2024. július 11., csütörtök

Hegykői avar övcsat hieroglifikus mondatának párhuzama egy veleméri rajzos sindün

Bevezető

Hegykő régészeti emlékei változatos múltról árulkodnak (1). Nemrég egy ezerháromszáz éves avar lelet bukkant fel, amelyen hieroglifikus (vallásos kötődésű szójeleket alkalmazó) világfa-ábrázolás olvasható (1. ábra). A tömör ezüstből, aranyozással készült darab a korabeli világelképzelés, valamint a magyar nyelv- és jelhasználat dokumentuma. A szimmetrikus, elolvasható világfa-ábrázolást hordozó tárgy egy magas rangú előkelő tulajdona lehetett.

Pócs Éva cikkének köszönhetően éppen most zajlik egy vita a rovológiai téren nem is létező "szakma" berkeiben arról, hogy volt-e a honfoglalóknak világfa-képzete, vagy sem. Pócs Éva szerint lehetett, de nincs rá bizonyíték. A tudományos konszenzus legjobbjai utasították vissza ezt az indokolatlan kételyt, megvédve a kutatás korábbi jogos feltételezését. Ám a múzeumainkban százszámra porosodó világfa-ábrázolásokat ők sem említették, mert a szójelekből összeállított világfákat (amelyekre példa ez a hegykői avar csat is), nem ismerik fel. A rovológiai kudarc azért következett be, mert az elmúlt évtizedekben a "tudományos konszenzus" tudatosan elhanyagolta a magyar nemzeti írás kutatását. E téren az akadémikus tudomány számára - ahogyan azt I. J. Gelb és Püspöki Nagy Péter után Sándor Klára is bevallotta - minden alapvető kérdés tisztázatlan.


A hegykői hieroglifikus világfa

1. ábra. A hegykői avar csat világfát idéző Lyukó ten a magas ősi kő olvasatú mondatjele (balra). valamint az avar hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), ten, "m" (magas), ős és rovásjelek (jobbra, lentről felfele)



1. ábra. A hegykői avar csatnak a lapja és a nyelve is elolvasható hieroglifákkal van díszítve



A hegykői avar csat nyelvén az Ak szár (mai magyarsággal kb. Patak úr, vagy Heraklész úr) mondat olvasható.



2. ábra. A hegykői avar csat lapján az eget tartó fa ábrázolási konvencióban a fa egy kétpólusú elolvasható világmodell, az eget a Lyukó ten magas ősi köve olvasatú szimmetrikus mondatjel támasztja alá



Párhuzamok

A hegykői avar csat jelhasználatának akad néhány jellemző sajátossága és azoknak sok párhuzama is van. Ilyen, analógiákkal rendelkező jellegzetesség a magyar hieroglifák használatán és az elolvasható világfa-ábrázoláson túl a szimmetrikus mondat (3. és 4. ábra), az "eget tartó fa" képszerkezet (5. és 6. ábra), a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció (3. és 7. ábra), valamint a kétpólusú világmodell (8-10. ábra) is. Az ábrázolási konvenciókat a Magyar hieroglif írás c. kötetben mutattam be.

A párhuzamok közül a 3. ábrán látható veleméri rajzos sindün felbukkanó szöveg-egyezés a leginkább figyelemre méltó. Azon jelenségek közé tartozik, amelyek alapján megállapítható: a Nyugat-Dunántúlon zavartalanul megmaradt az avar kori jelhasználat és az avarok által használt magyar nyelv.



3. ábra. A veleméri rajzos sindü fényképe és fotógrafikája a növényt ábrázoló, világfára utaló, Lyukó magas köve olvasatú szimmetrikus mondattal (Sindümúzeum, Velemér)



4. ábra. A Telkiben előkerült szimmetrikus hun mondatjel olvasata: Élő sar (mai magyarsággal: Élő úr)



5. ábra. A pécsi székesegyház Árpád kori faragványain fennmaradt "eget tartó fa" képszerkezet olvasata: Egy ős Óg (mai magyarsággal: Egy ős az ég)



6. ábra. Az avar eredetű Gizella kincs turulos fibulájának részlete az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció illusztrációja, a fa olvasata: Isten (ős + ten), minden jel elolvasásával: Ragyogó nagy Isten




7. ábra. Göbekli tepe 12 000 éves írásemléke a "jelből növő fa" ábrázolási konvenció  megvalósítása, olvasata: Lyukó ten "Lyukó napisten", jobb oldalon lent a megfelelő székely jelek: a "ly" (lyuk/Lyukó) és a "tprus" (szabír ős)




8. ábra. A szalacsi X. századi világmodelles gyűrű és a székely "d" (Dana) és "s" (sar "úr, sarok") jelekkel azonos hieroglifái



9. ábra. A Vörösmarton fellelt hun kardfüggesztő a Ragyogó Khuár nagy szár magas köve (mai magyarsággal: Ragyogó Khuár nagyúr magas köve) szimmetrikus mondattal (fotógrafika)




10. ábra. A paziriki szkíta szimmetrikus szöveg olvasata: Nagyságos Lyukó



Jegyzetek

(1) Hegykő a leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történeti múlttal rendelkező Sopron vármegyei községek egyike. A Kr. e. III. és II. évezredben lakott volt, az erdőirtások helyén bronzkori település maradványai kerültek elő. A római kori lakottság emlékeit is őrzi a soproni múzeum. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei a honfoglalás előtti időből származó germán temetőt tártak föl 1969-ben. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett. A községet 1262-ben említi egy oklevél Villa Igku néven, ami pogány áldozati kőre utal (zu dem Heiligen Stein – mondták rá a németek). Az Egykő "Szent kő" nevet később Hegykővé alakított a népi etimológia.

A Soproni Múzeum régészei az utóbbi néhány évben több alkalommal is végeztek kisebb kutatásokat, hogy a település beruházásait megelőzően feltárásra kerüljenek ezek az emlékek. Legutóbb néhány hete, egy nagyobb infrastrukturális fejlesztés kapcsán jártak a terepen, ekkor látott napvilágot ez a lélegzetelállító épségben megmaradt késő avar kori, azaz VIII. századi övcsat (1. ábra). A régészek a nyár második felében további vizsgálatokat terveznek, hátha megtalálják az övgarnitúra többi darabját is.

Ez az elolvasható lelet elvileg lehetőséget nyújt a "szakmának" arra, hogy a székely írással és a magyar hieroglif írással szembeni merev elhatárolódását sutba vesse. Erre a szembenállásra két elszólás is jellemző:

- Az egyik a Magyarságkutató Intézet írástörténészének, Fehér Bencének az Intézet kiadványában közzétett álláspontja, miszerint "Nem érdemes kitérni olyan futóbolondok munkáira, akik szakmányban feliratokat találnak ... díszítőmotívumokban". (Fehér/2022/122). Mintha az Intézetben senki sem tudná, hogy egy írásemlék díszes is lehet. A magyar hieroglif írás az ősvallás jelrendszere volt, ezért (az agitatív hatás érdekében) eleink kifejezetten törekedtek a szép írásképre. A jeleket nem is sorokba, hanem képekbe szervezték, amelyek az ősvallás legfontosabb témáit illusztrálták. Például ezért alkotnak elolvasható mondatjeleket a honfoglalás kori világfa-ábrázolások, amelyek létéről, vagy nemlétéről mostanában Pócs Éva cikkét követően országos vita bontakozott ki. Ennek azonban nem lehetett semmiféle szakmai eredménye (az előkerült honfoglalás kori világfa-ábrázolásokat nem mutatta fel senki), mert a "tudományos konszenzus" a szakmai és etikai korlátai miatt nem képes a díszes szövegek elolvasására.

- A másik a Nemzeti Régészeti Intézet elzárkózása az elolvasható honfoglalás kori leletek megismerésétől.

Előrelépésre csak akkor kerül sor, ha a "tudományos konszenzus" megteszi a szükséges lépéseket a jelenlegihez hasonló látványos szakmai-etikai csődök elkerülésére. Aligha lehet ugyanis másképpen értékelni azt, hogy a szakma az írástani alultápláltsága és a módszertani tisztázatlanságok miatt e vitában nem hozza fel érvként a százszámra létező világfa-ábrázolásokat. Ezáltal lehetőséget ad Pócs Évának és társainak a magyar identitás alapjait képező tárgyi és szemantikai tények kétségbevonására és letagadására. Kérdés, hogy a magyar nemzet meddig engedheti meg magának ezt a luxust, ha az identitás nemzetmegtartó erő?

A javíthatalanul optimisták szabadon reménykedhetnek egy jobb kor eljövetelében, amikor az írástörténeti múlt feltárása érdekében a kutatás legjobbjai felhagynak a sehova sem vezető köldöknézéssel (a finnugrista parasztvakítás kritikájának elhárítására feltupírozott dilettánsgyűlölettel) és hajlandók lesznek a nyílt tudomány elveinek megfelelő értelmes eljárásra.

- A kínai-magyar közös szervezéssel készülő hun kiállítás lehetőséget nyújt az esetleg bekövetkező változás felmérésére, mert a hun tárgyak között is szép számmal találhatók magyarul megszólaló hieroglifikus nyelvemlékek.

- Ugyanígy megmérettetésre ad lehetőséget a Hoppál Mihály nevéhez kötődő, a Magyarságkutató Intézetben készülő új Magyar Mitológia leírás is. A magyar nemzet számára évszázadokra emlékezetes tudományos eredmény lesz ez, különösen akkor, ha az alkotók figyelmet fordítanak a hieroglifikus nyelvemlékeinkre is. A magyar hieroglif írás ugyanis a magyar ősvallás jelrendszere volt.


Irodalom

I. J. Gelb: A Study of Writing, University of Chicago Press, Chicago, 1952., 1963.

Varga Géza: Kaptam egy elutasító levelet a Nemzeti Régészeti Intézettől

Fehér Bence: Egy újabb rovásíráskorpusz ígérete 2022., (academia.edu)

Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteményeI. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek

Varga Géza: Az akadémikus "tudomány" rovológiai kudarca: az udvardi avar tűtartó elolvasható, Bél megidézéséről szól




Dolovoi szarmata edény a sar (úr) hieroglifával

Az academia.edu hasábjain olvasható Jelena Đorđević és Vojislav Đorđević The Horizons of the Settlement Ciglana in Dolovo and the Chronology of the Roman and Late Roman Period in Banat (A dolovói Ciglana település horizontja és a római és késő római kor kronológiája Bánátban) c. cikke, amelyben  előzetes jelentésként beszámolnak a Dolovó Ciglana lelőhelyen előkerült szarmata leletekről. Írástörténeti szempontból ezek közül a legrégebbi (II. századi, vagy III. század eleji) Dolovo 1 leletcsoport egyik edénye érdekes (1. ábra). Ezen az edényen ugyanis a székely írás "s" betűjének változata, a sar "sarok, úr" hieroglifa látható. 



1. ábra. Szarmata edény a sar "úr" hieroglifával a bánáti Dolovo Ciglana lelőhelyről



A rövid szöveg elolvasásakor kiinduló feltevés lehet, hogy az egyetlen jelből álló felirat feltehetően szójel, vagy mondatjel. Ezt a feltevést igazolja is az olvasat. 



2. ábra. Bél Mátyás "s" rovásbetűje


A szarmata szójel olyan alakú, mint a székely írás "s" rovásbetűjének Bél Mátyás által ránk örökített változata (2. ábra). Ennek köszönhetően a szarmata szójel által rögzített sar "sarok, úr" szó első hangját ismerjük a székely írásból. A 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciónak köszönhetően pedig azt is tudjuk, hogy az "s" rovásjel a sar "sarok, úr" szójeléből alakult ki az akrofónia során. Az akrofóniarekonstrukciók eredményeként egyszótagú, ősvallási kötődésű magyar szavakhoz jutottunk. Azaz számíthattunk rá, hogy ezen a szarmata edényen is egy vallásos jelentőségű szót olvashatunk el. Ez a várakozásunk teljesült.

A szójel az északi sarkon elképzelt, a Tejúttal és az Istennel azonos világhegyet ábrázolja, amelynek csúcsa a Sarkcsillaghoz vezet. E világoszlop, mint tengely körül fordul meg a világegyetem, ezért jelenti a magyar sarok szó az ajtó és az ablak sarkát is. A hegyet ábrázoló sar hieroglifa kiemelt tiszteletéről és az Isten jelképeként való használatáról több lelet is tájékoztat (4/a-d. ábra).



3/a. ábra. Szarmata edény (középen), a székely írás égig érő fát ábrázoló "tprus" (tapar us "szabír ős") jele (balra) és a szarmata edény neki megfelelő jele (jobbra)




3/b. ábra. Kései bizánci cserépedény  (Stalać, Belgrádtól délre) fényképe, a képszerű Tapar ős ten (mai magyarsággal: Szabír isten) mondatjellel


Az Eurázsia-szerte elterjedt és seregnyi példával illusztrált archaikus szokás szerint az edények elolvasható díszítésének a Teremtőre és a Teremtés helyszínére (az Édenre) kell emlékeztetnie. 

Az 1. ábrán lévő szarmata szójel olvasata e követelménynek megfelel, mert a sar (mai magyarsággal: úr) szót rögzíti. A szarmatákról az eddig megismert hieroglifikus szarmata nyelvemlékek alapján tudjuk, hogy magyarul beszéltek (magyarul beszélő hunok határozhatták meg az identitásukat) és a székely írás előzményét, a magyar hieroglif írást használták. 

Egy párhuzamos példa e szokásra a 3/a. ábrán látható szarmata edény tprus (tapar us "szabír ős") mondatjele, amely a Tejúttal és az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja. (A szarmaták/médek lényeges összetevője lehetett az ókori Szubartu szabír/hurri lakosságának maradéka.) Ez utóbbi jel használatának további párhuzama látható a 3/b. ábra késő bizánci edényén is.




  4/a. ábra. Csornai hun szíjvég a világoszlopot ábrázoló sar "sarok, úr" hieroglifa változatával (középen), a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sar(ok) jele (balra) és a Tordos-Vincsa kultúra hasonló alakú jele (Winn/112b, jobbra)



4/b. ábra. Az antropomorf (emberi arccal ellátott) kökénydombi neolitikus oltár olvasata: Ak ügy magas sar (mai magyarsággal: Heraklész folyó, a magasságos úr)




4/c. ábra. Az antropomorf soproni kelta edény elolvasható "díszítése": Lyukó sar magas kő (mai magyarsággal: Lyukó úr a magas kő)




4/d. ábra. A Vaskapu-szorosban előkerült, a Kr. e. 6500 és Kr. e. 5500 közötti időszakból való Lepenszki Vir-i idol a sar "sarok, úr" jelet viseli a testén



Irodalom

Jelena Đorđević - Vojislav Đorđević: A dolovói Ciglana település horizontja és a római és késő római kor kronológiája Bánátban (academia.edu)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Szarmata tartalom

2024. július 9., kedd

Őrségi és őrségközeli templomok hieroglifái

Bevezető

A veleméri rajzos sindük felbukkanása felvetette a székely írással összefüggő őrségi jelkészlet eredetének kérdését. A válasz megfogalmazásához ismerni kellene az Őrség jeltörténetét, ám ez még feldolgozásra vár. E cikkben az őrségi és őrségközeli Árpád kori templomokban eddig talált "rovásjeleket", pontosabban: magyar hieroglifákat (vallási kötődésű szójeleket) mutatom be. 


1. ábra. A csempeszkopácsi templom Isten országa és atyaisten ligatúrái



A veleméri templom hieroglifái és mondatjelei



2. ábra. A veleméri templom Egy ős mondatjele



3. ábra. A veleméri templom Lyukó hieroglifája




4. ábra. A veleméri templom Egy sar (mai magyarsággal: Egy úr) mondatjele




5. ábra. A veleméri templom kereszt-ábrázolása a feliratos táblával együtt a kettős kereszt alakú Egy hieroglifa



6. ábra. A veleméri templom diadalíve a nagy hieroglifát idézi, az égbolt ívét, amelynek tetőpontján trónol az Isten


A nagytótlaki körtemplom hieroglifái


7. ábra. A nagytótlaki körtemplom ős hieroglifája a kör alakú templomtér mennyezetének közepén



8. ábra. A nagytótlaki körtemplom Dana sar (mai magyarsággal: Dana úr) mondatjele a templom csúcsán




9. ábra. A nagytótlaki körtemplom Dana "isten" hieroglifája az egyik freskón



A domonkosfai templom ten hieroglifája

10. ábra. A domonkosfai templom eget tartó világfát ábrázoló Nagy ten képszerkezete (ábrázolási konvenciója)



11. ábra. A domonkosfai templom szimmetrikus  szár ős ten (mai magyarsággal: Jóságos Úristen) mondatjele


A mártonhelyi gótikus templom hieroglifája


12. ábra. A mártonhelyi (Martjanci, Szlovénia) gótikus templom Szent Kristóf freskójának "folyó" hieroglifái


A csempeszkopácsi Isten országa és atyaisten mondatjel


13. ábra. A csempeszkopácsi templom kapubélletéből az Isten országa mondatjel



14. ábra. A csempeszkopácsi templom freskórészlete az Atyaisten mondatjele



Szentgyörgyvölgyi református templom


15. ábra. A szentgyörgyvölgyi református templom mennyezetének napjelképe Lyukó hieroglifák és Lyukó szár magas kő (mai magyarsággal: Lyukó úr magas köve) mondatjelek sorával



16. ábra. A szentgyörgyvölgyi református templom Lyukó szár magas kő (mai magyarsággal: Lyukó úr magas köve) mondatjele




Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A nagytótlaki körtemplom 

Varga Géza: A veleméri Szentháromság-templom ősvallásból örökölt jelei