2020. április 23., csütörtök

Gátéri avar madár a hieroglifikus "Ég ura" mondattal

A gátéri ásatásokon előkerült avar leletek egyike egy aranyozott bronz korong (1. ábra), rajta egy madár és a két hieroglifával írt Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura) szöveggel (1). A szójelek a székely írás (pontosabban a székely írás előzményének, a magyar hieroglif írásnak) két jelével azonosíthatók. A tárgy fényképét Balogh Csilla - Szentpéteri József - Wicker Erika Hatalmi központok az Avar Kaganátusban (Kecskemét, 2019.) c. kötetének 44. oldalán, Wicker Erika: Nagyurak és vezérek c. dologzatában tekintheti meg az olvasó, fotógrafikája az 1. ábrán látható.



1. ábra. A gátéri avar madárábrázolás az Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura) mondattal (fotografika)



A cikk címében nem nevezem turulnak ezt a gátéri bronzmadarat, mert ennek eldöntése még korai lenne (2). A turul az eddigiek alapján olyan ragadozómadár, amelynek a rajzán - a "szent madárhoz szent jelek illenek" elv szerint - székely rovásjelek előzményei, az ősvalláshoz kötődő magyar hieroglifák is találhatók. Sajnos, nem tudom meghatározni az avar madár fajtáját. Ha görbe csőre lenne, akkor az általánosan elterjedt vélekedés szerint akár a kerecsensólyomra is gondolhatnánk. Azonban a képen látható egyenes csőr ezt kizárja, azaz nem kerecsensólyomról, hanem egy másik madárfajról van szó. A kérdés, hogy ez a korong magevőt ábrázol-e, vagy ragadozót, ornitológus után kiált, ám az megjegyezhető, hogy az egyenes csőrű varjú és holló mindenevő.

Azon érdemes lehet elgondolkozni, hogy biztos alapokon állunk-e, amikor a turult kerecsensólyommal, vagy valamelyik görbe csőrű ragadozómadárral próbáljuk azonosítani, hiszen a forrás a turul fajtájáról semmit sem mond. Ugyanakkor a rendkívül intelligens holló sok helyen témája a mítoszoknak. A nyugati eszkimók a sast vagy a hollót tekintik világteremtőnek. Sok ázsiai nép a hollót a Teremtő társának tartja. Az észak-nyugati Amerikában is mítikus madár, például a kanadai haida indiánok mitológiájában a teremtő isten legfőbb szolgája a holló. Ez az amerikai hollótisztelet származhat az avarok és hunok szibériai őshazájából is. Genetikai adatok alapján ugyanis Kr. e. 5000 táján a hunok őseinek egy csoportja vonult át Amerikába indiánnak. Ha ezek a megfontolások igazolódnak, akkor a gátéri avar korong akár hollót is ábrázolhat. 



2. ábra. A bekeretezett gátéri avar Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura) mondat



 3. ábra. A gátéri avar ég hieroglifa (balra) és a székely írás "g" betűjének dálnoki változata (jobbra)




4. ábra. A gátéri avar szár (mai magyarsággal úr) hieroglifa (balra) és a székely írás "sz" betűje (jobbra),




Kada Elek 1904-ben kezdte el a gátéri avar temető feltárását. A feltárt sírokból 297 sír anyagát írta le és az Archaeológiai Értesítő 1905, 1906. és 1908. évfolyamában, öt közleményben publikálta. A publikációban leírta megfigyeléseit a temetéssel, a halottak fektetésével, mellékletadással kapcsolatosan. Sírsorokat figyelt meg, koporsós temetkezést, az elszíneződések alapján néhány esetben, valamiféle sírkamrát is feltételezett. A leletanyagot – övveretek, kis- és nagyszíjvégek, karperecek, fülbevalók, csüngők stb. – pontos leírásuk mellett rajzos táblákon is bemutatta. 

Azonban "hiába volt ismert a gátéri nagy avar sírmező pontos helye (KADA 1905, 360), a temető szélének felkutatása céljából 1949 októberében hitelesítő ásatást végző Csalog József egy szegényes, vaskéssel és vascsattal eltemetett férfisírnál egyebet nem talált. A gátéri temető a feltárt 650, azonban az elpusztítottakkal együtt mintegy 1200-1300-ra becsült sírszámával a megye területén máig előkerült legnagyobb temető. Leletei nagyrészt megsemmisültek néhány sírszám nélküli szórvány kivételével. Az első 297 sír leletanyaga javarészt csak a publikációból ismert (KADA 1905; KADA 1906; KADA 1908). A sírleírásokat szűkszavúság jellemzi, azonban a feltárás legnagyobb hiányossága, hogy nem készült róla temetőtérkép, és a publikációk alapján sem rekonstruálható a sírok egymáshoz való viszonya" - írja Balogh Csilla (2002).




Jegyzetek

(1) Részlet Ablat Hodzsajev: Közép-Ázsia néptörténetére vonatkozó ókínai történeti források közlései (Izdatyelsztvo Navruz, Taskent, 2017.) c. művének kéziratából, amelynek megküldését Bakay Kornélnak köszönöm. 

Az ebből idézett részlet azért fontos a gátéri avar veret mondatának olvasatát közlő cikkünk szempontjából, mert ugyanazt a mondatot tartalmazza, mint amely az avar vereten is olvasható. Ez a mondat lenne a hun (a kínai feljegyzés szerint künnépnév hunok általi értelmezése. Ami további magyarázatra szorul. Az avar korong szövege ugyanis nem a hun (kün) szót, hanem az "értelmezését" tartalmazza. Nyilván úgy kell értenünk ezt az adatot, hogy a napisten egyik neve a hun/kün (vö. magyar hím/kan "férfi"!), aki a hunok szerint az ég ura volt. 

Amit az avar hieroglifák alapján Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura) alakban olvasunk el, az megfelel a kínaiaknál fennmaradt Ég császára mondatnak, mert a szár eredetileg "isten", majd "uralkodó" jelentésű volt (vö. akkád sar "király"!). 

A függőleges egyenes alakú, a Tejutat ábrázoló szár jel (4. ábra) gondolati tartalma is ezt támasztja alá, ugyanis az istennnel azonos égig érő fa (Tejút) valóban az ég ura. A magyar államcímer előzményeiben a leletek szerint a hun és avar kor óta szereplő kettős kereszt szintén az istennel azonos Tejút jelképe. Azért szerepel a hatalmat legitimizáló uralkodói jelképekben a Tejút jele, mert a királyi hatalom (a hun, avar és magyar állameszme folyamatosan megőrzött álláspontja szerint) a Tejúttal (égig érő fával) azonos istentől származik. 

Arra utal ez a párhuzam, hogy az avarok és a hunok ezt az Ég ura (a kínaiak szerint "Ég császára") szószerkezetet (nyilván több más kultúra-elemmel, például az állameszmével egyetemben) közösen használták és egyaránt magyarul beszéltek. 

Nézzük tehát az idézetet:

"A mai kínai szakirodalomban a hunokat szjünnük-nek, az üzbég és az ujgur irodalomban pedig hun, hunlar, az oroszban hunnu, hunni, gunni, a nyugateurópaiban hun. huni a nevük. De hogyan nevezték ők, saját magukat? (148. o.) Ök, saját magukat, kün-nek (кюн) nevezték. Néhány rokon törzsnél és népnél hun, gün-kün név dívott. Jelentése: az Ég fia a földön, az Ég követe a földön. Mások szerint, a kün jelentése: ember, társadalom, népesség. Mongolul az ember: kün, kung, ótörökül kün, künen, magyarul kün, künen (?!). Mint ismeretes, a nyugatra vonult hunok utódai a magyarok, akik magukat hungar-nak, országukat Hungaria-nak nevezik. Van olyan nézet is, hogy maguk a hunok a kün-t, az Ég császára-ként értelmezték." 

A hun népnév nem lehet török eredetű, mert a népnév legkorábbi előfordulásaiban a ch hang szerepel, azt pedig már a XI. században élt Kasgari is felismerte, hogy a török nyelvek hangrendszereire különösen jellemző a zöngétlen veláris és laringális spiránsok hiánya. A tarchan és tarqan,  a chan és quan, a quatun és chatun szóalakok - lévén a törökben is idegen eredetű méltóságnevek - nem bizonyítják ennek az ellenkezőjét (Moór/1963).

A hun népnév értelmezését segíti az obi-ugor mitológiából ismert Mir-Szuszne-Hum, a Világügyelő Férfi, Numi-Tórem legkisebb, ám legrangosabb, legfontosabb fiának neve. E névből a hum "férfi" rokon a hun/kun/kün népnévvel. Ami alapján újra nyilvánvaló a hunok magyar, vagy magyarral rokon nyelve, valamint az is, hogy az Anonymus által emlegetett, Árpád népéhez a mai Ukrajna területén csatlakozó kunok nem a mai értelemben vett kunokat (kipcsakokat), hanem a valódi hunok keleti maradékait, Csaba királyfi népének egyik töredékét jelentik. 

(2) Fejér Zoltán értékes hozzászólása a cikkhez, amelyet megköszönök: "A magyarok szent madara inkább ragadozó volt, mint holló féle. Nem az intelligencia volt a döntő, nem is a vadásztudomány, hanem az, ahogy ez a madár feltűnik, vagy ahonnan előkerül. A sólyomfélék egyenesen a Napból jönnek. Így képzelték a mi őseink, mert az kétségtelen, hogy a kiszemelt zsákmányt a Nap irányából közelítették minden esetben. Sem a zsákmányra kiszemelt állatok, de az őket őrző emberek sem látták meg kellő időben, az erős napfény vakító hatása miatt. Szinte a semmiből termettek ott, ahol célnál. Őseink a Napot Istenként tisztelték, az ott tartózkodó madarakat szent madaraknak mondották...Azt hitték, hogy a levegőben és a földön csak ideiglenesen fordulnak meg, állandó lakhelyük meg a Nap."


Irodalom

Ablat Hodzsajev: Közép-Ázsia néptörténetére vonatkozó ókínai történeti források közlései (Izdatyelsztvo Navruz, Taskent, 2017.)

Balogh Csilla - Szentpéteri József - Wicker Erika Hatalmi központok az Avar Kaganátusban, kiadó: Kecskeméti Katona József Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport, Kecskemét, 2019.

Balogh Csilla: Régészeti adatok Bács-Kiskun megye területének kora avar kori történetéhez. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Studia Archaeologica VIII. Szeged, 2002. 


Varga Géza: Moór Elemér szerint a hunok nem beszélhettek se törökül, se mongolul, se iráni nyelven



Kada Elek régészeti Munkássága, Kecskemét, települési értéktár



Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Hun és avar tartalom




Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


1 megjegyzés:

  1. Zoltán Fejér: A magyarok szent madara inkább ragadozó volt, mint holló féle. Nem az intelligencia volt a döntő, nem is a vadásztudomány, hanem az, ahogy ez a madár feltűnik, vagy ahonnan előkerül. A sólyomfélék egyenesen a NAPBÓL jönnek. Így képzelték a mi őseink, mert az kétségtelen, hogy a kiszemelt zsákmányt a NAP IRÁNYÁBÓL közelítették minden esetben. Sem a zsákmányra kiszemelt állatok, de az őket őrző emberek sem látták meg kellő időben, az erős napfény vakító hatása miatt. Szinte a semmiből termettek ott, ahol célnál. Őseink a Napot Istenként tisztelték, az ott tartózkodó madarakat szent madaraknak mondották...Azt hitték, hogy a levegőben és a földön csak ideiglenesen fordulnak meg, állandó lakhelyük meg a NAP.

    VálaszTörlés