Rövid hír jelent meg egy kínai-magyar közös szervezéssel megvalósuló hun kiállításról a Magyar Hírlapban (1). A jelen cikkben hun, vagy hun hatást tükröző hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójeleket alkalmazó) írásemlékeket mutatok be, ezzel tisztelegvén a nagyszerű gondolat előtt. A kiállítás időszerű, ám az akadémikus tudomány számára pillanatnyilag megoldhatatlan rovológiai feladatot jelent (2). A genetikai kutatások már előkészítették a talajt a hun-magyar azonosság, a magyar őstörténet évszázada legnagyobb, ám a finnugrizmus által mesterségesen kreált kérdésének eldöntéséhez. Ma újra nyilvánvaló az akadémikus tudomány berkeiben is, hogy a magyar őstörténet szorosan kapcsolódik a hunok történetéhez, vagy inkább azonos azzal. A genetikai adatok azonban sokféleképpen magyarázhatók, mert a gének nem rögzítik a nyelvet és a kulturális identitást. A hun-magyar azonosság kérdésének eldöntésére a múzeumok polcain porosodó hun hieroglifikus nyelvemlékek alkalmasak. E nyelvemlékek alapján a válasz tulajdonképpen már meg is született: a hunok magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszéltek és a magyar hieroglif írást használták. Csupán a valójában rovológiai téren nem is létező "tudományos konszenzusnak" kellene ezt megemésztenie, hogy a megnyilatkozásai (kiállításai, tankönyvei, konferenciái) megfeleljenek az ismert írástörténeti tényeknek, fórumain megjelenjen a nyelvemlékek valósága is.
Az alábbi cikkben az olvasó ellenőrizheti a hunok és rokonnépeik, vagy a hun kultúra hatása alá került népek által hátrahagyott hieroglifikus írásemlékek elolvasása terén elért eredmények egy részét (3). Olyan hieroglifikus szövegeket sorakoztatok fel, amelyek jó része, az íráshordozó jelentősége folytán feltehetően szerepelni fog a tervezett hun kiállításon. A kiállított hun nyelvemlékek mellett pedig célszerűnek és illőnek gondolom az olvasatuk feltüntetését is. Ezek nem csak a magyar nyelv és identitás hun gyökereit, hanem a korai kínai kultúrával való rokonságot is dokumentálják.
Hun és hun kapcsolatot tükröző nyelvemlékek
A hun írás emlékeinek felsorolását az egyik legszebb és jól elolvasható hun írásmutatvány, a regölyi ezüstcsat képével kezdem (1. ábra). Ez kellőképpen illusztrálja a magyar hieroglif írás jellemzőit. A kőkori eredetű írás képszerű hieroglifákból alkot az ősvallás számára fontos képeket. Nem hosszú sorokat, egybefüggő szövegeket írtak vele, csupán rövid ősvallási jelmondatokat raktak egymás közelébe. Az ősvallási céloknak akkor felelt meg, ha az íráskép kifejezetten szép és gondolatébresztő volt, ha jelvényként, ékszerként is viselhették. Nem kétséges, hogy e törekvést siker koronázta. Ez az írás a hunok tehetségének káprázatos bizonyítéka.
Az ábrák jellemzően fotógrafikák, amelyek esetenként minimális grafikai rekonstrukciót tartalmaznak. A leletek képe mellett esetenként elhelyeztem a hun hieroglifák székely írásból, vagy a népi és uralmi jelhasználatból ismert megfelelőit is. Ezek a megfejtés kiindulópontját képezték és lehetővé teszik az ellenőrzést.
Az írásemlékek besorolásánál az alábbi szempontokra voltam tekintettel:
- Az ékszerek szinte változatlanul átvészelhetik az évszázadokat, könnyen szállíthatják őket távoli tájakra és gazdát is cserélhetnek, ezért pusztán a lelőhely alapján bizonytalan az etnikumhoz kötésük.
- A régészek szeretik a hun tárgyakat idegen nemzeteknek ajándékozni. Szergej Botalovtól tudjuk, hogy a korai hun tárgyakat szarmatának, a késeieket meg germánnak szokás minősíteni.
- A tapasztalt gyakorlat alapján a finnugrizmus legfőbb informális törekvése a hun-magyar azonosság tagadása.
- A finnugrizmus fellépéséig (a világosi fegyverletételig) a magyar hagyomány a székely írást hun-szkíta írásnak tekintette.
- A hieroglifikus hun nyelvemlékekkel új, jelentős forráscsoportot mutathatunk fel, amire az eddigi tudósgenerációk nem építkezhettek. A jelen cikkben tárgyalt írásemlékeken feltáruló magyar nyelv etnikumjelző.
Az 1. ábrán a regölyi hun ezüstcsat Magas kő és Nagyúr földje olvasatú mondatai láthatók kiemelve (balra fent és középen). Alattuk a Lyukó nagy szár (mai magyarsággal Lyukó nagyúr) mondatot alkotó hieroglifák (az ábra bal alsó részén, fentről lefele). Az ábra jobb oldalán a hun hieroglifáknak megfelelő székely "m" (magas), "harmadik k" (kő), "s" (sar "sarok, úr"), "n" (nagy), "f" (Föld), "ly" (lyuk, Lyukó), "n" (nagy), "sz" (szár "növényi szár, úr") rovásjelek sorakoznak.
2. ábra. Kínai neolitikus tál, amelynek szójelekkel írt ismétlődő mondatai megtalálhatók a hun írásemlékeken is
A 2. ábra bal felső sarkában a Magas sar kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondatjel van. Alatta az ég és a szár "növényi szár, úr" hieroglifák mai magyarsággal az Ég ura mondatot rögzítik.
3. ábra. Amur-menti sziklarajz részlete: istenábrázolás Kr. e. 4000 tájáról (az ábrát Hoppál Mihály is közölte)
A 3. ábra istenábrázolásának fején balról jobbra a Szár Ak isten ügy szár szójel-sorozat olvasható. Ez mai magyarsággal a Heraklész isten a folyó ura alakban adható vissza (her Ak am. szár Ak "Ak úr").
A 4. ábrán négyszer is elolvasható mondat a Lyukó ügy ten (mai magyarsággal: Lyukó a folyó istene) szöveget rögzíti.
5. ábra. Mongólia, Khovd, a sziklarajz olvasata: Égi Dana isten (középen), balra lentről felfele a hun ég, Dana, ős és ten hieroglifák, jobbra a hieroglifáknak megfelelő székely "g", "d", ős és ten jelek (Obruszánszky Borbála nyomán)
A 6. ábra alsó sorában a székely írás "n" (nagy) és "d" (Dana) jele olvasható jobbról balra. A székelyek ma is használják a Dana verjen meg! mondást. A székelyderzsi templom rovásírásos tégláján is szerepel ez az istennév a Miklós, Dana ten papp(j)a mondatban.
8. ábra. Aranyálarc Nyugat-Tibetből, Kr. e. 1000 tájáról, magyar hieroglifákkal
A tibeti aranyálarcon lévő jó, Óg, Lyukó és szár jelek (az ábra bal oldalán, fentről lefele) a Jó szár Lyukó az égben (mai magyarsággal: Jó úr Lyukó az égben) mondat elolvasását teszik lehetővé (8. ábra).
9. ábra. Hun múmia feje a Tárim-medencéből Jóma ligatúrával
A 9. ábrán látható mondatjel alsó része a pontatlan kép alapján nem tisztázható kellőképpen. A Jóma "jó magas" ligatúra (egy kőkori isten neve) jól felismerhető. A teljes mondat feltehetően Jóma magas köve, vagy Jóma szár (mai magyarsággal Jóma úr) olvasatú.
10. ábra. Alucsajdengi hun korona Jóma ligatúrával (Hohhot Múzeum)
A világmodellek sarkain a magasba vezető út jelzésére szokás a Jóma ligatúra elhelyezése. Ezért szerepelnek a túlhangsúlyozott kecskeszarvak az alucsajdengi hun korona világmodelljének sarkain is (10. ábra). Megjelenik hasonló jelhasználat kaitag szőnyegen és buzsáki hímzésen is.
A 12. ábrán egy mongóliai hun szőnyeg részlete, egy felülnézeti világmodell látható. A világmodell köriratában a Lyukó a zsendülő jó "Lyukó a feltámadó Jó" mondat ismétlődik. A jó szavunknak egykor "folyó" jelentése is volt. A jó ma is az Isten állandó jelzője, mert az ősvallás szerint az Isten azonos az égi folyóval, a Tejúttal. Karácsonykor a Tejút hasadékában kél a Nap s ettől fogva hosszabbodnak a nappalok. Ezt tekintették az évente meghaló és feltámadó napisten újjászületésének. Ezért e mondat eredeti értelmét talán jobban megközelíti a Feltámadó jóságos Lyukó folyóisten megfogalmazás. A világmodell közepén a Bél szár Óg (mai magyarsággal: Bél úr az égben) mondat olvasható.
13. ábra. Hun díszpánt és részletei a Lyukó földje és a Ragyogó jó Khuár (mai magyarsággal Ragyogó jó/folyó úr) mondattal (Hohhot-i Belső-Mongólia Múzeum, Beliczai Mária fényképe nyomán)
A hun díszpánton hieroglifákból álló felülnézeti világmodellek ismétlődnek (13. ábra). A hieroglifák két mondatot is rögzítenek.
- A kerek világmodell a teremtett és rendezett Föld (az Éden) jelekből alkotott térképe. A mellette lévő Lyukó jelekkel együtt ez megengedi a Lyukó Földje olvasatot. A hieroglifikus szövegek gyakori mondanivalója ez: a Földet, vagy az országot az Isten tulajdonának mondják (mint pl. az Árpád kori karcagi csatkarikán is). A világmodell a két hieroglifának megfelelő székely "ly" (lyuk, Lyukó) és "f" (Föld) jellel együtt az ábra bal alsó negyedében látható.
- A világmodell belsejében lévő jelek a Ragyogó, jó Khuár (mai magyarsággal a Ragyogó jó/folyó úr) olvasatot teszik lehetővé. A jó szavunknak egykor "folyó" értelme is volt, amit a mai olvasatban a pontosabb megértés érdekében feltüntettem. Ez a folyó a Jóistennel azonos Tejút.
14. ábra. Hun üst a Nagyon nagy ország mondattal (Hohhot-i Belső-Mongólia Múzeum, Beliczai Mária fényképe nyomán)
A 14. ábrán látható hun üst oldalán a nagyon nagy, a füleken pedig a heraldika által megőrzött ország hieroglifa olvasható.
15. ábra. Hun jelvény a Ragyogj Lyukó sar (mai magyarsággal: Ragyogj Lyukó úr) mondattal (Hohhot-i Belső-Mongólia Múzeum, Beliczai Mária fényképe nyomán)
16. ábra. Hun aranyálarc Kirgiziából a szár "növényi szár, úr" hieroglifával
A szár "növényi szár, úr" hieroglifa elhelyezése az arcon, meg az orron a magyar nyelvet azonosítja, amennyiben a szár, úr, orr és arc szavak közös etimológiájával függ össze (16. ábra).
17. ábra. Halotti maszk a Tastik-kultúrából az Óg "ég?" hieroglifával, alul jobbra a székely írás "o/ó" betűje
A szkíta-hun kultúrkörbe tartozó Tastik-kultúra a Kr. e. V. századtól a Kr. u. II. századig virágzott a Jenyiszej mentén (17. ábra).
18. ábra. Párthus pecsétnyomó aranyoroszlánja (fent), alatta a két hieroglifikus mondata: Jó sar (mai magyarsággal : Jóságos úr) és Lyukó nagy nagy nagy ragyogó sar (mai magyarsággal: Lyukó a nagyon nagyon nagy ragyogó úr), a legalsó sorban balról jobbra a párthus hieroglifáknak megfelelő székely "s", "j", "ly", "n", "r" és "s" rovásbetűk
A 19/a. ábrán látható kusán függőn más mondatok mellett két istenidéző szertartási szövegkönyv is egymásba van építve (19/b. és 19/c. ábra).
19/b. ábra. A kusán függő részlete két, egymásba épített, de függőlegesen ellentétes olvasási irányú istenidéző szertartási szövegkönyvvel
A 19/b. ábrán látható részlet olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Nagyon nagy szár Lyukó. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. Mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Nagyon nagy urunk Lyukó. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. Ebből a szár "úr" hieroglifa és a hozzá csatlakozó középső mondat fejjel lefele lóg és alább van részletesebben kifejtve (19/c. ábra).
19/c. ábra. A kusán függő második istenidéző szertartási szövegkönyve
A 19/c. ábrán látható részlet olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Nagyon nagy szár. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. Mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Nagyon nagy úr. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. Az ábra bal oldalán fentről lefele a ragyog, nagy és szár hieroglifák láthatók. A jobb oldalon ezek párhuzamai a székely írásban: az "r" (ragyog) és "n" (nagy) rovásbetűk, valamint a népi szár "növényi szár, úr" hieroglifa és a székely "sz" (szár) rovásbetű.
19/d. ábra. Lyukó jó sar országa (mai magyarsággal: Lyukó jóságos úr országa)
A mitikus csodalények szárnyán egy további mondat olvasható (19/d. ábra).
19/e. ábra. A kusán függőn csodalények által megtestesített Ak ügy "Heraklész folyó" jelpár az istennel azonos Tejútra utal, balról az ügy "folyó", jobbról az Ak "patak, Heraklész" hieroglifa
19/f. ábra. A kusán függő Lyukó isten mondatjele, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "ly" (Lyukó), ten és ős jelei
A 22. ábrán lévő hun ékszer két szélén a Lyukó szár (mai magyarsággal: Lyukó úr), középen pedig a Nagyon nagy Üdő mondat olvasható. A kercsi hun Lyukó, szár, nagy és Üdő hieroglifákat az ábra bal szélén soroltam fel. (Üdő "Idő" a napisten egyik neve, a sumér Utu "Idő" és a szkíta Oitoszür "Idő úr" napisten-nevek megfelelője.) A hun hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "sz", "n" és "ü" rovásbetűk fentről lefele az ábra jobb szélén láthatók.
A 23. ábrán bemutatott fibula a szójelekkel írt Ragyogj, ragyogj, ragyogj ős ten nagyúr! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj Isten nagyúr!) mondatjele. Az ábra bal szélén fentről lefele a hun nagy, szár "növényi szár, úr", ten, ős és ragyog szójelek láthatók. Az ábra jobb szélén a megfelelő székely "n", "sz", ten, ős és "r" rovásjelek vannak.
A 25. ábrán lévő hun ékszer szimmetrikus mondatának olvasata: Dana Isten országa.
28. ábra. A telki hun vascsat alsó részének közepén háromszor ismétlődik a Lyukó ragyog az égben mondat, mellettük két oldalon a Ragyogj/ragyogtál ég mondatok olvashatók
A Telki hun vascsaton (28. ábra) egy istenidéző szertartás szövegkönyvét látjuk. Mindegyik mondat hasonló jelekből áll, ám az olvasatuk a szertartás három szakaszának megfelelően eltérő (a szójelek nem jelölik a szó pontos alakját). Az első mondatban a középső jelet ragyogj, a másodikban ragyog, végül a harmadikban ragyogott alakban kell olvasni.
29/b. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez a Magas kő Dana országa olvasatú mondata
29/c. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez szimmetrikus Dana a Magas kő mondata
29/d. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez Ak országa mondata
29/e. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez szimmetrikus Nagy ügy (mai magyarsággal: Nagy folyó) mondata
A 35. ábra bal szélén lentről felfelé a csat Nap, nagy és szár "úr" hieroglifái. Az ábra jobb szélén egy népi napjelkép Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester másolt edényéről, felette a székely "n" és "sz" rovásbetűk.
36. ábra. Nagyszéksósi hun csat a Nagyon nagy szár (mai magyarsággal a Nagyon nagy úr) mondattal
38. ábra. Nagyszéksósi nagyszíjvég a Nagyon nagy Egy sar (mai magyarsággal Nagyon nagy Egy úr) mondattal
40. ábra. Lengyeltóti hun edény a szár "úr" hieroglifa képszerű változatával (Bakay Kornél nyomán)
A lengyeltóti hun edény oldalára azért tették az Istennel azonos égig érő fát (Tejutat) idéző szár "úr" hieroglifát, mert a több példával igazolt ősvallási előírás szellemében az edények díszítésének az Édent, a Teremtést és a Teremtőt kellett felidéznie. Így kívánták elérni, hogy az edényekből fogyasztott étel és ital a Teremtő ajándékának, az előállítása érdekében végzett emberi munka pedig Istennek tetsző dolognak, a Teremtés folytatásának tűnjön (40. ábra).
A 41. ábra szíjvégén a Lyukó nagy ragyogó szár (mai magyarsággal: Lyukó a nagyságos, ragyogó úr) mondat olvasható. A Lyukó, nagy, ragyogó és szár "úr" szójelek az ábra bal oldalán sorakoznak (fentről lefele). A hun szójeleknek megfelelő székely "ly", "n", "r" és "sz" rovásbetűk az ábra jobb oldalán láthatók.
42. ábra. A szilágysomlyói hun boglár jeleinek olvasata: Lyukó ragyog él ős ... Khuár, mai magyarsággal: Lyukó a ragyogó, élő ős, az (Orion csillagkép) ura
Az erdélyi avar fülbevaló feje tetejéről a talpára állított jelmontázsa az 44. ábra bal oldalán látható. A székely írás "m" (magas), "k" (kő), "b" (Bél), "s" (sar) és "f" (föld) jelei pedig az ábra jobb szélén. A jelmontázs olvasata: A magas kő Bél sar földje (mai magyarsággal: A magas kő Bél úr földje)
45. ábra. Kölked Feketekapu lelőhelyről származó avar veret
Az Al-Duna mentén élő hunok által készített veret Kölked-Feketekapu avar kori lelőhelyen került elő (45. ábra). A magyar hieroglif írás segítségével a két központi hieroglifa olvasata: Nagyságos Dana (mai magyarsággal: Nagy Isten).
A zamárdi avar csat (46. ábra) felső jeleinek olvasata: Bél szár magas köve (mai magyarsággal: Bél úr magas köve). Alul a Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Ak ügy. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál. (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj! Heraklész folyó. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál.) mondatok olvashatók.
A zamárdi avar szíjvég ragyogó hieroglifája és nagy jó sar, mai magyarsággal nagyságos jó urunk mondatjele a 48. ábra bal felső sarkában van. Az avar hieroglifáknak megfelelő székely "r" (ragyogó), "n" (nagy), "j" (jó) és "s" (sar "úr") jelek pedig az ábra jobb felső sarkában kaptak helyet.
50. ábra. A Hortobágy-Márkus-i avar lelet világmodelljén sugár irányban négyszer olvasható el a Lyukó nagy szár (mai magyarsággal Lyukó nagyúr) mondat
51. ábra. A
gátéri avar madár felett az
Ég szár (mai magyarsággal
Ég ura) mondat olvasható, akár a kínai neolitikus tálon (6. ábra)
Az 54. ábrán látható avar lelet felső részén a Nagyon nagy Óg ten (mai magyarsággal: Nagyon nagy Óg isten), alul a Ragyogó jó sar (mai magyarsággal: Ragyogó jóságos úr) mondat olvasható. Az ábra bal oldalán fentről lefelé az avar nagy, Óg, ten, sar "úr", ragyogó és jó hieroglifák vannak, jobb oldalán pedig a hieroglifáknak megfelelő székely "n", "o/ó", ten, "s" "r" és "j" rovásjelek.
55. ábra. A zamárdi avar szíjvég hátlapján lévő jelek olvasata jobbról balra: Ős, ragyogó ügy szár, nagyon nagy szár (mai magyarsággal: Ősi, ragyogó folyó úr, nagyon nagy úr)
A balról első bojnai idolon kétszer szerepel egymás fölött a Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy Szár ten él, mai magyarsággal a Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy Úr(is)ten él mondat (56. ábra). A második idolon a Ragyogj! Dana ten sar. Ragyogtál. mondatok olvashatók. Ez egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlata. A harmadik idol olvasata lentről felfele: Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy sar tapar ős él, mai magyarsággal: A Nagyon nagy, nagyon nagy, nagyon nagy úr, a taparok őse él. A negyedik idolon a Dana ten él mondat olvasható.
57. ábra. Vukovár környéki fémtükör az avar, vagy az Árpád korból hieroglifikus mondatokkal (fent), valamint a vukovári - székely/magyar jelpárhuzamok (lent)
60. ábra. Meroving ezüstgyűrű (középen), balra a jó és a Sar ős ten (mai magyarsággal a Jóságos Úristen hieroglifákkal, jobbra a hieroglifáknak megfelelő székely "j", ős, ten, és "s" rovásjelekkel
61. ábra. Meroving korong (fent) sugár irányú Lyukó ős ten ország (mai magyarsággal: Lyukó isten országa) olvasatú mondatokkal, valamint a hieroglifák székely és magyar megfelelőivel
A szamarai ezüst övvereten (62. ábra) három hieroglifikus mondat olvasható el. A Nagy Ak ügy "Nagyságos Heraklész folyó" mondat háromszor megismétlődik a virágaiban. A Magas kő mondatot a fatörzs karéjos levelei alkotják. A Bél a ragyogó égi kő mondatot pedig a levelekre írt jelek rögzítik.
A Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománc három csoportba tagozódó jelei egy istenidéző szertartás három szakaszának szövegkönyvét rögzítik magyar hieroglifákkal (63. ábra). Ezek olvasata három mondatot ad: Ragyogj, ragyogj, ragyogj sar "Uram"! Lyukó sar "Úr" földje. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál sar "Uram". Az ábra alsó sorában láthatók a hieroglifáknak megfelelő székely jelek: balra az "r", "s", középen "f", "s". "ly", jobbra ismét az "r" és az "s" rovásbetűk láthatók.
64. ábra. A Staffordshire-i amulett, középen az Óg sar "Óg úr" mondatjel, mellette két oldalon a Ragyogj/ragyogtál magas szár kő, nagy, magas szár kő! (mai magyarsággal: Ragyogj/ragyogtál magasságos úr köve, nagyságos, magas úr köve!)
Szövegpárhuzamok
A közel egységes hun írásfolyam (kultúra, nyelv, ősvallás) létét legjobban az azonos jelekkel elolvasható azonos mondatok igazolják. Ilyenekből is előfordul néhány.
- A Nagyságos Dana mondat olvasható a Kölked Feketekapu avar lelőhelyen előkerült vereten (45. ábra). A veretet az Al-Duna két partján élő hunok készítették és terjesztették el szinte egész Európában. Ugyanez a két jel ismétlődik a kínai Noin Ula lelőhelyen előkerült hun szőnyegen is (6. ábra).
- A Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr) mondat megtalálható a Pécs Nagykozár Üszögpusztai kisszíjvégen (41. ábra), a romániai Sarata Monteoru lelőhelyen előkerült hun fibula jelei között (23. ábra), a rádpusztai hun üstön (27. ábra), a vörösmarti hun kardfüggesztőn (43. ábra) és Kölked Feketekapu avar veretén (45. ábra) is.
- A Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondat megtalálható egy Bóna István által közölt hun csaton (66. ábra), valamint a Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrűn (67. ábra) is.
66. ábra. Hun csat a Bél szár (mai magyarsággal a Bél úr) mondattal
67. ábra. Tiszabezdéd Harangláb honfoglalás kori gyűrűje a Bél szár "Bél úr" mondattal (a szár hieroglifának itt a lineáris változatát látjuk)
- A Bél nagy szár (mai magyarsággal: Bél nagyúr) mondat szintén megtalálható több helyen is. A 66. ábrán látható hun csat íve - más hun és avar csatokhoz hasonlóan - kiolvasandó jel, ezért az olvasata Bél nagy szár (mai magyarsággal: Bél nagyúr). E mondat megtalálható a wittislingeni meroving fibulán is (58. ábra).
Az Isten (ős + ten) párhuzam
68. ábra. Hun ékszer ismeretlen lelőhelyről Magas kő, Nagyságos Khuár földje, Nagy, Lyukó és Isten jelekkel
Az istenidéző szertartás szövegkönyvének párhuzamai
Az istenidéző szertartás szövegkönyvét a hieroglifák jellegzetes hármas csoportjáról lehet felismerni. Az első és utolsó csoportban megtalálható a székely "kis r", valamint a hettita hieroglif írás rá szójelének magyar megfelelője (a ragyog/ragyogj/ragyogtál szójel). Ez különböző állású vonalak csoportjaként jelenik meg. A szertartás kezdetén az Isten hívogatását rögzítik, ami a Ragyogj, ragyogj, ragyogj szavakkal történt. A szertartás végén a Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál szavakkal búcsúztatták az Istent. A középső jelcsoportban az Isten képszerű ábrázolása, neve, vagy jelzője jelenik meg.
A Hohhot Múzeum macskaféle ragadozójának mellső lábán a Lyukó ragyogj, ragyogj, ragyogj!, a hátsó lábán a Lyukó ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál! mondat olvasható a szertartás kezdő és befejező szakaszának megfelelően (... ábra). Az állat testén a Lyukó sar (mai magyarsággal a Lyukó úr) mondat ismétlődik, amivel az epiphaniát, az Isten megjelenését rögzítették. A három jelcsoport együttesen megfelel az istenidéző szertartás három szakaszának.
Istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatát találjuk a szabírhunok számára 531 táján a mervi oázisban készített Szent Korona pártáján lévő Krisztus-zománcon és másutt is.
Jegyzetek
(1) A Magyar Hirlap cikke szerint Chu Xiaobo, a Shanghai Múzeum igazgatója az egyik szerződő fél. Közvetítő feladatokat lát el dr. Back István Henrik, a Back és Rosta Kft. vezérigazgatója. A magyar szerződő fél Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója. A történeti képet Prof. Dr. Kásler Miklós így foglalta össze: „Archeogenetikai bizonyítékok vannak arra, hogy a Kárpát-medencei ősi népesség elindult keleti irányba, egészen belakta a teljes sztyeppét, eljutottak szinte a Csendes Óceánig. Ez a pre-Szkíta-Szkíta korszak, majd elindult egy ellentétes irányú vándorlás, amit az ázsiai hunok indítottak el...” (Magyar keletre vándorlás és hazatérés Kr. e. 3400 - Kr. u. 550.)
(2) Illik megmagyaráznom az olvasónak, miért gondolom azt, hogy az akadémikus tudomány rovológiai téren segítségre szorul a hun kiállítás rendezésekor.
I. J. Gelb és Püspöki Nagy Péter ítéletét joggal visszhangozta Sándor Klára az 1996-ban közreadott dolgozatában. E szerint a tudomány nem ismeri a székely írást, vagy nem ismeri eléggé. Minden alapvető kérdés tisztázatlan. Hozzátehetjük, hogy különösen igaz ez a székely írás előzményére, a hunok által is használt magyar hieroglif írásra. Az elmúlt évtizedek félsikerű kiállításai és a kutatók, valamint a kutató intézmények megnyilatkozásai alapján rovológiai téren a "tudományos konszenzus" sem szakmailag, sem etikailag nincs felkészülve arra, hogy a hunok hieroglifikus nyelvemlékeit megfelelő szinten a nagyközönség elé tárja. A 2021-ben megjelent MTA rováskorpusz és a róla Fehér Bence és Zelliger Erzsébet által írt kritikák dokumentálják ezt a helyzetet. Az eddigiek alapján a szakma bepótolni sem hajlandó az e téren elkövetett mulasztásait (Sándor Klára meg is fogalmazta, hogy azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással egyáltalán foglalkozni).
Lényegében ugyanannak a "szakmának" kellene most a hun kiállítást összehoznia, amelyik lereszelte a budapesti hun (ma már késő középkori) jelvény rovásjeleket hordozó felületét és máig letagadja róla a rovásjeleket. S amelyik szakma ezen esemény szakmai, etikai, vagy jogi vonatkozásait azóta sem volt képes feldolgozni. Talán azért történt mindez, hogy a lelet ne bizonyíthassa a hun-magyar azonosságot? Ha e téren minden változatlan marad, akkor a tervezett hun kiállítás rovológiai értelemben nem fogja elérni azt a legmagasabb tudományos célt, amit elérhetne.
(3) A magyar hieroglif írás a kevés szójele miatt csupán néhány ősvallási szlogen rögzítésére alkalmas. Szójeleket és hieroglifákból alkotott képszerű jelmontázsokat használ. Mindez összefügg azzal, hogy ez az írás a kőkori ősvallás jelképeiből alakult ki. A vallással együtt már a kőkorban elterjedt a Pireneusoktól Amerikáig. Sajátos szabályai vannak, amelyek megkülönböztetik a modern írásoktól. Ezek leírása és 200-nál is több írásemlék bemutatása megtalálható a Magyar hieroglif írás c. kötetben, valamint a Varga Géza írástörténész blog 1000-nél is több cikkében, az academia.edu, mdpi.com és más folyóiratok hasábjain.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza
Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...
06(20)534-2780
Köszönöm,ezt a nagyszerű tájékoztatást,de sokszor kell kisebb részletekben olvasni,h.megmaradjon a nem ezzel foglalkozó fejekben is!
VálaszTörlésM
Viszont
Kedves Névtelen! Nincs ellenemre, ha többször is elolvassák a cikkeimet. A Bibliát is ezzel a céllal írták. Köszönöm a figyelmét!
Törlés