2018. október 25., csütörtök

Ősvallási szertartás szövegkönyvének vázlata a rakamazi turulon

Három írásemléket is ismerünk már, amelyek egy általánosan (a Balkántól a sztyeppéig) elterjedtnek tűnő ősvallási ceremónia szövegkönyvének tekinthetők. Közülük e cikkben a legújabban felfedezett szövegkönyv-vázlatot, a rakamazi korong jelmontázsát mutatom be (1. ábra). Egy másik ősvallási szövegkönyvvel, Nenad korongjával, korábban már foglalkoztam (4. ábra). Ezen írásemlékek közös jellemzője egyrészt az, hogy a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleivel íródtak, másrészt, hogy szimmetrikus elrendezésűek. A szertartás elején a szár "úr" szavak ismétlésével idézik meg, a végén pedig hasonlóképpen búcsúztatják az Istent. A jelsorok belsejében lévő hieroglifák a Nap felragyogásáról, az Isten megjelenéséről tájékoztatnak. A rakamazi "szövegkönyv" és Nenad korongja azért ilyen szimmetrikus, mert maga a szertartás is az.



1. ábra. A rakamazi "szövegkönyv" jelmontázsa (balra) az ős hieroglifát idézi (jobbra), a jelek képi tartalmának lényege az a pillanat, amikor a Nap felragyog a Tejút hasadékában (azonban a napistent ez esetekben nem a Nap képszerű ábrázolása, hanem a szár "úr" jel képszerű és lineáris változata jelképezi) 





3. ábra. Czibor Imre másik edényén az égig érő fa hasadékában egy elolvasható faábrázolás, a székely írás tprus (tapar us "szabír ős") mondatjele jelképezi a napistent, ami lehetőséget ad a rakamazi "szövegkönyv" faábrázolásának a napistennel való azonosítására 



4. ábra. Nenad korongja a tetején és az alján is a szár "úr" hieroglifából alkotott sort tartalmaz, a belsejében pedig megtalálható a székely írás "r" betűjével rokon Rá/ragyogó hieroglifa 


A magyar hieroglifák nagy területen való felbukkanása annak köszönhető, hogy eredetileg a kőkori eredetű ősvallás jelképeiként szolgáltak, amely a Közel keleten alakult ki kb. 50 000 évvel ezelőtt s az onnan kiinduló népesedési folyamatoknak köszönhetően terjedtek el még a kőkorban a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Az ősvallás a lényegét tekintve egységes volt mindenütt és ez mutatkozik meg a jelhasználatában is.  Páratlan lehetőséget nyújt ez a magyar írástörténész számára, hiszen a magyar hieroglif írás segítségével - a régészek, történészek és nyelvészek helyett - megérthetjük, esetenként valamilyen fokon el is olvashatjuk (hangzósíthatjuk) az időben és földrajzilag is távoli kultúrák hátrahagyott írásemlékeit. 

A "szakmabeliek" azért nem képesek e díszítésnek kikiáltott jelek elolvasására (a vélemény nyilvánvaló ostobaság, hiszen egy díszes jel is lehet elolvasható), mert az egyetemeinken a magyar őskultúra oktatása helyett ellenségképzés folyik és az iskolákból kikerült "szakemberek" a magyar írástan alapfogalmaival sincsenek tisztában. A helyzetre jellemző példa, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelték a letétbe helyezett, általuk a letéti szerződésben hun leletnek minősített írásemléket, majd a rongált felület alapján letagadták róla az átvételi elismervényben még említett rovásjeleket.




5. ábra. A rakamazi "szövegkönyv" a turul nyakán található, egy több jelből álló mondat közepén



6. ábra.  A hun eredetű lomovátovói kultúra ős Ten "Isten" olvasatú írásemlékén szintén a nyakon jelenik meg az ős hieroglifa, ami a jelhasználatot a hun hagyomány részének mutatja és lehetőséget ad a rakamazi "szövegkönyv" ős szójelként való elolvasására is


Nenad korongján és a rakamazi "szövegkönyv" esetében is a szár "úr" szójelek ismétlődnek az első és az utolsó sorban. Ezek rögzítik a szertartás elejének és végének szövegét, amikor e szó monoton ismétlésével felidézik, majd elbúcsúztatják az Istent. A szertartás középső részében megjelenik, felragyog napisten. Ezt a magasztos pillanatot Nenad korongja a Rá/ragyogó hieroglifa segítségével, a rakamazi korong "szövegkönyve" pedig  az "us" (ős) hieroglifával adja elő, amelyről a 2. és 3. ábra alapján is tudjuk, hogy a Tejút hasadékában kelő napistent idézi.  Jó lenne alaposabban ismerni a szibériai sámánszertartások menetrendjét és szóhasználatát, mert ezek - szerencsés esetben - megerősíthetik e következtetéseinket és olvasatainkat.




7. ábra. A rakamazi "szövegkönyv" szár "úr" jele (balra) és a székely írás "sz" (szár) jele (jobbra)




8. ábra. Hettita világoszlop Huszka József nyomán, a mellette lévő kecskefejek (tar hieroglifák) alapján a világoszlop neve Tar volt, ami genetikusan összefügg a szár szavunkkal, a világoszlop szibériai turu nevével, valamint a Tórem istennévvel és a magyar Teremtő szó tövével is


A rakamazi "szövegkönyv" alján és tetején lévő szár jeleket nem hangzó jeleknek gondoljuk (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a turul fejénél lévő kiolvasható mondatban a "szövegkönyv" csupán ős szóként olvasandó ki. A "szövegkönyv" alján és tetején lévő szár "úr" jelek csupán azt jelzik, hogy arról az Istenről van szó, akit a karácsonykor tartott szertartásokon meg szoktak idézni, de feltehetően nem szükséges kiejteni őket. A jelképek szokása ez, mert a központi gondolaton túl rendszerint további asszociációkra is lehetőséget adnak.







A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


További blogbejegyzések

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése