Sok elolvasatlan Árpád kori hieroglifikus emlékünk van, amelyre nem figyel az akadémikus "tudomány". Az egyetemeken folyó ellenségképzésnek és téveszme-terjesztésnek köszönhetően ugyanis a szakképezettek körében szinte sikk a rovásíráshoz való "hozzá nem értés", sőt a székely írással és a magyar hieroglif írással szembeni - meg nem magyarázható, ám annál ostobább - ellenérzés. (1)
Az alább felsorolt cikkekben olyan Árpád kori írásemlékeket mutatok be, amelyek cáfolják azt a politikai alapozású, szakmailag tarthatatlan (az MTA 2021-ben megjelent rováskorpuszában azonban képviselt) hazug finnugrista prekoncepciót, miszerint a székely írást csak a székelyek használták volna. (2)
A berekböszörményi Árpád kori gyűrű (veleméri Sindümúzeum, Méhes Sándor ajándéka)
Aranka parti Árpád kori ezüst szíjvég hieroglifái
Jegyzet
(1) Ezen akadémikus rovásgyűlölet bizonyítéka a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelt budapesti hun(?) jelvény sorsa és az az irtóhadjárat, amit a wikipédia, a fészbuk és a google terein szerveztek (egy wikipédiaszerkesztő elszólása szerint a múzeumból adott hazug ürügyek alapján) a magyar múlt tárgyait és írásemlékeit bemutató cikkek ellen.
A székely írás lépten-nyomon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésének az adhatja a magyarázatát (de ezt a "nagyoknak" kellene megmagyarázniuk) hogy a magyar- és tudományellenes finnugrista prekoncepció szerint a hunok nem lehetnek azonosak a magyarokkal. Ennek érdekében az 1500-as években még hun-szkíta írásként emlegetett írásunkat átkeresztelték székely (rovás)írássá, a székelyeket pedig elmagyarosodott török népcsoportnak próbálták meg beállítani. Ezt az áltudományos téveszmét cáfolná, ha nyilvánvalóvá válna, hogy a hunok, avarok, honfoglalók és az Árpád kori magyarok egyaránt használták a székely jeleket és előzményeiket, a magyar hieroglifákat.
A székely írás lépten-nyomon tapasztalható hátrányos megkülönböztetésének az adhatja a magyarázatát (de ezt a "nagyoknak" kellene megmagyarázniuk) hogy a magyar- és tudományellenes finnugrista prekoncepció szerint a hunok nem lehetnek azonosak a magyarokkal. Ennek érdekében az 1500-as években még hun-szkíta írásként emlegetett írásunkat átkeresztelték székely (rovás)írássá, a székelyeket pedig elmagyarosodott török népcsoportnak próbálták meg beállítani. Ezt az áltudományos téveszmét cáfolná, ha nyilvánvalóvá válna, hogy a hunok, avarok, honfoglalók és az Árpád kori magyarok egyaránt használták a székely jeleket és előzményeiket, a magyar hieroglifákat.
(2) Ezek az Árpád kori írásemlékek szinte kivétel nélkül hieroglifikusak (ősvallási jelentőségű szó- és mondatjelek), ám a székely írást csak alfabetikusként hajlandók tárgyalni a "szakértők". A hieroglifikus emlékek az alábbi okok miatt mégis képesek bizonyítani a székely írásnak az egész magyar nyelvterületen való elterjedtségét.
- A magyar hieroglif írás és a székely írás jelkészlete a legfontosabb kb. 40 jelet tekintve formailag lényegében azonos, vagy rokonítható (a hieroglifák képszerűbbek, a székely jelek lineárisabbak).
- A székely írásnak is vannak ősvallási jelentőségű szó- és mondatjelei (például az "us" és a "tprus").
- A Dunántúlról is ismert egy vegyes rendszerű, szójelet és egy hangot jelölő betűket egyaránt alkalmazó írásemlék, a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókán.
Irodalom
Varga Géza: Az MTA rováskorpusza
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A veleméri Cserépmadár szállás egyik fürdőszobája
A veleméri Cserépmadár szállás egyik fürdőszobája
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése