2018. október 20., szombat

Árpád kori turulos gyűrű hieroglifikus szöveggel

Bálint Csanád a nagyszentmiklósi kincsről írt, méretét tekintve monumentális, ám a szükségesnél kevesebb elmeélről tanúskodó művében a rakamazi turulábrázolásról szólván vitatta László Gyula és mások álláspontját. Mint írta, kellene már egy módszer, amivel meg lehetne különböztetni egymástól a közönséges ragadozómadarak képeit a turulábrázolástól. Nem tűnt fel neki, hogy a rakamazi szent turulon magyar hieroglifák láthatók (a kacskaringó azonos a szójelével), miközben az általa bemutatott pusztán ragadozómadarakon nincsenek hieroglifák (a görög hieroglifa am. "szent véset"). 

Nos, Róna-Tas András mellett ő volt a másik lektor, aki az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvkiállításra benyújtott köteteimről negatív véleményt adott a negatív véleményt óhajtó szervezőknek, akiknek elhatározott szándéka volt, hogy a szerintük náci asszociációkat keltő rovásírást kitiltsák a kiállítás területéről. Ezt a magyar- és tudományellenes tervüket a két lektor segítségével végre is tudták hajtani. Bálint Csanádnak nyilván el sem kellett olvasnia, meg sem kellett értenie a köteteimet az elmarasztaló ítéletéhez. Előzőleg tanú előtt jelentette ki nekem, amikor a budapesti hun(?) jelvény korszakba sorolása miatt tárgyaltunk, hogy ő nem ért a rovásíráshoz. Ezt készséggel el is hittem neki. A magyar jelkincs ugyanis megvetett szakterület volt és maradt a hazai akadémikus áltudomány számára, amihez a köreikben a jelek szerint nem szégyen, hanem sikk lehet nem érteni. Pedig a turul ábrázolásait csak a magyar hieroglif írás (a székely írás elődje) ismeretében lehet elkülöníteni a "szent madárhoz szent jel dukál" elv segítségével. Azt  illusztrálja ez az eset is, hogy "régészeink" a saját munkájukat sem képesek jól elvégezni, ha meg sem kísérlik megismerni, elolvasni a leleteken lévő magyar hieroglifákat, hanem inkább azt is lereszelik és letagadják, amit feldolgozva a kezükbe adok


 

1. ábra. Az Árpád kori turulos gyűrű lenyomata (fent), hieroglifái (középen) és a székely írás "m", "n" és "ü" jelei (lent) 


A gyűrű hieroglifáinak olvasata: Magasságos, nagyságos Üdő, ahol Üdő a napisten egyik neve. Ez az Üdő istennév genetikus kapcsolatban van a sumer Utu sar "Idő király" és szkíta Oitoszür "Időúr" istennevekkel.    



2. ábra. Az Árpád kori turulos gyűrű (fotógrafika)


Az e cikkben bemutatott, magántulajdonban lévő gyűrű fényképét az interneten kaptam, a lelőkörülményeiről semmi közelebbit sem tudok, csupán feltételezem, hogy magyarországi, Árpád kori lelőhelyről kerülhetett elő. 

A gyűrűn látható madár a mellette lévő magyar hieroglifák alapján nyilvánvalóan a turul. A magyar hieroglifák ugyanis az ősvallás jelképei voltak és a puszta használatuk is a hozzájuk csatlakozó képi ábrázolás ősvallási jelentőségére utal. A magyar hieroglif írás egyik jellegzetes íráshasználati módja a "jel állaton" ábrázolási konvenció, amelynek a Kárpát-medencétől Amerikáig sok helyen megtaláljuk a példáit. A gyűrű turulábrázolása e sorba illeszthető. Mivel nincs másik szent madarunk, csak a turul, ezzel az eljárással megnyugtató módon azonosíthatjuk a krónikáinkban említett (az Istent, vagy Isten küldöttét jelképező) szent madarunkat. A turulábrázolásokon, vagy a környezetükben lévő rövid szövegek megismerésével egyre pontosabb meghatározásra lehetünk képesek.


3. ábra. A rakamazi korong, amelyről úgy vitatkoztak a "nagyok", hogy egyikük sem vette észre a rajta lévő jeleket, kacskaringók (azaz hieroglifák, a székely írás "j" betűje előképei) vannak rajta, amelyet az akadémikus áltudomány képviselőinek tilos lehet észrevenni, nem is beszélve a madár feje alatt lévő hieroglifikus mondatról



4. ábra. A Diringer által közölt csukcs szójelek között így néz ki a jó szójele, ezt a hieroglifát lehet elolvasni a rakamazi turulon vagy 15 példányban



5. ábra. Kazahsztáni szkíta szarvas a hieroglifikus Jóságos Lyukó mondattal (balra), a szarvasábrázolás hieroglifái (jobbra fent) és a hieroglifáknak megfelelő székely "j" és "ly" betű (jobbra lent), ez a szkíta lelet azt illusztrálja, hogy a jelen cikkben tárgyalt turulábrázolás egy ősi, keleti "jel állaton" ábrázolási konvenció hazai alkalmazása


Lévén a az Isten állandó jelzője, amely szavunknak egyúttal régen "folyó" jelentése is volt, a korog sok hieroglifája alapján egyértelmű, hogy a Tejúttal (égig érő fával) azonos Isten zoomorf alakját tisztelhetjük a rakamazi leleteken (két hasonló korong is előkerült Rakamazon). Azt, hogy az égig érő fa a magyar néphit szerint azonos az Istennel, Berze Nagy János népmesekutató hasonló című kötetéből tudjuk. Erre a felismerésre (hogy itt az Isten jelképező turult látjuk) azonban aligha juthat az a kutató, aki a családból hozott és/vagy az egyetemeken megerősített rovásundor, esetleg a személyes szellemi korlátozottsága hatására nem hajlandó megismerni a székely írás eredetét és a megelőző jelhasználat tényeit, a magyar hieroglif írás emlékeit.

Ebből következően a tudomány haladását nem az a szakképzett, ám gondolkodásra rest és becstelen réteg fogja előre vinni, amelyik a szakirányú egyetemi ellenségképzés hatására kéjes örömmel gúnyolódik a magyar hagyomány egyes tételein és bizonyításain. Például azt állítván, hogy az akadémikus tudomány képviselői nem hajlandók elolvasni a köteteimet (amiben egyébként tévednek). Álláspontom szerint nem a mindössze jelzőosztogatásra képes nyeretlen kétévesekkel, hanem inkább azokkal lép előre a tudomány, akik megpróbálják megismerni eleink hieroglifikus írását. A magyar hieroglif írást leíró kötetemet 2018. szeptember 7-én az Élet és Irodalom a hét nyelvészeti kötetének minősítette. 


Irodalom









A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


További blogbejegyzések

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

4 megjegyzés:

  1. Rabi Balázs kizárt a Keleti kultúra csoportból ezért a cikkemért. Döntse el minden kedves olvasó, hogy miféle alakok azok, akik a magyar- és tudományellenes akadémikus áltudomány bírálhatatlanságát ennyire fontosnak tartják!

    VálaszTörlés
  2. Mária Beliczai a fészbukon: "Kellene már egy módszer, amivel meg lehetne különböztetni a közönséges ragadozómadarak képeit a turul ábrázolástól" - Bálint Csanád szerint... Hát ez elég nagy hiba, hogy ilyen "módszer" hiányában valaki szakértőnek számíthat!
    Mindenek előtt javaslok egy gyorstalpaló művészettörténeti vizsgát letenni (stílustörténeti és stilizálási értelmezés szerinti kortörténetet tanulni). Azután a művelődéstörténetben kellő ismeretre szert tenni. A jelkép kutatás csak elmélyíti a képességeket... A magyar Krónikák ismerete nélkülözhetetlen, a Turul dinasztia megismerése ezen forrásokból is alap.
    A mitológia ismerete nem merülhet ki csupán a görög-római mitológiából, mert akkor semmit nem fog megérteni az emberiség nagy ősműveltségéből...!
    A ragadozómadarak és minden más élőlény természethű ábrázolása elsősorban a leíró szakirodalom illetve a kései művészettörténeti korszakokra jellemző.
    A stilizálás formailag azt jeleni, hogy a természeti formákat átírjuk az ábrázolási absztrakció (elvonatkoztatás) szabályai mentén. mint pl figyelembe véve az anyagszerűséget, a formai jellegzetességek kiemelését, más esetlegességek elhagyását...
    A stilizálás eszmei törvénye szerint, az ábrázolandó állatot a fönti szabályokon túl a legkiemelkedőbb és legjellemzőbb tulajdonságainak megmutatásával hozzuk létre, adunk alakot mindezen képességeinek az alkotásban - saját képalkotó képességeink révén...
    Az emberi alkotásban a természet tisztelete, az adott élőlény, állat tulajdonságainak tisztelete ölt testet, nyer alakot... - pl. a sólyom rendkívül gyors, éles a látása, képes elüldözni a nála nagyobb termetű sast és egyéb ragadozó madarakat a területéről... ezek a tulajdonságok példaértékűek és ezért tiszteletre, csodálatra méltóak - Ez a tisztelet hozza létre a kultuszt, ami köré szertartásokkal kultikus szokásokat teremt...
    - Röviden ennyit tudok segíteni a megkülönböztetés terén ami a "természethű" állatábrázolástól megkülönbözteti a stilizált (művészi) alkotást...

    VG: Köszönöm a kiegészítést! A legfontosabb ismérv azonban a magyar hieroglifák jelenléte.

    VálaszTörlés
  3. Bana Pál a fészbukon: "A TURULOS GYŰRŰN, én úgy gondolom, hogy a NAP (CSILLAG) és a HOLD látható, hasonlatosan mint a KORONÁN, ... a TURUL gondolatisága megegyezik a PANTOKRÁTOR (FIÚISTEN) gondolatiságával - Tehát a TURUL=PANTOKRÁTOR=MINDENHATÓ=FIÚISTEN=AZ ÉLŐ ÚRISTEN.

    VG: Kedves Pál! Tökéletesen igazad van abban, hogy a turul a fiúisten zoomorf alakja. A Nap (csillag) és a székely írás "ü" (Üdő) jele is azonos, mert az Üdő/Idő szavunk azonos gyökerű a sumér Utu "Idő" napisten nevével, sőt a hettita hieroglif írásban meglévő jelével is. A Hold formája pontosan azonos az "n" (nagy) rovásjel formájával, de tartalmi jelentést nem tudok rokonítani. A harmadik jel a magas jele.

    VálaszTörlés
  4. Kedves Géza!
    Úgy gondolom a gyűrűn képjelek vannak, melyek(egy része) rovásjelként is meghonosodott. Bana Pállal egyetértve a Nap (mint áLLócsillag)a háromság egyik tagja (az Üdő rovásjel erőltetett). A vízszintes sarlójú Hold (a BaBBa)= a Föld-Hold (együtt mozgó rendszer) közös súlyponton átmenő forgástengelye (BáL BéLjének Belsője), a vízszintes sarló holdfogyatkozáskor mutatkozik ilyennek (a Föld árnyékát látjuk rajta!) A TuRul a láthatatlan TéR jelölője, a precessziós kúpot írja le a sólyom röpte, a kúp mint tok forma után kapta másik nevét: BáLToKasszony. A gyűrűn az EGYet, mint Háromságot látjuk, a Magas Kő >(h)egy > EGY értelmezéssel.

    VálaszTörlés