Hieroglifikus gyűrűfeliratok

A néprajzkutatók szeretik a rendelkezésükre álló anyagot tárgytípus szerint csoportosítani, míg a régészek inkább hajlanak a korok és területek szerinti rendszerezésre. Ezen az oldalon a különböző korokból és tájakról származó gyűrűket sorolom fel. Ez nem csak egyik-másik gyűrű leírásának gyorsabb elérését, hanem a gyűrűk szerepének és e szerep kultúránkénti változásának áttekintését is segíti. 

Az áttekintés nyilvánvalóvá teszi, hogy a gyűrű célja nem a díszítés, hanem a világnézet kifejezésre juttatása, sőt az Istennel való kapcsolattartás volt.

Például feltűnő, hogy egyes Árpád kori gyűrűkön a pecsétlap mellett ferde és függőleges vonalakat (a magyar hieroglif írás Rá, ragyogó szójelét, a székely írás "kis r" betűjének előzményét) találjuk, míg a pecsétlapon általában az Isten valamelyik neve, vagy jelzője olvasható. Ez a hármas tagolás az ősvallási szertartási szövegkönyvekre jellemző. Ebből következően az Árpád kori gyűrű az Isten felidézésére szolgált, vagy egy istenidéző ősvallási eljárás szöveghagyományát őrizte meg. 

Ez a hagyományőrzés  (a szertartásszövegek nyelv- és szöveghagyományának, jelkészletének megőrzése) etnikumspecifikus, vagy kultúraspecifikus és a követése segíti a magyar nép és kultúrája gyökereinek azonosítását.


Rómainak mondott III. századi gyűrű a Lyukó és a jó hieroglifákból alkotott világmodellel és indián párhuzammal




A bakodpusztai hun gyűrű a hieroglifikus Lyukó földje mondatjellel




Bakodpusztai hun gyűrű "A Föld ura a Nap" mondattal




Az avar magyar azonosságot bizonyítja az azonos hieroglifikus "Ég ura" mondat a gátéri avar és a gyulai honfoglalás kori turulábrázoláson




Balota, Árpád kori gyűrű Nimród tamgával


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése