Néhányunk számára már nem újdonság, hogy az amerikai indiánok, éljenek bármelyik Amerikában, használni szokták a székely írás elődjének, a magyar hieroglif írásnak a jeleit. A jeleket ünnepélyes alkalmakra vették igénybe, mint például az 1. ábrán látható istenség megjelölésére is.
1. ábra. Panamai coclé cserépedény a folyó istenének ábrázolásával
Ebben a cikkben a fenti kép közepén látható jellel foglalkozunk, mert ez a székely írás egyik "ü" betűje s már korábban felkeltette a kíváncsiságunkat az indián-magyar jelpárhuzamok sokasága. A magyar hieroglif írásban ez a jel az ügy "folyó" hieroglifa s arra számíthatunk, hogy a cserépedény készítői is szójelként használták. Amikor a magyar-indián kulturális kapcsolatokat kutatjuk, akkor megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy mit keres egy közép-amerikai indián isten mellén egy magyar jel párhuzama.
2. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettájának keretében a magyar hieroglif írás Ak "patak" és az ügy "folyó" jelei váltogatják egymást
Az isten törzsén lévő meghatározó nagyságú és elhelyezkedésű jel minden bizonnyal az isten neve, vagy jelzője. Általánosan elterjedt, természetes szokás az, hogy az ábrázolt személy nevét feltüntetjük az ábrázolás környezetében. A Kossuth-szobrok talapzatára fel szokták írni, hogy Kossuth Lajos, a nagymama fényképének a hátára pedig, hogy ő a nagymama stb. Az indián istenek esetében sem mehet ez másképpen: az isten nevét, jelzőjét, beosztását vagy méltóságnevét írhatták rá a képére. Mivel ez esetben egyetlen jelről van szó, azt gondolhatjuk, hogy ez egy szójel, amelyik a legvalószínűbben az isten nevét jelöli.
3. ábra. A székely írás "ü" (ügy "folyó") jele
Az indián jel hullámvonal alakú, amiből következően vizet ábrázol, vagy valamiféle vizet, vízzel összefüggő dolgot jelent. Mivel egy személy, feltehetően isten mellére van rajzolva, arra utalhat, hogy ez az alak vízisten, vagy folyóisten.
A találgatásunkat alátámasztja és pontosítja a XV. századi Torontál-megyei ezüstcsésze fenekére rajzolt Tejút-ábrázoláson lévő jelpárhuzamok sora (4. ábra). Van némi jogunk a kutatás során ilyen távoli párhuzam figyelembe vételére.
Egyrészt, mert az ősvallás alaptételei jórészt közösek az indián és a szibériai vallások között (például az Oriont a közép-amerikai indiánok is vadásznak tartják, akár a lappok, amint a magyar csodaszarvas monda Nimródja is azonos az Orionnal).
Másrészt a székely írás és az amerikai indiánok népi jelkészlete között 23 elemi jelünk egyezik, összefüggésben azzal, hogy a közös jeleink ennek az egykor közös ősvallásnak voltak a jelképei.
Azt, hogy ezek nem véletlen egyezések, hanem genetikus okokkal (az írásrendszerek rokonságával) magyarázhatók, a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk mutatta ki. Ez az indián-magyar jelösszevetés tehát nem eleve tudománytalan, mint azt 100 nyelvész, régész és történész közül majdnem 100 mondaná, hanem a tudomány legújabb megállapítása. Az indián jelek a magyar jelekkel közös eredetűek, ezért szabad felhasználnunk egyiket a másik megértéséhez.
Egyrészt, mert az ősvallás alaptételei jórészt közösek az indián és a szibériai vallások között (például az Oriont a közép-amerikai indiánok is vadásznak tartják, akár a lappok, amint a magyar csodaszarvas monda Nimródja is azonos az Orionnal).
Másrészt a székely írás és az amerikai indiánok népi jelkészlete között 23 elemi jelünk egyezik, összefüggésben azzal, hogy a közös jeleink ennek az egykor közös ősvallásnak voltak a jelképei.
Azt, hogy ezek nem véletlen egyezések, hanem genetikus okokkal (az írásrendszerek rokonságával) magyarázhatók, a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk mutatta ki. Ez az indián-magyar jelösszevetés tehát nem eleve tudománytalan, mint azt 100 nyelvész, régész és történész közül majdnem 100 mondaná, hanem a tudomány legújabb megállapítása. Az indián jelek a magyar jelekkel közös eredetűek, ezért szabad felhasználnunk egyiket a másik megértéséhez.
4. ábra. A Torontál-megyei ezüstcsésze fenekén a Tejút jelenik meg, rajta a magyar hieroglif írás ügy "folyó" jelének több példánya
A Torontál-megyei csésze folyóábrázolása segít megérteni a panamai isten mellére rajzolt jel jelentését (4. ábra). A csésze folyóján ugyanis felismerhető a Tejút hasadéka, a székely írás "us" (ős) jelének megfelelője, amelyben karácsonykor a Nap felkel. Ez tehát egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a csésze fenekén a Tejutat jelenítették meg s nem valamelyik földi folyót. Ugyanezt erősíti az is, hogy alul a Tejút több ágra szakad, ami azt jelentheti az ősvallási képzetek talaján állva, hogy az Ararát tövében eredő szent folyók a Tejúttal azonos Istentől kapják az életerőt jelentő vizüket.
A panamai isten mellén lévő jel tehát folyót jelent, méghozzá az égi folyót, a Tejutat szimbolizálja. Az istent nagy valószínűséggel azonosíthatták a Tejúttal.
Amennyiben a kedves olvasó úgy véli, hogy meg kell vitatnunk a fenti cikkben, vagy cikkekben olvasható álláspontokat, esetleg csupán támogatni kíván a kutatásaim folytatásában, akkor erre kitűnő lehetősége mutatkozik, ha meglátogat Veleméren és nálam nyaral a Cserépmadár szállás Csinyálóház nevű portámon. Kitűnő gondolatnak bizonyulhat ezt a rovológiai beszélgetést összekapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn jeligével keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor is tudunk ajánlani valami kedvezőt. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek azonban csak itt és csak nálunk kaphatják meg azt az exkluzív szellemi csemegét, amire vágynak.
