2019. június 29., szombat

Egy mongóliai hun szőnyeg hieroglifikus mondatjelei

A mongóliai hun szőnyeg mintájának legérdekesebb részletei az ábrázolási konvenciók, közte a magyar hieroglifákból (1) alkotott felülnézeti világmodellek (1. és 2. ábra). E szőnyeg példáján bemutatjuk e "díszítések" olvasásának módját és ismételten igazoljuk írás voltát.



1. ábra. A mongóliai hun szőnyeg részlete (fotógrafika)



A hun szőnyeg ábrázolási konvenciói

A magyar hieroglif írás az ősvallás jelkészleteként, a magyar nyelv rögzítésére jött létre (2) mintegy 50 000 évvel ezelőtt. A vallások feladata a kőkorban is a világ leírása és az amorf tömegből a feladatok ellátására képes szervezett nemzet teremtése volt. A feladatát elmélet, szertartások és jelképek segítségével látta el. 

A magyar hieroglif írás a világ legkorábbi ismert írásaként ebből a kőkori ősvallási jelképrendszerből alakult ki. Korlátozott jelkészlete miatt csupán néhány ősvallási jelentőségű szó és mondat lejegyzésére volt alkalmas, mert a megalkotásakor erre volt szükség. Az adóhivatal csak jóval később jelentette be az adóbevallásokra vonatkozó igényétE hieroglifikus ősírás 20-50 jele már a kőkorban  el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Néhány jele napjainkig használatban maradt. (3)

A hieroglifák a környző világnak az ősvallás számára fontos elemeit ábrázolták. Van képjele a fának, a folyónak, a hegynek, a lyuknak (forrásnak), az égboltnak, a tengernek, a Tejútnak és az Orion csillagképnek is. Az elemi jelekből ősvallási jelentőségű képeket alkotó ábrázolási konvenciókat állítottak össze. Közülük a mongóliai hun szőnyegen a "felülnézeti világmodell" (2. ábra) és az "eget tartó fa" (3. ábra) ábrázolási konvenciót találjuk meg. 


A "felülnézeti világmodell" ábrázolási konvenció

A hun világmodellen egy jelképekből kialakított világmagyarázatot látunk: a teremtett és rendezett Föld isteni középpontját. A világmodell belsejében Bél isten (3. és 9. ábra), a peremén (a sarkokon és az oldalfelezőkön) pedig az égbe vezető út jelképe található (4. ábra). Ez egy létező természeti környezet (az Ararát körül egykor volt Éden) felülnézeti térképének idealizált és leegyszerűsített térképe. Az Ararátnál tételezi fel az Isten helyét s jelzi a lábától elinduló négy szent folyót (a Halüszt, az Arakszészt, a Tigrist és az Eufráteszt). A négy szent folyó az isteni életerőt  és - képletesen - a rendet, a társadalmi együttélés szabályait viszi szét a világ távoli tájaira. 

A világmodellek által felidézett Éden volt a két jégkorszak közötti melegebb időszakban Homo sapiens sapiens azon csoportjának őshazája, amely később innen kiindulva Eurázsia belső területeit és Amerikát benépesítette. A szétrajzó vadásztörzsek magukkal vitték a fenti földrészekre az ősvallás eszméit, véle a magyar hieroglif írás jelkészletét és ábrázolási konvencióit. A szőnyeg felülnézeti világmodellje erre az őshazára (benépesedési és kultúraterjesztő folyamatra) emlékezik vissza.
























2/a. ábra. A mongóliai hun szőnyeg jelekből alkotott felülnézeti világmodelljének sarkain a Tejút egyik jelképe, a "folyó" hieroglifa jelzi az égbe vezető utat




2/b. ábra. A veleméri festett láda világmodelljének sarkain is a Tejúra utaló  "folyó" szójel jelképezi az égbe vezető utat




2/c. ábra. A La Tolita (Peru) világmodell sarkain is a "folyó" hieroglifa jelzi az égbe vezető utat



A 2/c. ábrán látható indián világmodell egyezése a hun és a veleméri magyar világmodellel (2/a. és 2/b. ábra) annak ékes bizonyítéka, hogy ez a jelhasználati mód már akkor létezett, amikor a magyarul beszélő hunok és az indiánok ősei együtt éltek Szibériában.



Az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció


3/a. ábra. A világmodell közepén az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik példája látható 



A hun "eget tartó fa" ábrázolási konvenció Az Óg "ég?", a Bél "fiúisten" és a szár "úr" hieroglifából épül fel. Ezek olvasata világos (alább a mai magyarsággal adható olvasatokat adjuk), de a kiolvasásuk sorrendjét csak találgatni lehet. 

Amennyiben a szár "úr" jelző Bél fiúistenre vonatkozik, akkor az olvasat belülről kifeléBél úr az Óg, kívülről befelé pedig Óg a Bél úr. 

Amennyiben a szár "úr" jelző Óg égistenhez tartozik, akkor az olvasat belülről kifelé: Bél az Óg úr, kívülről befelé pedig Óg úr a Bél. Ettől az Óg úrtól származnak az ogur népek. 

Az olvasatok mindegyike azt közli velünk, hogy az égisten azonos a fiúistennel. 

Mivel a szójelek nem rögzítik a ragozást, a mondatokat akként is érthetjük, hogy Óg úr a világ belseje, vagy hogy Bél úr az égben van. Az ábrázolási konvenciók képi tartalma ezeket az értelmezéseket lehetővé teszi. Az Óg úr mondatjel valóban a hun világmodell közepén van, amint a Tejútat jelképező Bél úr mondatjelet is az égboltot ábrázóló Óg hieroglifa öleli körbe.

A hieroglifikus írás nem fogalmaz olyan pontosan, mint egy modern betűírás, ám ezen nem illik fennakadnunk. Egyrészt nem kérhetjük számon egy kőkori fogantatású íráson a modern írások lehetőségeit, másrészt a kőkori vallásosságnak ez a többféle (de mégis azonos körben mozgó) értelmezési lehetőség is megfelelhetett. 




3/b. ábra. A szombathelyi (savariai) Iseum területén vakolatdarabokon előkerült római kori szabírhun mondatjel (balra) szintén az eget tartó fa ábrázolási konvenció példája



A 3/b. ábrán lévő mondatjel az Óg és a sar jelekből áll, az olvasata bentről kifelé kb. sarok, kintről befelé Óg úr (4). Ez egyrészt arra utal, hogy mindkét olvasási irány lehetséges, másrészt, hogy ezek az ősvallási mondatok máig használatosak a magyar nyelvben.




3/c. ábra. A pécsi kőtár Árpád kori mondatjele az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik példája, az olvasata: Óg az egy ős


Az írás a gondolat rögzítése jelekkel. Mivel a hun szőnyeg fenti olvasatai minden lazaságuk mellett is feltárják előttünk az ősvallás gondolatait, a ma embere aligha tehet mást, mint hogy a fanyalgását félretéve, a múlt megismerése érdekében megpróbálja hasznosítani azt, ami ránk maradt. Ehhez össze kell szedni és el kell olvasni a múzeumok polcain olvasatlanul heverő több száz, vagy több ezer hieroglifikus szöveget.




3/d. ábra. Az abingdoni pecsétgyűrű (VII. szd.) világmodelljén négy darab "eget tartó fa" ábrázolási konvenció is van



A VII. századi és angolszásznak minősített abingdoni pecsétgyűrű jelvilága nyilvánvalóan a korábbi szarmata és hun betelepítések örökségével függ össze (3/d. ábra). Az abingdoni "eget tartó fa" kompozícióban megtalálunk a mongóliai hun megfelelő három jeléből kettőt (az Óg és a szár jelet).




Mongóliai hun mondatok 


4/a. ábra. A világmodell peremén a Lyukó a jó isten mondat olvasható


4/b. ábra. A Dugarin Dorzs által közölt mongóliai sziklarajzok egyike elolvasható jó ős mondatként



4/c. A rakamazi honfoglalás kori turulos korongon a Jó szár ős ten (mai magyarsággal a jó úristen) mondat olvasható


A 4/a-c. ábrákon bemutatott hieroglifikus szövegek a máig használatos jóisten (jó ős Ten) kifejezés, a név- és a jelzők összeforrásának hun eredetét, a magyar nyelv hunok általi használatát valószínűsítik.



4/c. ábra. A Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) mondat, a szár hieroglifa az égig érő fa ábrázolása




4/d. ábra. Hun csat Bél hieroglifával, a csatot az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval azonosították



A hun csatokról belátható, hogy a csat íve az égboltot, a csatnyelv pedig az eget tartó fát jelképezte. Ezért került a 4/d. ábrán látható hun csat nyelvére az X alakú Bél hieroglifa. Ez ugyanis az égig érő fával azonos fiúisten neve (5). Mivel a csatnyelv alakja pontosan azonos a szár hieroglifa alakjával, elkönyvelhetjük, hogy a Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) kifejezés a hunoknál használatos volt.  



Mongóliai hun szójelek



 

5/a. ábra. Mongóliai hun lyuk/Lyukó hieroglifa



5/b. ábra. Szkíta szarvas (Kr. e. VI. szd, Kazahsztán, balra) és egy hun ékszer (Kercs, V. szd., jobbra) Lyukó jele 



6/a. ábra. Mongóliai hun hieroglifa



6/b. ábra. Tibeti hun (Kr. e.  X. szd., balra) és szkíta (Minuszinszki kultúra, Kr. e. VIII. szd, jobbra)  hieroglifa 




7/a. ábra. Mongóliai hun Isten (ős + ten) ligatúra



7/b. Szkíta Isten ligatúra (Pazirik, Kr. e. VI. szd. balra) és a hun alapozású lomovátovói kultúra istenábrázolása az ős és a Ten jellel (jobbra)



7/c. ábra. Egy magyarországi hun ékszer Dana isten magas köve olvasatú mondatjele is tartalmazza az isten szót



8/a. ábra. Mongóliai hun Óg hieroglifa



8/b. Óg hieroglifák egy bronzkori preszkíta leletről (Ottlaka, balra) és egy tibeti aranyálarcról (Kr. e. 1000, jobbra) 



9/a. ábra. Mongóliai hun Bél hieroglifa



9/b. ábra. Bél hieroglifa egy kelermeszi szkíta világmodellből (balra) és egy hun csat nyelvéről (jobbra)



Mübaraz Helilov és Nyitray Szabolcs a Hunok a kaukázusban című kötetének 20. oldalán említ egy előkelő hun fiatalembert, akit Bélnek hívtak s akiről a források 454-ben emlékeznek meg, mint aki a szaszanida Jazdagird (Jezdigerd) szolgálatában állt. Ebből következően a hun nyelvnek volt egy Bél szava, amit személynévként használtak, akár a magyarok a Béla nevet. Ez is egy olyan összefüggés, amiről az akadémikus "tudomány" nem hajlandó tudomással bírni, de amely alátámasztja a fenti olvasataimat. Azt teszi nyilvánvalóvá, hogy ezek az olvasatok a hunok magyar nyelvét rögzítik. 



10/a. ábra. Mongóliai hun szár "úr" hieroglifa



10/b. ábra. Szkíta szár hieroglifa a szakkezi leletből (balra) és hun megfelelője az egyik apahidai leletről (jobbra)


A fenti ábrákon bemutattuk, hogy a mongóliai hun szőnyeg jeleit használták a szkíták és a hunok is. Az alábbi táblázatban pedig azt bizonyítjuk, hogy ugyanezek a jelek máig használatban vannak a székely írásban. A tanulságokat aligha lehet másként összefoglalni, mint hogy a szkíták és a hunok magyarul beszéltek és a székely írást az általuk is használt magyar hieroglif írásból alakították ki az őseink. 

Tudatában vagyok annak, hogy ezek a megállapítások ellenkeznek azzal, amit a prekoncepciók gúzsában, íróasztaluk magányában magyarázatokat kiötlő akadémikus "tudomány" sok képviselője állít. Azonban azt is lehet tudni, hogy ezek az akadémikus szerzők egyetlen hieroglifikus szöveget sem olvastak még el. Ráadásul a székely írást sem ismerik, a magyar jelek eredetéről pedig eddig csak megalapozatlan ostobaságokat terjesztettek.




11. ábra. A mongóliai hun szőnyeg és a székely írás jelkészletének egyezései


Jegyzetek

(1) A magyar hieroglif írás ábrázolási konvencióit, valamint szó- és mondatjeleit a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be. 

A hieroglifa egy írástani szakkifejezés, aminek a magyar jelekre való alkalmazásán több kedves olvasóm (közte néhány történész is) fennakadt már. Ezért szükségesnek látszik tisztázni, hogy a hieroglifa egy "szent véset" jelentésű görög szó. Az írástörténészek általánosan használt szakkifejezése ez a vallásos jelentőségű, többnyire vagy eredetileg képszerű szójeleket alkalmazó írások esetén. Az írástörténet az egyiptomi hieroglif íráson kívül ismer hettita (újabban luviai) hieroglif írást, uratui hieroglif írást, krétai hieroglif írást, bübloszi pszeudohieroglifikus írást, sőt esett már szó sztyeppi és maja hieroglifákról is. Mivel a felsorolt hieroglifikus írásokban megtalálható a székely írás néhány jelének formai (esetenként tartalmi) párhuzama, nincs okunk arra, hogy az ősvallási eredetű magyar szójelek esetében - pusztán néhány hozzá nem értő olvasónk kedvéért - eltekintsünk a hieroglifa szó alkalmazásától. Ha ezek a nemzetközi jelek külföldön hieroglifák, akkor itthon is azok.

(2) Azt, hogy a magyar hieroglif írás a magyar nyelv rögzítésére  született meg, több körülmény alapján állapíthatjuk meg. 

Az egyik az, hogy a kőkori párhuzamokkal rendelkező székely szó- és mondatjelek magyar szavak és mondatok jelei. 

Például a székely "us" szójel  a magyar ős szó hieroglifája. E szójelünkkel Németh Gyula még nem tudott mit kezdeni és a követői azóta sem léptek előre a megértése terén. Ez az ős szójel megtalálható a most ismertetett hun szőnyegen is az Isten "ős Ten" ligatúra részeként.

A székely "tprus" mondatjel a tapar us "szabír ős" mondatot rögzíti és a szabírok/magyarok Istenét ábrázolja égig érő fa képében. A mondatjel félremagyarázását célzó (a latin temporus szó kiolvasását forráshamisítás árán is erőltető) akadémikus törekvések csak az akadémikus "tudomány" legjobbjainak szakmai felkészületlenségét és etikai alkalmatlanságát bizonyítják. 

A másik körülmény az, hogy a székely betűk akrofóniájának rekonstrukciójakor régi magyar szavakhoz jutottunk el. Például a székely "j" betű a szójeléből keletkezett, aminek rokonát megtaláljuk az amerikai indiánok Jóma (Jó + ma) ligatúrájában is. Ez a szójel szintén felbukkan a mongóliai hun szőnyegen.

Egy harmadik körülmény az, hogy a legkorábbi hieroglifikus szövegeket (például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleit) magyarul tudjuk értelmezni, vagy akár el is lehet olvasni. Miközben ugyanazek a jelek és szövegek más nyelven nem szólalnak meg, vagy eddig nem szólaltak meg.

A jelek igen korai és rendkívül széles körben való elterjedése alapján esetleg megkockáztatható az a kijelentés, hogy a Bibliában említett, a nyelvek összezavarodása előtti közös ősnyelv azonos volt a magyar nyelvvel (annak ősével, rokonával). Ez nem azt jelenti, hogy mindenki magyarul beszélt (mint azt Csúcs Sándor az általam írtakat elferdítve állítja), hiszen a mai modern embert 5%-ban meghatározó neandervölgyi emberekről sem feltételezzük, hogy magyarul beszéltek volna. Csupán arra gondolhatunk, hogy az ősvallás és a jelkészlet megteremtésében élenjáró, kb. 50 000 évvel ezelőtt az Éden területéről északra induló vadászközösségek jelentős része beszélhette a magyar nyelv ősét. 

(3) A székely írást és előzményét, a magyar hieroglif írást az 1500-as években még hangoztatott hagyomány, meg a feltárt adatok és összefüggések alapján a hunoktól örököltük. A haynauista-hunfalvysta alapokon szerveződött akadémikus "tudomány" meghatározó képviselői - a megalapozatlan prekoncepcióik védelmében - kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen, ám tudományos igényű érvelés helyett csak jelzőosztogatásra képesek. 

Például a hegyen álló kettőskereszt uralmi jelvény volt a hunoknál, a sumereknél, a kínaiaknál, a bolgároknál, meg a Magyar Királyságban is, sőt még ma is a magyar címer része. A kettős kereszt azért volt alkalmas az uralkodói hatalom legitimálására és illusztrálására, mert az istennel azonos Tejutat ábrázolta, akitől a királyi hatalom származott. Ez önmagában is azt bizonyítja, hogy a magyar államszervezet és állameszme legalább ókori előzményekre megy vissza. A magyar állam jelhasználata ugyanakkor az ókort jóval megelőző időkre mutat vissza. Például a kettős kereszt megtalálható a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között és az amerikai indiánoknál is. 

(4) A hegyet ábrázoló sar/sarok és a fát ábrázoló szár jel helyett az értelmes mai olvasat kedvéért egyaránt az úr szót érdemes olvasni. Ennek az a magyarázata, hogy az Istennel azonos világoszlop régi neve tar volt (például a hettitáknál). Ez a név egyúttal istennévként is szolgált (pl. Taru, Tórem, Teremtő). A világoszlop alját hegyként, a tetejét pedig fatörzsként képzelhették el. Idővel ez az ábrázolás két jellé hasadt. Az alsó, hegyet ábrázoló jelből - egy szó eleji t-sz-s hangváltozás eredményeképpen - kialakult a sar, a felső, fát ábrázoló jelből pedig a szár hieroglifa. Mivel e szavak őse egyúttal az Isten neve is volt, a keletkezett sar és szár szavak és szójelek is hordozták az úr jelentést. 

(5) Bél fiúisten nevéből keletkezett a Bál/Bél-Pel-pi-fiú hangváltozások során a fiú szavunk. A szó változatait a Balaton, Pelso, Pilis szavak töve is őrzi. A tó és a hegység elnevezésében a Kárpát-medencében elfoglalt központi (belső) helyzetük rögzült. E több ezer éves elnevezések arra utalnak, hogy egy magyar, vagy magyarral rokon nyelvű nép nevezhette el őket.


Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?

Varga Géza: Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?





Varga Géza: Magyarországi hun tulipán hieroglifikus mondata













A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető



A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele



Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!




Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

2019. június 23., vasárnap

A Kapu folyóirat üzenőfala a bejegyzéseinket ajánlja

A Kapu a magyar értelmiség egyik legrokonszenvesebb folyóirata. Ez a véleményem kedvező és persze elfogult is. Egyrészt, mert a folyóirat kezdettől jó cikkeket közöl. Másrészt, mert a szerkesztőségnek kitűnő tagjai vannak Brády Zoltántól Bakay Kornélig. Harmadrészt, mert a cikkeimet ajánlja a nagyérdemű közönség figyelmébe az üzenőfalán. Ezek természetesen összefüggő, egymást magyarázó és feltételező szempontok. 

Köszönöm, kedves Kapu és gratulálok a kitűnő ízlésedhez!
























A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető, a kapubélletben az Isten országa mondatjel, a freskón pedig az Atyaisten olvasatú virágcsokor


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására

2019. június 21., péntek

Elolvasható geoglifák Kazahsztánból, Kínából és Mongóliából

A geoglifa "földvéset" nagyméretű grafikát jelent, ahol az ember rajztáblaként használva a földfelszínt, földből és kőből árkot, vagy sáncot képezve különféle mintákat rajzol. A barázdák között, a terepen sétálva nehéz felismerni a különféle rajzolatokat, mert ezek az égieknek szolgáló jelzések. Az örök emberi törekvés egyik példája ez, amely a szót értést irányozta elő azokkal a hatalmakkal, akik a sorsunkat irányítják s akiknek kénye-kedvétől függ a születéstől a halálig minden. (1)

1. ábra. Egy tibeti aranyálarc hieroglifája Kr. e. 1000 tájáról (balra), egy lovat ábrázoló kínai geoglifa hieroglifákkal (középen) és a székely írás "j" betűje (jobbra)


A geoglifákat több cikk említi, de arról - tudtommal - nem esett szó eddig, hogy ezeknek köze lehet a magyar íráskultúrához - pedig néhány jel esetében egyértelmű a megfelelés (2). E cikkben áttekintjük a geoglifákról rendelkezésünkre álló (Szergej Botalov régésztől, a kromek.hu cikkéből és más netes forrásból származó) adatokat és megkíséreljük felmérni az írástani összefüggéseiket. A sztyepp keleti, hunok járta felében élő népek ugyanis a székely rovásjelekkel azonosítható földrajzolatokat készítettek.

A geoglifákban is megjelenő szójeleket a Magyar hieroglif írás c. kötetben írtuk le. E kötet egyik megállapítása, hogy a székely írásjelek előzménye, a magyar hieroglif írás 20-50 jele már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ennek a képnek megfelel, hogy székely jelek párhuzamaira az eurázsiai és az amerikai geoglifák között egyaránt bukkanhatunk. Ha a sztyeppe keleti felén ezek a magyargyanús földrajzolatok felszaporodni látszanak, akkor az azt jelentheti, hogy hun eleink hűségesen megőrízték a kőkori ősvallási jelkészletet. 

Ezzel a hieroglif írással csak néhány ősvallási jelentőségű szót és rövid mondatot lehet leírni, de - a jelek szerint - nem is volt szükség többre az istenekkel való kommunikációhoz. Egyetlen kazahsztáni geoglifa engedi meg azt a feltételezést, hogy ezekkel egy teljes mondatot is le lehetett írni. Az államnak nevezhető szerveződések - és velük a fejlettebb írás iránti igény - majd csak később jelenik meg.




2. ábra. Tugrai (Kazahsztán) hullámos geoglifa


Az 2. ábrán látható hullámok a székely Ak "patak, Heraklész" jellel azonosak, de nem világos, hogy miért van belőlük csak három és miért kötötték őket össze. Talán az isteni triász jele ez és mindhárom istennek köze van az égi folyóhoz?



3. ábra. Tugrai (Kazahsztán) kerek geoglifa, a Lyukó hieroglifával azonos, a kör a Napot ábrázolja



4. ábra. Tugrai (Kazahsztán) kereszt alakú geoglifa, a Dana hieroglifával azonos



5. ábra. Tugrai (Kazahsztán) négyzet átlókkal geoglifa, a Föld hieroglifa egyik formája





6. ábra. A kazahsztáni geoglifa olvasata: Óg a lyuk és a Nap



A 6. ábra kazahsztáni geoglifája egy temetkezési hely rajza. A halottat az égbolt ívét jelképező Óg hieroglifa csúcspontjánál temették el, ami azt jelezheti, hogy ő már eljutott az Istenhez. Az Óg jel belsejében kialakították a Lyukó és a Nap hieroglifát is. E három jel újfent Lyukó napisten égi voltát támasztja alá. Ez az egyetlen geoglifa, amely lehetővé teszi egy rövid mondat kiolvasását: Óg a lyuk és a Nap. Nyilván nem véletlen, hanem az etnokulturális rokonság jele, hogy az Óg és a Lyukó hieroglifa megjelenik a Kr. e. 1000 tájáról ránk maradt tibeti aranyálarcon és másutt is.




7/a. ábra. Kazahsztáni geoglifa (grafikai rekonstrukció), a nagy hieroglifával azonos (az isteni tetőponton van a temetkezés helye)




7/b. ábra. Avar nagy hieroglifa a Gizella kincs turulos fibulájáról (balra), a veleméri Szentháromság-templom nagy hieroglifát megjelenító diadalívén megszülető Isten a fenti geoglifán is kifejezésre jutó gondolatot őrzi: Az Isten helye a nagy ég csúcspontján van (középen) és a székely írás "n" betűje (jobbra)






8/a. ábra. A kínai geoglifa a "jel állaton" ábrázolási konvenció példája




8/b. ábra. Arany oroszlán a hieroglifával az ujgur régióból



8/c. ábra. Arany oroszlán a hun eredetű magyar királyi jogarról, a és a Lyukó hieroglifákkal



A 8/a. ábrán lévő, lovat ábrázoló geoglifát feltehetően egy lovasnép alkotta meg. A lovon a kacskaringó alakú hieroglifa két példányát látjuk. A geoglifa a "jel állaton" ábrázolási konvenció példája. Ez az ábrázolási konvenció megtalálható Eurázsia északkeleti részén és Amerikában is, de leginkább a sztyepp övezetre jellemző. 




9. ábra. Mongóliai geoglifa, Óg hieroglifa




10/a. ábra. Mongóliai geoglifa, Lyukó jel




10/b. ábra. Tagar szarvas Lyukó jellel (a közepén a hun-magyar etnikumjelző fizikai lyukkal)




10/c. ábra. Magyarszombatfai tányér a Lyukó jellel, ami egy felülnézeti világmodell isteni középpontján foglal helyet




10/d. ábra. A veleméri Szentháromság-templom diadalívének szentély felőli oldalán megjelenik a Lyukó jel, de itt már a Szentháromság jelének tekintik




11. ábra. Mongóliai geoglifa, a szójele




12. ábra. Mongóliai geoglifa, a szójele




13. ábra. Cseljabinszk környéki, állatot ábrázoló, kőkori geoglifa




14. ábra. A kazahsztáni kurgán a Lyukó és az Óg hieroglifákból alkotott ligatúra, Szergej Botalov nyomán






 15. ábra. A kazahsztáni kurgán a Lyukó és az Óg hieroglifákból alkotott ligatúra, Szergej Botalov nyomán






16. ábra. A kazahsztáni kurgán a Lyukó és az Óg hieroglifákból alkotott ligatúra, Szergej Botalov nyomán



Jegyzetek

(1) Hasonló okból építettek a népek piramist a sivatagban, vagy tettek hieroglifákkal ellátott tetőcserepet a házukra. 

Az effajta (geoglifákat és rajzos sindüket eredményező) munkálatok alkalmasak voltak a közösség megszervezésére. Ha a vallásos nézetek szerint a geoglifa (rajzos sindü, stb.) elkészítése és karbantartása alkalmas az isteni jóndulat biztosítására, akkor a tömeg rávehető volt a központi irányítás elfogadására nem csak a geoglifák elkészítésekor, hanem pl. a mamutvadászat, vagy a házépítés során is. S a  gondosan elhelyezett jelek időnként valóban segíteni látszottak, amint az egy veleméri rajzos sindüről fel is jegyeztetett. 

Természetesen az sem okozhatott nagy fejtörést a közösség irányítóinak, ha a pusztulás a jelek elhelyezése ellenére bekövetkezett. Ilyenkor azt lehetett mondani, hogy nagyobb geoglifát kellett volna készíteni, mert az istenek ezt a kicsit nem vették észre.

(2) A geoglifák és a magyar jelek közötti megfelelés feltűnő és egyértelmű, a szerzők ezt mégsem fedezték fel. 

Az összefüggéseket erősíti Veit Galilel adata, miszerint a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak, valamint a Nemetz Tibor által elvégzett valószínűségszámítás, amely a hasonló jelkészletek genetikai kapcsolatát mutatta ki

A vakság és az ellenérzés mégis sorozatosan tapasztalható. Ez odaáig vezetett, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelték egy előzőleg általuk hun korinak értékelt lelet rovásírást hordozó felületét, majd letagadták róla az átvételi elismervényen még megemlített rovásjeleket. A nikolsburgi ábécé "tprus" mondatjelének sorsa is elborzasztó.

E magyar- és tudományellenes magatartás betudható annak, hogy sem a hazai, sem a külföldi kutatók nem ismerik a székely írást, különösen annak eredetét. Másrészt annak a haynauista-finnugrista prekoncepciónak köszönhető, hogy a magyaroknak nem lehet köze se a hunokhoz, se a régmúlthoz, se a kultúra születéséhez.


Irodalom












A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető, a kapubélletben az Isten országa mondatjel, a freskón pedig az Atyaisten olvasatú virágcsokor


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására