2019. október 31., csütörtök

Tiszavasvári Csárdapart szkíta "Jó anya" mondata

Fehér Bence közli a Tiszavasvári Csárdapart lelőhelyen 1966-ban előkerült szkíta agyagedény jeleit A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. tanulmányában. Az ásató Lengyel Irina szerint a lelet a szkíta korból, a Kr. e. V-III. századból való. 

A "tudományos konszenzus" szerint a szkíta-magyar és hun-magyar etnokulturális kapcsolatok, valamint a leleteken felbukkanó rovásjelek létét tagadni kell, esetleg meg kell kísérelni a rovásemlékek megsemmisítését is, a mitológiai összegfüggések felvetését pedig eleve tudománytalanként kell kezelni (1). Ezzel függhet össze, hogy Fehér Bence a két szójelből álló hieroglifikus mondatot latin A betűként értelmezi, bár háromlábú A betű sohasem létezett (1. ábra)?  Álláspontjával szemben a szkíta edényen egy - a magyar hieroglif írás és anya szójeléből álló - ligatúra lehet. Egy ilyen hieroglifikus értelmezés ugyanis a latin A betűnél jobban megfelel a szkíta jelek alakjának (1-3. ábra), az edény mindennapi kultikus szerepének és az archaikus "edénydíszítés" szokásos mondanivalójának (2).  



1. ábra. Tiszavasvári Csárdapart Jó anya mondatjele (balra), ezen belül a fekete ábra Fehér Bence rajza, a kék és zöld vonalakkal e sorok írója határolta el egymástól a két szójelet, jobbra Fehér Bence rekonstrukciója látható, ő ugyanis - tévesen - egy latin A betűnek véli a szkíta jelösszevonást


2. ábra. A szkíta ligatúra felbontása alkotóelemeire, a és az anya hieroglifákra



3. ábra. A szkíta és anya szójelek jól egyeztethetők a székely írás "j" és "a" betűivel



Jegyzet

(1) A magyar- és tudományellenes "tudományos konszenzus" álláspontját Sándor Klára adta közre 1996-ban. E szerint a tudomány nem ismeri a székely írást, vagy nem ismeri eléggé: minden alapvető kérdés tisztázatlan és azt sem lehet tudni, hogy miért kell ezzel az írással (a székely írással) egyáltalán foglalkozni. 

E szellem jegyében reszelték le barbár módon a budapesti hun(?) jelvény rovásjeleket hordozó felületét a Magyar Nemzeti Múzeumban és tagadták le gúnyolódva a rajta lévő rovásjeleket. A múzeum által felkért Tomka Péter régész latin AK monogramnak határozta meg a háromból valamelyest megmaradt két rovásjelet. A fia, Tomka Gábor főigazgató-helyettes meg a feje tetejére állítva rontott latin M betűt vélt felfedezni ugyanott. Ebbe a sorba beleillik Fehér Bence latin A betűje is. Ezek az akadémikus szakértők - a jelek szerint - nem hajlandók felismerni a rovásjeleket, ám a latin betűket sem ismerhetik igazán. 

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is hitet tett a tudományos konszenzushoz való igazodás mellett, amikor leírta, hogy a magyar őskultúra írásemlékeivel nem tud és nem is akar foglalkozni.

Amihez szinte már hozzá sem kell tenni, hogy amivel nem foglalkoznak, ahhoz nem is érthetnek.



4. ábra. Afganisztáni istennőidol Kr. e. 2000 tájáról a székely "a" (anya) jel kialakulását megvilágító jelekkel, a szeméremháromszög és az égig érő fa jelzésével


(2) Az archaikus edények elolvasható díszítése a neolitikum óta Eurázsiában és Amerikában is a Teremtőre és az Ararát körüli Édenhez kötött Teremtésre emlékeztet, hogy az edényből elfogyasztott étel és ital az Isten ajándékának tűnjék. Ezzel függ össze a magyar edény szó és az Éden nevének etimológiai kapcsolata is. A szkíták a Tejúttal (égig érő fával) azonos Istent nőnek (anyaistennőnek) gondolhatták, s az edényt ezért azonosították a jóságos anyaistennővel, akitől minden jó származik. 

Berze Nagy János emlékeztet arra, hogy a magyar népmesék kiskanásza az égig érő fa megmászásakor ajtót és mögötte öregasszonyt (istennőt) talál a fa törzsében. Nem ez az egyedüli rokon vonása a magyar és a szkíta mitológiának. A Hérodotosz által feljegyzett szkíta napisten, Oitoszür "Idő úr" neve ma is érthető magyarul (vö. sumér Utu sar "Idő úr"!).

5. ábra. Árpád kori fenékbélyeg Segesd lelőhelyről, a székely írás "f", a magyar hieroglif írás Föld jelével azonos, az Éden egy forrásból négy irányba tartó szent folyóit ábrázolja, az edényt a Teremtés színhelyének jelképévé téve


Irodalom

Varga Géza: Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?) 

Berze Nagy János: Égigérő fa, Magyar mitológiai tanulmányok, Pécs, 1958.



Tiszavasvári Csárdapart szkíta "anya" hieroglifája

Fehér Bence tájékoztat a Tiszavasvári Csárdapart lelőhelyen 1966-ban előkerült szkíta agyagedény jeléről A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. dolgozatában. Az ásató Lengyel Irina szerint az agyagedény a szkíta korból, a Kr. e. V-III. századból való. Hozzátehetjük, hogy a jel - formáját tekintve - a székely írás "a" betűjével azonosítható, ám ez a magányos jel nem betű, hanem egy anya hieroglifa, azaz vallásos jelentőségű szójel (1. ábra). 



1. ábra. Balra Tiszavasvári Csárdapart anya hieroglifája (feketével Fehér Bence rajza, amelyen egy zöld vonallal e sorok írója jelzi a saját jelrekonstrukcióját), középen Fehér Bence jelrekonstrukciója, jobbra a budapesti hun(?) jelvény "a" betűje



A székely írás "a" betűje egy nő (a kőkori istenanya) jele. A függőleges vonal a nő gerince (azaz a Tejút). A háromszög a nő szeméremháromszöge, amit megfeleltettek a Tejút hasadékának, amelyben karácsonykor a Nap felkel. 



2. ábra. A kínai "asszony" szójel két változata



3. ábra. Balról jobbra: a sumér sal „vulva”, geme „asszony” (L554); nin „uralkodónő” (L556, két jelforma); gada „gatya, lenruha” (L90); nu „nem, ember, szobor” (L75); ten „démon, kurtizán, Tejút” (L376) szójelek hasonló elemekből állnak




4. ábra. A mojgrádi kincs hun anya hieroglifája


A kínai és a sumér szójelek alapján belátható, hogy a sztyepp környezetében ismert volt a Tejúttal azonos ősanya képzete s ennek az ősanyának olyan alakú jele volt, mint amilyen a székely "a" (anya) jel. A székely ábécé jelsorrendjéből azt is tudjuk, hogy az "a" (anya) jel egykor az anyaistennő jele volt (ezért került a jelsor elejére). A Magyar hieroglif írás c. kötetben, közel 50 év kutatómunkájának eredményeképpen közreadottakból az is nyilvánvaló, hogy az írások nem poligenezis, hanem monogenezis útján keletkeztek, azaz a hasonló jeleket ősrokonság kapcsolja egybe, ezért jellemzően rokon a jelentésük is.


Mindez azért fontos a jelen cikk számára, mert belátható, hogy ha a sztyepp környezetében ez a jel az anyaistennő jele volt, akkor a sztyepp népei, közte a szkíták esetében is feltételezhető ugyanez. A mojgrádi hun változat ezt megerősíti (4. ábra). Annál is inkább, mert a magát a hun és szkíta népek leszármazottjának tekintő magyarság "a" rovásbetűje és anya hieroglifája - a formáját tekintve - jól azonosítható ezzel a szkíta jellel. A Fehér Bence által most felmutatott szkíta jel hiányt pótol. Annak a hiányzó láncnak került most elő egy közbülső szeme (a szkíta anya jel), amelynek eddig csak a kétvégpontját (a kár és a székely "a" betűt) ismertük? Régen felmerült már a kérdés, hogy voltak-e a székely írásnak magánhangzói és ezeknek mi a története. Nos, az a/anya jelforma - ezek szerint - mindig is a rendelkezésünkre állt, csak azt kell még tisztázni, hogy mikor lett az anya szójelből "a" betű. A most vizsgált szkíta agyagedényen lévő magányos jel még szójel lehetett (ami azt jelenti, hogy ezt a jellegzetes jelformát egyidejűleg használhatták szójelként és betűként is, amint azt napjainkban a kettős kereszttel is tesszük).


A jelformát lényegében egyformán rekonstruáltuk Fehér Bencével (1. ábra). Azonban a kicsiny eltérésnek is jelentősége van. Fehér Bence egy szimmetrikus, valójában sohasem volt jelet rekonstruált. Talán nem ismerte a budapesti hun jelvénynek és a kár írásnak a most megismert tiszavasvári szkítához hasonló "a" betűjét (amelyiknek az "orra" határozottan lefelé lóg)?

Érdekes, hogy Révész Péter a krétai hieroglif írásból éppen a kár íráson keresztül származtatja a székely írást. A Fehér Bence által felmutatott szkíta jel egy olyan út lehetőségét vázolja fel, amelyen a kár jelek eljuthattak a Kárpát-medencébe, ahol aztán idővel székellyé válhattak. Ezt a lehetőséget akkor is az emlékezetünkbe kell rögzíteni, ha a székely írás származását illetően több más megoldás is elképzelhető és nyilvánvalóan több összetevős, több hullámban megtörtént folyamatról volt szó.

A Fehér Bence által (nem pontosan) rekonstruált jelformához csak azt kellett hozzátenni, hogy ez a jel a székely írás "a" és a magyar hieroglif írás anya jelével azonosítható.



Irodalom
Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia

Varga Géza: Magyar hieroglif írás










A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. 



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban (video)


1. ábra. Tárlatvezetés a veleméri Sindümúzeumban


Túristaszezonban szinte naponta, vagy naponta többször is tartok tárlatvezetést a veleméri Sindümúzeumban, a magyar írástörténet egyetlen múzeumában. A látogatók vetették fel, hogy kellene készíteni a vezetésekről néhány videofelvételt s azokból egy olyan filmet kellene összevágni, ami akkor is lehetővé tenné a Sindümúzeum meglátogatását, ha személyesen nem tudok jelen lenni. A gondolatot tett követte és Joó Katalin pilisi csoportja, O. Nagy Imre operatőr segítségével elkészítette az innen elérhető első videofelvételt a tárlatvezetésről. Köszönöm! Ezt pillanatnyilag az alábbi linken keresztül mutatom be (itt az év végéig érhető el), amit a segítőtársaim talán véglegesítenek majd és felteszik a youtube-ra, vagy más tárolóra (ehhez segítőtársakat keresek).




2. ábra. Joó Katalinnal és csoportjával a veleméri Sindümúzeumban


A tárlatvezetés videójának két fele itt érhető el: 

https://www.youtube.com/watch?v=uU5XgsH0YKA&feature=youtu.be


3. ábra. Veleméri rajzos sindük (fotógrafika)



4. ábra. A Sindümúzeumban tekinthető meg a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, a világ legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült, jól elolvasható írásemlékének hiteles múzeumi másolata



5. ábra. Két edénymásolat a veleméri Sindümúzeumban: balra egy IX-X. századi afrászijábi lelet a Jóma szár földje (mai magyarsággal: Jóma úr földje), jobbra egy anaszazi indián edény a Jóma földje mondattal




6. ábra. Magyarszombatfai tál Czugh Zsuzsa fazekas nagyapjától, közepén a Jóma, peremén a Jóma ten (mai magyarsággal: Jóma isten) mondatokkal 




7. ábra. Japán jomon kerámia a Kr. előtti évezredekből, sarkain Jóma ligatúrákkal


Irodalom

Varga Géza: Veleméri rajzos sindük










A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. 



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

2019. október 30., szerda

Párthus ékszerek magyar mondatai (video)

A Miskolci Bölcsész Egyesület által szervezett budapesti konferencián adtam elő 2019. 09.27-én a Párthus ékszerek magyar mondatai című előadásomat, amit az alábbi linkekre kattintva lehet végignézni. A videót Beofsics György készítette és Máté fiam tette közzé. Mindkettőjüknek köszönöm a segítségét! 




1. ábra. A párthus ékszerek magyar mondatairól beszélek Budapesten




2. ábra. Párthus ékszer magyar jelekkel




3. ábra. A párthus ékszerek magyar mondatairól beszélek Budapesten


4. ábra. Egy párthus aranyozott ezüstoroszlán magyar hieroglifái 





5. ábra. A párthus ékszerek magyar mondatairól beszélek Budapesten



Az előadás második része:



5. ábra. A párthusok is használták az Isten szót és - természetesen - a magyar hieroglif írás jeleivel írták le



Irodalom

Varga Géza: Párthus tartalom









A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. 



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

Fehér Bence elhatárolja a Kárpát-medence korai jeleit a rovásírások jeleitől

Fehér Bence minden lehetőséget kihasznál arra, hogy gondosan elhatárolja egymástól a Kárpát-medencében előkerült korai jeleket a "rovásírások" jeleitől és a nomádok tamgáitól. 

„Csupán néhány kísérlet történt arra, hogy a római hódítást nem közvetlenül megelőző vaskori kultúrákban azonosítsanak feliratos emlékeket a régészeti leletanyagban. … bizonyosra vehető, hogy ezeknek (a neolitikus és bronzkori jeleknek – VG) a későbbi rovásírásos emlékekhez semmiféle leszármazási vagy kulturális közük nincs, és biztosan nem tartoznak azokhoz a későbbi keleti, nomádnépekhez, amelyek a különböző rovásírásokat alkalmazták – ámbár széles körben ismertek olyan tudományosan alá nem támasztott nézetek, amelyek egyfajta korai rovásírást látnak bennük. … Tagadhatatlanul használtak azonban egyfajta írást a Kárpát - medencei szkíták … Nincs közük a nomád kultúrák tamgáihoz … Számjelölésekre gondolhatunk tehát, … a számsor úgy rekonstruálható, hogy a római-etruszk számjelölésben és a magyar számrovásban is alkalmazott három alapelemre, az I = 1, Λ = 5, X = 10 jelekre épül … Ez a rendszer tehát minősíthető egyfajta számrovásnak (amelynek persze bizonyosan nincs közvetlen összefüggés e a magyar számrovással). … Az összes esetben, amikor a szkítakori tárgyakon  a jelölés nem edényfül alatt bukkan fel, ettől eltérő rendszerről van szó, amely több “betűből” álló információt közöl, ezek tehát a szó hagyományos értelmében vett íráshoz állnak közel … A nagyon csekély mennyiségű anyag nyilván jó esetben arra nyújt lehetőséget, hogy írás- és számjelet elkülönítsünk, még arra sincs esélyünk, hogy az írás típusát, jeleinek körülbelüli számát megállapítsuk; megfejtése és olvasata egyelőre lehetetlennek mondható. Végül egy edényfülön található vonalas jelzés (nr. 1.) élesen elüt a többi írott anyag stílusától, csupán kétesen lehet írásos emléknek minősíteni, magyarázatát egyelőre nem kísérelhetjük meg.”


Fehér Bence a szkíta és a "rovásírások, sztyeppi tamgák" között jól felismerhető azonosságokat és kapcsolatokat akkor is tagadja, amikor a szkíta számjelek rekonstruálásához ő maga is felhasználja a magyar számrovással mutatkozó egyezéseket. Ezt a tagadást azonban meg sem kísérli érvekkel alátámasztani, csupán a "tudományos konszenzus" által elvártakat ismételgeti kötelességszerűen. 

Álláspontjával ellentétben a vizsgált szkíta jelek szoros és könnyen dokumentálható kapcsolatban vannak a székely írás, az ótürk írás és a magyar hieroglif írás (tehát a "rovásírások") jelkészletével (1-3. ábra). Fehér Bence állításával ellentétben kitűnő olvasatát is adhatjuk a szkíta szövegeknek. 

A szerző csődjét az az előkelőnek vélt elzárkózás okozta, amely szerint a körön kívüliek eredményeit akkor sem szabad figyelembe venni, sőt - a jelzőosztogatáson túlmenően - tárgyalni sem, ha az akadémikus szerzők a tanácstalanság állapotában leledzenek, a körön kívüliek viszont készen szállítják a tudományos igényű magyarázatot. E kötelezőnek tűnő akadémikus magatartás hátterében súlyos tudáshiány és etikai színvonaltalanság rejlik. Az akadémikus "tudomány" úgy viselkedik, mintha Magyarország megszállt ország lenne, amelyikben akár a tudományos haladást is orrba kell vágni a magyarság megalázása, a magyar őskultúra letagadása érdekében. 

Fehér Bencét elismerés illeti a kitűnő témaválasztás miatt. Ideje volt már annak, hogy ezeket a korai jeleket számba vegye valaki. A bemutatott szkíta szövegek értékelésekor azonban Fehér Bence rendre kudarcot vall, mert sorozatosan az ellenkezője igaz annak, amit ír róluk. 

- Amit számjelnek mond, az szójel. 

- Amikor azt írja, hogy e szkíta jeleknek biztosan nincs semmi köze a rovásírásokhoz, akkor bizony van és pontos egyezéseket tudunk felmutatni.

- Amikor szerinte nem lehet meghatározni az írás típusát, akkor egyértelmű, hogy szójeleket alkalmazó írásról van szó. Az akadályozza meg a tisztánlátásukat, hogy alfabetikus szöveget szeretnének találni ott is, ahol nincs. 

- Amikor a szerző széttárja a kezét, hogy nem lehet olvasatot adni, akkor pontos olvasat is adható. 

Úgy véljük, hogy a hasonló korai szövegek értékeléséhez nem elegendő a "tudományos konszenzus" téves prekoncepcióinak felmondása. Helyette a korai írásrendszerek alapos ismeretére lenne szükség (ide értve a régészeti leletek, a numizmatika, a fazekasok, a heraldika és az ötvösök stb-k eurázsiai és amerikai jeleit is). A körön kívüli szakirodalom ismerete, valamint az újabb (szójelekre alapozott) kutatási módszertan alkalmazása elengedhetetlen. 

Az általa bemutatott szkíta szövegek nem csak azt bizonyítják, hogy kapcsolatban vannak a "rovásírásokkal", hanem összekötő kapocsként megmagyarázzák azt is, miért és miképpen lehetséges a 6-8 ezer éves Tordos-Vincsa kultúra és a székely írás közel félszáz jelének hasonlósága, vagy inkább azonossága. A Fehér Bence által összegyűjtött és közreadott szkíta jelek azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medence szkíta lakossága a Kr. e. I. évezredben magyarul beszélt.

2019. október 29., kedd

Egy szkíta bronztükör magyar mondata Makfalváról

Bevezető kép: Lyukó szár (Lyukó úr) a kercsi hun ékszertöredékről, Rá Lyukó sar (Ragyogó Lyukó úr) a makfalvai szkíta bronztükörről, és Lyukó sar (Lyukó úr) egy hun hatást őrző meroving boglárról (1)


A Makkfalván 1908-ban szórványleletként előkerült szkíta bronztükör jeleit Fehér Bence tárgyalja A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. tanulmányában.  E szerint a bronzból öntött korong alakú peremes tükör őrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 29.1913. A párhuzamok alapján a Kr. e. VI. sz. második, vagy az V. sz. első feléből való. A bronztükör nyakrészén három, a tárggyal egykorú bekarcolt jel látható. Sajnos a szerző nem az eredeti szkíta jeleket, hanem csak azok átírását közli (1. ábra).



1. ábra. A makkfalvai szkíta bronztükör jelei Fehér Bence nyomán



2. ábra. A szkíta tükör jeleinek székely megfelelői (a "nagy R", a "ly" és az "s" rovásbetű), a magyar hieroglif írás szójeleivel ezek a Rá Lyukó sar (mai magyarsággal a Ragyogó Lyukó úr) mondatot rögzítik


3. ábra. Az orhoni ótürk írás "r" betűje Ernst Doblhofer nyomán, 



A 3. ábrán látható orhoni ótürk jelforma pontosan azonosítható a makkfalvi szkíta szöveg balról első jelével. Nem véletlen, hanem a genetikus kapcsolat jele, hogy az ótürk jel hangalakja azonos a székely írás "nagy R" betűjének hangalakjával. A makfalvi szkíta jel is ugyanazt a jelentéscsoportot ("r", Rá, ragyogó stb.) jelölhette. A kor hieroglifáinak jellemzően (például a ragozás jelöletlensége miatt is) több alakja, jelentése és olvasata volt, ami a kiolvasáskor némi szabadságot enged meg. (2) 

A különböző formai változatok mindegyike Rá napisten (általában körbe zárt pont alakú kőkori) szójeléből alakult ki egy korábban már tisztázott és valamelyest dokumentált jelfejlődési folyamatban (4. ábra). 




4/a. ábra. A székely "r" betűk kialakulásának folyamata a Rá hieroglifából (a jelformák csak a grafikai változásokat illusztrálják): egyiptomi Rá hieroglifa, a székely "ly" betű, szarmata napjelkép, magyar népi ragyogó hieroglifa, székely "nagy R" és "kis r" betű




4/b ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "ru" és "rá" szótagjele a székely írás "nagy R" és "kis r" jelének megfelelője




4/c. ábra. Acoma agyagdoboz napjelképe a szarmata jelnél későbbi alakváltozat, a székely "nagy R" formai előzetese



A 4. ábra jobb alsó sarkában lévő székely "kis r" a végsőkig leegyszerűsített jelváltozat, előtte látható a székely "nagy R". A két magyar "r" betű közötti köztes állapotot képviseli az orhoni "r" betű (3. ábra), ami azt jelenti, hogy a magyar "nagy R" a makkfalvi szkíta jelnél és az ótürk változatnál is korábbi jelformát képvisel. A magyar jelsorban a 4. ábrán látható jelváltozatokból négy is megtalálható (a teljes folyamat rekonstruálható) míg az ótürkben csak egy ezekből leszármazott, közbülső "r" betű van meg. A magyar jelsorozatból (annak kései szakaszában) kialakulhatott a szkíta és az ótürk jelforma, ám fordítva nem történhetett.

Az időrendet tekintve egyelőre csak az állapítható meg, hogy már a legegyszerűbb jelforma (a székely "kis r"-nek megfelelő luviai  szótagjel) is kialakult Anatóliában Kr. e. 1000-ig. Ez igazolni látszik Simon Péter feltételezését arról, hogy a székely írás (alfabetikus formája - VG) a Kaukázustól délre születhetett meg Kr. e. 1200 előtt egy hieroglifikus írásból. A pontosítást szinte lehetetlenné teszi, hogy a különféle jelformák évezredeken keresztül egymás mellett éltek és élnek tovább. A továbblépéshez a különböző kultúrák jelhasználatának lehető legpontosabb feltérképezése és értő hasznosítása szükséges. 



5. ábra. A hun hatást őrző meroving boglár Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr) szókapcsolata a szkíta kori szóhasználat örököse



6. ábra. A kercsi hun ékszertöredéken két példányban is megtalálható Lyukó szár (mai magyarsággal Lyukó úr) mondatjel alapján a szkíta és a hun őseinknél egyaránt szokásos szóhasználattal találkozunk



A három makfalvi szkíta jel kapcsolatrendszere és a velük (közülük kettővel) rögzített Lyukó úr kifejezés előfordulásai megvilágítják, hogy a székely írás (pontosabban annak szójeleket használó előzménye: a magyar hieroglif írás) nem leszármazottja, hanem őse az ótürk írásnak. A  Fehér Bence által bemutatott szkíta írásemlékek azt bizonyítják, hogy a székely írás és az ótürk írás is jól azonosíthatóan kötődik a Kárpát-medence legkorábbi írásemlékeihez.




7. ábra. Az Istennel azonos világoszlop (hegyen álló fa) képszerű ábrázolása egy hortobágyi szarukürtről Makoldi Sándor nyomán (balra), a hegyen álló fa lineáris rajza a karosi honfoglalás kori tarsolylemezről (középen) és a székely írás "sz" és "s" betűje, amelyek jelhasadással alakultak ki az előző ligatúrából  


Összegzés

A szerző minden, jól érzékelhető törekvése ellenére az általa bemutatott szkíta jelek pontosan azonosíthatók a magyar jelkészlet (a "rovásírások") elemeivel, sőt a magyar hieroglifák segítségével könnyen el is olvashatók.  Ezek szerint a székely írást a hunok Kárpát-medencébe vonulása előtt ezer évvel már használták Erdélyben a magyar nyelv rögzítésére. Ez a makfalvi szkíta szöveg összeköti a Tordos-Vincsa jelek és a szentgyörgyvölgyi, tatárlakai írásemlékek világát a székely írással. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor és a Tordos-Vincsa jelek székely kapcsolatainak megismerése óta sejtettük, hogy a székely írást és a magyar nyelvet nem kellett keletről behozni a Kárpát-medencébe, mert már őshonos volt itt. Most egy újabb összekötő adatot találtunk a magyarság és az írás folyamatos, őshonos jelenlétének bizonyítására.



Jegyzet


(1) Az 5. és a 6. ábrán a hieroglifikus Lyukó sar és a Lyukó szár mondatokat egyaránt Lyukó úr alakban olvastuk el, bár a jeleik némileg eltérőek. Ennek az a magyarázata, hogy eredetileg a két jel (a hegy és a fa rajza) ligatúrát alkotott és hegyen álló fát ábrázolt (7. ábra). Ezt a lineáris ligatúrát sok példányban megtaláljuk a honfoglalásra induló és honfoglaló magyarok tárgyain. E ligatúrának korábban tár, később szár és/vagy sar hangalakja lehetett, amiből az úr szavunk, Istenünk állandó jelzője is kialakult. A ligatúra jelhasadását követően a faábrázolás a szár, a hegyábrázolás pedig a sar hangalakhoz kötődött. Mindhárom szó (tár, szár, sar) jelentésbokra tartalmazta az "úr" jelentést, ezért ezeket egyaránt olvashatjuk úrnak a ma érthető olvasat kedvéért.



8. ábra. A Bodrog Alsóbű-i rovásírásos fúvóka olvasata: Lyukónak, amiből a szótövet a jobb szélső lyuk hieroglifa, a ragozást pedig az "o/ó" betű, a "na" ligatúra és a "rombusz alakú k" rögzíti


(2) A ragozott szó pontos alakját a szójel nem képes rögzíteni. Ezt idővel úgy próbálták meg áthidalni, hogy a ragozott szó tövét szójellel, a végződését pedig alfabetikusan rögzítették. Ezt alkalmazták a honfoglalás korát megélő avarok a Bodrog Alsóbű-i rovásírásos fúvóka esetében is (8. ábra). 

Az akadémikus "tudomány" a sémi-szogd-ótürk eredeztetés haynauista-hunfalvysta prekoncepcióját követve nem hajlandó tárgyalni sem a székely szójelek létéről, bár közülük kb. 40 azonosított és jól dokumentált hieroglifát felmutattam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Veit Gailel tollából - amit Németh Gyula közölt 1934-ben - hiteles híradásunk is van székely szó- és mondatjelek létéről. Informális előírás az akadémikus körökben a szkítákkal és hunokkal (pláne az indiánokkal) való etnokulturális kapcsolataink letagadása is. Sajnálatos, hogy Fehér Bence a "tudományos konszenzus" béklyóinak szorításában a tényekkel szemben csak második helyezést érhetett el.  

Amíg a "tudományos konszenzus", ez az arctalan magyar- és tudományellenes köd nem takarodik a magyar Tudomány csarnokaiból, addig a formális "tudományos életben" változásra sem számíthatunk, a közpénzen tartott akadémikus kutatók sorozatban fogják szállítani a tényekkel szembemenő dolgozataikat. 



9. ábra. Szójelekből alkotott magyar mondatjelek


10. ábra. Acoma indián edény "díszítésének" részlete a (magyar jelek alapján feltételezhető) Lyukó úr magas köve mondat, a több ezer éves szkíta-hun-magyar-indián etnokulturális kapcsolatok jele



11. ábra. Bajánsenyei tejesköcsög a Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondattal



Irodalom

Simon Péter: A székely írás eredetéről, Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.








A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. 



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson