A regölyi völgy a régészek paradicsoma, amelynek jelentősége indokolja korai történelmünknek, Európa benépesedésének és írástörténetünknek az újragondolását. A közepén emelkedő dombon egy kora vaskori (Kr. e. VII. századi) halomsírt ástak ki, a párhuzamai kazahsztáni szkíta sírok között, Iránból (a Méd Birodalomból) és Urartuból ismertek. Akad Regölyben bronzkori földvár (vagy sánc) és korai magyar templomrom is. Szinte minden korból: újkőkor, bronzkor, pannon (róluk nevezték el Pannóniát, talán ők adták a Balaton/Pelso és a Duna nevét), kelta, római, népvándorlás-kor, Árpád-kor stb. kerültek elő tárgyak. Például a késő kelta pénzek egy csoportját regölyinek nevezi a szakma, mert itt találtak egy pénzöntödét, amelyben Nagy Sándor pénzeit hamisították. Szóval varázslatos ez a hely a szépsége és a történelme miatt is, ahol különféle csodálatosnál csodálatosabb lelet került elő, közte borostyán, gránát, ezüst és arany is. A jelen cikkben egy kétfejű sasos töredéket mutatok be, amely a rajta lévő két jel miatt is érdemes a pillantásunkra (1. ábra). A regölyi leletek közül számomra a legkedvesebb egy csodaszép hun ezüstcsat, amelyen jelek sokasága bukkan fel (3. ábra).
1. ábra. A regölyi kora vaskori sírból származó kétfejű sasos töredéken a székely írás "b" és "ly" betűjének (a magyar hieroglif írás Bél és Lyukó jelének) megfelelője maradt ránk, az olvasata: Bél a Lyukó (Bél a napistennel azonos, életet adó forrás), fotógrafika
Bővebben: A regölyi régészeti leletegyüttes, Európában is páratlan régészeti leletet rejtett a föld Regölyben, Perzsa nép jött hozzánk,
2. ábra. Urartui-székely összehasonlító jeltábla (bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetben)
A kétfejű sasos töredék fényképét Szabó Géza régésznek köszönöm.
Korábban már Barnett cikke alapján összeállítottam az urartui-székely jelpárhuzamok táblázatát, amelyben e lelet két jele is megtalálható. Hozzá kell tennem, hogy a székely jelek párhuzamai már a kőkorban el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig, ezért messze menő következtetéseket nem vonhatunk le a két jel előkerüléséből. Az azonban bizonyos, hogy az urartui kapcsolat régészeti lelet-párhuzamok alapján felmerült lehetőségét ezek a jel-egyezések nem cáfolják, hanem erősítik.
3. ábra. A regölyi hun ezüstcsat és hieroglifái (fotógrafika)
Nagy Géza A skythák c. székfoglaló értekezéséből (Budapest, 1909. 5. 1.) idézzük az alábbiakat, mert ez a száz évnél régebbi álláspont nem is lehetne időszerűbb.
"Ha mi azt állítjuk, hogy a magyarság európai története tulajdonképen a Kr. e VII-ik századdal, a szkíták magyarhoni első megjelenésével kezdődik, méltán mondható, hogy ez által a szkíták nemzetségére vonatkozólag állásfoglalásunkat is megadtuk. Ezzel szemben kiindulásunkhoz híven még is azt valljuk, hogy a szkíták származására, faji hovátartozandóságára nézve nincs semmi szükségünk arra, hogy az iráni vagy turáni származást valló tudósok akármelyik táborához is csatlakozzunk. Tesszük ezt egyrészt azért, mert amaz elviharzott, óriási népvándorlási forgatagban tiszta ethnikai képet, származási törzslapokat megalkotni úgyis lehetetlenség és különben is az ethnologusok feladata, másrészt pedig azért, mert megelégszünk azon megdönthetetlen tény leszögezésével, hogy az a régészeti anyag, mely a Tiszától a Baikal-tóig szkíta néven ismeretes, ugyanannak a világnézetnek, ugyanannak az ősi mentalitásnak, ugyanannak a keleti nomád művészetnek a reprezentánsa, amelyeknek összességében rejlő szellemi erő a világtörténelem porondjára szólította nyugat felé nyomult utódaikat, a szarmata-jazigokat, a harcias hunokat, a kitartó avarokat, bolgárokat és végül a magyarságot. Ε felfogás jegyében és szellemében szeretnénk a magyar archeológia tudományának a Kr. e. VII-ik századtól kezdődő szakaszát legnemzetibb tudományaink közé sorolni."
Irodalom
Irodalom
Varga Géza: Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal
A veleméri Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi szállás) konyhája
További cikkek
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése