2018. augusztus 4., szombat

"Ragyogó úr" mondat egy Nagykozár Üszögpuszta lelőhelyről származó hun kisszíjvégen



1. ábra. A Pécstől 1 kilométerre lévő Nagykozár község Üszögpuszta nevű határrészében előkerült hun szíjvégek egyike a Ragyogó szár "Ragyogó úr", esetleg - minden jel elolvashatósága esetén, mai magyarsággal - a Nagyságos Lyukó a ragyogó úr mondattal


Az üszögpusztai kincs leírása 

Az üszögpusztai hun lovas ismeretlen sírjának megtalált mellékletét képező aranykincs a ritka hun kori fejedelmi leletek egyike. Gross Antal nagybérlő üszögi pusztáján, az úgynevezett „török fürdő” feletti dombon, a nagykozári határban, a domb tetején elvonuló dűlő út mellett földforgatás közben, 1900. január hó 30-án, 70 cm mélységben egy agyagrétegben bukkantak az aranyleletre. A leletet Szabó Imre tiszttartó úr magához vette, 1902. elején pedig Gross Antal ajándékaként eljutott a pécsi városi múzeum régészeti osztályának leltárába. E szerint egy vas lándzsa, aranylemezes vas zabla, kardhüvelyborító aranylemezek, íjborító aranylemezek, lószerszámdíszek és nyeregveretek, arany szíjvégek és aranylemez töredékek, ezüst pántok és keskeny ezüst lemezek kerültek a múzeumba, lelőhelyük (Pécs) Nagykozár - Üszögpuszta (Hun kor, 5. század – Janus Pannonius Múzeum Régészeti Gyűjtemény, ltsz.: 956).

Ez a kincslelet sem kerülte el a múzeumokban tárolt társai sorsát, ugyanis a terjedelme nem gyarapodott, hanem csökkent az eltelt idő alatt. A megtalálásakor az aranylelet súlya a kő ékítményekkel együtt 105 g volt, ma összesen alig több mint 73 g. Nincs adatom arra, hogy az anyaghiány miképpen keletkezett. Nincs okunk azt feltételezni, hogy ez is az akadémikus reszelő műve lenne, vagyis hogy a Janus Pannonius Múzeumban lereszeltek volna valamennyit a leletből, amint azt a Magyar Nemzeti Múzeumban megtették a budapesti hun jelvénnyel. Kérem az olvasót, ne feltételezzen hasonló barbárságot, hiszen sokkal egyszerűbb és megnyugtatóbb magyarázat is elképzelhető! Az elmúlt évszázad muzeológusai, megszálló hordái, megélhetési forradalmárai, netán a mecseki erdőből berepülő szarkák akár el is lophatták az arany egy részét. Ez a gondolat azért lenne megnyugtatóbb, mert egy tolvaj muzeológus sokkal közelebb áll az ideális szakmai elvárásokhoz, mint a leletet megsemmisítő, letagadó és a szócikkét letöröltető társai.

Az üszögi hun lelet minden bizonnyal halotti tor alkalmával elásott áldozati leletek együttese, a hun uralom egyik katonai méltóságviselőjének temetkezési áldozata, amelynek közelében lehetett maga a sír is. Az egymással rokonságban lévő üszögi, bátaszéki és pannonhalmi leletek a jellegüket és az összetételüket tekintve a Dnyeper torkolatvidékétől a Krímig terjedő terület néhány nagy leletével mutatnak meglepően közeli hasonlóságot.


Az üszögpusztai szíjvégek jelei

Három arany kisszíjvég is előkerült azonos, elolvasható "díszítéssel". Ezek egyikét mutatja be az 1. ábra. A szíjvégek jelei az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót idézik fel (ezt az ábrázolási konvenciót a Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam le). 


2/a. ábra. Az üszögpusztai hun nagy hieroglifa




2/b. ábra. A hettita hieroglif írás "nagy " szójele (balra), az avar Gizella kincs turulos fibulájának nagy szójele (középen) és a székely írás "n" betűje (jobbra) 


Az égbolt íve a szíjvégen feltűnően magasra nyúlik, ez a nagy szójele (1. és 2. ábra). A székely "n" betű a rovástechnológia miatt fordult függőlegesre, mert egy fapálcába nem lehet vízszintes jelet róni


3/a. ábra. Az üszögpusztai hun Lyukó jel



3/b. ábra. Szkíta Lyukó hieroglifa (Kr. e. 500, Közép-Ázsia, balra), Beja-i (portugáliai) hun csat Lyukó jele (középen) és a székely írás "ly" betűje (jobbra)


Az eget tartó fa legalsó jele a Lyukó jel (3. ábra). Ez a kör alakú hieroglifa csak a hun-magyar írásban jelöli a lyuk szót. A sumerben "kút, forrás", a kínaiban és az egyiptomi hieroglif írásban pedig "Nap" jelentésű (a régiek a Napot tekintették minden jó forrásának).




4/a. ábra. Az üszögpusztai hun Rá/ragyogó hieroglifa
  


 4/b. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás szótagjele (balra), az avar eredetű Gizella kincs turulos fibulájának ragyogó jele (középen) és a székely írás "kis r" betűje (jobbra) 




Az eget tartó fa alulról második jele formáját tekintve a székely írás "kis r" jelével azonosítható (4. ábra), az üszögpusztai szíjvégen azonban napisten nevét, vagy annak származékát, a ragyogó szót jelöli.



5/a. ábra. Az üszögpusztai hun szár hieroglifa



 

5/b. ábra. A sumer "fa" szójel (L296, balra), a hettita "fa" szójel (középen) és a székely írás "sz" betűje (jobbra)


Az eget tartó fa legfelső és leghosszabb jele a székely írás "sz" betűjéhez hasonló, ám itt a szár szójele. Mivel ebből a szár szóból alakult ki az úr, a mai magyar nyelvű olvasat kedvéért a szár helyett az úr-t kell beiktatni a mondatba. Ezt tapasztaltuk több hasonló hieroglifikus szöveg (például a IX-X. századi afrászijábi tál) elolvasásakor, ezért ezt törvényszerűnek kell tekintenünk.

Ilyen hun "díszítésekkel", amelyek a magyar hieroglif írás segítségével magyarul olvashatók el, Dunát lehet rekeszteni, mégsem használják fel őket a tudományos viták eldöntéséhez. Amikor a "nagyok" a hun-magyar azonosság kérdésében kialakult vitában okos és nem okos dolgokat mondanak egymásnak, némi derűvel konstatálom, hogy a perdöntő nyelvi anyag létezését - hozzáértés hiányában - meg sem említik. Van abban valami szégyenletes, hogy nincs olyan nyelvész, régész és történész szakember, aki felhasználta volna ezeket a hieroglifikus szövegeket a nyelv azonosítására.







A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy felújított őrségi parasztházban


További blogbejegyzések




A veleméri műemléktemplom, amelynek freskóin két tanulságos rovológiai nevezetesség is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállásmedencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!






A szállásnak nevet adó veleméri cserépmadárka

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése