2023. július 30., vasárnap

Korompay Klára az írástalan ősmagyar kor helyesírásáról

változat az academia.edu-n

Bevezető

Ez évben jelent meg a Magyar Nyelv c. folyóiratban Korompay Klára Szóbeliség és írásbeliség viszonya a korai ómagyar korban c. dolgozata. Előadásként elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság közgyűlésén, Budapesten, 2023. március 24-én. A szerző apró lépéseket tesz előre rovológiai területen, amit üdvözölhetünk, ám amelyekkel korántsem lehetünk elégedettek. Az alábbiakban a szerző egyik érdekes gondolatát járom körül, amelynek váratlan aktualitást ad a kínai-magyar kooprodukcióban tervezett hun kiállítás.


Az írás nélküli ősmagyar kor írásemlékeiről


1. ábra. Permi jelvény a sarok szóval, pontosabban a Magas sarok kő mondattal, amelyben vegyesen alkalmaztak szójelet és betűt, a magas, a sar és a  három szójellel volt írva, az ok végződés pedig betűzve (Szaveljeva nyomán, V. szd?)

Az előre mutató lépések közé tartozik, hogy Korompay Ágnes szerint is volt (pontosabban szerinte csak lehetett) magyar írásbeliség az ősmagyar korban. Ez azért érdekes, mert az ősmagyar kort a nyelvészek nyelvemlék és írás nélküli korként jellemzik. Aki ismeri a magyar hieroglif írás történetét és a hieroglifikus nyelvemlékeinket, az tudja, hogy a magyarság esetében írás nélküli korszak nem létezett. Aki ezt a korszakjellemzést kitalálta, annak fogalma sincs a magyar írástörténet kezdeteiről.


2. ábra. A romániai Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun fibula (középen) a szójelekkel írt Ragyogj, ragyogj, ragyogj ős ten nagyúr! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Isten nagyúr!) mondattal,  balra a hun nagy, szár "úr", ten, ős szójelek,  jobbra a megfelelő székely "n", "sz", ten és ős jelek (fotógrafika)


A szerző és a Magyar Nyelv szerkesztősége téves etikai és módszertani szempontok, valamint történelemhamisító prekoncepciók miatt nem hajlandó tudomást szerezni a hieroglifikus írásemlékeinkről. Ezért ezt a kicsiny előremutató lépést sem használták ki. Pontosabban, a szerzőnek és a szerkesztőségnek lehetősége volt a Magyar hieroglif írás c. kötetem tanulmányozására a megjelenés 2017-es időpontja alapján. Erre a kötetemre annak idején az És is felhívta a nyelvész társadalom figyelmét, amikor a hét nyelvészeti kötetének választotta, bár nem vagyok nyelvész. Ám egy akadémikus tudós a világforradalom pillanatnyi helyzetében aligha engedhette meg magának, hogy a kötetemben foglaltakat a fenti homályos sejtetéseinél alaposabban hasznosítsa. Azt azonban örömmel konstatálom, hogy a kötetem megjelenése óta immár a második nyelvész foglalkozik a "nyelvemlék és írás nélküli" korszak írásával (1).


3. ábra. A kölkedi avar boglár (balra) és a sugár irányban négyszer is olvasható Nagy isten földje mondat (középen, fentről lefele), az ábra jobb szélén az avar hieroglifáknak megfelelő székely "n" (nagy), "nt/tn" (ten), "us" (ős) és "f" (föld) jelek


Így ír az "írás nélküli" kor írásáról Korompay Ágnes:

"Elöljáróban felmerülhet egy kérdés: szükséges-e a korai ómagyar korról szólva a Szent István előtti időszakra is kitérni, amikor még nem következett be a nagy műveltségváltás, az európai kultúrához való csatlakozás, benne a latin ábécé átvételével? Erre a kérdésre én igennel válaszolok, ahogy ezt tettem akkor is, amikor az 1990-es évek végén megbízást kaptam a helyesírás-történeti fejezetek megírására a Magyar nyelvtörténet című Osiris‑tankönyvben (Kiss–Pusztai szerk. 2003). Saját döntésem volt akkor, hogy itt a székely írásról (hagyományos nevén: a rovásírásról) is szólok, mégpedig az ősmagyar kor tárgyalása során, mivel gyökerei odáig nyúlnak vissza (vö. Korompay 2003). Éreztem persze e döntés szokatlanságát, így ezzel adtam át a szerkesztőknek az első fejezetet: „Itt van az, ami nincs: ősmagyar helyesírástörténet”. Ma is úgy gondolom, hogy ennek ott helye van. Mikor találkozott először a magyarság az írásbeliség valamely formájával? A kezdeteket nehéz pontosan megjelölni, de annyi bizonyos, hogy a vándorlások során, tehát az ősmagyar korban erre már feltétlenül alkalma volt."


 

4. ábra. A szamarai ezüst övveret Dmitrij Sztasenkov nyomán (IV-IX. század)


A szerző nem említi, hogy a vándorlások egyik maradéka a szamarai ezüst övveret szövege (4. ábra). Ez az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja és három hieroglifikus mondat olvasható el róla. Az ezüstfa virágai a Nagy Ak ügy (mai magyarsággal a Nagyságos Heraklész folyó) mondatjelet hordozzák. A fatörzs karéjos levelei a Magas kő mondatot alkotják. A harmadik mondat pedig a levelekre írt jelekből tevődik össze: Bél a ragyogó égi kő.




Korompay Klára átadhatott volna egy létező ősmagyar írásemlékekre alapozott ősmagyar helyesírástörténetet is a szerkesztőségnek. Ehhez persze ismernie kellene a ránk maradt írásemlékeket (pl. 4. és 5. ábra). Így csupán azt konstatálhatjuk, hogy az akadémikus "tudomány" által képviselt és a NAT-ban, meg a Magyar Nyelvben, valamint a Vásáry István, Sándor Klára és Benkő Elek nevével fémjelzett MTA rováskorpuszában közölt állításoknak nem sok köze van a tényekhez (2). A korai ómagyar és az ősmagyar kor ugyanis rendkívül érdekes helyesírási változásokkal volt terhes a "rovásírással" írt emlékek terén, amelyekhez már akad némi dokumentáció is. Ekkortájt lehetett kialakulóban és elterjedőben a sorvezetést ismerő alfabetikus írásunk a korábbi, képek alkotására törekvő hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) írásunkból. 


 

6. ábra. A pécsi (szajki?) avar szíjvég a hieroglifikus Lyukó nagy ragyogó király szár mondattal, amelyet mai magyarsággal a Lyukó nagyságos, ragyogó király úr mondat ad vissza, a Lyukó jel kivételével (a kör alakú jel a fej fölött látható), a szíjvég hieroglifái a kép bal oldalán, a székely megfelelők és a zalavári "király" hieroglifa a kép jobb oldalán láthatók

Az eltelt évezredek alatt egymás mellett éltek a különböző "helyesírási" megoldások.  A népi, uralmi és vallási alkalmazásokban ma is élnek a legkorábbi írásalkalmazási stílusok képviselői. A különböző íráshasználati módok lassú változásokkal formálódtak és eltérő helyesírási megoldásokat képviseltek. 

- Volt, amelyik csak szó- és mondatjeleket alkalmazott (2. és 3. ábra). 

- Volt vegyes rendszerű írásalkalmazás is, amelyben a szójelek mellett betűk is előfordulnak (1., 4. és 5. ábra). A szójel a szó tövét rögzítette, a betűk pedig a ragozást. Az ilyen alkalmazásokban szereplő szójeles szótöveket nevezték capita dictionumoknak.

- S valamikor, egyelőre ismeretlen időpontban elvileg megjelent a tiszta betűírás lehetősége is.


7. ábra. Magyar hieroglifákkal díszített VII-IX. századi idolok, Bojna (Szlavónia, Horvátország)


A kínai-magyar kooprodukcióban készülő hun kiállítás előtt rendkívüli jelentősége van annak, hogy az akadémikus "tudomány" képes-e felébredni évszázados Csipkerózsika-álmából, hajlandó-e félretenni a megalapozatlan prekoncepcióit, például az írás nélküli ősmagyar korszak fantazmagóriáját. Az ismert leletek ugyanis összekötik a kínai írásra jellemző "szójel-szaporító, ligatúra-alkotó" stílust a székely írásra ma már csak másodlagosan jellemző ligatúraképző eljárással. 

Vannak Kínától a Kárpát-medencéig követhető ismétlődő írásemlékeink is, amelyet pl. a gátéri avar madáron olvasható Ég ura mondat is képvisel (5. ábra). A hun leleteken lévő hieroglifikus írásemlékeink felmutatása rendkívüli jelentőségű kulturális siker, az elmulasztása kolosszális szégyen lesz. 


 4. ábra. Az éSZAKi sar(ok) olvasatú budapesti késő középkori jelvény három állapota: a Magyar Nemzeti Múzeumba történt letétbe helyezés előtt (balra), a múzeumban restaurálás ürügyével végrehajtott barbár lereszelését követően (középen) és a polírozás után (jobbra) - szójelet és betűket vegyesen alkalmaz, hun hagyományt folytató késő középkori lelet 



5. ábra. A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat olvasata: Nagyon nagy Lyukónak, amiből a Nagyon nagy Lyuk három szójellel van leírva, az -ónak végződés pedig betűzve


Megjegyzések

(1) Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatási Hivatala által kiadott és jelenleg érvényes engedéllyel rendelkező tankönyv (nkp.hu) szerint "A magyarság nyelvtörténete mintegy 3000 évre nyúlik vissza. Ezt az időszakot célszerű kisebb egységekre tagolni ... A legnagyobb vízválasztó az írásos nyelvemlékek megjelenése. A nyelvemléktelen korszakot ősmagyar kornak nevezzük, ez Kr. e. 1000-től a honfoglalásig, Kr. u. 896-ig tart." 

Ez a megállapítás azonban nyilvánvalóan és egyre inkább köztudottan nem felel meg a tényeknek. 

2022-ben jelent meg Fehér Bence Írásos emlékeink az ősmagyar korból c. dolgozata a Magyarságkutató Intézet gondozásában, a Magyar Őstörténeti Műhelybeszélgetés II. kötetcím keretében. Ennek éppen az kölcsönöz egyedi bájt, hogy a "nyelvemléktelen kor" nyelvemlékeit kísérli meg bemutatni. Mint írja: "Nagy újdonság, hogy a X. századból, sőt régebbről is előkerült rovásírásos nyelvi anyag". Egy ilyen törekvésének van létjogosultsága, mert a nyelvemléktelennek tartott korszak valójában nem létezett, vagy nem volt nyelvemléktelen. Ha a szakma tudomásul veszi, hogy vannak nyelvemlékek az ősmagyar korból, akkor át kell szabnia a nyelvtörténet korszakait, vagy legalább a magyarázatukat.

Ez a szerző is jelét adta annak, hogy olvasta a munkáimat, amint annak is, hogy tudatosan nem hivatkozik rájuk. Mint azt közzétette"nem érdemes kitérni olyan futóbolondok munkáira, akik szakmányban feliratokat találnak ... díszítőmotívumokban". Ebben az álláspontjában azonban több hiba is van: egyrészt a korom miatt már nem tudok futni, másrészt egy díszítés is lehet elolvasható. S a becsületes eljárás kötelme alól ezek az ürügyek egyébként sem adhatnának neki felmentést. 

(2) A Magyar Nyelv szerkesztősége azzal az érveléssel utasította el a karcagi csatkarikáról írt cikkem közlését, hogy az vitát generálna, amit a szerkesztőség nem vállal. Azóta sem tudták jól elolvasni ezt a hieroglifikus szövegünket, ami miatt a Korompay Klára által túldícsért MTA rováskorpuszban ezt a fontos rovásemlékünket meg sem említették.


Irodalom

Korompay Klára Szóbeliség és írásbeliség viszonya a korai ómagyar korban Magyar Nyelv 119., 2023: 153−170.

Kovács Gergő: Honnan származnak valójában a magyarok ősei? – Dmitrij Sztasenkov orosz régész a Mandinernek 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Rovásjelekkel írt "sarok" szó a permi kultúrából

Varga Géza: Török Tibor sem mond igazat, mert léteznek hieroglifikus avar nyelvemlékek











Hársas-tó, ingyenes strand az Őrség peremén



Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  

2023. évben minden vendégcsoportunk 20%-os kedvezményre jogosító belépőt kap a szentgotthárdi termálstrandra.



Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése