Régóta folyik a terméketlen vita arról, hogy a hunok azonosak-e a magyarokkal, miközben a finnugrista alapozású tagadás egyre inkább teret veszít. Legújabban például a genetikusok felismerése kényszerítette a nyelvészeket az évszázados, de máig bizonyítatlan északi eredethipotézis foltozására. Mosolyt fakasztó e vita közben, hogy a "nagyok" úgy folytatják ezt a párbeszédet, hogy a hun és honfoglaló magyar írásemlékek elolvasásával meg sem próbálkoznak, a szójeleinket fel sem ismerik - mert egyik oldalon sem értenek hozzá (bár elsősorban az írásemlékek bizonyíthatják hitelt érdemlően a hunok magyarságát). E csatában sebet kapott már - többek között - Sándor Klára és Szentgyörgyi Rudolf is. Persze az akadémikus "tudomány" képviselőivel egyenlőtlen a vita, hiszen egyrészt a finnugrista pártfegyelem tiltja nekik a válaszadást, másrészt fegyvertelenek, mert a magyar írástan alapfogalmaival sincsenek tisztában. Az eleink által hátrahagyott, sajátos rendszerű hieroglifikus írásemlékek megértéséhez és felhasználásához ugyanis szorgalom, idő, munka, akarat és elmeél szükségeltetne, ám az akadémikus "tudomány" köreiben - az eddigiek alapján, a rovológia terén - mindegyikből súlyos hiány mutatkozik. Kiemelt tisztelet a kivételnek, ha ilyen mégis adódna!
1. ábra. A hun eredetű lomovátovói kultúra istenábrázolása, amelyre két szójellel fel van írva az ős Ten mondat, vagyis az Isten szavunk (balra) és az egyik rakamazi honfoglalás kori turulos korong részlete (jobbra), mindkettőn a nyakon találjuk az ős hieroglifát, a székely írás "us" (ős) jelének előfordulását
2. ábra. A székely írás "us" (ős), valamint "nt/tn" (Ten) szójelei ( a székely szójelek létéről Veit Gailel 1500-as évekből fennmaradt jegyzete tájékoztat)
2. ábra. A székely írás "us" (ős), valamint "nt/tn" (Ten) szójelei ( a székely szójelek létéről Veit Gailel 1500-as évekből fennmaradt jegyzete tájékoztat)
A fenti két írásemléken a magyar hieroglif írás jeleit látjuk (1. ábra). Ez az írásrendszer a kőkorban jött létre az ősvallás tételeinek alátámasztására. Ennek érdekében ez az ősírás rendszerszerűen alkalmazott ábrázolási konvenciókat, amelyek egy-egy ősvallási tételt illusztráltak.
A vallások ugyanis három dologból állnak: elméletből, szertartásból és jelképekből. Nekünk magyaroknak kivételes szerencsénk van, mert a kőkori ősvallás a magyar hieroglif írás jeleit (a székely jelek előzményeit) használta, amelyek már 10-20 ezer évvel ezelőtt el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ezért szinte bárhol kerülnek elő ősvallási jellegű ábrázolások, azok megérthetők, esetenként el is olvashatók (szerencsés esetekben hangzósítani lehet őket valamilyen fokon). Ez a páratlan helyzet, amely a magyar kultúra nem-finnugrista történetével magyarázható, lehetőséget ad a hun-magyar azonosság kérdésének eldöntésére, a hun-hagyomány alátámasztására is.
Az ábrázolási konvenciók feltárása, alaposabb megismerése most van folyamatban s az olvasó a jelen cikk segítségével e munkába pillanthat bele. Az ábrázolási konvenciók első leírása a Magyar hieroglif írás c. kötetben olvasható. Eddig is ismert volt a "jel állaton", "jel antropomorf ábrázoláson", vagy a "jel fejen" ábrázolási konvenció, amelyeknek egyik részhalmaza az "ős hieroglifa a nyakon". Minél speciálisabb egy ábrázolási hagyomány, annál inkább azonosítja a kultúrát, vagy az etnikumot. Mivel ez az "ős jel nyakon" ábrázolási konvenció csak a lomovátovói hun és a rakamazi magyar emléken fordul elő, kézenfekvően következik ebből a magyar honfoglalók és kultúrájuk hun eredete. Annál is inkább, mert a két ábrázolási konvencióban szereplő hieroglifák magyarul szólalnak meg, további magyar jelekből álló, magyar szavakat rögzítő szöveg részét képezik. A rakamazi turul további jeleit egy következő cikkben mutatom be és olvasom el.
A lomovátovói és a rakamazi írásemléken is az ős hieroglifát találjuk a nyakra helyezve. A lomovátovói esetében egy istenábrázoláson, a rakamazi korongon pedig a turulon. E szent madárról eddig is tudtuk, hogy az Isten zoomorf alakja, vagy képviselője lehet, ez a párhuzam most az első lehetőséget erősíti.
A rakamazi korongokon eddig csak a jó "folyó, Isten, jó" hieroglifát azonosítottam, ám az újabb - immár színes - fotógrafika készítése közben volt alkalmam alaposabban is szemügyre venni a lelet részleteit. Az időközben szerzett tapasztalatok alapján további jeleket, teljes mondatot fedeztem fel a turulon, köztük az ős szójelét is (5. ábra). Első pillantásra tollnak gondolhatná a szemlélő, de alaposabban szemügyre véve kiderül, hogy ilyen mintázat egyetlen madár nyakán sincs. Mivel szemmel láthatóan egy jelszerű formációval állunk szemben (beleillik az ős hieroglifa eddig ismert változatainak sorába), megpróbálkoztunk az elolvasásával. A lomovátovói párhuzam (a nyakon való elhelyezés) alapján ez nem toll, hanem elolvasható hieroglifa. Ez a rakamazi ős azonban összetettebb a székely "us" jelnél (az alsó és felső részén lévő függőleges vonalak is elolvashatóak), ami magyarázatra szorul. Előrebocsáthatom: minden valószínűség szerint a karácsonykor tartott ősvallási szertartások szövegkönyvének egyfajta vázlatával állunk itt szemben. A további jelekkel együtt egész mondatot sikerült elolvasnom a rakamazi turulon, de ezeket a következő cikkeimben mutatom be.
Mindazon szakképzett olvasóimnak, akik legszívesebben tudománytalant, vagy hasonlót kiáltanának, óvatosságot ajánlok, mert Veres Péter kutatásaiból tudjuk, hogy még a kutatóknak is csak 4%-a kreatív. Azaz lejárathatják magukat a vonatkozó szakirodalom ismerete nélküli spontán reakcióikkal.
Ott fent, a dombon (a kanyar után balra a negyedik házas portán) van a magyar íráskutatás legizgalmasabb műhelye, a veleméri Sindümúzeum, ahol egy valódi őrségi szállás is várja a falusi turizmus vándorait
A veleméri Cserépmadár szállás konyhája egykor egy őrségi parasztcsaládot szolgált disznóöléskor is, karácsonykor is, tollfosztáskor is, meg a mindennapokban is
3. ábra. A krími szkíta koronán is szerepel az Ős Ten "Isten" mondatjel, azt igazolja ez az írásemlék, hogy a sztyeppi népek széles körben elterjedt vallási jelképe volt az Isten szavunkat rögzítő mondatjel
A vallások ugyanis három dologból állnak: elméletből, szertartásból és jelképekből. Nekünk magyaroknak kivételes szerencsénk van, mert a kőkori ősvallás a magyar hieroglif írás jeleit (a székely jelek előzményeit) használta, amelyek már 10-20 ezer évvel ezelőtt el voltak terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ezért szinte bárhol kerülnek elő ősvallási jellegű ábrázolások, azok megérthetők, esetenként el is olvashatók (szerencsés esetekben hangzósítani lehet őket valamilyen fokon). Ez a páratlan helyzet, amely a magyar kultúra nem-finnugrista történetével magyarázható, lehetőséget ad a hun-magyar azonosság kérdésének eldöntésére, a hun-hagyomány alátámasztására is.
4. ábra. Kirgíziai hun halotti álarc szár "úr" hieroglifákkal, egyrészt azt bizonyítja, hogy a hunok használták a "jel fejen" ábrázolási konvenciót, másrészt azt, hogy a hunok magyarul beszéltek (ugyanis az álarc az orr, arc, szár és úr szavaink genetikus összefüggésére utal)
Az ábrázolási konvenciók feltárása, alaposabb megismerése most van folyamatban s az olvasó a jelen cikk segítségével e munkába pillanthat bele. Az ábrázolási konvenciók első leírása a Magyar hieroglif írás c. kötetben olvasható. Eddig is ismert volt a "jel állaton", "jel antropomorf ábrázoláson", vagy a "jel fejen" ábrázolási konvenció, amelyeknek egyik részhalmaza az "ős hieroglifa a nyakon". Minél speciálisabb egy ábrázolási hagyomány, annál inkább azonosítja a kultúrát, vagy az etnikumot. Mivel ez az "ős jel nyakon" ábrázolási konvenció csak a lomovátovói hun és a rakamazi magyar emléken fordul elő, kézenfekvően következik ebből a magyar honfoglalók és kultúrájuk hun eredete. Annál is inkább, mert a két ábrázolási konvencióban szereplő hieroglifák magyarul szólalnak meg, további magyar jelekből álló, magyar szavakat rögzítő szöveg részét képezik. A rakamazi turul további jeleit egy következő cikkben mutatom be és olvasom el.
A lomovátovói és a rakamazi írásemléken is az ős hieroglifát találjuk a nyakra helyezve. A lomovátovói esetében egy istenábrázoláson, a rakamazi korongon pedig a turulon. E szent madárról eddig is tudtuk, hogy az Isten zoomorf alakja, vagy képviselője lehet, ez a párhuzam most az első lehetőséget erősíti.
5. ábra. A rakamazi turul ős szójele a Tejút hasadékában kelő napistent (ős Tent) az egyik jelképével, a szár "úr" hieroglifa képszerűbb (ágakat is ábrázoló) változatával jelképezi, akár a kirgíziai hun álarc
A rakamazi korongokon eddig csak a jó "folyó, Isten, jó" hieroglifát azonosítottam, ám az újabb - immár színes - fotógrafika készítése közben volt alkalmam alaposabban is szemügyre venni a lelet részleteit. Az időközben szerzett tapasztalatok alapján további jeleket, teljes mondatot fedeztem fel a turulon, köztük az ős szójelét is (5. ábra). Első pillantásra tollnak gondolhatná a szemlélő, de alaposabban szemügyre véve kiderül, hogy ilyen mintázat egyetlen madár nyakán sincs. Mivel szemmel láthatóan egy jelszerű formációval állunk szemben (beleillik az ős hieroglifa eddig ismert változatainak sorába), megpróbálkoztunk az elolvasásával. A lomovátovói párhuzam (a nyakon való elhelyezés) alapján ez nem toll, hanem elolvasható hieroglifa. Ez a rakamazi ős azonban összetettebb a székely "us" jelnél (az alsó és felső részén lévő függőleges vonalak is elolvashatóak), ami magyarázatra szorul. Előrebocsáthatom: minden valószínűség szerint a karácsonykor tartott ősvallási szertartások szövegkönyvének egyfajta vázlatával állunk itt szemben. A további jelekkel együtt egész mondatot sikerült elolvasnom a rakamazi turulon, de ezeket a következő cikkeimben mutatom be.
6. ábra. Az ős hieroglifa belsejében az Isten különböző jelképei jelennek meg, balról jobbra: két honfoglalás kori tarsolylemezen, a veleméri Szentháromság-templom mandorlájában és a székely írás "us" (ős) jelében: Ten, Dana, Egy és szár "úr"
7. ábra. Megszemélyesített eurázsiai és amerikai ős jelek
Mindazon szakképzett olvasóimnak, akik legszívesebben tudománytalant, vagy hasonlót kiáltanának, óvatosságot ajánlok, mert Veres Péter kutatásaiból tudjuk, hogy még a kutatóknak is csak 4%-a kreatív. Azaz lejárathatják magukat a vonatkozó szakirodalom ismerete nélküli spontán reakcióikkal.
Ott fent, a dombon (a kanyar után balra a negyedik házas portán) van a magyar íráskutatás legizgalmasabb műhelye, a veleméri Sindümúzeum, ahol egy valódi őrségi szállás is várja a falusi turizmus vándorait
További blogbejegyzések
A tóka részlete
Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi, rovológus által vezetett őrségi szállás csak nálunk!
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház kertjében felállított Onogesius-szobor Hankó Péter szobrászművész alkotása
Tavasszal el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni? Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van? Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó, de nem túl drága szolgáltatást kapni? Ha Önnek a szállás mellé a veleméri Onogesius-szobor megtekintésére támadna kedve, akkor ajánlhatjuk magunkat! Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk ajánlott őrségi szálláson nem csak az Onogesius-szobor megtekintésére, hanem a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére, a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés, a múzeum meg a szobormegtekintés is) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a hun-magyar romantika mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az Onogesius, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Cserépmadár szállás konyhája egykor egy őrségi parasztcsaládot szolgált disznóöléskor is, karácsonykor is, tollfosztáskor is, meg a mindennapokban is
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése