerével, közte a magyar népi, uralmi és vallási jelkészlettel (14. ábra).    




14. ábra. A székely írás és a magyar népi, valamint a hettita (újabban luviai) hieroglif írás jeleinek megfelelései


Vásáry István az orosz kutatásra, például Kizlaszovra hivatkozva az alábbiakat közli. Az ázsiai (orhoni, ujgur, kelet-turkesztáni, felső-jenyiszeji, altáji, Talasz-vidéki) rovásírás-csoport türk nyelvet rögzít és 38 jele van. Az eurázsiai (dél-jenyiszeji, acsiktasi, kazáriai vagy don-kubáni, kárpát-medencei vagy tiszai)  rovásírás-csoportokban 37-50 jel van s ezekből 11-29 közös egymással. Az eurázsiai csoport szövegei megfejtetlenek, tehát nem tudjuk, hogy a jeleik milyen hangokat (szótagokat, szavakat - VG) jelölnek. A Kárpát-medencei (tiszai) csoport jelei jóval kisebb egyezést mutatnak a többi hároméhoz képest. Hozzátehetjük: ezek idegen írások, (a kazár írás jelsorrendjének a nikolsburgi ábécé jelsorrendjével való hasonlóságán túl) nincs komoly okunk arra, hogy a székely írás ősének, vagy közeli rokonának tekintsük bármelyiket. Ilyen fokú hasonlóságot a világ legtöbb részén találunk, mert az antik írásokat a kőkorra visszamenő ősrokonság fűzi egybe és a jeleik közös képjel-előzményekre mennek vissza (15. ábra). 



15. ábra. A régi kínai és a magyar jelkészelt párhuzamai


Vásáry István közöl egy felsorolást "A székely írás eurázsiai háttere" cím alatt, amelyben néhány alátámasztást nélkülöző kijelentést találunk. Például azt írja, hogy a székely írást csak a székelyek használták, ám ez is csak a finnugrista prekoncepciót szolgáló feltevés, amit éppen azért találtak ki, hogy a székely írást ótürk eredetűnek állíthassák be. E prekoncepcióval összhangban azt is állítja, hogy a székely írás a 10. században jött létre, "a magyarrá lett székelyek nyelvének lejegyzésére". Nem tartja szükségesnek hozzátenni, hogy ugyan miből lehet azt tudni, hogy a székelyek eredetileg nem voltak magyarok, amikor a székelyek nyelve semmi nyomát nem mutatja annak, hogy valaha is idegen nyelven beszéltek volna. Kijelenti, hogy a székely írás az eurázsiai rovásírások családjába tartozik, pedig ilyen íráscsalád nem is létezik. Csak az írástan és az írástörténet területén tájékozatlanok szokták emlegetni minden alátámasztás nélkül ezt a keleti rovásírás-családot - mintha ilyen lenne. Ez valójában a "futottak még" kategória, amibe az ismeretlen és maradék keleti írásokat tuszkolják a "szakértők", ám ez a rossz szokás nem elegendő egy sohasem volt íráscsalád bejegyzéséhez. 

Végül felsorolja néhány - az ótürk, a kazár, a késő avar s a székely - írás nevét, születésük feltehető időpontjának megfelelő sorrendben, ám az egymáshoz való kötődésük és kapcsolatuk bizonyítása nélkül. Ezt kellene a történelmi folyamat vázlatának tekintenünk a tényleges írástani kapcsolat minden alátámasztása nélkül? Mintha ezt a száz éven át hangoztatott elképzelést nem kellene már végre igazolni is? Tudjuk, persze, hogy nem lehet igazolni és ez a lista nem a tényeket közli, csak egy finnugrista prekoncepciót vázol fel. 





16. ábra. Apahidai hun csat a csatnyelven lévő Nagy ügy szár (mai magyarsággal Nagy folyó úr) mondattal, a csatnyelv a hun szokás szerint ez esetben is az Istennel azonos Tejút (égig érő fa) jelképe, a szövegben szerepel a székely írás "n" és "sz" jelének megfelelője is, e jelekre Vásáry István tévesen alapozta az ótürk származás elméletét, mert az - a hagyománynak megfelelően - a magyarul beszélő hunok hagyatéka



Összefoglalás

Bizonyíték nélkül Vásáry Istvánnak sem hisszük el ezt a bukott vázlatot. Különösen, hogy a szerző láthatóan pontatlan és szelektív a forrásokat és a tényeket illetően:

- A székely írás szerinte "abjadnak (mássalhangzós írásnak - VG) indult, majd a hosszú magánhangzókat is jelölte, végül teljesen betűírássá vált" (32. oldal). Ám ezt a tényekkel és forrásokkal szembemenő kinyilatkoztatást meg sem próbálja igazolni, mert nem is lehet. 

Az induláskor ugyanis jellemzően egyszótagos szavakat jelölő hieroglifikus írás volt a székely írás előzménye. E szó- és szótagjeleket aztán mássalhangzójelként is lehetett használni. Azért alakult ki több "k" betűnk, mert több "k"-val kezdődő szójelünk volt (kebel, Ak, kő). Ha már kezdetben abjadnak (mássalhangzóírásnak) indult volna a székely írás, akkor elég lett volna egyetlen "k" is. Vásáry Istvánnak meg kellene magyaráznia, hogy ha kezdettől mássalhangzós írás volt a székely írás, akkor miért van benne mégis több "k" betű - de nem tudja és meg sem próbálkozik vele.

A magánhangzókat kezdetben valóban ritkán használták eleink, de azok már a hun korban is létezhettek. A hieroglifikus kezdetet bizonyítja a két "ü" betűnk léte is (az egyik az Üdő "Idő", a másik az ügy "folyó" szavunkból alakult ki). 



17. ábra. Székely "a" betű (balra), népvándorlás kori anya hieroglifa a mojgrádi kincsből (középen), amit előbb kardfüggesztőnek határoztak meg, majd - lévén arra alkalmatlan - hamisítványnak nyilvánítottak - ám tévesen, mert az interneten kering egy hasonló, de tükrözött állású, V. századi tárgynak a fényképe (jobbra), amit hol germánnak, hol rómainak sorolnak be - holott ezt a polichróm stílust a hunok hozták Európába


- A capita dictionumokat betűkből összerakottnak mondja Vásáry István, pedig Thelegdi János ennek éppen az ellenkezőjéről beszélt.
- Nem hajlandó tudni a Veit Gailel által említett székely szó- és mondatjelekről. 
- Bár saját magát és tudományát - ok nélkül - a magyar őstörténetet ismerőnek állítja be, aközben nem hajlandó tudni a székely írás eredetével szorosan összefüggő írástani tényekről, például az ábrákon bemutatott (és a be nem mutatott további) hun stb. hieroglifikus szövegekről, amelyek kétségtelenül a genetikus kapcsolatban vannak a székely írással.  

A szerző szándéka szerint feltehetően úgy kellene értenünk a dolgozatát, mintha a végül felsorolt írásrendszerek a székely írás kialakulásának útvonalát szegélyező mérföldkövek lennének. Ennek bizonyítása azonban hiányzik a fejezetből. Az írásrendszerek egymáshoz és a székely íráshoz való kapcsolata feltáratlan és bizonyítatlan, semmilyen gondolati, vagy tárgyi bizonyítási lánc nem rögzíti őket egymáshoz, vagy a székely íráshoz, netán a magyar őstörténethez. Ez az írásrendszer-lista ezért szabadon kiegészíthető, mert a dolgozatban nincs kifejtve semmiféle összefüggésrendszerük. Például ugyanilyen alapon - a prekoncepciónktól függően - a lista elejére lehetne írni a hettita (újabban luviai) hieroglif írást, vagy bármelyik, tetszőlegesen kiválasztott írást. Ugyanolyan értéktelen lenne az is, mint a Vásáry István által előadott lista.

A tanulmány kulcsmondatát fentebb már idéztük: "csak olyan keleti írásrendszerek jönnek számításba, melyeket a magyarság és a székelység elődjei ismerhettek". E gondolat értelmezésétől függ, hogy  a dolgozat végén olvasható írásrendszer-listába milyen írásokat vehetünk be, a székely írásnak milyen eredeztetést kanyarítunk. A szerző nem a székely írás jellemzői és tényleges összefüggésrendszere alapján állapítja meg a székely írás eredetét, hanem a finnugrista előfeltevés által engedélyezett szűk körből választ nekünk átadót. Mivel ez a dogma Vásáry István kezét is megkötötte, nem strapálta magát holmi bizonyítással, hiszen arra hithű finnugristának amúgy sincs szüksége, a többi meg nem számít.


Jegyzet

(1) Sudár Balázs az egyik, Kőrösi Csoma Sándor emlékének szentelt kovásznai konferencia szünetében véle folytatott beszélgetésünk során letagadta, hogy a Bíborbanszületett Konstantinnál fennmaradt régi népnevünket, a szavartü aszfalü-t a legtöbb kutató a szabír népnévvel azonosítja. A szabír-magyar azonossággal akkor már régen foglalkoztam és több dolgozatot is közreadtam (pl: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma), ezért nem érthettem egyet vele. A magyarokat ismételten a hunokkal/szabírhunokkal azonosítottam a konferencián is, ami a hatalom és az apanázs jelen lévő képviselőit bosszanthatta. Azóta nem hívnak meg a kovásznai konferenciákra, bár a konferenciának nevet adó Kőrösi Csoma Sándor kétségen kívül velem értene egyet a hun-magyar azonosság kérdésében. Ebből a számomra világos, hogy miért Sudár Balázs szerkesztette ezt az írástörténeti vonatkozását tekintve (is?) igen gyengére sikerült könyvsorozatot. A valóság letagadásához ilyen szerkesztőre volt szükség.




18. ábra. Az ótürk jeleket Ádámról és Éváról ősrokonság kapcsolja össze a székely írással, ami azonban a világ szinte minden más írásrendszerével kapcsolatban is elmondható, ezért nincs ok arra, hogy Vásáry István az ótürkre és a szláv írásokra korlátozza a figyelmünket - amit ezen a táblázaton a germán egyezések nagy száma is alátámaszt 


(2) Vásáry István - az akadémikus "tudomány" prekoncepcióját kiszolgálva - a székely írást és az ótürk írást egyetlen hangot jelölő betűkből álló ábécékként próbálja meg összehasonlítani, pedig nem ábécékről van szó. Azt, hogy a székely írásnak szó- és mondatjelei is vannak, Veit Gailel híradásából tudjuk, de ezeket azonosítottam is a magyar népi, uralmi és vallási jelkészletben (a leírásukat a 2017-ben megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben olvashatja a nagyérdemű). Vásáry István mégsem beszél a székely írás szó- és szótagjeleiről, amint az ótürk írás közismert szótagoló jellegét is elhallgatja. Talán mert akkor nem lehetne ezeket az írásokat a föníciai írásból származtatni, amelynek csak mássalhangzójelei vannak?  




19. ábra. Az amerikai indiánok népi jelkészletének egyezései a magyar jelkészlettel, a fenti táblázat által felvetett kérdésekre az akadémikus "tudomány" nem tud komolyan vehető választ adni és a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk eredményét sem képes megemészteni, ezért inkább meg sem említi ezeket és a hasonló körülményeket - pedig ezek léteznek és választ várnak, mert e válaszok nélkül a székely írás eredete nem tisztázható


A sémi írások nem lehetnek egyszerre modernek is, meg archaikusak is.  Mivel csak mássalhangzójeleik vannak, ezért lehet őket a valódi és teljes ábécé elterjedéséhez vezető forradalmi újításként (tehát a modern írás előfutáraként) bemutatni. Ám ha nincsenek szó- és szótagjeleik, akkor nem lehet levezetni belőlük sem a székely, sem az ótürk írást, nem lehet a sémi írásokat az ótürk és a székely írás őseként is kezelni. Ez utóbbiak (mivel szó-, szótag- és mondatjeleik is vannak) az archaikus írások közé tartoznak, a sumer, egyiptomi és kínai írások típusába sorolandók.




20. ábra. A székely-délarab-föníciai-arameus formai egyezések táblázata alapján nyilvánvaló, hogy a székely írásnak több köze van az indiánok népi jelkészletéhez és a kínai íráshoz, mint a sémi írásokhoz 


Vásáry István azonban, az áltudományos deszkamodell szolgálatában csak az egyező betűkre koncentrál s azokat - bár nem lehetne - a székely írás ótürk eredeztetésének biztos alapjaként kezeli, mert ahhoz ilyen egyezésekre lenne szüksége. A szokásos finnugrista nagyvonalúsággal öt egyező jelet sorol fel, ám - mint azt fentebb említettük - valójában csupán két teljes egyezés van, az "sz" és az "n", amelyik a formáját és a jelölt hangot tekintve is pontosan azonos a két írásban. Közülük az "n" betű az egyezés ellenére is cáfolja a székely írás ótürk eredeztetésének ábrándját, az "sz" rovásbetűnek az ótörök írásba való bekerülése pedig még tisztázandó. 

Fentebb már említettük, hogy sem a székely, sem az ótürk írás nem tekinthető alfabetikusnak, mert szó- és szótagjeleik vannak. Ezért szükség van az említett betűk akrofóniájának rekonstruálására, hogy azok eredetét ezzel is alátámaszthassuk. Az akrofónia az a folyamat, amelynek során egy szójelből betű keletkezik, amelyik a továbbiakban a szó első hangját, vagy az első mássalhangzóját jelöli. Az említett "n" és "sz" betű esetében ezt a rekonstrukciót már a 90-es években elvégeztük és közre is adtuk Szekeres Istvánnal a Bronzkori magyar írásbeliség (1993) és A székely írás eredete (1998) c. kötetekben. Szekeres István szerint az "sz" a széles, szerintem a szár szóból rövidült le. Számunkra most az "n" betű története érdekesebb, mert ezt Szekeres István a kínai "nagy" szójeléből vezette le, amihez e sorok írója a hettita (újabban luviai) hieroglif írás hasonló alakú "nagy" szójelét is társította. Azaz létezett egy hegyet ábrázoló, Eurázsia sztyeppi és környező területein ismert "nagy" hieroglifa, amelyből a székely és az ótürk "n" betű is származtatható. A jelforma a rovástechnológia igényeinek megfelelve idővel vízszintesről függőlegesbe fordult és ezzel elnyerte a ma ismert alakját. 

Amikor azt vizsgáljuk, hogy az "n" hangalak milyen szóból alakulhatott ki, akkor e célra az ótürk ulu "nagy" szó alkalmatlan, ám a magyar nagy alkalmas. Ebből következően Vásáry István biztos alapnak tekintett öt jeléből csak az "sz" maradt, miközben az is bebizonyosodott, hogy a szerző módszere téves, a két írást nem lehet ábécékként összehasonlítani, ezért az "sz" azonossága sem bizonyít semmit. Vagyis Vásáry Istvánnak nincs alapja a székely írás ótürkből való eredeztetéséhez.   

(3) A glagolita írást a görög írásból szokás származtatni, ezt azonban éppen a körbe zárt kereszt alakú jel (a magyar hieroglif írás Föld jele) nem teszi lehetővé. Ez a jelforma ugyanis a glagolitában és a székelyben is az "f" hangot rögzíti, míg a görögben a "th" jele. Az akadémikus rováseredeztetők számára, akik a sztyeppi írásrendszerek (ide soroljuk a székely írást is) összehasonlításának módszertanával nincsenek tisztában, ez a helyzet megoldhatatlan. Csupán konstatálják, hogy a görög jel "th" hangalakja nem azonos a glagolita és a székely jelek "f" hangalakjával, de nem tudnak rá magyarázatot adni. Ennek ellenére fenntartják a székely "f" glagolita eredetéről minden alap nélkül állítottakat. 

Legutóbb Róna-Tas András - kimondatlanul - már a földrajzi területet is kijelölte, amikor jelezte, hogy egyes szavakban a görög "th" szláv "f"-re változott. Ilyen változás érhető tetten például akkor, amikor a görög Theodor személynévből szláv Fedor, a krími Theodoszija városnévből pedig Feodoszija lett. E szavak a hunok és az avarok által uralt területekre mutatnak, mert a szlávokat jórészt ők telepítették a Balkánra meg az Al-Duna vidékére s a Krím is az ő fennhatóságuk alá tartozott egykor. Ez az "f" betű nem a görögből, hanem a magyarul beszélő hunok írásából (a székely írás hun kori előzményéből) került  a glagolita írásba.

További érv, hogy a Csabamagyara néven emlegetett szabír töredék, amelyik Kuber (azaz Csaba királyfi, a szabír dinasztia egyik tagjának) vezetésével telepedett be az Avar Birodalomba, majd onnan egy sikertelen lázadási kísérlet után kivonult, éppen Thesszaloniki vidékén szállt meg egy időre, ahol később a glagolita írást megalkotó Konstantin (Cirill) született. Az Al-Duna két partján és az Adria mentén később is jelentős keresztény vallású hun-utód és avar népesség élt, amelyik a hátrahagyott emlékei alapján használta a székely írás jeleit. 




Róna-Tas András a fentebb említett szavak kapcsán arról beszélt az MTA dísztermében legutóbb tartott előadásában, hogy a székely írás egy óbalkáni írásból alakulhatott ki. Ezt csak azzal kell kiegészíteni, hogy ez az óbalkáni írás azonos lehet a Kézai által emlegetett blak írással, vagyis az olasz/blak (keresztény) vallású hunok írásával. Az Al-Duna mentén élő hun-utód csoportoknak (a nesztoriánus szabíroknak) a Déli Kárpátok hágóin keresztül sokáig szoros kapcsolata volt az Erdélyben élő székelyekkel s ennek emléke a Csaba monda is, meg a székely írás is.

Ez a gondolatmenet (és a hozzá kötődő írásemlékek sora) komolytalanná teszi az említett székely jelek glagolita eredeztetését. Bár a tudományos kérdéseket nem népszavazással kell eldönteni, a Vásáry István által előadott hagyományos (ótürk és szláv) eredeztetés alátámasztás nélküliségére nézve tájékoztató Sándor Klára megjegyzése, aki szerint "kiderülhet, hogy a tudományos hagyomány követése miatt tartjuk fenn még mindig a glagolita és cirill ábécéből való átvételek tanát".  


Irodalom



Sándor Klára: A székely írás eredetéről dióhéjban

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A hun sar/sarok hieroglifa

Varga Géza: Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel

Varga Géza: Elolvasható avar püspöki szék Porecsből

Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei

Varga Géza: Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?

Varga Géza: Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek

Varga Géza: Hun írásemlékek idegen címkével (video)

Varga Géza: Írástörténeti, őstörténeti és nyelvészeti dolgozataim jegyzéke

Varga Géza: Sándor Klára "cáfolatának" cáfolata a hun-magyar írás kérdéskörben
Varga Géza: Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban











További cikkek



Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson







További blogbejegyzések

A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak



A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése