2020. november 28., szombat

Hímes tojás a "Jóma, a zsenge istene" mondattal

Hímes tojásainkon a magyar hieroglif írás sok rövid szövege megtalálható, ezért az elolvasásuk - a magyar írás- és nyelvtörténet kezdeteinek jobb megismerése érdekében - elodázhatatlan feladat. Györgyi Erzsébet néprajzkutatótól Zsabokorszky Zsolt ajánlására megkaptam a hímes tojásokról írt és a Néprajzi Értesítőben megjelent tanulmányát. Itt is megköszönöm a segítségüket! Jelen cikkben a fenti dolgozatban közölt magyarországi hímes tojás jeleit olvasom el (1. ábra).



1/a. ábra. A Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojás (középen), a Jóma ligatúra a tojásról (balra fent), a Zsen ten ligatúra a tojásról (balra lent), valamint a székely "j" ("folyó") és "m" (magas) jelek (jobbra fent), továbbá a "zs" (zsenge) és ten "isten" jelek (jobbra lent) 



1/b. ábra. A Györgyi Erzsébet által közölt hímes tojáson a Jóma zsen ten (mai magyarsággal a Jóma a zsenge istene, vagy Jóma a feltámadó isten) mondat olvasható


"Biztos vagyok abban" - tájékoztat a szerző - "hogy a régi írásjelek jelentésének megfejtéséhez fontos segítség a régi korok ábrázolásainak és az azokból kifejlődött ornamentikának, díszítményeknek tanulmányozása és összevetése. ... az ember a kezdetektől ábrázolt - ezt tudjuk a barlangrajzokból - és rendkívül hosszú idő alatt váltak egyes ábrák oly mértékben egyezményessé, hogy azok írásjelek elődeinek tekinthetők."



2/a. ábra. A Jóma a kacskaringó alakú "folyó, isten" és a hegyekből rakott lépcsőt ábrázoló ma "magasba vezető út" jelekból alkotott ligatúra, a Tejúttal azonos kőkori isten neve


2/b. ábra. Jóma ligatúra az azték földistennő templomából




3/a. ábra. A Zsen ten ligatúra felső része a székely írás "zs" (zsenge) jele, alsó része a ten (isten) szójel, a ligatúra az első termés, az állandó megujulás istenére, a napisten évenkénti feltámadására utal



 3/b. ábra. A Zsen ten ligatúra előfordulása egy dagesztáni kaitag szőnyegen



4/a. ábra. Nap hieroglifa a tojásról



4/b. ábra. Egy debreceni csigatészta-csináló borda napjelképe


A tojás hieroglifái arról tájékoztatnak, hogy Jóma napisten azonos a Tejúttal és az ő feladatkörébe tartozik, neki köszönhető az élet évenkénti újraindítása, az első termés biztosítása. Ez a mondanivaló illik a tojásra, amely szintén az élet megújulásának jelképe. 

A kereszténység ma is őrzi az ókori zsengeünnep (az új termés és a feltámadás ünnepének) emlékét. Ezért szerepel a zsenge szójel a jeruzsálemi Szent Sír templom (a Feltámadás templomának) kapuja felett, ezért található meg az azonos alakú sen "fiatal növény, hajtás" jel a kínai írásban és a 6500 éves anaui pecsétnyomón is.

A népi hieroglifák további párhuzamai és magyarázata, az írásrendszerek kapcsolatának kifejtésével és más tudnivalókkal együtt megtalálható a Magyar hieroglif írás c. kötetben.



5. ábra. Kínai sen "fiatal növény, hajtás" jel, a székely írás "zs" (zsenge) jelének pontos (formai és tartalmi) párhuzama, amely a zsengeünnepre, a feltámadás és az új termés ünnepére emlékeztet



Irodalom

Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse, Néprajzi Értesítő, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1974.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Székely hieroglifák Magyar Katolikus Lexikon szócikk

Varga Géza: Hímes tojások jelei

Varga Géza: A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó magyargyanús jelei






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése