Agócs Gergely "Kongrat útinaplók 1.0" cím alatt közli a közösségi médián az alábbi ismertetőt néhány kép kíséretében: "Három napja járjuk Üzbegisztán délkeleti tartománya, Szurhandarja vidékeit. Az üzbég-afgán-tádzsik hármashatár közelében végzünk Somfai Kara Dávid turkológus barátommal népzenekutató feltáró terepmunkát. Izgalmas helyeken járunk, több bahshitól, azaz hivatásos énekmondó mestertől sikerült rögzítenünk a középkorba vezető hősénekeket. Tegnap egy dombrakészítő mester házában is jártunk, amely hangszer sajátossága az, hogy a nogaj, vagy kazah dombráknál jóval rövidebb a nyaka, illetve, hogy a magyar kobozhoz hasonlóan nincsenek rajta bundok. Ma egy vérbeli, hivatásos lakodalmi töröksípostól (a hangszer helyi neve metar) is gyűjtöttünk hagyományos tánczenét, s más egyéb finomságokat, majd nádsípon (szibizghi), agyagsípon (szapalnaj) és dorombon (csinkobuz) is játszottak nekünk. Holnap egy hegyi faluba indulunk, ahol majd részt veszünk egy köpkaron, ami a nomádok lovaspóló-szerű viadala. Majd (ha Allah és a mi Mennyei Atyánk is úgy akarja) arról is küldök képeket."
Agócs Gergely fent említett cikkében találtam egy üzbég világfát ábrázoló képet (2. ábra), amelynek megtárgyalása éppen aktuális. Mostanában zajlik ugyanis egy vita a néprajzosok között a világfáról. A vitát Pócs Éva nemrég közreadott A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében c. dolgozata váltotta ki. A szerző úgy véli, hogy a honfoglalók világfa-ábrázolásainak létére nincs bizonyíték.
Miközben sok honfoglalás kori világfa-ábrázolás van, csak azokat a kutatók nem ismerik fel, mert fogalmuk sincs a magyar hieroglif írásról és a hieroglifikus világfa-ábrázolásokról. Természethű világfa-ábrázolásokat keresnek, miközben a világfa jelszerű. Az Agócs Gergely által közölt üzbég kép éppen ilyen, ezért alkalmas a valódi világfa-ábrázolások illusztrálására.
A jelen cikkben ezt az üzbég világfát és párhuzamait mutatom be. A témának további aktualitását adja, hogy Agócs Gergely a fent említett vita egyik hozzászólója, aki e tárgyban hamarosan előadást tart a Magyarságkutató Intézet által szevezetett konferencián is.
A Tejút hasadékában kelő napisten
1. ábra. A Tejút hasadékában kelő, zsen ten olvasatú faábrázolást tartalmazó jelmontázs (balra) ugyanazt az évente ismétlődő csillagászati pillanatot idézi fel, mint a székely írás ős szójele (jobbra)
Az 1. ábra bal oldalán látható, hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójelekből összeállított) képszerű üzbég jelmontázs a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő (évente újjászülető) Istent fa képében idézi fel. Ez az üzbég fa zsen ten olvasatú, a székely írás "zs" betűjének hieroglifikus előzményét jelentő zsen(ge) szójelből és a ten hieroglifából áll.
Az 1. ábra jobb oldalán lévő székely ős hieroglifa közepén pedig egy szár "növényi szár, úr" jelentésű szójel, egy függőleges vonal van. A "fa" jele - a székely írás "sz" (szár) jeléhez hasonlóan - a hettita hieroglif írásban és a sumér írásban is egy függőleges vonal.
Azaz az üzbég jelmontázsnak és a székely ős jelnek ugyanaz a jelkultúra és ősvallási képzet volt a szülőanyja. Ezért az üzbég zsen ten mondatjel megértése hozzásegít a Pócs Éva által felvetett kérdés megválaszolásához.
6. ábra. A kusán érem és az I. Hormizd kusán uralkodó kezében tartott Zsen ten (mai magyarsággal: Zsendülő isten) olvasatú méltóságjelvény, felette valószínűleg a Hold ábrázolását (esetleg a feje tetejére állított nagy hieroglifát) látjuk
7. ábra. A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó hieroglifikus szövege is tartalmazza a Zsen ten "zsendülő/újjászülető isten" ligatúrát, az ábra jobb felső sarkában egy kaitag szőnyeg hasonló motívuma
Magas kő
A magas kő a Tejút egyik neve, amely szerint a világoszlop egy hegyekből rakott lépcső. E fejezetben a magas kő ábrázolási konvenció néhány példáját mutatom be, mert ez szerepel az üzbég jelmontázsban is a világfa kereteként, ezért szükséges az ott szereplő világfa-ábrázolás megértéséhez. Azt támasztja alá ugyanis, hogy a hun-magyar világnézet központi eleme volt az elolvasható, Istennel azonos világoszlop, amit esetenként világfa, máskor hegyekből rakott kőlépcső formájában ábrázoltak.
A 14. ábrán olvasható Magas zsendülő kő mondatjel ismét az üzbég világfa-ábrázolás értelmezését segíti. Ugyanis a magas kőhöz ez esetben ugyanúgy társul a zsenge hieroglifa, amiképpen az üzbég világfa-ábrázolásnak is része. Azt támasztja alá, hogy világfa és a magas kő azonos a karácsonykor felragyogó, isteni Tejúttal.
Irodalom
Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 - 2009., Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest, 2011.
Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse, Néprajzi Értesítő, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1974.
Khodadad Rezakhani From the Kushans to the Western Turks (academia.edu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése