Bevezető
Többen rákérdeztek már az előadásaim után, meg az internetes fórumokon, hogy mi is ez a Lyukó név, amit a hun, avar, honfoglalás kori és más hieroglifikus szövegek olvasataiban olyan gyakran közreadok. A választ ugyan meg lehet találni a Magyar hieroglif írás c. kötetemben, de az nem jut el mindenkihez s aki a kezébe vette, annak sem mindig sikerül a kötet mondanivalójából mindent feltárnia. Hasonló ez egy angol szótár elsajátításához: a szótár lapjainak felületes átpörgetése sem elegendő az angol nyelvtudás megszerzéséhez.
Többen rákérdeztek már az előadásaim után, meg az internetes fórumokon, hogy mi is ez a Lyukó név, amit a hun, avar, honfoglalás kori és más hieroglifikus szövegek olvasataiban olyan gyakran közreadok. A választ ugyan meg lehet találni a Magyar hieroglif írás c. kötetemben, de az nem jut el mindenkihez s aki a kezébe vette, annak sem mindig sikerül a kötet mondanivalójából mindent feltárnia. Hasonló ez egy angol szótár elsajátításához: a szótár lapjainak felületes átpörgetése sem elegendő az angol nyelvtudás megszerzéséhez.
1. ábra. A Szergej Botalov kötetében 2009-ben közölt kazahsztáni ogur-szabír jelvény (e cikk szerzőjének fotógrafikája) (1)
Legutóbb a Bakay Kornéllal folytatott telefonbeszélgetésben vetődött fel ez a kérdés. Jelenleg, a karantén viszonyai között gyakorlatilag megoldhatatlan feladatot jelent egy-egy kötet postai elküldése. Ugyanakkor semmi akadálya nincs a telefonos és internetes párbeszédnek. Azért született ez a cikk, hogy Bakay Kornél kérdésére válaszolhassak, egyúttal kielégítve sokak érdeklődését is (2).
Az ogur-szabír lelet jelszerkezete
A kicsiny jelvény egyik oldalán a Nap, a másik oldalán pedig a lyuk/Lyukó hieroglifa látható, amelyeket egy fizikai lyuk köt össze (1. ábra). A Nap jel nem szorul magyarázatra, ma is így rajzolnánk le a Napot, ha erre kérne fel bennünket valaki, a jel hangalakja pedig már a sumérben is naab volt (3). A lyuk/Lyukó hieroglifa a székely írás "ly" betűjéből kiinduló akrofónia-rekonstrukció eredménye, ugyanis nincs másik "ly"-vel kezdődő szavunk. Kromek Pál figyelmeztetett arra, hogy még a lyány szót is ide számíthatjuk, amiért is itt mondok köszönetet, ám a két szó etimológiája eltérő, a lyány kései alak lehet a lyuk-hoz képest.
A két hieroglifát az ogur-szabír leleten összekötő fizikai lyuk egyrészt azt igazolja, hogy a "ly" rovásbetű esetében az akrofónia-rekonstrukciót jól végeztük el (az valóban a lyuk szójeléből rövidült le), másrészt, hogy a két jel összetartozik, ugyanannak a dolognak a két oldala. Azt sugalja ez a jelszerkezet, hogy eleink a napistent minden jó forrásának tartották, a lyuk olyasféle szerepet töltött be a hiedelemvilágukban, mint amilyet a bőségszaru az antik gondolkodásban. A Lyukó név, amely a földrajzi neveink között és egy sor hieroglifikus írásemléken is fennmaradt, a hun, avar és honfoglaló népesség napistenének egyik neve volt. A lyuk szó ma a hétköznapi közszavaink egyike, ám több magyar szót is ismerünk, amelyik istennévvel azonos, vagy ahhoz hasonló (4). A Lyukónak olvasható, vegyes írásrendszerű (szójelet és betűket is használó) Bodrog-alsóbűi rovásemlék pedig kézenfekvően bizonyítja, hogy ilyen istennév létezett (az ő figyelmébe ajánlották munkájukat a kohászok).
2/a. ábra. Sugaras napábrázolás az ogur-szabír lelet egyik oldalán, a közepén lévő fizikai lyuk egy, az olvasást és értelmezést elősegítő etnikumjelző részlet (balra), a hettita (újabban luviai) hieroglif írás "Nap" szójele (jobbra)
2/b. ábra. A hun lyuk/Lyukó hieroglifa (Noin Ula) közepén lévő fizikai lyuk azt valószínűsíti, hogy ez a jel a hunoknál nem a Nap, hanem a lyuk/Lyukó szójele volt (vagyis a hunok magyarul beszéltek), az ábra két oldalán a székely írás "ly" betűjének két változata látható, a tojást tojó madarak a lyuk életet adó szerepét illusztrálják
2/c. ábra. A hartai honfoglalás kori veret világmodelljének közepén lévő napjelkép közepe ugyanúgy ki van fúrva, mint a kazahsztáni ogur-szabír leleten, a vereten további négy kifúrt közepű, peremezett lyuk/Lyukó jel is található a sarkokon lévő, rögzítésre szolgáló kicsi lyukakon túl
2/d. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó szája (az életet adó lyuk) is egy lyuk/Lyukó jel közepén van, ami a hun-szabír jel- és nyelvhasználat továbbélését bizonyítja
Az ogur-szabír népesség nyelve
Jordanes arról tájékoztat, hogy az Attila halálát követő időszakban a prémkereskedelem a szabír-onogur népesség, "az igazi hunok utódainak" kezében volt. Azaz ők közvetítettek az Irántól északra lévő heftalita hun városok és a szibériai erdős sztyeppén élő vadásznépek között. Ezért a kazah sztyeppén előkerült régészeti leletek az ogur-szabír népek hagyatékát képezhetik.
Mivel a Bíborbanszületettől tudjuk, hogy a magyarok régi neve a szabír (szavartü aszfalü, azaz heftalita/fehér szabír) volt, az onogur név származékait pedig a mai napig használják ránk az idegen nemzetek, természetesnek tekinthetjük, hogy a székely jelekkel azonosítható, hunok által is használt sztyeppi hieroglifákat magyarul lehet elolvasni.
A szabírok magyar nyelvhasználatát támasztják alá a Savariában előkerült, magyarul elolvasható hieroglifikus írásemlékek is.
Az ogur-szabír lelet további jelei
3. ábra. Balra a szabír lyuk/Lyukó jel középen üres formai változata, jobbra pedig a savariai Iseum ásatásán előkerült római kori jelvény világmodelljének lyuk/Lyukó hieroglifája (5)
Az ogur-szabír jelvény mindkét oldalán van elolvasható hieroglifa (1. ábra). Az ábra bal felén (a lemez egyik oldalán) egy nagyobb méretű sugaras napábrázolás, a hun-magyar Nap hieroglifa (2. ábra), fölötte pedig egy kisebb méretű, kör alakú lyuk/Lyukó szójel (3. és 4. ábra) látható.
4. ábra. Az ogur-szabír jelvény egyik oldalán lévő két hieroglifa a Lyukó a Nap mondatot rögzíti
Ukko és ük
Nem tudom eldönteni, hogy ez a lyuk/Lyukó istennév kapcsolódik-e valamiképpen Ukko finn isten nevéhez, amelynek Ük kő jelentése feltehető.
Az Ukko istennév Ük kő olvasatát megengedi, hogy e finn isten atributuma a kő és korai jelzője, a Rauni, a finn raunio "kőrakás" szóval rokon (Mitológiai Enciklopédia, I., 557. oldal), ami a világoszloppal való azonosságára utal.
Az ük legkorábbi előfordulásai között szerepel yk, uk sőt juk alak is, az idegen nyelvi párhuzamok között pedig a vogul jüka hasonló (TESZ/3. 1050. oldal). A hangalakot tekintve ez utóbbinak a magyar Lyukó szóval való összevetése különösen indokoltnak tűnik. Kézenfekvően gondolhatunk arra, hogy egy hun istennév került a finnekhez és a vogulokhoz is. A nem döntő jelentőségű szemantikai eltérést azzal hidalhatjuk át, hogy a hunok ükapja (Lyukó nevű isteni őse) lehetett a bőséget és életet árasztó lyuk őre, amint az obi-ugor Khul ater "Hal(ál) atya" meg az alvilág bejáratánál őrködött s hálóval próbálta megfogni a hal képében a túlvilágra igyekvő holtakat.
A lyuk legkorábbi ismert változatai a TESZ (2/803) szerint: licu (1055), lyk (1176), lycos (1231/1397), megligatyak (1456), kőlyokhoz (1518), lukas (1521) stb. Az adatok értékét csökkenti a korabeli latin helyesírásunk kialakulatlansága. A finnugor rokonszavak, különösen a finn loukka, loukas "búvóhely", loukko "sarok, szöglet" arra utalnak, hogy a szó eredetileg egy isten neve volt. Ugyanis az isten lehetett menedék és egyúttal a világ sarkainak ura is. Ugyanezen mitológiai képzet magyarázza meg a magyar sarok szó és Heraklész (her Ak am. Ak úr) isten nevének hasonlóságát is.
A vogul jüke "asszony" kapcsán a Magyar etimológiai szótár elmondja, hogy az ük szó "korai jelentése ‘nagyanya’ volt, utóbb ‘női ős’, és csak a 19. századtól terjedt ki mindkét nemre, illetve rögzült a déd-nél eggyel távolabbi nemzedékre". Ebből az következne, hogy Lyukó isten eredetileg nőnemű volt. Hasonló következtetésre az "a" rovásbetűnkkel kapcsolatban egyszer már szintén eljutottunk (mindkettő a Tejút korai megítélésével függ össze). Ez megmagyarázza a lyuk/Lyukó szójelnek a Tejút hasadékával és a női nemiszervvel való formai-tartalmi összefüggését is.
Ha az ük és a lyuk szavunk fenti változatait összevetjük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy ezek hasonlóak, ám következetes eltérés is tapasztalható közöttük. Lehetséges, hogy egy olyan távoli múltban, ahová a nyelvtudomány pillanatnyilag nem tud betekinteni, mégis csak a lyuk és az ük közös gyökerűségéről bizonyosodhatnánk meg. Persze az effajta találgatás nem feladatom.
A nyelvészeti kutatásnak azonban még lehetnek kiaknázatlan lehetőségei, amire a török kara delik "fekete lyuk" kifejezés is következtetni enged.
Összegzés
Az ogur-szabír jelvény jelszerkezete (amelynek lényeges eleme a fizikai lyuk), valamint a további adatok (például a Bodrog-alsóbűi rovásemlék Lyukónak olvasata és a szó előfordulása a földrajzi neveink között) azt bizonyítják, hogy a lyuk/Lyukó szójel a napisten egyik hun kori elnevezését rögzíti. Ez a név az istent az élet és a bőség forrásaként jellemzi.
Jegyzet
(1) Az eredeti fekete-fehér rajzot Szergej Botalov közölte 2009-ben és az MTA Régészeti Intézete munkatársainak köszönöm a kötet kölcsönzését. Sajnos, a rendelkezésemre álló rövid idő alatt a lelet pontos lelőkörülményeit az orosz nyelvű kötet alapján nem tudtam azonosítani, ám ez pótolható.
E cikkben a tárgy írástörténeti magyarázatát tárom fel, mert a rovológia előrelépéséhez ez sürgető és elengedhetetlen. Ugyanis hiába került napirendre (szakmai alapozás nélkül, politikai nyomás hatására) a rovásírással írt nyelvemlékeink számba vétele, ha az évszázados prekoncepcióival és a tudatlanságra alapozott gőgjével leszámolni képtelen "tudományos konszenzus" nem tudja elolvasni a hieroglifikus nyelvemlékeinket. Azt kellene ehhez elfogadniuk, hogy a székely írásnak vannak szó- és mondatjelei, ám ezt nem hajlandók tárgyalni sem, mert cáfolja a végső soron sémi eredetű rovásírásról száz éve hirdetett téveszmét.
(2) Arra is jó lehet ez a cikk, hogy a kétkedő olvasó beláthassa: nem az alkotó fantáziám, hanem források, leletek és gondolatmenetek sora támasztja alá a fent említett kötetemben kifejtett tételt, miszerint a székely írás egy korábbi, szó- és mondatjeleket alkalmazó, ősvallási kötődésű (azaz hieroglifikus) írásból alakult ki.
Ezt a hieroglifikus írást a magyar nyelv vallásos kifejezéseinek rögzítésére (tehát korlátozott céllal) fejlesztették ki valamikor a kőkorban. Azaz nem az ótürk népektől vettük át és nem is a sémi írásokból származik a székely írás, ahogyan azt az akadémikus "tudományos konszenzus" minden alátámasztás nélkül, egyre bátortalanabbul ugyan, de mindmáig sejteti.
E magyar- és tudományellenes dogma séthetetlenségét biztosítandó, lényegében semmiféle párbeszéd nem alakulhat ki. Az egyetemeken a rovológiai alapismeretek helyett a finnugrista jelzők osztogatására kiképzett "szakemberek" egzisztenciális okokból és az intelligenciahiányuk miatt sem lehetnek eléggé kíváncsiak. A körön kívüliektől érkező kritikát és tudományos eredményt észre sem vehetik, sőt a Magyarságkutató Intézet írástörténeti konferenciájára legutóbb hallgatóként sem engedhettek be. Azt remélik, hogy így cáfolat nélkül maradnak az ott elhangzó téveszméik? Nem a tudományos haladás fontos a számukra, hanem a tények elhallgatása?
(3) A világ jel- és írásrendszereit 20-50 hasonló alakú jel köti össze. Ez a kőkori eredetű jelcsoport megtalálható a székely írásban is. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett valószínűségszámításunk szerint a jelhasonlóságok nem a véletlennek, hanem a genetikus kapcsolatnak köszönhetőek. Ebből következően a világ írásrendszerei monogenezis útján születtek meg és a legősibb állapotok leghűbb őre a székely írás. Amikor tehát a legkorábbi sumér jelek között (vagy bármely másik írás jelei között) magyar jelek pontos, vagy nagyon közeli megfelelőit találjuk, az nem dilettantizmus, hanem a Gelb szerint nem is létező akadémikus "írástudomány" lelepleződése.
(4) Az istennevekre hasonlító, vélük rokon közszavaink soráról lásd: Közszavak és istennevek! Az a körülmény, hogy a világban használatos istennevek jó része magyar közszavakból alakult ki és e szavaknak a magyar jelkészletben külön jele van, a magyar kultúra különleges jelentőségére utal.
Az ogur-szabír lelet jelszerkezete
A kicsiny jelvény egyik oldalán a Nap, a másik oldalán pedig a lyuk/Lyukó hieroglifa látható, amelyeket egy fizikai lyuk köt össze (1. ábra). A Nap jel nem szorul magyarázatra, ma is így rajzolnánk le a Napot, ha erre kérne fel bennünket valaki, a jel hangalakja pedig már a sumérben is naab volt (3). A lyuk/Lyukó hieroglifa a székely írás "ly" betűjéből kiinduló akrofónia-rekonstrukció eredménye, ugyanis nincs másik "ly"-vel kezdődő szavunk. Kromek Pál figyelmeztetett arra, hogy még a lyány szót is ide számíthatjuk, amiért is itt mondok köszönetet, ám a két szó etimológiája eltérő, a lyány kései alak lehet a lyuk-hoz képest.
A két hieroglifát az ogur-szabír leleten összekötő fizikai lyuk egyrészt azt igazolja, hogy a "ly" rovásbetű esetében az akrofónia-rekonstrukciót jól végeztük el (az valóban a lyuk szójeléből rövidült le), másrészt, hogy a két jel összetartozik, ugyanannak a dolognak a két oldala. Azt sugalja ez a jelszerkezet, hogy eleink a napistent minden jó forrásának tartották, a lyuk olyasféle szerepet töltött be a hiedelemvilágukban, mint amilyet a bőségszaru az antik gondolkodásban. A Lyukó név, amely a földrajzi neveink között és egy sor hieroglifikus írásemléken is fennmaradt, a hun, avar és honfoglaló népesség napistenének egyik neve volt. A lyuk szó ma a hétköznapi közszavaink egyike, ám több magyar szót is ismerünk, amelyik istennévvel azonos, vagy ahhoz hasonló (4). A Lyukónak olvasható, vegyes írásrendszerű (szójelet és betűket is használó) Bodrog-alsóbűi rovásemlék pedig kézenfekvően bizonyítja, hogy ilyen istennév létezett (az ő figyelmébe ajánlották munkájukat a kohászok).
2/a. ábra. Sugaras napábrázolás az ogur-szabír lelet egyik oldalán, a közepén lévő fizikai lyuk egy, az olvasást és értelmezést elősegítő etnikumjelző részlet (balra), a hettita (újabban luviai) hieroglif írás "Nap" szójele (jobbra)
A "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció
A "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció néhány példája a 2/a-d. ábrákon látható. Arról árulkodnak ezek a fizikai lyukak, hogy a kör, vagy két koncentrikus kör, esetleg körbe zárt pont vagy vonal alakú jel a magyar nyelvet használó hun fajta népeknél nem "Nap" (mint a kínai és az egyiptomi jelkészletben), hanem "lyuk" jelentésű (a sumérben "kút, forrás").
Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai alapján a Nap az életfolyó forrása. Ez érthetővé teszi ugyanazon jelforma kétféle ("Nap", vagy "lyuk, kút, forrás") értelmezését. Ez az ősvallási hiedelem magyarázza a napjelkép közepén található fizikai lyukak szerepét.
Ez a fizikai lyuk egyúttal a magyar nyelvet is azonosítja, mert csak a székely írásban jelöli a "ly" hangot a hasonló alakú betű (ami a lyuk szójeléből alakult ki az akrofónia során).
Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai alapján a Nap az életfolyó forrása. Ez érthetővé teszi ugyanazon jelforma kétféle ("Nap", vagy "lyuk, kút, forrás") értelmezését. Ez az ősvallási hiedelem magyarázza a napjelkép közepén található fizikai lyukak szerepét.
Ez a fizikai lyuk egyúttal a magyar nyelvet is azonosítja, mert csak a székely írásban jelöli a "ly" hangot a hasonló alakú betű (ami a lyuk szójeléből alakult ki az akrofónia során).
2/b. ábra. A hun lyuk/Lyukó hieroglifa (Noin Ula) közepén lévő fizikai lyuk azt valószínűsíti, hogy ez a jel a hunoknál nem a Nap, hanem a lyuk/Lyukó szójele volt (vagyis a hunok magyarul beszéltek), az ábra két oldalán a székely írás "ly" betűjének két változata látható, a tojást tojó madarak a lyuk életet adó szerepét illusztrálják
2/c. ábra. A hartai honfoglalás kori veret világmodelljének közepén lévő napjelkép közepe ugyanúgy ki van fúrva, mint a kazahsztáni ogur-szabír leleten, a vereten további négy kifúrt közepű, peremezett lyuk/Lyukó jel is található a sarkokon lévő, rögzítésre szolgáló kicsi lyukakon túl
2/d. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó szája (az életet adó lyuk) is egy lyuk/Lyukó jel közepén van, ami a hun-szabír jel- és nyelvhasználat továbbélését bizonyítja
Az ogur-szabír népesség nyelve
Jordanes arról tájékoztat, hogy az Attila halálát követő időszakban a prémkereskedelem a szabír-onogur népesség, "az igazi hunok utódainak" kezében volt. Azaz ők közvetítettek az Irántól északra lévő heftalita hun városok és a szibériai erdős sztyeppén élő vadásznépek között. Ezért a kazah sztyeppén előkerült régészeti leletek az ogur-szabír népek hagyatékát képezhetik.
Mivel a Bíborbanszületettől tudjuk, hogy a magyarok régi neve a szabír (szavartü aszfalü, azaz heftalita/fehér szabír) volt, az onogur név származékait pedig a mai napig használják ránk az idegen nemzetek, természetesnek tekinthetjük, hogy a székely jelekkel azonosítható, hunok által is használt sztyeppi hieroglifákat magyarul lehet elolvasni.
A szabírok magyar nyelvhasználatát támasztják alá a Savariában előkerült, magyarul elolvasható hieroglifikus írásemlékek is.
Az ogur-szabír lelet további jelei
3. ábra. Balra a szabír lyuk/Lyukó jel középen üres formai változata, jobbra pedig a savariai Iseum ásatásán előkerült római kori jelvény világmodelljének lyuk/Lyukó hieroglifája (5)
4. ábra. Az ogur-szabír jelvény egyik oldalán lévő két hieroglifa a Lyukó a Nap mondatot rögzíti
5. ábra. Egy ukrajnai hun ékszer lyuk/Lyukó hieroglifája (balra) és a székely írás "ly" betűje (jobbra), ez az általában ismert és nemzetközileg elterjedt jelforma, amely az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten, a kínai írásban pedig a "Nap" szójele
6. ábra. Az ogur-szabír jelvény fizikai lyukat tartalmazó lyuk/Lyukó szójele (balra) és a veleméri Szentháromság-templom Szentháromság-jelképe (a Szentháromság napján erre a jelre esik a felkelő Nap első sugara), a középső karika talán a fizikai lyuk rajza (jobbra)
Nem tudom eldönteni, hogy ez a lyuk/Lyukó istennév kapcsolódik-e valamiképpen Ukko finn isten nevéhez, amelynek Ük kő jelentése feltehető.
Az Ukko istennév Ük kő olvasatát megengedi, hogy e finn isten atributuma a kő és korai jelzője, a Rauni, a finn raunio "kőrakás" szóval rokon (Mitológiai Enciklopédia, I., 557. oldal), ami a világoszloppal való azonosságára utal.
Az ük legkorábbi előfordulásai között szerepel yk, uk sőt juk alak is, az idegen nyelvi párhuzamok között pedig a vogul jüka hasonló (TESZ/3. 1050. oldal). A hangalakot tekintve ez utóbbinak a magyar Lyukó szóval való összevetése különösen indokoltnak tűnik. Kézenfekvően gondolhatunk arra, hogy egy hun istennév került a finnekhez és a vogulokhoz is. A nem döntő jelentőségű szemantikai eltérést azzal hidalhatjuk át, hogy a hunok ükapja (Lyukó nevű isteni őse) lehetett a bőséget és életet árasztó lyuk őre, amint az obi-ugor Khul ater "Hal(ál) atya" meg az alvilág bejáratánál őrködött s hálóval próbálta megfogni a hal képében a túlvilágra igyekvő holtakat.
A lyuk legkorábbi ismert változatai a TESZ (2/803) szerint: licu (1055), lyk (1176), lycos (1231/1397), megligatyak (1456), kőlyokhoz (1518), lukas (1521) stb. Az adatok értékét csökkenti a korabeli latin helyesírásunk kialakulatlansága. A finnugor rokonszavak, különösen a finn loukka, loukas "búvóhely", loukko "sarok, szöglet" arra utalnak, hogy a szó eredetileg egy isten neve volt. Ugyanis az isten lehetett menedék és egyúttal a világ sarkainak ura is. Ugyanezen mitológiai képzet magyarázza meg a magyar sarok szó és Heraklész (her Ak am. Ak úr) isten nevének hasonlóságát is.
A vogul jüke "asszony" kapcsán a Magyar etimológiai szótár elmondja, hogy az ük szó "korai jelentése ‘nagyanya’ volt, utóbb ‘női ős’, és csak a 19. századtól terjedt ki mindkét nemre, illetve rögzült a déd-nél eggyel távolabbi nemzedékre". Ebből az következne, hogy Lyukó isten eredetileg nőnemű volt. Hasonló következtetésre az "a" rovásbetűnkkel kapcsolatban egyszer már szintén eljutottunk (mindkettő a Tejút korai megítélésével függ össze). Ez megmagyarázza a lyuk/Lyukó szójelnek a Tejút hasadékával és a női nemiszervvel való formai-tartalmi összefüggését is.
Ha az ük és a lyuk szavunk fenti változatait összevetjük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy ezek hasonlóak, ám következetes eltérés is tapasztalható közöttük. Lehetséges, hogy egy olyan távoli múltban, ahová a nyelvtudomány pillanatnyilag nem tud betekinteni, mégis csak a lyuk és az ük közös gyökerűségéről bizonyosodhatnánk meg. Persze az effajta találgatás nem feladatom.
A nyelvészeti kutatásnak azonban még lehetnek kiaknázatlan lehetőségei, amire a török kara delik "fekete lyuk" kifejezés is következtetni enged.
Összegzés
Az ogur-szabír jelvény jelszerkezete (amelynek lényeges eleme a fizikai lyuk), valamint a további adatok (például a Bodrog-alsóbűi rovásemlék Lyukónak olvasata és a szó előfordulása a földrajzi neveink között) azt bizonyítják, hogy a lyuk/Lyukó szójel a napisten egyik hun kori elnevezését rögzíti. Ez a név az istent az élet és a bőség forrásaként jellemzi.
7. ábra. Hun eredetű meroving boglár (balra) a Lyukó isten országa mondattal (középen) és a székely-magyar jelpárhuzamok (jobbra)
(1) Az eredeti fekete-fehér rajzot Szergej Botalov közölte 2009-ben és az MTA Régészeti Intézete munkatársainak köszönöm a kötet kölcsönzését. Sajnos, a rendelkezésemre álló rövid idő alatt a lelet pontos lelőkörülményeit az orosz nyelvű kötet alapján nem tudtam azonosítani, ám ez pótolható.
E cikkben a tárgy írástörténeti magyarázatát tárom fel, mert a rovológia előrelépéséhez ez sürgető és elengedhetetlen. Ugyanis hiába került napirendre (szakmai alapozás nélkül, politikai nyomás hatására) a rovásírással írt nyelvemlékeink számba vétele, ha az évszázados prekoncepcióival és a tudatlanságra alapozott gőgjével leszámolni képtelen "tudományos konszenzus" nem tudja elolvasni a hieroglifikus nyelvemlékeinket. Azt kellene ehhez elfogadniuk, hogy a székely írásnak vannak szó- és mondatjelei, ám ezt nem hajlandók tárgyalni sem, mert cáfolja a végső soron sémi eredetű rovásírásról száz éve hirdetett téveszmét.
(2) Arra is jó lehet ez a cikk, hogy a kétkedő olvasó beláthassa: nem az alkotó fantáziám, hanem források, leletek és gondolatmenetek sora támasztja alá a fent említett kötetemben kifejtett tételt, miszerint a székely írás egy korábbi, szó- és mondatjeleket alkalmazó, ősvallási kötődésű (azaz hieroglifikus) írásból alakult ki.
Ezt a hieroglifikus írást a magyar nyelv vallásos kifejezéseinek rögzítésére (tehát korlátozott céllal) fejlesztették ki valamikor a kőkorban. Azaz nem az ótürk népektől vettük át és nem is a sémi írásokból származik a székely írás, ahogyan azt az akadémikus "tudományos konszenzus" minden alátámasztás nélkül, egyre bátortalanabbul ugyan, de mindmáig sejteti.
E magyar- és tudományellenes dogma séthetetlenségét biztosítandó, lényegében semmiféle párbeszéd nem alakulhat ki. Az egyetemeken a rovológiai alapismeretek helyett a finnugrista jelzők osztogatására kiképzett "szakemberek" egzisztenciális okokból és az intelligenciahiányuk miatt sem lehetnek eléggé kíváncsiak. A körön kívüliektől érkező kritikát és tudományos eredményt észre sem vehetik, sőt a Magyarságkutató Intézet írástörténeti konferenciájára legutóbb hallgatóként sem engedhettek be. Azt remélik, hogy így cáfolat nélkül maradnak az ott elhangzó téveszméik? Nem a tudományos haladás fontos a számukra, hanem a tények elhallgatása?
(3) A világ jel- és írásrendszereit 20-50 hasonló alakú jel köti össze. Ez a kőkori eredetű jelcsoport megtalálható a székely írásban is. A Nemetz Tibor segítségével elvégzett valószínűségszámításunk szerint a jelhasonlóságok nem a véletlennek, hanem a genetikus kapcsolatnak köszönhetőek. Ebből következően a világ írásrendszerei monogenezis útján születtek meg és a legősibb állapotok leghűbb őre a székely írás. Amikor tehát a legkorábbi sumér jelek között (vagy bármely másik írás jelei között) magyar jelek pontos, vagy nagyon közeli megfelelőit találjuk, az nem dilettantizmus, hanem a Gelb szerint nem is létező akadémikus "írástudomány" lelepleződése.
(4) Az istennevekre hasonlító, vélük rokon közszavaink soráról lásd: Közszavak és istennevek! Az a körülmény, hogy a világban használatos istennevek jó része magyar közszavakból alakult ki és e szavaknak a magyar jelkészletben külön jele van, a magyar kultúra különleges jelentőségére utal.
(5) A székely írás "ly" betűjének (a magyar hieroglif írás lyuk/Lyukó szójelének) is van üres közepű változata. Ilyen lyuk hieroglifa szerepel többek között a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fűvókán is. Szójeleink általános ismeretlensége okozza, hogy ezt a Bodrog-alsóbűi rovásemléket, bár minden jele azonosítható székely rovásjelekkel és a Magyarságkutató Intézet ezt a szöveget a legkorábbi nyelvemlékünknek minősítette, mégis, máig nem tudják helyesen elolvasni. Ugyanez a helyzet a karcagi csatkarika, a székelyderzsi rovásírásos tégla, a berekböszörményi gyűrű és több más fontos, ismert rovásfeliratunk esetében is. Azért nem képesek egy sor írásemlékünk elolvasására, mert a szójeleink léte nem jutott el a minden alapvető kérdést tisztázatlanul hagyó "tudományos konszenzus" tudatáig.
Nem új ez a helyzet, mert rovológiai téren általános a szakma tájékozatlansága, sőt undora. Tisztelet a kivételnek! A helyzetet Sándor Klára úgy jellemezte, hogy "minden alapvető kérdés tisztázatlan". Az Iseum egyik munkatársa pedig telefonon a következőket mondta: - "Értse meg, ebben a múzeumban senkit nem érdekel a rovásírás!"
8. ábra. A Gizella-kincs avar készítésű turulos fibuláján az életet adó nemzőszerv (a kloákanyílás) olvasata: Lyukó ten vagy Lyukó isten
Irodalom
Tokarev, Sz. A. (főszerkesztő), Hoppál Mihály (a magyar kiadás szerkesztője): Mitológiai enciklopédia, Gondolat, Budapest, 1988.
Benkő Loránd (főszerkesztő): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967 - 1976.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció
Varga Géza: A hartai honfoglalás kori világmodell nyelvet azonosító hieroglifái
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Ukrajnai hun kincs "Ragyogó Lyukó" olvasatú turulja
Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?
Varga Géza: Hun és avar tartalom
Varga Géza: A hun sar/sarok hieroglifa
Benkő Loránd (főszerkesztő): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967 - 1976.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció
Varga Géza: A hartai honfoglalás kori világmodell nyelvet azonosító hieroglifái
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban
Varga Géza: Ukrajnai hun kincs "Ragyogó Lyukó" olvasatú turulja
Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?
Varga Géza: Budai Árpád kori kancsó a hieroglifikus "Ragyogj, ragyogj, ragyogj, Uram!" mondattal
Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Varga Géza: Monok István és az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása
Varga Géza: Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei
Varga Géza: Fehér Bence megveregeti Vékony Gábor, a "talán legképzettebb rováskutatónk" vállát
Varga Géza: A karcagi csatkarika jelei
Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai
Varga Géza: A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza: Közszavak és istennevek
Varga Géza: Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei
Varga Géza: Fehér Bence megveregeti Vékony Gábor, a "talán legképzettebb rováskutatónk" vállát
Varga Géza: A karcagi csatkarika jelei
Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai
Varga Géza: A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza: Közszavak és istennevek
Varga Géza: Lyukó isten és a termékenység
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Gyéressi Balázs a messengeren: Kedves Géza!
VálaszTörlésJó ideje nagy tisztelettel és érdeklődéssel olvasom írásaidat. Soraidra, mondandódra rátalálva végre egy hiányzó láncszem összekapcsolta az eddig felcsipegetett ismereteimet. Amit eddig a magyarságról gondoltam általad vált kerek egésszé. Ma tudja isten, hogy mi okból, de megnéztem a névjegyedet és láss csodát te is a geoban végeztél igaz korábban mint én. A párommal szeretünk utazni, amint lehet mint szállás adót is szeretnénk felkeseresni és támogatni, remélve, hogy tudunk pár szót személyesen is váltani. Köszönöm minden szavad geos, magyar testvérem.
Kedves Balázs! Mindig is szeretettel gondoltam az iskolánkra. Most eggyel több okom van rá. Legyen szerencsénk egyszer személyesen is találkozni! Üdvg
TörlésKedves Géza!
VálaszTörlésSzerintem világos, mint a Nap! Mármint az, hogy a Lyukó más kell legyen mint a Nap! Amúgy nem kell nagyon messzire menni a keresésben, az ellipszis alakú Földpálya egyik gyújtópontjában van a Nap, a tőle 5 millió kilométerre lévő 2. gyújtópontban, a Bolygók közös súlypontjában képzeljük a (domináns) Földtengely „eredőjét” a „precessziós kúp” formájában - ez lehetett a Lyukó!
A Lyukó neve a „szakzsargonban” BáLToKasszony (BoLDoGasszony) volt – nyilván a ToK forma után. BáL volt a Nap (ami „áLL”), a BéL a BéLgo, BoLygó (ami „éL”, mozog).
A „TéR” három dimenziója a Nap világánál tárul fel előttünk, a negyedik dimenzió, az „IDŐ” viszont a FöLdhöz köthető (a Naprendszerben periódusidőt tudunk csak értelmezni). A TéR jelképe az egyenlő szárú kereszt, az IDŐ jelképe a KöR (periódus idő) vagy az „András kereszt” (univerzális idő). Ez utóbbinak (hasonlóan a KöRhöz) nem ismerjük a kezdetét vagy a végét, annyit tudunk róla, hogy „egyközpontú” a TéRrel, vagyis attól el nem választható: ez a nyolc ágú („dingir”) csillag, a TéR-IDŐ vagyis az EGY.
A Lyukó nevet megint csak a formából kell levezetni: a kúp forma ToK helyett LyuKnak is nevezhető.
Az „ó” végződés pedig az „ó, ódon, régi” értelemmel az IDŐre utal (vesd össze: az „IDŐ kútja” költői képpel). A fejünk kb. 23 fokos dőlésszög mellett körbe forgatható („dönthető”), a precessziós kúp analógiájaként, a LáB meg a BáL(Nap) fordítottja. A koponya hátsó részén van az „öreglyuk”!
Visszatérve a kazahsztáni jelvényhez, amely meg kell, hogy világosítsa az elménket (hiszen ezért készült) és amelyről elmondható, hogy zseniális tömörséggel mutatja be a Naprendszer szereplőit, a „Háromság egységét”! Az ellipszis hosszTeNgelyén lévő két gyújtópont a jelvényen (világmodellen) közös TeNgelyre került (a TeNgely a 3. elem) A FöLd a hossztengely két végpontjára a téli és a nyári napforduló időpontjában kerül. Tehát ha karácsonykor nézünk át a lyukon, a Nap esik közelebb hozzánk, a Napot látjuk a felénk eső oldalon. A szemünk sugara képezi a közös TeNgelyt! Míg a nyári napforduló időpontjában - a túlsó oldalról nézve - „Napba öltözik a Boldogasszony (vagyis a Lyukó)! Ha áttetsző lenne a jelvény, láthatnánk a sugárkoszorút, ami a „Lyukó” körül kikandikál.
Ukkon poharát majd elfelejtettem! A pohárformája megint csak a kúpra, tokra emlékeztet...
Kedves Laci! Köszönöm a figyelmedet és a kiegészítést!
VálaszTörlés