2018. július 25., szerda

A honfoglalók írásemlékei

Amikor a székely írás eredetéről esik szó egy akadémikus "tudós" dolgozatában, akkor joggal tűnik úgy, mintha nem tudna semmit a korai (honfoglalás-kori, vagy azt megelőző) székely/székelyrokon írásemlékeinkről. Ebben szerepe van az egyetemeinken folyó írástani oktatás színvonaltalanságának, amiből következően a szakemberek e téren felkészületlenül, vagy félrenevelve (a magyar őskultúrát és kutatóit megvetve) szabadulnak rá a világra. A végső soron a mindenkori megszállóinknak és a hazai idegenszívűeknek betudható helyzet katasztrofális következményei közé tartozik például a budapesti hun jelvény barbár lereszelése a Magyar Nemzeti Múzeumban, valamint a "rovásszerű" írásemlékek általánosan tapasztalható fel nem ismerése is. 




1. ábra. A honfoglalás kori nagykörűi veret Isten szójele (fotógrafika)


Az írás ugyanis a gondolat rögzítése jelekkel. Ebből következően egy díszes veret is minősíthető (hieroglifikus) írásnak, ha ősvallási vonatkozásai vannak és elolvasható. Ám ez előtt a kézenfekvő és minden értelmes ember számára belátható tétel előtt a professzorok és a muzeológusok jó része dermedten áll, mert ebben a "tudományos" világban az alapfogalmak sincsenek tisztázva és egy eretnek kérdés felvetése is egzisztenciális veszélyt jelent. 

E cikkben (a 2018. augusztus 17-én 10 órakor az ópusztaszeri MOGY-on tartandó előadásom kedvéért) az ismert honfoglalás kori írásemlékeket sorolom fel. 





2. ábra. Vésztői veret a honfoglalás korából, körben ismétlődik a Lyukó ős hieroglifikus mondat 


Az eddigi tudásunk szerint a honfoglalók írása háromféle: hieroglifikus, vegyes és betűző rendszerű volt. A honfoglalás korából hieroglifikus emlékből többet is, a vegyes rendszerűből csak egyet mutatok be. A betűző rendszerűből (amely a székely írás ma leginkább használt formájával lehetett azonos) egyelőre nem ismerek honfoglalás kori példát. Azonban a források alapján Árpád népe (nyilvánvalóan alfabetikus írással írt) évkönyvekkel és bibliafordítással is rendelkezett, tehát az alfabetikus rendszerű írással is rendelkezniük kellett. 

E cikkben egy-egy fejezet szól az előzményekről, valamint a honfoglalók íráskultúrájából ránk maradt népi, uralmi és vallási jelkincsről (hagyatékról) is.

Az alább bemutatott írásemlékek egy sor további kérdést vetnek fel, amelyekre megpróbálok majd kitérni az előadás során, vagy amelyeket már tárgyaltam a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetemben (bolti forgalomban legolcsóbban a Püskinél szerezhető be). Kérem az olvasót, hogy a jobb megértés érdekében szíveskedjen elolvasni a jelen cikk linkjei segítségével elérhető további cikkeket is!


A honfoglalók íráshasználatának előzményei

A honfoglalók városokkal és könyvtárakkal telehintett gazdag tájról érkeztek. A források szerint a nyugati területeiken (Merv környékén - VG) városlakók voltak, a keletin meg nomádok. A magyarság bevonulására hunként, avarként, szabírként és Árpád népeként több hullámban került sor. Az utóbbi népcsoportok a heftalita Hun Birodalom örököseként vették birtokba a Kárpát-medencét. Ezért nem szükséges, nem is lehet a honfoglalók írását élesen elhatárolni az előzményektől és a hagyatéktól, mert ugyanaz a kultúra, ugyanaz a nemzet hagyta hátra őket. 

A hunok magyarságáról és a székely írás hun eredetéről folytatott vita azért ostoba, mert - szakmai felkészültség hiányában - a vitatkozó felek jellemzően nem veszik figyelembe a hieroglifikus írással ránk maradt perdöntő nyelvemlékeket. Például az a Bíró András Zsolt beszél a tudomány egy helyben járásáról, aki a rovásírásról írt könyvek tucatját tiltotta ki a Kurultájról, közte az én két kötetemet is - egy akadémikus könyvterjesztő üzleti érdekeit szolgálva. A "tudomány" valóban egy helyben jár a hun-magyar azonosság kérdésében a nyelvemlékek figyelmen kívül hagyása esetén.

E megfontolás (az íráshasználat folyamatának azonossága) alapján a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvókatöredék írását is megemlítjük a cikkben, hiszen ugyanannak a több néven és időpontban érkező magyar népnek ugyanarról az írásáról van szó. Ez a magyarul megszólaló fúvókatöredék ugyanis a honfoglalás korában keletkezett, de a honfoglalást megelőzően is helyben lakó, magyarul beszélő avar közösség képviselője írhatta. 

Az egykor volt sztyeppi gazdagságból, amely a Selyemút ellenőrzéséből és kereskedelméből fakadt, ránk kései utódokra kevés becses emlék maradt. Közéjük tartozik a Szent Korona, a jogar és a magyar jelkincs. Ez utóbbival, a hun-magyar jelkészlettel már korábban is foglalkoztunk, ezért e cikkben esetenként elegendőnek látszik a rájuk való hivatkozás is.




3. ábra. A Bolse Anyikovó-i obi-ugor szent ligetből származó lelet, egy szaszanida típusú, feltehetően szabír készítésű ezüsttál hátoldalára rajzolt jelenet, alul az Orion csillagképet ábrázoló, a hun-magyar dinasztia nemzetségjeleként szolgáló Nimród tamgával (balra), magyar dénár az 1200-as évekből, ugyanazzal a Nimród tamgával (jobbra) 


Jordanes szerint a szabírok tartották kézben az északi erdők népeivel folytatott prémkereskedelmet s ennek során készíthették és cserélhették be ezt a tálat is. Az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga felbukkanása a szabír tálon és a magyar dénáron az ősvallási jelkészlet átöröklődését támasztja alá. Ugyanez a tamga megtalálható az óbolgár emlékeken is a dinasztia jelképeként - ami összefügg az uralkodóház hun eredetével és azonos őshagyományával.



4. ábra. Alán (ász) amulett a Nagyságos Bél, a magas kő mondattal



Mirkhond, perzsa történetíró szerint a keleti-hunok négy fő ága az abar, chazar, asi, petseneg, vagyis avar, szabír, alán, kangar. A fenti alán amulett a heftalita Hun Birodalomban használatos jelek magyar-azonosságát tanúsítja (4. ábra). 

Amihez Jordanes azt teszi hozzá, hogy az igazi hunok utódai a szabírok és az onogurok (e népneveket egymás szinonimájaként használja, mintha egyetlen nép két nevéről lenne szó). A Bíborbanszületett szerint a szabír (szavartü aszfalü azaz fehér/heftalita szabír - VG) a magyarok régi neve, az onogurt meg azóta is ránk alkalmazza a külföld. Ez megerősíti azt, hogy amint a magyar nép azonos a hun néppel, azonképpen a magyar jelhasználat előzménye is azonos a hun jelhasználattal. 


5. ábra. Permi jelvény Szaveljeva nyomán a Magas sarok kő mondattal, a magas és a szójelét a perem hullámos kialakítása jelzi, a sarok szótöve a sar szójellel, a végződése pedig betűkkel van rögzítve (a permi kultúra végén jelentkező erős hun hatás bizonyítéka)












9. ábra. Sopronkőhidai avar sótartó a szimmetrikusan elhelyezett Magas sarok kő mondatokkal, hasonló sótartókat az Adria partvidékén találtak - mert a horvátok őseit az avarok telepítették oda csatlakozott, a gyepü védelmével megbízott népként






10. ábra. A nagyszéksósi hun szíjvég teteje és egy veleméri rajzos sindü rajzának hasonlósága az ábrázolási és jelhagyomány (a világnézet és a nemzet) azonosságát vagy rokonságát jelzi


Az őrségi Velemér neve Attila alkirályának, Valamár-nak a nevéből maradt ránk. A Velemér név Balambér "Bél ember" hun király nevének változata lehet. Valamárnak, a gótok fölé helyezett hun alkirálynak ezen a nyugat-magyarországi tájon volt országa a nagy hun uralkodó halálát követően. A csak Veleméren és közvetlen környékén használt sindü "tetőcserép" szó a római megszállás idejéről, a latin scindul "tetőcserép" szóból maradt ránk. Sindö, sindöl alakú változata a Dunántúlon fordul elő, ahol a római megszállás idején meghonosodott. Az egész magyar nyelvterületen ismert zsindely szó a német sindel átvétele, amely szintén a latin scindul-ra megy vissza. A sindü szóval és Velemér nevével igazolható, a római kor óta tapasztalható kulturális folyamatosság egyúttal a rómaiak által betelepített hunok továbbélését és jelkészletük megmaradását is alátámasztja. 


11. ábra. Kölked Feketekapu avar verete  a Nagyságos Dana Lyukó országa mondattal (balra) és a Szergej Botalov által közölt ogur/szabír változat Kazahsztánból, ezeket a csatvereteket az Al-Duna két partján élő hunok gyártották és elárasztották vele fél Európát, ez a kapcsolatrendszer egyúttal a hun jelek útját is kijelöli a sztyeppéről a Kárpát-medencébe (az Al-dunai eredetről Kézai úgy számolt be, hogy a székelyek a blakok írását használják)









A Szent Korona abroncsának Krisztus-zománcán a térden lévő jelre Ludvig Rezső koronakutató hívta fel a figyelmemet (13. ábra). Ő kért meg rá, hogy tisztázzam, mi is ez a jelszerű rekeszrajz, amit ötvöstechnikai szempontok nem indokolnak. Nos, a kacskaringó alakú  hieroglifa és a mellette lévő, hegyekből álló magas szójel együttese a Jóma ligatúra, amely a közeli és távoli rokonnépek jelzője. Ha esetenként ez a rokonság (például a Jóma ligatúrát használó indiánok esetében) nem lenne nagyon távoli, akkor etnikumjelzőnek is nevezhetnénk a Jóma ligatúrát. E mellett szólna egy általam olvasott genetikai cikk (sajnos, az adatait nem őriztem meg), mely szerint a hunok ősei mentek át Amerikába indiánnak. Amíg ez a cikk elő nem kerül, vagy megerősítést nem nyer a genetikusok részéről, addig is tekinthetjük a Jóma ligatúrát egy különleges fontosságú, a sztyeppi és a honfoglalás kori magyar íráshasználat lényegi azonosságát bizonyító adatnak.





14. ábra. Schwechati avar ékszer a Nagyságos ős földje mondattal



Honfoglaló és honfoglalás kori írásemlékek 




15. ábra. A Bodrog alsóbűi vegyes jelhasználatú fúvókatöredéken a Lyukónak szó olvasható (a szótövet a Lyuk szójelével, a szóvéget betűkkel rögzítették), a honfoglalást megélő avar közösség készítette a honfoglalás idején







17. ábra. Banai aranyozott ezüst övveret az Óg isten mondattal















22. ábra. Sárrétudvari Poroshalom, Lyukó az Egy Isten



23. ábra. Zempléni szíjvég a Magas, nagyon nagy kő mondattal



24. ábra. Gnadendorfi aranyozott ezüst övveret a Lyukó Isten mondattal



25. ábra. Az ibrányi ezüstkarperec égig érő fát ábrázoló részlete, a Magas sarok kő mondattal




26. ábra. A karosi tarsolylemez részlete a Magasságos Dana sarok köve mondattal 




27. ábra. Komáromszentpéteri turulos korong a Magas sarok kő mondattal




28. ábra. A tuzséri szíjvég a Magas kő országa mondattal




29. ábra. Az ibrányi hajfonatkorong a sarok istene mondattal 


30. ábra. Karosi szíjvég a tapar us "szabír ős" mondatjellel (balra) és a székely írás "tprus" jele (jobbra)





31. ábra. Törteli szíjvég a Ten országa "Isten országa" mondattal




32. ábra. Magyarországi szíjvég az Ak ügy "Heraklész folyó" mondattal



A 32. ábrán a magyar hieroglif írás Ak "Heraklész, patak" és ügy "folyó" jelei láthatók az eget tartó fa ábrázolási konvenciónak (az ég hieroglifának) megfelelő keretben balról jobbra és jobbról balra haladó sorvezetéssel is. Az Ak ügy "Heraklész folyó" kifejezés az istennel azonos Tejút neve volt a sztyeppén a szkítáknál és a hunoknál is.




33. ábra. A nagykörűi veret az eget tartó fa ábrázolási konvenció egyik példája, a fa az Isten szójelével azonos



Berze Nagy János magyar népmesék alapján állapította meg az Égigérő fa c. könyvében, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel. Ez az elolvasható nagykörűi veret nem csak Berze Nagy János megállapítását illusztrálja, hanem a honfoglalók írástudásának is egyértelmű bizonyítéka (33. ábra).



A honfoglalók íráshasználatának maradványa

A honfoglalók által használt írásrendszerekből ránk maradt hagyaték számbavételekor a székely írásra gondolunk, hiszen ezt ismerjük leginkább. A köztudat elsősorban ezt tekinti írásnak, ennek az eredete foglalkoztatja s nem gondol a többire. A bemutatott hieroglifikus leletanyag, valamint a honfoglalók évkönyveiről és a Quardusat-féle bibliafordításról hivatkozott források alapján kétségtelen, hogy az elsősorban betűző székely írás ezekkel a hieroglifikus rendszerekkel párhuzamosan létezett a honfoglalás korában. A jelen cikkben vázlatosan bemutatott sztyeppi és Kárpát-medencei írásfolyam alapján a székely írás nem másoktól átvett írásrendszer, hanem a hun-magyar nép alkotása, amely az általánosan használt szójelekből alakult ki. 

A magyar jelkincs további része (a hieroglifikus népi, uralmi és vallási jelhasználat) szintén a honfoglalás kori és az azt megelőző sztyeppi jelhasználatra épül.





34. ábra. A IX-X. századi afrászijábi tál olvasatában a Jóma szár földje (Jóma úr Földje) mondat ismétlődik



Az afrászijábi tál a honfoglalók elvonulása után hátramaradt íráskultúra emléke.  Összekötő kapocs a hun íráskultúra és a mai magyar valóság között. Ugyanis előfordul rajta a hunok által használt és a Szent Koronán is megtalálható Jóma ligatúra (13. ábra). Az elszórt és hátrahagyott írásjelek jól érzékelhetően kikövezik a hun-magyar nemzet vándorlásának útvonalát.



35. ábra. A  Magas kő alakban elolvasható magyar birtokjel  honfoglalás kori változata megtalálható a a 20. ábrán fentebb bemutatott pécsi sisakon




36. ábra. Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban láthatók az Egy Isten mondatjelek, amelyek arra utalnak, hogy a honfoglalók írásának ugyanúgy része volt az Isten ligatúra (1. és 33. ábra), amiképpen a székelyekének is




Irodalom

A honfoglalók jelkészletének továbbéléséről, a honfoglalás utáni jelhasználatunkból az alábbi cikkek adnak további ízelítőt. 

A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról



Hieroglifikus-birtokjeleink

- Az őriszentpéteri tál jelei

- Veleméri rajzos sindük

- Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával



- Régi templomaink jelkészlete az Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája c. cikk alapján becsülhető meg.

- X jeles veleméri rajzos sindü

- A honfoglalók könyvtárai


Zenei aláfestésként Daczi Zsolt: Honfoglalók 









További blogbejegyzések




A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra



Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu


1 megjegyzés:

  1. GG: Miért nem lehet hazatérőknek nevezni mikor azok voltak? Politikai oka van vagy??? Mi is ha elmegyünk otthonról bármennyi idöre ha hazamegyünk akkor HAZA megyünk....ahogy a diszidens is 30-50 sok év mulva hazatér, ha hazajön.

    Géza Varga: Éppen azért nem jó a hazamenők elnevezés, mert te is, meg sok más ember is sokszor hazamegy és hazament. Amennyiben hazamenők címet adnék neki, akkor Mari nénire is gondolhatna bárki, aki éppen hazamegy a boltból, vagy valami egyéb épületes ökörségre. Én azonban az Árpád féle hazatérésről írok, amit a történészek honfoglalásnak neveznek. Tetszik-e vagy sem a sok barátunknak, aki naponta akarja megváltoztatni pl. a székely írás elnevezését, az Árpád féle bevonulásnak ez az elfogadott és közismert neve akkor is, ha nem tetszik, vagy nem igaz, vagy ma bal lábbal keltél fel. Eredetileg hun írás volt a neve a székely írásnak is, de a székely-magyar rovásírás elnevezés senkinek sem bántja a szemét, mert a közhangulatot befolyásoló fejek erre nem uszítottak senkit. Te is azonnal tudtad, már a cím alapján is, hogy ebbe bele kell kötnöd és a hazatérést kell javasolnod, mert tudtad, hogy itt Árpád apánkról van szó és nem Mari néniről. Nem tudom, hogy a cikket elolvastad-e, vagy sem, de ott leírom a többszöri visszajövetelünket is. Érdekes, hogy a cikk lényegéhez egy árva szót sem tudtál hozzászólni, csak ez a kifogás jut az eszébe mindenkinek. Nem kellene kötekedned, inkább próbálj meg tanulni a cikkből!

    GG: Mindegyik férfi ilyen akkurátosan igyekszik a vért az ember arcára tolni? A szavak bántóak mert meg merem kérdezni MIÉRT amikor másként is van? Igen olvastam a cikket és hiába olvasok maguktól eleget nem tanulhat az emebr egységes történelmet mert maguk a történelmet felfektetök se egységesen irják le - de ha megmeri kérdezni az ember igen durva a válaszuk viszont. A másik vajjon valamikor a mágusok táltosok is ilyen otrombán feleltek a kérdéseket feltevö jónépnek? Igy nem lehet nemzetté nevelni az embereket letolással megszégyenitéssel ahogy ezen az östörténeti portálon maguk varga Tiborral meg más ffiakkal teszik Már egyszer közöltem ugy tanul az ember ha a hiányosságai miatt kérdez kérdez kérdez...és utána kutat. A kérdezö embert lebarmolni hááát ronda tanári szokás! Honnan a francból tudja hogy hülye minden kérdezö????👎

    Géza Varga: Onnan, kedves GG - és bocsásson meg, ha durva lettem volna, egyébként igen finomlelkű vagyok - hogy senkit sem érdekel a cikk tartalma. Senki sem figyelt fel arra, hogy az évszázados történészvita (arról, volt-e írása a honfoglalóknak, vagy sem) itt és most ebben a cikkben végleg eldőlt. Senkit sem érdekel (a hozzászólások alapján), hogy mi a lényeg, mindenki csak ebbe az egy szóba köt bele, amit már címben el lehet olvasni. Azt, hogy a cikk belsejében ugyanúgy elmondom a többszörös bevonulást, mint a kötözködők, senki sem említi, talán mert odáig el sem jutottak. Innen biztosan lehet tudni, hogy az emberek többsége nem olvas történeti munkákat és fogalma sincs arról, hogy melyek a történettudomány vonatkozó nagy és érdekes kérdései. E helyett a huszadrangú, gondolkodásra csak csökkent mértékben képes, a szakirodalommal tisztában nem lévő dilettánsok által a köznép elé vetett nem túl okos csonton rágódnak. Miért? Mert a szellemi képességeik a csontdobóknak és a rágódóknak is csak eddig terjed. A nagy kérdéseket sem feltenni, sem megválaszolni, sőt a megrágva elébük tettet megérteni sem képesek. Nem érdekli őket, mert nem tudják, hogy mit olvasnak, vagy nem is olvasnak bele sem. De a címben szereplő honfoglalás szóba belekötnek, arra rákérdeznek - mert ez felel meg a szellemi szintjüknek. Azaz innen tudom, hogy a tizedik rákérdező is ugyanazon a szinten van. De én ezt a szintet nem neveztem hülyének, ez csak az Ön kifejezése.

    VálaszTörlés