Az istenábrázolások jelentős csoportján évezredek óta szerepelnek a magyar hieroglif írás jelei. Ennek az írástörténeti jelenségnek az a magyarázata, hogy a magyar hieroglif írás a kőkori ősvallás jelkészlete volt, ezért jelei természetszerűen szerepelnek az ősvallás ábrázolásain. Sőt, mint azt alább látni fogjuk, ez a szokás (magyar hieroglifák alkalmazása az istenábrázolásokon) átöröklődött a keresztény vallás jelhasználatába is.
A képeket alább állati, növényi és emberi alakban megjelenő istenábrázolásokként csoportosítva tárgyaljuk.
Az állati alakban megjelenő isten
A jelek közül az ős és a ten hieroglifák (isten szavunk összetevői) a legfontosabbak, mert - bár mindegyik jel része a magyar jelkincsnek - ezek tartoznak az isten szavunkhoz.
A képeket alább állati, növényi és emberi alakban megjelenő istenábrázolásokként csoportosítva tárgyaljuk.
Az állati alakban megjelenő isten
1. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor Athéné zoomorf előképe lehet, a szobrocskán lévő jelek azt mondják el, hogy a négy sarokoszlop által tartott égbolt azonos a nőnemű szár Ten-nel (mai magyarsággal Úristennel)
2. ábra. Egy Harappa-tál szarvasának agancsa a Magas ügy kő (mai magyarsággal: A magasságos folyó köve) mondatjele, amely arra utal, hogy ez a szarvas a Tejúttal azonos istenanya zoomorf alakja
3. ábra. Hatti szarvas az Ak (patak, Heraklész) Dana (az isten egyik neve) és a Lyukó hieroglifákkal, amelyek arról tájékoztatnak, hogy a szarvas az égi patakot, Dana isten forrását képviseli, tőle származik az életerő és az isteni törvényekkel szabályozott rend
4. ábra. Fajansz sas Bél isten hieroglifájával (azaz turul) a türkmenisztáni Gonur Tepéről (Kr. e. III-II. évezred)
5. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibulája a fiúistent ábrázolja, nemzőszervén a Lyukó isten mondat olvasható (a mondatjel a bal felső sarokban a megfelelő székely jelekkel együtt látható)
6. ábra. A rakamazi honfoglalás kori hajfonatkorong turulja a fiúisten zoomorf ábrázolása, a nyakánál lévő szöveg olvasata: jó sár ős Ten (mai magyarsággal: jó úristen)
7. ábra. Frank turul a Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb ősúr mondattal
7. ábra. Frank turul a Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb ősúr mondattal
A növényi alakban megjelenő isten
9. ábra. Az égig érő fával azonos isten ábrázolása Czibor Imre kancsóján, a jelekből összerakott fa olvasata: magas időisten köve, az idő szó a szkíta Oitoszür "Idő úr" és a sumer Utu sar "Idő úr/király" napisten nevében is előfordul
10. ábra. Magyarszombatfai tányér sarkait díszítő növényábrázolás olvasata: Jóma ten (mai magyarsággal: jó, magasságos Isten), ez az őrségi istennév hasonló az első japán császár, Jimmu tenno nevéhez
11. ábra. Magyargyerőmonostori kályhacsempe, amely az égig érő fával azonosítja az ágak között elhelyezett jelekkel jó ős-ként jellemzett istent, aki a magas kő "templomkörzet, szent ország" fölött áll
12. ábra. Az énlakai unitárius templom Egy isten mondatjele
Az emberi alakban megjelenő isten
15. ábra. Az ananyinói istenábrázolás az istent az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak (az ég hieroglifának) megfelelően mutatja be, mellén a Tejútat jelképező függőleges hullámvonallal, amely a székely írás "Ak" (patak, Heraklész) és "ü" (ügy "folyó") jelének rokona
13. ábra. Tizenegyezer éves szibériai bálvány, jeleinek olvasata: Bél sar (mai magyarsággal Bél úr)
14. ábra. Afganisztáni istennő-idol a magyar hieroglif írás anya, magas kő "templomkörzet" és jó "folyó" jeleivel, ezek a hieroglifák arról tanúskodnak, hogy az égig érő fát (a Tejutat), az égbe vezető utat az anyaistennővel azonosították
15. ábra. Az ananyinói istenábrázolás az istent az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciónak (az ég hieroglifának) megfelelően mutatja be, mellén a Tejútat jelképező függőleges hullámvonallal, amely a székely írás "Ak" (patak, Heraklész) és "ü" (ügy "folyó") jelének rokona
16. ábra. Szkíta kori istenábrázolás Dagesztánból a lyuk/Lyukó hieroglifával, a napistent forrásnak tekintették
17. ábra. Okunyevi szkíta bálvány az Üdő-Lyukó atya mondattal
18. ábra. Hakaszföld, bojári sziklák, az "us" (ős) jellel egybeforrt isten azonos a Tejúttal
19. ábra. Megszemélyesített ős hieroglifák: Urál, Equador, Kirgizia és Anatólia
20. ábra. Antropomorf Ős hieroglifa egy párthus fülbevalóról (fotógrafika)
21. ábra. A Bolse Anyikovo-i obi-ugorok szent ligetéből előkerült, feltehetően szabírok által készített ezüsttál hátoldalán lévő karcolat-részlet az Istent ábrázolja, akit az alatta lévő Nimród tamga alapján azonosíthattak az Orion csillagképpel, azaz a fiúisten égi alakjával
22. ábra. Alán amulett a Lyukó országa mondattal
23. ábra. Alán amulett a Nagy ős mondattal
24. ábra. Párthus csüngő az "us" (ős) és "ten" hieroglifákkal
25. ábra. Coclé istenábrázolás a Rá/ragyogó hieroglifával
26. ábra. Coclé isten kétoldalt a nagy, mellén a jó "folyó" hieroglifával
28. ábra. Árpád kori bronzkereszt, Krisztus arcán az Egy ten (mai magyarsággal az Egy isten) mondatjellel, körülötte a jeltörténeti párhuzamok a hun kortól az 1700-as évekig
29. ábra. A Mátyás király életében készített bautzeni domborműn két példányban is szerepel az Isten szójel, ami arra az ismert tényre utal, hogy a reneszánsz uralkodó tudatosan vállalta hun-szkíta elődei örökségét
Irodalom
Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor
Varga Géza: Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Varga Géza: Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata
Varga Géza: Isten szavunk eredete
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai
Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán
Varga Géza: Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor
Varga Géza: Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Varga Géza: Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata
Varga Géza: Isten szavunk eredete
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Hiteles turulábrázolások
Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai
Varga Géza: Rovásjelek Krisztus arcán
Varga Géza: Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal
Varga Géza: IX. századi magyar függő hátlapja a hieroglifikus "Ős Óg a nagy, ragyogó úristen" mondattal
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
A magyar hieroglifák és más kultúrák hasonló gyakorlatainak összehasonlítása segíthet abban, hogy jobban megértsük, hogyan alakulnak és fonódnak össze a vallási és az írott szimbólumok az emberi történelem során.
VálaszTörlésPéldául megfontolhatjuk az egyiptomi hieroglifák használatát. Ezek a jelek, amelyek Kr.e. 3200 körül nyúlnak vissza, nemcsak írásrendszert jelentettek, hanem mély szimbolikus és vallási jelentéssel is bírtak az ókori egyiptomiak számára. A hieroglifákat templomok és sírok díszítésére használták, gyakran olyan összefüggésekben, amelyek az isteneket ünnepelték vagy garantált áldásokat a túlvilágon. E jelek jelenléte a vallási összefüggésekben azt mutatja, hogy az írás milyen szimbolikus és szakrális szerepet tölthet be.
Hasonlóképpen, az ókori Mezopotámiában az ékírást nemcsak kereskedelmi tranzakciók és történelmi események rögzítésére használták, hanem vallási és mitológiai szövegek írására is. Ezek a dokumentumok gyakran hivatkoztak az istenekre, isteni hősök történetét mesélték el, vagy imádságként és varázsigékként szolgáltak. Az írás tehát híd lett az emberi világ és az isteni között.
Ha ezeket a példákat a magyar hieroglifa jelek használatához hasonlítjuk, akkor azt a közös mintát láthatjuk, amelyben az írás nemcsak kommunikációs eszköz, hanem a vallási és kulturális kifejezés fontos eszköze is. A magyar hieroglifák istenábrázolása és öröksége a keresztény vallási jelekben rávilágít arra, hogy a szimbólumok hogyan képesek túllépni eredetükön és alkalmazkodni az új vallási és kulturális kontextusokhoz.
Ez a jelenség nem csak a magyar kultúrára jellemző, hanem számos civilizáció közös jellemzője. Az, hogy a szimbólumok képesek alkalmazkodni és fennmaradni a különböző korszakokban és vallásokban, bizonyítja erejüket és mélységes jelentésüket az emberiség számára. Az ókori szimbólumok átalakítása és új vallási és kulturális kontextusba való átvétele megmutatja, hogyan fejlődhetnek a tisztelet gyakorlatai és a hit megnyilvánulásai, miközben megőrzik kapcsolatukat történelmi gyökereikkel.
Kedves Andrea!
TörlésA magyar hieroglif írás sokkal régebbi, mint az egyiptomi hieroglif írás. A legkorábbi, magyar hieroglifákkal elolvasható írásemlék 40 000 éves. Sok másik kőkori, bronzkori és későbbi emléke is van Eurázsiában és Amerikában is. Ezeket mutatom be a Magyar hieroglif írás c. könyvemben és a blogom ezernél is több cikkében. Köszönöm a figyelmedet!