A Bakay Kornél által közölt somogyvári gyűrű 6500 éves hieroglifikus mondatjelének olvasata

Bakay Kornél Somogyvár Szent Egyed-monostor c. kötetének 334. oldalán mutatja be az 1. ábrán látható, a monostor bazilikájának szentélysora mögötti területen talált Árpád kori "liliomos fejesgyűrű" rajzát. Jelen cikkben a gyűrűn lévő hieroglifikus (ősvallási kötődésű szójelekből álló) mondatjel olvasatával és néhány párhuzamával egészítem ki a közlést. A mondatjel kapcsolatrendszere az utóbbi 12 000 év eurázsiai és amerikai etnokulturális folyamataira világít rá. Az áttekintéshez szükség lehet a linkeken elérhető és az irodalomjegyzékben szereplő további írások elolvasására is.

1. ábra. Árpád kori gyűrű Somogyvárról a Zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúrával és az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "zs" (zsenge) és "nt/tn" (ten) rovásjelei

Az olvasatot a magyar szójelek jobb megismerése tette lehetővé. E szójelek egy részét a székely írás napjainkig megőrízte. Másik csoportjukhoz a székely rovásbetűk akrofóniájának rekonstrukciójával jutottunk el (1). 

A Zsen ten "zsendülő/újjászülető isten" ligatúra két szójelből áll. Az összetétel legkorábbi párhuzama a 6500 éves anaui pecsétnyomóról ismert (4. ábra), de megtalálható magyar hímes tojáson (2. ábra), kusán érmen (3. ábra) és kaitag szőnyegen (4. ábra) is. 

- A zsen "zsenge, újjászülető, feltámadó" hieroglifának a kínai írásban van pontos megfelelője (sen "fiatal növény, hajtás, fű"). Előfordul többek között egy somogyvári cserépedény fenékbélyegében (9/d. ábra) és a jeruzsálemi Szent Sír (Feltámadás) templom kapuja felett is.

- A ten "isten" szó változata előfordul a kínai (ott tien "ég, isten") és a sztyeppi nyelvekben (például a török tengri "isten" szóban) is (2). A ten jelforma igen sok helyen felbukkan a Pireneusoktól Amerikáig (például egy hopi tál "Ogur isten" olvasatú mondatában, 10. ábra). 

Ezek a formai egyezések a Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás alapján nem a véletlennek, hanem a jelrendszerek kőkorban gyökerező genetikai kapcsolatrendszerének köszönhetők. Az összefüggések a magyar nyelv- és őstörténet utóbbi 12 000 évéről, valamint a kapcsolódó eurázsiai és amerikai etnokulturális folyamatokról adnak tájékoztatást. Az alábbi hieroglifikus írásemlékek nyelvi oldalról erősítik meg a Bakay Kornél által ismertetett régészeti (3) és a Horváth Csaba Barnabás által közreadott genetikai következtetéseket. 

A formai egyezésekhez szemantikaiak is társulnak. A hímes tojásokon ugyanazért fordul elő, mint a jeruzsálemi Szent Sír (Feltámadás) templomban, vagy a vizsolyi templomban és a Noin Ula-i hun Lyukó jelvényen lévő tojást rakó madarak képe. Ezt fejezi ki a zsengeünnep napjainkig fennmaradt emléke és gyakorlata is. 

2. ábra. A Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojás (középen), a Jóma ligatúra a tojásról (balra fent), a Zsen ten ligatúra a tojásról (balra lent), valamint a székely "j" (jó "folyó") és "m" (magas) jelek (jobbra fent), továbbá a "zs" (zsenge "zsendülő, feltámadó, újjászülető") és ten "isten" jelek (jobbra lent) 

3. ábra. A kusán érem és az I. Hormizd kusán uralkodó kezében tartott Zsen ten (mai magyarsággal: Zsendülő isten) olvasatú méltóságjelvény, felette valószínűleg a Hold ábrázolását (esetleg a feje tetejére állított nagy hieroglifát) látjuk

4. ábra. A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó hieroglifikus szövege is tartalmazza a Zsen ten "zsendülő/újjászülető isten" ligatúrát, az ábra jobb felső sarkában egy kaitag szőnyeg motívuma

5. ábra. Kr. e. 2000 tájáról származó baktriai világmodell a Zsendülő Dana Földje mondattal

6. ábra. A kunbábonyi avar kagán csatja (fotógrafika) a Lyukó ten országa "Lyukó isten országa" mondattal

7. ábra. A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez a Dana Ős szár nagy sar zsenge (mai magyarsággal: Dana Ősúr nagyúr újjászületik)

8. ábra. Dobronaki hímes tojás a Zsendülő magas kő mondatjellel

9/a. ábra. Kőbe faragott ten "isten" hieroglifa Somogyvárról (középen, fotógrafika) további ten jelek társaságában

A 9/a. ábra bal felső sarkában látható egy római kori (Krisztus ten olvasatú) orrvédő dísze Alsóhetényből. Alatta egy 15 ezer éves jelváltozat a Mas d' Azil-i barlangból. A jobb felső sarokban a székely írás "nt/tn" (ten) jele a nikolsburgi ábécéből. Alatta a Nagy Károly által az avaroktól elrabolt kincsek egyikének, a ma Conques-i Szent Fidesz szoborként ismert alkotásnak egyik részlete látszik.

  

9/b. ábra Sírkő fényképe és rajza a kastély kőtárából, (Bakay/2011/24)

9/c. ábra. A sírkő a Múzeum lépcsőházában, az olvasata ten, vagy Isten

 

9/d. ábra. A somogyvári Zsendülő Dana "újjászülető isten" olvasatú fenékbélyeg a hieroglifák értő, elterjedt használatára utal, jobbra fentről lefele a székely írás "zs" és "d" rovásbetűje (a fenékbélyeg képe Bakay Kornél i.m. nyomán)

10. ábra. A hopi tál tulipán alakú Óg úr isten vagy Ogur isten mondatjele (az ábra két oldalán), középen fentről lefele a hopi hieroglifák székely párhuzamai: az "us" (ős), "nt/tn" (ten), "o/ó" (Óg) és "s" (sar "úr") rovásjelek

Jegyzetek

(1) A székely írás által megőrzött hieroglifák közé tartozik az "us" (ős), az "nt/tn" (ten "isten"), az Ak (patak, Heraklész) szójel és a "tprus" (tapar ős "szabír ős") mondatjel is. A rekonstruált szójelek közé tartozik a "zs" (zsenge "újjászülető, feltámadó, megújuló") jel, amelynek pontos kínai változata a sen "fiatal növény, hajtás, fű". Az "n" rovásbetűből rekonstruált szójel a nagy, amelynek formai megfelelője a kínai írásban is, meg a hettita hieroglif írásban is "nagy" jelentésű. 

Az így rekonstruált szójelek összességét magyar hieroglif írásnak neveztem el, mert a kőkori eredetű jelek az ősvallás jelei voltak, továbbá mert a magyar nemzeti írásból kiindulva sikerült elolvasnom őket és az olvasatok kivétel nélkül régi magyar szavakat és mondatokat eredményeztek. Az így feltártakat a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre 2017-ben. Az azóta végzett kutatásaimról ezernél is több cikkben számoltam be a Varga Géza írástörténész blogban és az academia.edu-n. 

A következtetéseim ellenőrzésére a szójeles írásrendszerek alapján (közülük is elsősorban a kínai írás és az amerikai indiánok népi jelrendszere segítségével) nyílhat lehetőség.  

(2) A kínai tien "ég" és "isten" jelentésű. A mai tien 天 írásjegy piktografikus változata már a Kr. e. XIV-XI. századból, a Sang-Jin-dinasztia korából származó jóscsontokon is megtalálható. Az alábbi korai kínai források alapján az ég azonos az istennel, ami egyébként Eurázsia északkeleti részén általánosan elterjedt nézet volt.

A Tavasz és ősz krónikának több szövegrészéből kiderül, hogy „az Ég nem áldja meg azokat, akik sérelmet követtek el ellene”, hogy „az Eget nem lehet megtéveszteni”, és hogy „az Ég megátkozza azt, aki helytelen cselekedeteket követ el” (Kósa/2013).

Nagy fontosságú Konfuciusz tanítása az Ég fogalmával kapcsolatban. A tien megadja az „égi rendelés”, „égi sors”, „égi akarat”, „égi megbízás”, „égi mandátum” által, az uralkodó, az Ég Fia (tien-ce 天子) uralmának legitimáló erejét (Schuessler/2007). 

A sztyeppi népeknél is általános az a felfogás, hogy az uralkodói hatalom az égből származik. Például a Hérodotosznál megőrződött eredetmonda szerint Targitaosz szkíta őskirály három fiának uralkodása kezdetén aranykincsek hulltak az égből. Ám csak a harmadik, a legkisebb királyfi tudta baj nélkül felvenni az aranykincseket, s így, ennek révén, ő lett a szkíták királya. A királyi szkíták előadása szerint első nagyuruk, Targitaosz országlásának idejétől (i. e. 1512.) a perzsák kelet-európai hadjáratáig éppen ezer esztendő telt el. Targitaosz királyságának ideje tehát a késői bronzkorban volt.  (Grandpierre/1990).  

A királyság égi eredetének gondolata közös a kínai, a szkíta és a magyar állameszmében, ami a vonatkozó jelek rokonságában is jelentkezik (11. ábra). Az ezt eredményező kínai-magyar etnokulturális közösség legkésőbb a korai bronzkorban kezdődhetett.

Ennél korábbi kapcsolatra lehet következtetni az amerikai indiánok népi jelrendszerével fennálló azonosságok alapján. Szibériában már 12 000 évvel ezelőtt is léteznie kellett a magyar hieroglif írásnak, ha az onnan - az általában hangoztatott népesedéstörténeti feltételezések szerint - legkésőbb ekkor Amerikába vándorló csoportok magukkal vitték a közös jelkészletet (10. ábra). Persze nyilván több hullámban történt az indiánok őseinek Amerikába vándorlása. Horváth Csaba Barnabás tájékoztat a genetikai eredményekről, amelyek szerint a hunok őseinek egy része Kr. e. 5000 táján vándorolt át Amerikába és - hozzátehetem - ők lehettek azok, akik ott a magyar hieroglif írás kb. 30 jelét elterjesztették. Ezek ma is használatban vannak az indiánok népi jelkészletében. Elvileg feltehető, hogy e hun-indián közös jelek egy még korábbi bevándorlási hullámmal kerültek az Újvilágba. Erre a korra emlékeztet a Jóma ligatúra elterjedtsége, amelyet a magyarok, a magyarul beszélő szkíták, a bronzkor végi tagar kultúra europid népessége, a magyarul beszélő hunok, a japánok és az amerikai indiánok használnak. 

A zsen ten mondatjel legkorábbi előfordulása a 6500 éves anaui pecséten e gondolati rendszer forrásvidékére mutathat rá. E tájon mutatta ki Kásler Miklós és munkatársainak csapata az Árpád házra jellemző genom születését (4). Ez a forrásvidék azonos lehet az ókori Szubartuval (az azt környező, azt megelőző kultúrákkal) és az innen több hullámban kirajzó szabírhunok történetével. Az egyik ilyen hullám azonos lehet a szejma-turbino kultúrával. E kultúra hagyatéka adhatott lehetőséget az uráli és finnugor nyelvcsaláddal kapcsolatos téveszmék megalkotására a hieroglifikus nyelvemlékeink megismerését és felhasználnálását el nem siető "tudományos konszenzus" számára. A kínai-magyar közös szervezésben most készülő hun kiállítás kitűnő alkalmat jelent a magyar akadémikus tudomány rovológiai tehetségének felmérésére. 

11. ábra. Az Egy országa "Isten országa" olvasatú, hegyen álló kettős kereszt az istennel azonos Tejutat jelképezi, a Magyar Királyság égi eredetének Árpád kori jelképe, a kínai tien "ég, isten" 天 írásjegy rokona, amely szerepel az "uralkodó", az "Ég Fia" (tien-ce 天子) jelben is

(3) Bakay Kornél régész így foglalja össze a magyar őstörténet feltárt folyamatait (Őstörténetünk régészeti forrásai III. kötet.): "az ősmagyarságot is magában foglaló un. preszkíta ősnépesség (amely tehát feltevésünk szerint nem indoiráni nyelvű népesség volt!) a felsőpaleolitikum idejétől folyamatosan, dél felől vándorolt fel, különböző hullámokban, észak felé, nagyobb részt a Kaukázuson és Közép-Ázsián (a Kászpi-tenger keleti oldalán), illetve a jelenlegi észak-kínai térségen keresztül jutván el az Urál vidékére, a minuszinszki medencébe és Nyugat-Szibéria területére. Ez a nagytáj ugyanis már négy-ötezer évvel ezelőtt is rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezett, mind ökológiai, mind egyéb vonatkozásokban." (Bakay/im/141. oldal) "N.L. Cslénova világosan látta és régészeti módszerekkel megkísérelte bizonyítani is, hogy a Kr.sz. előtti III. évezred végétől a Csendes-óceántól, Kínától, az Ordosz-vidékétől egészen Közép-Európáig egy hatalmas egységes térség jött létre, közös anyagi kultúrával (nyílcsúcsok, tőrök, kések, lószerszámok, kerámia, kőláda sírok) és közös szellemiséggel, amelynek meghatározó régészeti kultúrái: a szejma-turbinói, a karaszuki, a tagári műveltségek." (Bakay/im./149-150 oldal).

(4) A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján című cikk Kásler Miklós és kutatótársai tollából. Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt.  Ott is magyar nyelven elolvasható, magyar jelekkel rögzített szövegek maradtak ránk, amiképpen az okunyevi kultúra emlékein is. Vagyis az a genom, amelyik később az Árpád-házi királyokat adta, kezdettől részese lehetett a Szejma-Turbino kultúra népességének vagy meghatározó csoportjának, amelyik e területeken is otthon volt és használta a magyar hieroglif írást. Ennek az íráshasználatnak a kései maradéka a somogyvári gyűrű Zsen ten mondatjele. 

12. ábra. Hun lelet Noin Ula lelőhelyről a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció legszebb előfordulásával

A 12. ábrán lévő hun jelvényen néhány tojást rakó madár ábrázolása is segít a lyuk/Lyukó hieroglifa jelentésének megértéséhez. Ez a jelen cikk témájához azért kapcsolódik, mert jelzi a tojás korabeli értékelését, segít a szemantika feltárásában és bizonyításában. A lyuk/Lyukó hieroglifa az életet adó víz forrásának a jelképe (azért tették mellé a tojást rakó madarak képét). Ebből következően az évezredekkel ezelőtti vallásos jelhasználatnak ez (az élet forrása és örök megújulása) volt az egyik központi gondolata. Természetes, hogy a hímes tojásokon szereplő zsen ten jel is az élet forrásához, az örök megújúláshoz kötődik. A kusán érem zsen ten jele alapján alapján arra is következtethetünk, hogy ezt összefüggésbe hozták a királyi hatalom égi eredetével s hogy ezen égi kapcsolat miatt az uralkodó az élet megújulásának biztosítéka. A somogyvári gyűrű e hun-kusán ősvallási gondolat továbbélését bizonyítja az Árpádház állameszméjében. 

13. ábra. Bokharai Ragyogó zsen ten mondatjel

Monoki Ibolya hívta fel a figyelmemet a Tourists in Uzbekistan közösségi portálon Andrzej Nanus által 2024. május 15-én közzétett bokharai képsorozatra, ahol a piaci kínálatban szerepelt ez a tarsolylemezhez hasonló alakú tarisznya, rajta a Ragyogó zsen ten mondatjellel.

Irodalom 

Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 - 2009., Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest, 2011. 

Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse, Néprajzi Értesítő, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1974.

Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest, 2013. pp. 281–300. ISBN 978-963-284-374-2

Axel Schuessler: ABC Etymological Dictionary of Old Chinese. University of Hawaii Press, 2007.

Székely hieroglifák, Katolikus Lexikon (szócikk)

Khodadad Rezakhani From the Kushans to the Western Turks (academia.edu) 

Kásler Miklós és társai: Az Árpád-dinasztia filogenetikai eredetének meghatározása Harmadik Béla Y kromoszóma szekvenálása alapján, European Journal of Human Genetics, 2020. július 7.

https://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/03/nemetz-tibor-matematikus-rovologiai.html: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p.

Grandpierre K. Endre: Aranykincsek hulltak a Hargitára, Népszava, 1990.

Varga Géza: Kusán érem a hieroglifikus Zsen ten "Újjászülető isten" mondattal 

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. 

Varga Géza: Ten hieroglifa Somogyvárról

Varga Géza: A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó magyargyanús jelei 

Varga Géza: A Ten hieroglifa

Varga Géza: A jeruzsálemi Szent Sír templom rovásjelei

Varga Géza: A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez hieroglifikus mondatának olvasata

Varga Géza: "Zsenge Dana földje" olvasatú baktriai világmodell Kr. e. 2000 tájáról

Varga Géza: "Lyukó Ten országa" mondat a kunbábonyi avar kagán csatján

Varga Géza: Hímes tojás a "Jóma, a zsenge istene" mondattal

Varga Géza: Dobronaki hímes tojás a Zsendülő magas kő mondatjellel

Varga Géza: A Conques-i Szent Fidesz-szobor magyar hieroglifái

Varga Géza: A Mas d' Azil-i jeles kavicsok

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban (oszk mek)

Varga Géza: A legkorábbi magyar nyelvemlékek

Varga Géza: A temporius-téveszme diadalútja 

Varga Géza: Szarmata hieroglifák (video) 

Varga Géza: A magyarok régi neve: szabír (video)

Varga Géza: Hopi tál az "Ogur isten" mondattal

Varga Géza: Amerikai indián népi írásemlékek elolvasása a magyar hieroglif írás segítségével

Varga Géza: Tagar ékszer Jóma ligatúrával

Varga Géza: Jomon tál Jóma ligatúrákkal

Varga Géza: Azték tál Jóma ligatúrával

Varga Géza: Szarmata régészeti leletek magyar mondatokkal

Varga Géza: Szabírok azaz magyarok

Varga Géza: Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás

Varga Géza: A jeruzsálemi Szent Sír templom rovásjelei

Varga Géza

Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...