Varga Géza írástörténész: Világfát ábrázoló Zsen ten "újjászülető isten" mondatjel az Agócs Gergely által közölt üzbegisztáni hímzésen

Agócs Gergely "Kongrat útinaplók 1.0" cím alatt közli a közösségi médián az alábbi ismertetőt néhány kép kíséretében: "Három napja járjuk Üzbegisztán délkeleti tartománya, Szurhandarja vidékeit. Az üzbég-afgán-tádzsik hármashatár közelében végzünk Somfai Kara Dávid turkológus barátommal népzenekutató feltáró terepmunkát. Izgalmas helyeken járunk, több bahshitól, azaz hivatásos énekmondó mestertől sikerült rögzítenünk a középkorba vezető hősénekeket. Tegnap egy dombrakészítő mester házában is jártunk, amely hangszer sajátossága az, hogy a nogaj, vagy kazah dombráknál jóval rövidebb a nyaka, illetve, hogy a magyar kobozhoz hasonlóan nincsenek rajta bundok. Ma egy vérbeli, hivatásos lakodalmi töröksípostól (a hangszer helyi neve metar) is gyűjtöttünk hagyományos tánczenét, s más egyéb finomságokat, majd nádsípon (szibizghi), agyagsípon (szapalnaj) és dorombon (csinkobuz) is játszottak nekünk. Holnap egy hegyi faluba indulunk, ahol majd részt veszünk egy köpkaron, ami a nomádok lovaspóló-szerű viadala. Majd (ha Allah és a mi Mennyei Atyánk is úgy akarja) arról is küldök képeket."

Agócs Gergely fent említett cikkében találtam egy üzbég világfát ábrázoló képet (2. ábra), amelynek megtárgyalása éppen aktuális. Mostanában zajlik ugyanis egy vita a néprajzosok között a világfáról. A vitát Pócs Éva nemrég közreadott A honfoglaló magyarok világfája a kutatói illúziók fényében c. dolgozata váltotta ki. A szerző úgy véli, hogy a honfoglalók világfa-ábrázolásainak létére nincs bizonyíték.

Miközben sok honfoglalás kori világfa-ábrázolás van, csak azokat a kutatók nem ismerik fel, mert fogalmuk sincs a magyar hieroglif írásról és a hieroglifikus világfa-ábrázolásokról. Természethű világfa-ábrázolásokat keresnek, miközben a világfa jelszerű. Az Agócs Gergely által közölt üzbég kép éppen ilyen, ezért alkalmas a valódi világfa-ábrázolások illusztrálására.

A jelen cikkben ezt az üzbég világfát és párhuzamait mutatom be. A témának további aktualitását adja, hogy Agócs Gergely a fent említett vita egyik hozzászólója, aki e tárgyban hamarosan előadást tart a Magyarságkutató Intézet által szevezetett konferencián is.

A Tejút hasadékában kelő napisten

1. ábra. A Tejút hasadékában kelő, zsen ten olvasatú faábrázolást tartalmazó jelmontázs (balra) ugyanazt az évente ismétlődő csillagászati pillanatot idézi fel, mint a székely írás ős szójele (jobbra)

Az 1. ábra bal oldalán látható, hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójelekből összeállított) képszerű üzbég jelmontázs a karácsonykor a Tejút hasadékában kelő (évente újjászülető) Istent fa képében idézi fel. Ez az üzbég fa zsen ten olvasatú, a székely írás "zs" betűjének hieroglifikus előzményét jelentő zsen(ge) szójelből és a ten hieroglifából áll.

Az 1. ábra jobb oldalán lévő székely ős hieroglifa közepén pedig egy szár "növényi szár, úr" jelentésű szójel, egy függőleges vonal van. A "fa" jele - a székely írás "sz" (szár) jeléhez hasonlóan - a hettita hieroglif írásban és a sumér írásban is egy függőleges vonal.

Azaz az üzbég jelmontázsnak és a székely ős jelnek ugyanaz a jelkultúra és ősvallási képzet volt a szülőanyja. Ezért az üzbég zsen ten mondatjel megértése hozzásegít a Pócs Éva által felvetett kérdés megválaszolásához.

2. ábra. Az Agócs Gergely által bemutatott üzbég hímzés kör alakú jelmontázsai a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten újjászületésére emlékeztetnek

A zsen ten mondatjel

E fejezetben az üzbég zsen ten mondatjelnek mutatom be néhány párhuzamát.

3/a. ábra. Az üzbég zsen ten "újjászülető isten" mondatjel az Istennel azonos égig érő fa szójelekből összeállított rajza, a Tejút hieroglifikus jelképe

A 3/a. ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "zs" (zsenge, zsendülő) és ten (isten) jelei láthatók. E két jel párhuzama alkotja az üzbég zsen ten ligatúrát. Mindkét jel tagja egy kőkori eredetű nemzetközi jelszótárnak.

3/b. ábra. Csou dinasztia korabeli kínai pénz sen "fiatal növény, hajtás" szójele

3/c. ábra. Kőbe faragott ten "isten" hieroglifa Somogyvárról (középen, fotógrafika) további ten jelek társaságában

A 3/c. ábra bal felső sarkában látható egy római kori (Krisztus ten olvasatú) orrvédő dísze Alsóhetényből. Alatta egy 15 ezer éves jelváltozat a Mas d' Azil-i barlangból. A jobb felső sarokban a székely írás "nt/tn" (ten) jele a nikolsburgi ábécéből. Alatta a Nagy Károly által az avaroktól elrabolt kincsek egyikének, a ma Conques-i Szent Fidesz szoborként ismert alkotásnak egyik részlete látszik.

4. ábra. Árpád kori gyűrű Somogyvárról a Zsen ten "zsendülő/feltámadó isten" ligatúrával (Bakay Kornél nyomán), az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "zs" (zsenge) és "nt/tn" (ten) rovásjelei

5. ábra. A Györgyi Erzsébet által közölt magyar hímes tojás (középen), a Jóma ligatúra a tojásról (balra fent), a Zsen ten ligatúra a tojásról (balra lent), valamint a székely "j" (jó "folyó") és "m" (magas) jelek (jobbra fent), továbbá a "zs" (zsenge "zsendülő, feltámadó, újjászülető") és ten "isten" jelek (jobbra lent)

6. ábra. A kusán érem és az I. Hormizd kusán uralkodó kezében tartott Zsen ten (mai magyarsággal: Zsendülő isten) olvasatú méltóságjelvény, felette valószínűleg a Hold ábrázolását (esetleg a feje tetejére állított nagy hieroglifát) látjuk

7. ábra. A Kr. e. 4500 tájáról ránk maradt anaui pecsétnyomó hieroglifikus szövege is tartalmazza a Zsen ten "zsendülő/újjászülető isten" ligatúrát, az ábra jobb felső sarkában egy kaitag szőnyeg hasonló motívuma

8/a. ábra. Bokharai Ragyogó zsen ten mondatjel (Andrzej Nanus nyomán)

8/b. ábra. A Tejútra utaló kínai "középső út" szójel (Karlgren 1007/i) párhuzama szerepel a bokharai tarisznya jelmontázsában is

Monoki Ibolyának köszönöm, amiért felhívta a figyelmemet a Tourists in Uzbekistan közösségi portálon Andrzej Nanus által 2024. május 15-én közzétett bokharai képsorozatra, ahol a piaci kínálatban jelent meg ez a tarsolylemezhez hasonló alakú tarisznya, rajta a Ragyogó zsen ten mondatjellel (8/a. ábra).

Az üzbég tarisznya jelmontázsában szerepel a Tejútra utaló kínai "középső út" szójel is, a székely ős hieroglifa megfelelője. Ez kétségtelenné teszi, hogy ugyanarról az ősvallási jelentőségű csillagászati jelenségről és az ezt megörökítő ősvallási hieroglifák alkalmazásáról van szó mindkét üzbég népművészeti alkotás esetében. Az alkalmazott szójelek azonosíthatók és önmagát alátámasztó gondolati és jelrendszert alkotnak. Ez akkor is igaz, ha a konkrét műtárgyak készítői már nem emlékeznek az ezer évekkel ezelőtti jelentésekre, vagy azt már eltérően magyarázzák.

Karácsonykor a Nap a Tejút hasadékában kél. Mivel ettől kezdve hosszabbodnak a nappalok, évtízezredek óta figyelemmel kíséri az ember ezt a pillanatot. A 15 ezer éves Mas d' Azil-i jelkészletben megőrződött 20 székelyazonos szójel között megtalálható a képszerű, ezért megközelíthető jelentésű ős és ten hieroglifa. Ez arra utal, hogy eleink a hieroglifákból épített képszerű nyelvemlékeikkel meg is örökítették e csillagászati eseményeket. Az ősvallási képzeteikkel összhangban a Tejutat jelekből alkotott égig érő faként ábrázolták a honfoglalás korában is.

A kőkori eredetű hieroglifákból alakultak ki a székely írás betűi, valamint szó- és mondatjelei. Ez tette lehetővé a kőkori szójelek rekonstrukcióját, a hieroglifikus szövegek megértését és elolvasását. E jelkészlet leírását, akrofóniájuk rekonstrukcióját, sajátos jelhasználatuk szabályait 2017-ben adtam közre a Magyar hieroglif írás c. kötetben.

Magas kő

A magas kő a Tejút egyik neve, amely szerint a világoszlop egy hegyekből rakott lépcső. E fejezetben a magas kő ábrázolási konvenció néhány példáját mutatom be, mert ez szerepel az üzbég jelmontázsban is a világfa kereteként, ezért szükséges az ott szereplő világfa-ábrázolás megértéséhez. Azt támasztja alá ugyanis, hogy a hun-magyar világnézet központi eleme volt az elolvasható, Istennel azonos világoszlop, amit esetenként világfa, máskor hegyekből rakott kőlépcső formájában ábrázoltak.

9. ábra. Az üzbég hímzés jelmontázsának magas kő olvasatú részlete (balra), valamint a székely írás "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele (jobbra)

10. ábra. Az apahidai hun tarsolylemez Magas kő mondatjele

11. ábra. A korondi korsó a világoszlopot három jellel (hullámvonal alakú folyó jelképpel, az égigérő fa jelével és a hegyekből rakott, magas kő olvasatú lépcsővel jelképezi

12. ábra. A szamarai övveret világoszlopának hegyekből rakott lépcsői a Magas kő mondatot alkotják, további üzenetet hordoz a hegyábrázolásokon az óramutató járásának megfelelő sorrendben, a jobb alsó sarokból indulva olvasható Bél a ragyogó égi kő mondat

13. ábra. Nagyon magas ősi kő olvasatú IX-X. századi jelvény Zaton Mihejeva temetőjéből, az ábra jobb szélén, fentről lefele a Vjatka-vidéki szójeleknek megfelelő székely "m" (magas), ős, "harmadik k" (kő) és "n" (nagy) rovásjelek

14. ábra. Dobronaki hímestojás a Magas zsendülő "feltámadó" kő mondatjellel, balra a hieroglifikus mondatjel, jobbra (fentről lefele) a hieroglifáknak megfelelő székely "zs" (zsenge), "m" (magas) betűk és a kő szójel

A 14. ábrán olvasható Magas zsendülő kő mondatjel ismét az üzbég világfa-ábrázolás értelmezését segíti. Ugyanis a magas kőhöz ez esetben ugyanúgy társul a zsenge hieroglifa, amiképpen az üzbég világfa-ábrázolásnak is része. Azt támasztja alá, hogy világfa és a magas kő azonos a karácsonykor felragyogó, isteni Tejúttal.

Irodalom

Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 - 2009., Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Budapest, 2011.

Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse, Néprajzi Értesítő, Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1974.

Khodadad Rezakhani From the Kushans to the Western Turks (academia.edu)

Kásler Miklós és társai: Az Árpád-dinasztia filogenetikai eredetének meghatározása Harmadik Béla Y kromoszóma szekvenálása alapján, European Journal of Human Genetics, 2020. július 7.

Varga Géza: Kusán érem a hieroglifikus Zsen ten "Újjászülető isten" mondattal

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.